Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

1996. augusztus 27., kedd 3. oldal Megyei Körkép Nem készül két egyforma ékszer A P' P* 1 * *• P " " A térti, aki gyongyrazo Sokan kedvelik az ékszere­ket, főként a ritkaságokat. Csötönyi István elmond­hatja magáról: elegáns, egyedi darabokat készít. — Mikor ismerkedett meg a gyönggyel? — 21 esztendeje. A gyöngy fényes, gurul, fűzni lehet. Mi kell több egy gyer­meknek? Decsen a nagyma­mám nagynénje, Kukucska Mária mikor egy alkalommal ellátogattam hozzá, elém tette a gyöngyöket és lencérna se­gítségével elkezdtem a fűzést. Egy sárközi gyöngygallért készítettem először. — Honnan származik a szépérzéke? — A művészeti érzék pá­rosul a szakmámmal: sza­kácsként dolgozom. Színha­tások, forma- és szépérzék szükséges mindkét tevékeny­séghez. — Ötletek, formák? — Lejegyzem, ha valami­lyen érdekes motívumot lá­tok. Minták alapján, eseten­ként emlékezetből készítem el a gyöngyékszereket, a táská­kat, a karácsonyi díszgömbö­ket. — Mennyit dolgozik? A munkaidőm végeztével napi két-három órát. Vannak ékszerek, melyek elég időigé­nyesek és 1-2 hét is szükséges a végleges forma kialakításá­hoz. Ilyen a sárközi nyaksál, mert ezt a gyöngyhímzés, és a gyöngyfőzés ötvözésével ké­szítem. Ha egy ékszert elron­tottam, akkor kezdek egy má­sikat. Nagyon sok helyre ka­pok meghívást. Kiállításokra, kézműves bemutatókra járok, és mindenhol megcsodálják a munkáimat. Ilyenkor úgy ér­zem, hogy a huszonegy évet nem hiába éltem le. Rengete­get jelentenek ezek a találko­zások, a szóbeli dicséretek lö­kést adnak a munka tovább­folytatásához. Tavaly 16 sár­közi babát készítettem a sió­foki Kagyló Fesztiválra. Ezek a világ legkülönbözőbb ré­szére eljutottak, nagykövetek, cégvezetők irodáit díszítik. — Milyen a színvilága? — Én a szolid, halvány, visszafogott színeket kedve­lem. Úgy variálom a színeket, hogy olyan nyakba valót ké­szítsek, hogy az éke legyen a hölgynek, de ne legyen gics- cses, papagájos, hivalkodó. Porcelánok közé üveggyön­gyöket teszek, vagy éppen fordítva, hiszen ezzel szebbé, lágyabbá varázsolható az adott ékszer. Garay Előd „Gázkészültség” a bogyiszlói iskolában Folyik a bogyiszlói általános iskola fűtésének korszerűsí­tése, földgázra történő átál­lítása. A Duna-menti település in­tézményei közül már csak az általános iskolában fűtöttek „hagyományos” tüzelővel ­az idei fűtési szezonig. Szep­tember 10-ig ugyanis - nagy­részt a DD Gáz-nak köszön­hetően - elkészül az új fűtő- rendszer, így egy esetleges korai tél sem okozhat ilyen jellegű problémát az iskolá­ban. A gázra történő átállás kb. 1,5 millió forintba kerül. A rendőrség kérése A Szekszárdi Rendőrkapi­tányság Bűnmegelőzési Al­osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettes/ek/ ellen, akik 1996. augusztus 16-án a déli órákban hengerzártörés módszerével behatoltak a Szekszárd, Csokonai és Szé­chenyi utcában lévő tízemele­tes lakóépültek lakásaiba, és onnan készpénzt, illetve aranyékszereket tulajdonítot­tak el, és ezzel kb. 500 ezer forint kárt okoztak. A rendőrség kéri azoknak a személyeknek a jelentkezését, akik a fenti bűncselekmé­nyekkel kapcsolatban bármi­lyen információval rendel­keznek, illetve a megadott időpontban a lakóépületek­ben, és azok környékén gya­núsan viselkedő személyekre figyeltek fel. Jelentkezni lehet személye­sen a Szekszárdi Rendőrkapi­tányságon, a Várköz utca 4. szám alatt, vagy a 74/411-199-es telefon 3095- ös mellékén. Általános iskolák a „start” előtt (Folytatás az 1. oldalról) A Garay János Ének-Zenei Ál­talános Iskola igazgatója, Biczó Ernő elmondta: az iskola két osztálya „vonult ki” a Bezerédj utcai épületből, amit az önkor­mányzat a katolikus egyháznak adott át a megegyezés szerint. A két osztály egyikét a Garay téri épület könyvtárában helye­zik el, a másik elhelyezését pe­dig a felső tagozatos osztályok „vándoroltatásával” tudták megoldani. Ha szűkösen is, de elhelyezték tehát az összes osz­tályt, de nagyon bíznak abban, hogy a következő tanévben, - a tervezett iskolabővítés után - minden osztályt kényelmesen elfér majd az iskola épületében, s vége lesz a szükségtantermek és a vándorlás időszakának. A II. számú Általános Iskola igazgatója, Matókné Misóczki Mária, az épület egyik szár­nyának teljes villamos-rekonst­rukciójáról számolt be. A 10 milliós beruházást az intéz­mény fenntartója finanszírozta. A munka bonyolításával és ki­vitelezésével igen elégedettek, a hálózat felújításán kívül sor került a tantermek kifestésére, az ajtók átfestésére. Van még azonban tennivaló, szükség lenpe a fűtés korszerűsítésére, a nyílászárók felújítására és az iskola eszközellátottságának javítására. A Babits Mihály Ál­talános Iskolában a nyár folya­mán került sor a testnevelési blokk felújítására, hosszú évek óta készültek erre és saját erő­ből valósították meg. Felújítot­tak három tantermet és az is­kola konyháját, ahol kicserélték a székeket is. A napokban zaj­lik a kazánok cseréje, ezt a fenntartó végezteti. Lindauer Zoltán igazgató gondokról is beszámolt, a valamikori pincé- rendszerre épült sportpályák a beázás következtében ismét megsüllyedtek, a hiba elhárí­tása folyamatban van, az ígére­tek szerint a tanévkezdésre egy gödör sem marad az intézmény udvarán. A Dienes Valéria Ál­talános Iskola tetőtér-beépítése már tavaly elkészült, erre a tan­évre sikerült berendezni is. Vi­téz Zsolt igazgató elmondta, többek között számítástechni­kai termet alakítottak itt ki, nyelvi tantermeket, de lesz tan­konyha is. Megtörtént a föld­szint és az első emelet teljes felújítása, elkészült egy 120 négyzetméteres szabadpolcos könyvtár. A teljes beruházás mintegy 100 millió forintot tett ki, ennek 40 százalékát a kor­mány kisebbségi alapjából fi­nanszírozták, a többi a fenn­tartó költségvetéséből került ki. Az V. sz. Ál­talános isko­lában a torna­terem tetőze­tének felújí­tása van so­ron, a munka szeptember­ben kezdődik. A 1,5 millió forintos beru­házást a fenn­tartó végez­teti. Az épület nyári felújítá­sát az intéz­mény maga végezte el. Kékesi János igazgató be­számolt arról, hogy sikerült mindezt támoga­tók közreműködésével és az is­kola technikai személyzetének társadalmi munkájával megol­daniuk úgy, hogy az intézmény költségvetését ne terhelje. Kö­szönet illeti ezért a Timpanon Kft.-t, Frei László vállalkozót és a Lazúr festékboltot. Ha mindezért fizetni kell. ez 1,5 millió forintba került volna az iskolának. Venter Marianna Kell-e sorompó a Vasút utcához? Újságírói szempontból hálás terület a mözsi Vasút utca kör­nyéke. Elég gyakran történik itt valami. Most az úgynevezett „sorompó-kérdés” van napirenden. A Vasút utca folytatásaként, a vasúthoz tartó - önkormányzati - földút végén a '80-as évek közepén felállítottak egy so­rompót, amely megakadályozta a járművel történő átjárást ezen a területen. (A sorompó elvileg a vasútról történő lopásokat ne­hezítette meg, igaz, felállításá­nak indokoltságát már akkor is többen vitatták.) Az utat lezáró tárgy akkor lett igazán „útban”, amikor a '90-es évek elején közműberuházást végzett az önkormányzat a környéken, és a sorompó lehetetlenné tette a - feltúrt utcák miatt szükségessé váló - kerülő úton való közle­kedést. Lakossági „nyomásra” ekkor egy helyszíni bejárást tar­tottak, a MÁV, az azóta már megszűnt ÁFOR telephely, a tolnai rendőrőrs, a tűzoltóság és az önkormányzat képviselőinek részvételével. Ez a bizottság ekkor azt állapította meg, hogy nincs szükség a sorompóra. Ezt követően az útakadály eltávolít­tatott. Jelenleg szintén lakos­sági nyomás irányul a hivatalos szervekre, csak most a sorompó visszaállításának céljával. Áz általunk megkérdezett tisztvise­lők szerint viszont ez a nyomás mindössze egy embertől szár­mazik, K.-nétól, a Vasút utca egyik lakójától, aki annak ide­jén el tudta érni a sorompó fel­állítását. Egyöntetű vélemé­nyük szerint az illető azért sze­retne sorompót, mert telke szomszédos ezzel a közzel, és zavarják őt az arrafelé közleke­dők. K.-né szerint viszont közér­dek, hogy a sorompó újra le­zárja az útszakaszt. Énnek híján ugyanis a vasút környékén ve­szélyben a közlekedésbizton­ság, a közrend, virágzik a bű­nözés, a lopás, („van ott még szex is”) és néhány motoros fia­tal zavartalanul száguldozhat az úton. A sorompó visszaállítása véleménye szerint megszün­tetné ezeket a problémákat. A „hivatalos” vélemények eltérnek K.-néétől. A tolnai rendőrőrs tisztviselője szerint rendőri szempontból teljesen indokolatlan a sorompó, (il­letve, ha itt létesítenének ilyen útakadályt, akkor szinte minden utcában szükség lenne rá.) Mayer Márton, a mözsi telepü­lésrészi önkormányzat első embere szerint a korábbi hely­színi bejárás során alaposan mérlegelve döntöttek, azóta pe­dig semmiféle olyan lényeges változás nem merült fel, ami indokolná a sorompó visszaállí­tását. Újvári József, a helyi tűz­oltóparancsnok (egykori város­gazda) véleménye: korábban sem volt, és most sem indokolt a sorompó felállítása. A kérdéses földútra egyéb­ként elvileg még az ott lakók sem hajthatnának be, hiszen az utat - a sorompó eltávolítása után az önkormányzat által fel­állított - „mindkét irányból be­hajtani tilos” tábla védi. Mitől is? —s— Hírek Duray Miklós Bonyhádon A Rákóczi Szövetség meg­hívására Bonyhádra látogat pénteken Duray Miklós. A szlovákiai magyar politikus augusztus 30-án, délután fél háromkor a városi könyv­tárban találkozik az érdek­lődőkkel. Szabó Géza régész előadása Pápán Bronzkor a Nyugat-Dunán- túlon címmel rendeznek nemzetközi régészeti konfe­renciát augusztus 26. és 28. között a pápai múzeumban, ahol Szabó Géza szekszárdi régész „Az urnamezős kul­túra fémművessége a régé­szeti kísérletek tükrében” címmel tart előadást. Az előadás az elmúlt 10 év Tolna megyei kutatásait, és a kísérleti táborok eredmé­nyeit ismerteti. Pályázatokról tárgyaltak Pakson Pályázatok benyújtásáról tárgyaltak tegnap délelőtt Pakson a Dunaföldvár, Paks kistérségi társulás polgár- mesterei, Nagy Gábomé dunaföldvári polgármester, a társulás koordinátora ve­zetésével. A tanácskozáson a Megyei Területfejlesztési Tanács által meghirdetett két pályázatra közösen vagy egyenként benyújtandó ké­relmekkel kapcsolatos célo­kat, ötleteket vitatták meg. Villámsorozat a könyvtárban Tovább bővült a bonyhádi könyvtár villám nyelvlecke­sorozat állománya. Az olva­sók eddig is hozzáférhettek a német, angol, latin, orosz, olasz, és spanyol leckék anyagaihoz, ezentúl pedig már a francia nyelvű cso­mag is hozzáférhető lesz a könyvtárban. Madocsán, a költségvetésről Madocsa önkormányzata ér­tékelte a település költség- vetésének első félévi fel- használását, megállapítva, hogy az időarányos volt. Az év hátralévő részében lé­nyeges módosítást nem ter­veznek. Kevésbé jó hír, hogy az intézmények épüle­teiben keletkezett júniusi viharkárok helyreállítására nincs az önkormányzatnak fedezete, ezért csak az ál­lagmegóváshoz szükséges munkákat végezhették el. Misu törpe horvát állampolgárságot kap? A neves magyar törpe Mészá­ros Mihály, Misu lehetséges, hogy megszerzi a horvát ál­lampolgárságot. Misu, aki Michael Jacksonnal a . Coca Cola reklámfilm szerep­lője volt, a napokban fellépett a horvátországi Trogirban, a Cimbalom elnevezésű gyer­mekfesztiválon. Misu volt az Alf nevű földöntúli lény alakí­tója, a tíz évvel ezelőtti nép­szerű tévésorozatban, és annak idején két amerikai elnök, Car­ter és Reagan is fogadta. A már 57 éves, 83 centiméter magas, 24 kilós világhírű ma­gyar törpe, aki 14 éves korában cirkuszi színészettel, éneklés­sel, zsonglőrmutatványokkal kezdte pályafutását, cilinder­ben, frakkban, csikós nadrág­ban, csizmában jelent meg a közönség előtt, abban, amely­ben Jacksonnal is látható volt a klipben. A magyar törpe és a horvátországi Baranyából származó menedzsere, Varga Dénes rábeszélésének volt kö­szönhető, hogy Michael Jack­son 1992-ben három millió dol­lárt adományozott a háború súj­totta horvát gyerekeknek. Varga szerint azért nagy esély van arra, hogy Mészáros Mi­hály, Misu törpe, a közkedvelt Alf horvát útlevelet kap. S ha megkapja, ezt minden­képpen Trogirban ünnepük majd meg, abban a közép-dal- máciai városban, ahová IV. Béla magyar király menekült annak idején a tatárok elől. VTV: filmek és képviselők A nyári szünet után tegnap ismét élő műsorával jelentke­zett a szekszárdi VTV, vagy egészen pontosan a Szek­szárdi Televízió Kht. Gál László ügyvezető lapunknak elmondta, hogy a nézők az el­következő időszakban néhány újdonságra, most induló soro­zatra is számíthatnak, ameny- nyiben a képernyő elé ülnek. — A naponta 19 órakor kezdődő Híradót természete­sen megtartjuk, ám azt most megismételjük 20 órától, il­letve a film után, 22 órától, sőt, másnap reggel 7 és 8 órá­tól is. A Mozaik című maga­zin szerdáról péntekre kerül át, az előtte való napon, csü­törtökön pedig 19.20 órai kezdettel heti rendszeresség­gel bemutatkozik a városi közgyűlés egy-egy képvise­lője. Ezt az adást is ismételjük a keddi napon. Nem marad el a Na és? és az Autósmagazin sem. Az újdonságok közé tar­tozik még a hétfői Sportma­gazin is. — A játékfilmek kedvelői is hallhatnak jó híreket? — Igen, mivel közvetítjük az ATV műsorát, ott pedig minden nap van film 21.30 órától. De emellett a VTV is ad filmeket, elsősorban szer­dán és pénteken. Nemsokára elkezdjük vetíteni a korábban a Magyar Televízióban már látott Patika című sorozatot is. — A VTV, mint eddig, ez­után is közvetíti az önkor­mányzati üléseket? — Természetesen, s az ülések miatt elmaradt prog­ramokat későbbi időpontok­ban tűzzük műsorra. -szá­Civil szerveződések a jogi dzsungelben A sárbogárdi székhelyű Regio­nális Szellemi Forrásközpont, bár Fejér megyei szervezet, Tolna megyében is ösztönzője, lebonyolítója a nonprofit tör­vénytervezet társadalmi vitájá­nak. A leendő törvény több tíz­ezer (!) civil szerveződés - közhasznú magánszervezet - helyzetét, tevékenységét szabá­lyozná. Erről a kérdéskörről cserél eszmét tegnap Szekszár- don, a Babits Mihály Művelő­dési Házban a vita három koor­dinálója - Kőszegi Erika, a For­rásközpont vezetője, Radó Pé­ter, az MKM munkatársa és Bokor Béla, a pécsi megyei művelődési központ munkatár­sa -, illetve a megye meghívott civil szervezeteinek, közhasznú társaságainak képviselői. Elsőként Radó Péter vázolta a tervezet lényegét, hangsú­lyozva, hogy a törvényre töb­bek között azért van szükség, mert az egyesületek, kht.-k, alapítványok valóságos jogi dzsungelben kénytelenek tevé­kenykedni. Közel kétszáz ren­delet, jogszabály, előírás vo­natkozik az előbb említett szer­veződésekre, s ember legyen a talpán, aki képes ebben a kö­zegben eligazodni. A résztve­vők egyetértettek ezzel az érté­keléssel, hozzátéve, hogy a működést alapvetően gátolja a krónikus pénzhiány. Hogy eb­ben hoz-e alapvető, kedvező változást a szeptemberben a kormány elé kerülő törvény, az sajnos minden társadalmi vita ellenére kétséges. -szá­t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom