Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

2. oldal Világtükör 1996. augusztus 2., péntek Az orosz külügyminiszter értésre adta, hogy hazája eset­leg belenyugszik a NATO ter­vezett keleti bővítésébe, amennyiben az nem jár „kato­nai infrastruktúra telepítésé­vel”. Jevgenyij Primakov a Le Figaro című francia lapnak nyi­latkozott. Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy tárcája rövid időn belül nyilvánosságra hozza azt az emlékeztetőt, amelyet a Po­zsonyban akkreditált külképvi­seleteknek nyújtottak át a bu­dapesti „magyar-magyar csúcs” közös nyilatkozatával kapcsolatban. Az amerikai kormánynak nincsenek elképzelései az IFOR mandátumának lejárta utáni időszakra - mondta War­ren Christopher a képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizott­sága előtt. A külügyminiszter határozottan megerősítette, hogy a kötelékben szolgáló amerikai egységeket december vége táján, az egyéves megbí­zatás lejártával kivonják Bosz­niából. Teljesen elvágták a külvilág­tól az észak-boszniai Tuzlát a városban lakó elégedetlen hadi­rokkantak. A veteránok mind­addig eltorlaszolják a telepü­lésre vezető útvonalakat, amíg a szarajevói kormány eleget nem tesz követeléseiknek. Az Egyesült Államok fölszó­lította Kínát és Indiát, hogy fo­gadja el a kísérleti atomrobban­tások teljes és általános betiltá­sát kimondó nemzetközi megál­lapodás jelenlegi tervezetét. A genfi leszerelési konferencián kidolgozott dokumentum jóvá­hagyása eddig a két említett or­szág ellenállásán bukott meg. Az orosz csapatok és a cse­csen felkelők csütörtökön ismét súlyos harcokat vívtak Cse- csenföld keleti és déli részén. A felkelők közlése szerint az orosz légierő támadást intézett Benőj település ellen. Izrael kivonja csapatait Hebron arabok lakta részéről - jelentette be Jichák Mordehai védelmi miniszter. Izraeli lapér­tesülés szerint Benjamin Netan­jahu izraeli kormányfő titkos találkozót tartott Jeruzsálemben a szíriai vezetés küldöttével, hogy megvitassák a Libanon­ban állomásozó izraeli katona­ság kivonásának lehetőségét. Kétszázmillió dollárba fog kerülni a Szaúd-Arábiában ál­lomásozó amerikai csapatok áthelyezése a jelenleginél biz­tonságosabb körletbe. A wa­shingtoni védelmi minisztérium szóvivője szerda este elmondta, hogy az áttelepítés négyezer amerikai katonát fog érinteni. Hírháttér Szabadtéri koncert Szarajevóban. A romok közt fellépő amszterdami Ricciotti zenekar igyekszik elűzni a bosnyák főváros lakóinak gyötrő emlékeit. fotó: feb/reuter Magyar szál az emberrablásban A Reemtsma-ügy legújabb fejleményei Előbb-utóbb kibogozzák az összes szálat a német cigaretta­cár, Jan Philipp Reemtsma elrablásának és rekordösszegű (hárommiliiárd forintos) váltságdíjának, legfőképpen pedig a súlyos bűncselekmény kitervelőinek és végrehajtóinak fe­lettébb szövevényes ügyében. Az már korábban kiderült, hogy a legvalószínűbb főko­lompos, Thomas Drach a vált­ságdíj átvétele után hetekig Érden üdült. Aztán eltűnt. Az a fickó pedig, akitől Drach a zsarolólevél „nehezékét”, a jugoszláv kézigránátot kapta, évek óta hazánk vendégszere­tetét élvezi. A „tisztes üzletembert”, Dietmar Clodót (44) - aki az osztrák News hírmagazin sze­rint a nevezetes emberrablás kulcsfigurája is lehet - a Reemtsma-ügy kapcsán a ma­gyar-német jogsegély-megál­lapodás keretében vitték Ma­gyarországról Hamburgba. Ott kihallgatták, majd szabadon engedték. A News értesülése szerint most ismét Magyaror­szágon tartózkodik. A magas homlokú, baju­szos, megnyerő modorú fér­fiúról a német rendőrségnek „tartalmas” dossziéja van. Bankrablásokkal kezdte, és a rheinbachi börtönben barátko­zott össze Reemtsma elrablói­val: Drach-hal, Kosziccsal, és jól ismerte a harmadik gyanú­sított Richtert is. A német bűnügyi hivatal se nem cáfolja, se meg nem erő­síti, hogy az öt év óta Buda­pest környékén élő és tevé­kenykedő Clodo informátoruk volt. Egy 1992. évi feljegyzés szerint részt vett a nemzetközi fegyver- és kábítószer-keres­kedelemben, továbbá közvetí­tett a PFSZ számára - embe­reik kiképzésének elősegítése céljából. Miközben a hamburgi zsa­ruk a kihallgatás után elenged­ték, a mönchengladbachi ügyészség elfogatóparancsot adott ki ellene fegyverkeres­kedelem vádjával. Lady Diana, még aktív trónörökösné korában több mint száz jótékonysági szervezet tiszteletbeli elnöke volt. Most úgy tű­nik - megfosztotta őt ettől a féltékeny királyi ház. Diana még a válás előtt kije­lentette, hogy nem kíván föl­hagyni az emberbaráti tevé­kenységgel, és ha már nem le­het a britek uralkodónője, leg­alább „a szívek királynője” szeretne lenni. Az érdekelt in­tézményeket derült égből vil­lámcsapásként érte a bejelen­tés: Diana minden közszerep­léstől visszavonul a válás után. A szervezetek sajnálják a hercegnő elvesztését, mivel a személye körüli hírverés jóté­konyan hatott az általa pártfo­golt karitatív intézmények népszerűségére. Azon viszont egyenesen megsértődtek, hogy Lady Di nem külön le­vélben közölte velük döntését, hanem az újságokból értesül­tek elhatározásáról. A válást megerősítő bíró­sági határozat után újabb for­dulat következett. Kiderült, hogy Diana megtartotta ko­rábbi tisztségét hat intézmény élén: továbbra is tiszteletbeli elnöke az AIDS-segélynek, a hajléktalanokat támogató sző­Akiknek hiányzik Lady Diana Tiltakoznak a jótékonysági szervezetek a hercegnő' távozása miatt vétségnek és a leprások felka­rolását szolgáló szervezetnek. Rossz nyelvek szerint csupán azokat a tisztségeket hagyták meg neki, amelyekért amúgy sem folyik éles küzdelem a ki­rályi család tagjai között. Egyes szervezetek - köztük a brit Vöröskereszt - nyilvá­nosan tiltakoztak a hercegnő elvesztése miatt. Sok brit sze­rint Dianának a Windsorok féltékenysége miatt kellett tá­voznia a szervezetek éléről. Lady Di a rokonszenvet ér­zékelve örömében akár táncra is perdülhet: ugyanis továbbra is tiszteletbeli elnöke a Királyi Balettnek. Clinton „bokros” teendői Sokkhatást okozó gazdasági megszorítások. Az államháztartási hiány miatt megkurtított szociális, egészségügyi ellátás. Nyugdíj­korhatár-emelés. Szigorúbban, s rövidebb ideig folyósított munka­nélküli-segélyek. Ha a tisztelt olvasó esetleg azt hiszi, hogy a ná­lunk Bokros-csomag néven elhíresült takarékossági program cím­szavait olvassa, akkor téved. A világ számos, hazánknál jóval gaz­dagabb országa kényszerül kísértetiesen hasonló intézkedésekre. A legújabb példa az Egyesült Államok. A Föld elsó' gazdasági hatalma a közeljövőben gyökeres szociálpolitikai fordulat elé néz: a Clinton elnök által - igaz, republikánus indíttatásra - elfoga­dandó törvény alaposan megnyirbál egy sor szociális ellátást. Az eddig állampolgári jogon járó juttatások jó részét ezentúl a szövet­ségi államoknak kell kigazdálkodniuk. Megszűnik a rászorultsági elv, s ezzel megrendül az amerikai jóléti állam fundamentuma. De hozható példa közelebbről is: a közelmúltban Bonnban ugyanilyen súlyos csomagot állítottak össze. A magyar honpolgárt persze nem vigasztalja, hogy a gazdag német állam olyan „piti” rendelkezésre kényszerül, mint a szemüvegkeretekre nyújtott támo­gatás eltörlése. De valamit azért segít talán megérteni abból, hogy valós kényszerhelyzetben a népszerűtlen intézkedéseket is vállalni kell. Akkor is, ha Clintonra nem 1998-ban vár újabb megmérette­tés, hanem már idén novemberben. Szondy Gábor Burgenlandban nem rossz magyarnak lenni Becsülik a szabadságot Standard szerint azonban ez senkit sem zavar. A helyi ma­gyarok nagy része - kivéve a legidősebbeket - anyanyelvi szinten beszél németül. Kari Stix burgenlandi tarto­mányi főnök szerint szükségte­len változtatni a magyarok stá­tusán. „Biztosan nem utasítana el több jogot a magyar népcso­port, de a jelenlegi jó légkört, a meglévő szabadságot, toleran­ciát és partnerséget többre be­csülik, mintha esetleg papíron bővülnének a jogaik” - mondta a tartományi vezető. Az újságban megszólaltatott Tölly Julianna magyar tanárnő viszont nehezményezte, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák használata szóba sem kerül. Felsőőrön, az általános isko­lában ősszel indul az első né­met-magyar nyelvű osztály. Az ausztriai magyar kisebb­ség egyre inkább „fölolvad” környezetében, csak az idő­sebbek ragaszkodnak a ma­gyar nyelvhez és kultúrához - állapította meg a Der Stan­dard című osztrák lap. Maria Pöschl, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület felső­őri (Oberwart) vezetője úgy vélte, hogy „valójában nincs semmilyen problémája a ma­gyar népcsoportnak”, amely a lap adatai szerint 1994-ben 3,3 millió schilling támogatást ka­pott. Az egyetlen kívánságuk: szeretnének egy önálló kisebb­ségi szerkesztőséget az osztrák rádióban és televízióban. Az osztrák Alkotmánybíró­ság 1987-ben hozott döntése ér­telmében a magyar nem hivata­los nyelv Ausztriában. A Der A nők többsége nem bánja, ha megbámulják Beszédes fedetlen keblek Mellbevágó felfedezéssel gya­rapította a szakterületén föl­halmozott ismereteket egy francia szociológus: szerinte sajátos üzenetet hordoznak a fedetlen női keblek. A melltartó nélkül napozó höl­gyek viselkedése sokat elárul lappangó szándékaikról - állítja Jean-Claude Kaufmann francia szociológus, elárulva a „testbe­széd” megfejtését is. Ha egy nő gátlástalanul mu­tatja mellét - például a hátán fekszik, ül, vagy éppenséggel egy szál tangában fürdik -, az öntudatosságról árulkodik. A viselkedési mód mindenképpen meghatározza kapcsolatát az „erősebb nemmel”. Ha ugyanis a strandon egy homokbucka mögé bújik el, avagy hátát süt- teti, akkor nyilvánvaló, hogy a kíváncsiaknak semmi esélyük. A férfiaknak egyébként min­denképpen tanácsos óvatosnak - mondjuk inkább: tapintatos­nak - maradniuk. A nők több­sége ugyanis nem bánja, ha megbámulják, de inkább csak tisztes távolságból. Előfordul­hat ugyanis, hogy a közeledő férfi láttára a félmeztelen nő egyszerűen hasra fordul. Ha az asszony a férj jelenlé­tében veszi le melltartóját, az egyértelműen a csábítás célját szolgálja, és arról árulkodik, hogy a házasság kihűlőfélben van: a nej szeretné új kalandra csábítani hites urát. Negyedmillió emléktárgyat kaptak az amerikai elnökök Szaxofon, nyereg és sírásólapát Évente legalább 15 ezer kisebb-nagyobb ajándékkal halmoz­zák el Bili Clinton amerikai elnököt. A Fehér Ház lakója persze csak néhányat tart meg belőlük, az ajándékok többségét pedig jótékonyan elnyeli a nemzeti archívum pincéje. „Emlékek és kincsek” - ez a címe annak a kiállításnak, amely a 12 elnök által kapott rengeteg ajándékból mintegy kétszázat fölvonultat (az össze­sen kapott körülbelül negyed- millió emléktárgyból). Egyszerű amerikai polgárok által kézzel varrott-hímzett asz­talterítő, fafaragványok az egyik tárlóban - drágakővel ékesített órák, antik vázák a másikban, utóbbiak államfők, nagykövetek tiszteletet és nagyrabecsülést kifejező aján­dékai. Némelyiknek politikai hát­tere is van. Egy zsákmányolt észak-koreai zászló, porcelán békegalamb a Szovjetunióból, maroknyi föld egy belgiumi csatatérről, ahol amerikai kato­nák küzdöttek és haltak hősi ha­lált a második világháborúban. Lyndon Johnson egy lapátot kapott ajándékba még az indo­kínai háború idején. „Segítsen ez a lapát eltemetni azokat a fia­tal amerikaiakat, akik a múlt héten értelmetlenül az életüket áldozták. Szívesen látnám, amint Ön a sírokat ássa” - írta kísérőlevelében egy arkansasi békeharcos. Az adományok többsége persze a polgárok rokonszenvét fejezi ki az éppen hivatalban lévő elnök iránt. A kiállítás rendezője szerint ezek a kül­demények a mindenkori elnök személyiségét is tükrözik. Clin­tont, a szenvedélyes hobbisza­xofonost különösen sok, a ze­neszerszámával kapcsolatos ap­rósággal halmozzák el. Ronald Reagant, a vadnyugati filmek egykori sztárját tucatnyi nye­reggel örvendeztették meg. Két oka is van annak, hogy e tárgyak nagy többsége a nem­zeti archívumban köt ki. Egy­részt: a 250 dollárnál értéke­sebbeket nem tarthatja meg az elnök, másrészt el sem férne a Fehér Házban a tömérdek tárgy. FEB Nem akvárium - televízió! Az elektronika és a telekommunikáció legfrissebb ered­ményeit fölvonultató ázsiai szakkiállításon bemutatták a japánok nagy felbontású tévéké­pernyőjét. A hatás kedvéért a televíziót egy vízzel teli dobozba állították. fotó: feb/reuter t ) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom