Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03-04 / 181. szám

1996. augusztus 3., szombat Olimpia '96 5. oldal Női kézilabda elődöntők Széttépte lányainkat az ázsiai kistigris Dél-Korea-Magyarország 39-25 (19-10) Georgia World Congress Center, 5000 néző. V: Brus­sel, Van Dongen (hollan­dok). Dél-Korea: Moon Hyang Ja- Kim Eun Mi 4 (1), Hong Jeong Ho 9 (1), Lim O Kyeong 5 (3), Kim Rang 1, Oh Seong Ok 8, Kim Mi Sim 4 csere: Oh Yong Ran (kapus), Han Sun Hee 2 (1), Park Jeong Rim 2 (1), Lee Sang Eun 4 (1), Kim Cheong Shim. Magyaror­szág: Meksz- Szilágyi 3 (1), Németh 2, Nagy 4, Siti 1, Kökény 2, Erdős. Csere: Farkas (kapus), Mátéfi 5 (3), Kocsis 3, Kántor 1, Szántó 4 (1). Szövetségi ka­pitány: Laurencz László. Hétméteresek: 10/8, il­letve 6/5, kiállítások: 14 perc, illetve 10 perc. Laurencz László szövetségi kapitány érezte, hogy nagy baj van, mert már a 7. percben időt kért. Igaz, ekkor már 5-0-ra vezettek a dél-korea­iak, akik a legutóbbi két olimpián aranyérmesek vol­tak. A magyarok kivétel nél­kül bátortalanul játszottak. A rendkívül fürge, kiis­merhetetlen mozgású ázsiaiak könnyűszerrel kerültek hely­zetbe, s a kapusokat sem volt nehéz megoldhatatlan feladat elé állítaniuk. Ők pedig adó­sak maradtak a tőlük megszo­kott bravúrokkal. S ez így ment csaknem negyedórán át, már 11-0 (!) volt az állás, amikor a 14. percben végre megtört a varázs, s Nagy el­sőként bevette az ellenfél ka­puját. A magyarok megpró­bálkoztak a lehetetlennel, igyekeztek legalább szorossá tenni az eredményt. Már-már úgy tűnt, hogy lesz belőle va­lami, de 15-8-nál, kettős em­berelőnyben Nagy könnyel­műen, előkészítés nélkül el­lőtte a labdát. A fordulás után újabb és újabb ázsiai találatok követ­keztek, s ekkor már arra sem volt remény, hogy Kökényék talpra tudnak állni. A talál­kozó végére teljesen összezu­hantak a magyarok, így végül is megalázó, tizennégy gólos fiaskót kellett elkönyvelniük. A két válogatott nem volt azonos súlycsoportban, ám mindez annak köszönhető, hogy a vb-ezüstérmes magyar csapat hírnevéhez méltatlan teljesítményt nyújtott. Laurencz László szövetségi kapitány: - Már a mérkőzés előtt megmondtam, hogy nincs középút: vagy kínke­servesen nyerünk, vagy na­gyon kikapunk. Sajnos az utóbbi jött be, mert a csapat igen gyatra teljesítményt nyújtott. Hogy ennek mi az oka, abba most nem érdemes belemenni. Legyen elég csak annyi: ilyen dolgok sülnek ki abból, ha a játékosok nem akarnak mindig száz százalé­kot kiadni magukból. Előre kell tekinteni, hiszen a bronz­érem megszerzésére még van esélyünk, de ahhoz le kell győzni a norvégokat. A másik elődöntőben: Dánia-Norvégia 23-19 (12-6) Georgia World Congress Center, 5000 néző. V: H. Thomas, J. Thomas (néme­tek). Legjobb dobók: A. Andersen 9 (5), C. Andersen 7 (4), Astrup 3, illetve Lar­sen 4, Grini 4 (4), Goksör, Moldestad 3-3. Kiállítások: 16, illetve 14 perc, hétméteresek: 11/9, il­letve 5/4. A szombati helyosztók műsora: a 3. helyért: Norvé- gia-Magyarország 21.30, a döntőben: Dánia-Koreai Köz­társaság 23.15 óra. Kökény próbálja szerelni Hong Jeong Hot fotó: feb-reuters XXVI. Nyári Olimpiai Játékok, Atlanta Kovács István az 54 kg döntőiében Ha a vártnál nehezebben is, de azért összességében az eddigi magabiztosságát újfent előva­rázsolva nyert csütörtökön elő­döntőt Kovács István Atlantá­ban. A Vasas-Tájfun 54 kilo­grammos bokszolója 12-7-re verte a thaiföldi Vichairacha- non Khadpót, szombaton dél­után az aranyéremért hívják ringbe a kubai Amaldo Mesa ellenében. A szigetországi sportember az orosz Malakbe- kovval vívott késhegyig menő csatát a felső ági elődöntőben. Az első két menetben semmi sem veszélyeztette Mesa győ­zelmét, de a harmadik három perc közepére kifulladt. Az orosz ekkor félelmetesen dü­börgőn előre, a közelharcban ledolgozta hátrányát, egyenlí­tette, 14- 14-gyel zárták a kilenc percet. A bírók a kubait jelölték meg aktívabbnak, ő került a döntőbe. Ezután lépett a ringbe Ko­vács. Az első három percben bizony az ázsiai öklöző forgó­szelet varázsolt! Mindjárt az első ütése betalált, majd rend­kívül gyorsan elmozgott Ko­vács elől, s közeire berobbanva gyakorta talált is. Egy gyomor­felütés hozta meg hosszú idő után az egyenlítést (3-3), az első szünetben egyenlőre álltak (4-4). A második három perc során viszont már mindig a magyarnál volt az előny. A 28 éves thaiföldi katona kezdett kifáradni, Kovács ezt érezte, távolról megnyugtatóan ütötte az Atlantában megcsodált jobbegyeneseket, 3-2-re hozta ezt a menetet. A záró játékrészben 8-7 után látszott, a szemre látványos „ugrándozás”, amelyet a thai­földi taktikául választott magá­nak, nem múlt el nyomtalanul fölötte. Már egyre kevésbé tu­dott ellépni, 10-7 után egy Ko­vács-féle jobbkezes a fején meg is fogta őt, számoltak rá. Ettől kezdve csak Kovács volt a ringben, 5-1-es elsöprő harma­dik harmadával túllépett 1992- es barcelonai eredményén (ak­kor bronzérmes volt), finálét vívhat. Mesa eddig az 57 kg- ban szerepelt, Atlantára fo­gyasztották le, korábbi súlyá­ban 1989-ben és 1991-ben vi­lágbajnoki harmadik helyezést szerzett. És még egy adalék: Kovács eddigi világversenyein még sohasem került szembe kubai ökölvívóval! — Az első menetben két­ségkívül meglepett a thaiföldi fantasztikus lendületű mozgása - nyilatkozta Kovács István a mérkőzést követően. - Az első, majd főleg a második szü­netben azután éreztem (láttam a szemén az ellenkező ringsarok- ban), hogy ezt az iramot sokáig nem bírja majd. így is történt, a harmadik menetben végre iga­zán az történt, amit én akartam, amit eddig is csináltam Atlan­tában. ... Ha meghalok is, de az enyém lesz az aranyérem. Tíz magyar hajó a hétvégi döntőkben Végre ismét ragyogó napsütés­ben zajlottak az atlantai olimpia síkvizi kajak-kenu versenyei a Gainesville-hez közeli Lanier tavon. Ez meglátszott az érdek­lődésen is, hiszen az újabb kö­zépdöntőket csaknem tízezer néző előtt rendezték meg. A magyarok folytatták nagyszerű menetelésüket, ugyanis újabb négy számban szereztek döntős helyet, így a szombati és a va­sárnapi végküzdelmekben tíz alkalommal is az érmekért lapá­tolhatnak. Csak a kajakos Antal Zoltán esett ki. Neki futamában csak a 7. hely jutott, így a másik kajakoshoz, a hosszabb távon érdekelt Kämmerer Zoltánhoz hasonlóan ő is búcsúzott az at­lantai ötkarikás versenyektől. A magyar kajak-kenu verseny­zők eredményei a pénteki kö­zépfutamokban: férfi K-l 500 m: Antal Zoltán az első közép­futamban 1:41.87 perces idővel a hetedik helyen ért célba és nem került a döntőbe. Női K-1 500 m: Kőbán Rita 1:48.84 perces időeredménnyel meg­nyerte az első középfutamot és biztosan jutott a vasárnapi dön­tőbe. A magyar kajak-kenu ver­senyzők eredményei a pénteki középfutamokban: férfi K-2 500 m: Gyulay Zsolt és Bártfai Krisztián 1:30.725 perccel az első középfutamban a negyedik helyen végzett és bejutott a döntőbe. Férfi C-2 500 m: Hor­váth Csaba és Kolonics György 1:42.18 perccel megnyerte a második középfutamot és beke­rült a döntőbe. Női K-2 500 m: Kőbán Rita és Mednyánszky Szilvia az első középfutamban 1:42.78 perces időeredménnyel elsőként ért célba és biztosította helyét a vasárnapi fináléban. RSG rajt meglepetéssel Athens városában kezdetét vette a ritmikus sportgimnasz- tikázók vetélkedője. A selejte­zőben két szer után az ukrán Jekatyerina Szerebrjanszkaja áll az élen. Meglepetés, hogy a sokszoros világbajnok bolgár Maria Petrova csak a 13. helyet foglalja el. A magyarok közül Fráter Viktória 18.582 ponttal a 19., Szalay Andrea 18.033 ponttal a 35., tehát utóbbi eddig csak két versenyzőt tudott megelőzni. Az állás két szer után: 1. Je­katyerina Szerebrjanszkaja (uk­rán) 19.615 pont, 2. Jelena Vit- ricsenko (ukrán) 19.600, 3. Tat­jana Ogrizko (fehérorosz) 19.500, ... 19. Fráter Viktória 18.582, ... 35. Szalay Andrea 18.033. Szerény magyar szereplés a vitorlás versenyeken Az már kedden eldőlt, hogy a vitorlázók férfi 470-es hajóosz­tályában az ukrán Jevgenyij Braszlavec, Igor Matvijenko egység előnye behozhatatlan, ők az olimpiai bajnokok. Ennek tudatában már nem is jelentett különösebb meglepetést, hogy a csütörtöki zárófutamban el sem indultak. A Litkey Botond, Nyári Zoltán magyar kettős összesítésben a 13. helyet sze­rezte meg. Férfi 470-es, olimpiai baj­nok: Jevgenyij Braszlavec, Igor Matvijenko (Ukrajna) 40 he­lyezési pont, 2. John Merricks, lan Walker (Nagy-Britannia) 61, 3. Nuno Barreto, Victor Rocha (Portugália) 62, ... 13. Litkey Botond, Nyári Zoltán (Magyarország) 116. A vitorlázók női 470-es ha­jóosztályában csütörtökön hir­dettek olimpiai bajnokot. A záró, 11. futamot a spanyol Theresa Zabell, Begona Via Dufresne egység nyerte, és ez egyben ötkarikás aranyérmet jelentett nekik. A Bacsics Kata­lin, Németh Enikő alkotta ma­gyar duó a zárófutamban a 14. helyen ért célba, végeredmény­ben pedig a 18. helyen fejezte be az atlantai erőpróbát. Női 470-es hajóosztály, olimpiai bajnok: Theresa Za­bell, Begona Via Dufresne (Spanyolország) 25 helyezési pont, 2. Yumiko Shige, Alicia Kinoshita (Japán) 36, 3. Rusz- lana Tárán, Olena Paholcsik (Ukrajna) 38, ... 18. Bacsics Katalin, Németh Enikő (Ma­gyarország) 128. Johnson és Perec immár kétszeres olimpiai bajnok Csütörtökön ismét jó napjuk volt a magyar atlétáknak, akik az atlantai Olimpiai-stadionban folytatták centenáriumi ötkari­kás versenysorozatukat. Persze nem értek el olyan hatalmas si­kert, mint néhány napja a kala­pácsvető Kiss Balázs, ő ugyanis olimpiai bajnok lett, s ezzel a nemzetközi érdeklődés közép­pontjába került. Nem szabad azonban lebecsülni a távolugró Vaszi Tünde teljesítményét sem. A Bp. Honvéd verseny­zője a negyedik legjobb ered­ménnyel, 6.73-as egyéni csúcs­csal jutott be a női távolugrás pénteki döntőjébe. Csak az olasz Fiona May, a nigériai Chioma Ajunwa és a holland Sharon Jaklofsky ugrott nála messzebbre. Nem ment ilyen jól a hétpróbában hatodik he­lyen végzett Ináncsi Ritának, a 48 tagú mezőnyben övé lett a 31. hely, miután csupán 6.02-ig jutott. A másik figyelemre méltó eredmény az 1500-as Tölgyesi Balázs nevéhez fűződött, az Egyesült Államokban tanuló fiatal a második körben, vagyis a középdöntőben, annak is az első futamában vizsgázott. Fel­tétlenül megérdemli a jó osz­tályzatot, hiszen hétfői remekül sikerült futása után ismételt, újabb országos rekordot köny­velhetett el. Akkor 3:36.71, most pedig 3:35.57 alatt teljesí­tette a másfél kilométeres távot. Sajnos a döntőhöz ez is kevés volt, futamában a 10., összesí­tésben pedig a 15. helyen zárt. Érdemes megemlíteni, hogy a másik mezőnyben ezzel az idő­vel a harmadik helyet „csípte” volna el, s akkor készülhetne a fináléra is... Az is igaz, hogy a sportág hívei nem a magyarok miatt mentek ki az Olimpiai-stadi­onba, ahol megint összejöttek jó 80 ezren. Nem is csalódtak, akik ezt a programot választot­ták, ugyanis az amerikai Mi­chael Johnson jóvoltából szen­zációs világcsúcs tanúi lehet­tek. A férfi 200 és a 400 méte­res síkfutás jelenlegi legna­gyobb alakja ismételten leckét adott a többieknek, ezúttal a rö- videbb távon. Százhúsz méter­nél „begyújtotta a rakétákat”, s úgy hagyta faképnél a társakat, hogy a legnagyobb ellenfelek is főhajtással adóztak neki, vala­mint 19.32-es világcsúcsának (az első 100-hoz 10.12-re, a második 100-hoz már csak 9.20-ra volt szüksége). A mos­tani szuperfutam erősségét az is jelzi, hogy Johnsonon kívül a namíbiai Frankié Fredericks, valamint a Trinidad és Tobagó- i Ato Boldon is 20 másodper­cen belül futott, mégis igen nagy volt köztük a távolság, Johnson méterekkel nyert. Az atlétika történetében ő az első olyan futó a férfiaknál, aki egy­azon olimpián a 200-at és a 400-at is az első helyen fejezte be. A nőknél korábban is volt már példa ilyen bravúrra (1984- ben Los Angelesben az ameri­kai Valerie Brisco-Hooks), s ugyanezen az estén a francia Marie-Jose Perec is duplázott, a 400 után a 200-on sem talált le­győzőre az atlantai olimpián. Ez utóbbi számnak a jamaicai Merlene Ottey volt a nagy vesz­tese, mert hiába vezetett az utolsó méterekig, mégis kika­pott, vagyis továbbra sincs olimpiai aranyérme, pedig az 1980-as moszkvai játékok óta mindig ott van (volt) a legjob­bak között. Elbúcsúztak szabadfogású birkózóink A szabadfogású birkózók pén­teken folytatták küzdelmeiket az olimpia^ címért. Ritter Árpád, a csepeliek egykori serdülő világbajnoka a négy éve felnőtt Eb-aranyérmet szerzett azerbajdzsáni Gadzsi- jevvel mérkőzött. A találkozó zömében egy pörgetéssel a ma­gyar vezetett 1-0-ra, további két alkalommal békaállásos le­hetősége is volt. Azokkal saj­nos nem élt, és mivel a lefújás előtt húsz másodperccel Ga- dzsijev bebillentette őt, öt perc után 1-2-re állt a magyar fiatal. A hosszabbításban rohamozott, a folytonosan menekülő azer­bajdzsáni ellen technikai pontot ítéltek meg. A 2-2 feletti öröm nem sokáig tartott, Gadzsijev lábramenés-mögékerülés kom­binációval 3-2-re nyert, Ritter kiesett. Demeter Istvánnak a tavalyi világbajnok ukrán Tedejev adta fel a leckét: 3:32 perc alatt az újpesti sportoló technikai tussal (1-11) ki is kapott. A remé­nyágra kerülvén, a második fordulóban ugyanilyen módon vigasztalódott. A perui Cubas ellen ügyesen repült be lábra, többször is mögékerült, vagy éppen levitellel gyűjtötte a pon­tot, majd ügyes billentésekkel is bizonyította, ő a jobb (11-1). Demeter a következő „kanyar­ban” az üzbég Iszlamovtól ve­reséget szenvedett (1-6), és el­búcsúzott a további küzdelmek­től. A csepeli Bacsa Péter a re­ményág első fordulójában a ja­pán Kawait nagyszerűen meg­pörgette, válaszul a távol-keleti lefejelte őt. Ez a sokk hathatott, mert Kawai egyenlített (2-2). Az öt percet ezzel zárták, de Bacsa dicséretére elmondandó, hogy közben egy veszélyes bé­kaállást szilárdan kivédett. A hosszabbításban már nem so­káig húzta az időt. 29 másod­perc szaladt le, amikor Bacsa ledöntése 3-2-es magyar sikert jelentett. *A reményág második fordu­lójában a bolgárok egykori ifjú­sági világbajnoka, Baev kétszer is megköszönhette a bíróknak, hogy a magyar két ledöntését érvényes felületen kívülinek ítélték meg, noha azok bőven benn voltak. Elvettek a magyar­tól 2 pontot. Levitellel Baev vezetett, majd jött egy olyan szemre is szép billentés kontra átemelés, amelyben mindkét sportoló igazi mesterségbeli tu­dását bizonyította! Ezután 5-5- tel álltak fel folytatni. Az utolsó billentés 9 másodperccel a du­daszó előtt Bacsáé volt, megér­demelten nyert 7-5-re. A kö­vetkező mérkőzésen azonban a nigériai Kodéi 7-4 arányban jobbnak bizonyult a magyar versenyzőnél. A nehézsúlyban Gombos Zsolt lábramenés-levitel meg­oldásokkal 5 perc után 2-4)-ás előnyt élvezett az iráni Mehra- ban ellen. A hosszabbításban mögékerüléssel zárta le a foly­tatást a csepeli sportoló (3-0). A legjobb négy közé az egye­nesági ügyes menetelése során már nem került be. A három­szoros Európa-bajnok, egy vb- címet is őrző török Demir 4-0- val küldte Gombost a remé­nyágra. Ott az olimpiai cím vé­dőjével, az amerikai Baumgart- nerrel találkozott, és technikai tussal vereséget szenvedett (0-11). Szabadfogású birkózó­ink ezzel helyezetlenül zárták at atlantai olimpián. A gyanúsított „hős akart lenni” Az atlantai merénylet ügyé­ben gyanúsítottá „előlépett” biztonsági őr állítólag régi munkahelyén azt mondta, hogy az „események sűrűjé­ben kívánok lenni, ha valami történne az olimpiai játékok alatt”. Az idézet szerepelt ab­ban a bírósági végzésben, amely felhatalmazta a Szö­vetségi Nyomozó Hivatal (FBI) embereit a Richard Je­well otthonában elvégzett házkutatásra. A biztonsági őr jelenleg egy őrző-védő magáncég al­kalmazottja, és ebben a minő­ségében tartózkodott szombat hajnalban a merénylet hely­színén: ő volt az, aki szolgá­lati úton riasztotta a rendőrsé­get, hogy „gyanús csomagot” fedezett fel az Olimpiai Cen­tenáriumi Parkban. • Előzőleg a Georgia állam­beli Piedmont Egyetemen dolgozott éjjeliőrként, de „szolgálati túlkapások” miatt elbocsátották. Áz egyetem vezetői figyelmeztették két nappal a robbanás után a rendőrséget, hogy érdemes volna szemügyre venniük a biztonsági őrt. Állítólag Ri­chard Jewell kijelentette kol­légáinak, hogy „hős” akar lenni az olimpián. Egyelőre nem tudni, hogy az FBI em­berei találtak-e valami terhelő bizonyítékot a tizenkét órás házkutatás során. Átvizsgál­ták azt a Chattahooche folyó- nál lévő faházat is, amely a biztonsági őr tulajdonát ké­pezi. Richard Jewell ügyvédje úgy nyilatkozott, hogy a rendőrök semmiféle bizonyí­tékra nem bukkantak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom