Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24-25 / 197. szám

„MAGA TÚL ÉRTELMES AHHOZ, HOGY CSAK SZÍNÉSZ LEGYEN” (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. AUGUSZTUS 24-25. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM a Tolnai Népújságba. Hívja a 416-211 telefonszámot! Nyári mérleg Pincehelyen Kórház - tehermentesen Egyéni adományokból 3,5 millió Az önkormányzatok anyagi segítségét meghaladó összeg gyűlt össze most a nyár fo­lyamán a pincehelyi kórház javára. A kórház megmaradásában érdekelt önkormányzatok 3 millió ötvenezer forintot utal­tak át az intézménynek, az egyéni adományokból mint­egy három és fél millió forint folyt be. Előbbit a kórház adósságának törlesztésére, utóbbit gyógyszerek és gyó­gyászati eszközök, egyszer használatos fecskendők, infú­zió vásárlására fordították - tudtuk meg az intézmény ve­zetésével megbízott dr. Vá- rady Józseftől. Á június elején még tíz mil­liós adósságállománnyal küszködő' kórház ma már kö­zel áll ahhoz, hogy tehermen­tes legyen. Ez, ha másképp nem. a társadalombiztosítás augusztusi finanszírozásból megoldható - véli a kórház igazgatója. (tf) Az őcsényi nyugdíjasok Ópusztaszerre kirándultak A millecentenáriumi ünnep­ség keretében Szegedre és Ópusztaszerre látogattak az őcsényi nyugdíjasok. Az egész napos kirándulást a falu Nyugdíjas Érdekvédelmi Szövetsége szervezte tagjai számára. Az autóbuszos ki­ránduláson 34 idős ember vett részt. Az Alföldre látogató sárköziek megtekintették a Tisza parti város nevezetes­ségeit, majd ezt követó'en Ópusztaszeren a honfoglalást ábrázoló Feszty-körképet. A kirándulást a tagok hozzájáru­lásán kívül az ó'csényi ön- kormányzat 20 ezer forinttal támogatta. Emlékműterv Pincehelyen Emlékmű felállításával kí­vánja emlékezetessé tenni Pincehely a Honfoglalás ezeregyszázadik évforduló­ját. A község képviselői nemrég százezer forintot szavaztak meg a millecentenáriumi em­lékmű felépítésére. A Nagy Sándor szobrászművész ter­vei alapján készülő monu­mentumot egy kilenc méter széles átmérőjű, halomsírra emlékeztető, bazalt borítású betonépítmény, s egy rajta egy méter magasan álló ho­mokkőoszlop alkotja majd. Ez utóbbin egy Vörösmarty - idézet, valamint a község régi és jelenlegi címere szerepel. A Pincehely központi részén, a görbői deltában felállítandó emlékmű felavatását szep­tember 22-re tervezik. Ez al­kalomból szentelik fel a gör­bői kúriában Csehfalvay Fe­renc emléktábláját, aki Vö­rösmarty görbői tartózkodása idején kurátori tisztséget vi­selt a községben. A napot a Széchenyi-kör pincehelyi tag­jai hársfaültetéssel kívánják nevezetessé tenni. Évfordulót ünnepelhetnek továbbá a pin­cehelyi katolikusok is, miután idén 230 esztendeje, hogy fel­szentelték jelenlegi templo­mukat. Erre a megemlékezésre azonban egy hónappal később kerülhet sor. Sió-kupa, amerikai felhangokkal Tegnap a szekszárdi sport- csarnokban megkezdődött a Sió-kupa ’96 nemzetközi női kosárlabdatorna. Az immáron huszonhetedik alkalommal ki­írt viadalon egy-egy amerikai, német, belga és török csapat mellett négy magyar NB I-es együttes - köztük a házigazda KSC Szekszárd - vesz részt. A sportcsarnok körül már a mérkőzések kezdete előtt nagy volt a felhajtás. A hazánkban állomásozó amerikai katonák ugyanis itt állították ki gépesí­tett arzenáljukat, majd 16 órá­tól az IFÖR Band zenészei szórakoztatták a közönséget. (A Sió-kupa küzdelmeiről a 7. oldalon olvashatnak). Fotó: Gottvald Károly Mözsre mindig „haza” jönnek, itthon maradni már nem akarnak A hét elején került sor a mözsi kitelepítettek találkozójára szü­lőfalujukban. A Mözsi Német Nemzetiségi Klub által rende­zett, (az Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a tolnai német kisebbségi önkormányzat, valamint külföldi szponzorok által támogatott) nagysikerű rendezvényen két 1946-ban kitelepített hazalátogatóval, Neudhart Katalinnal (Kleinostheim) és Sche- idler Vincével (Hassloch) beszélgettünk. — Nem túl eredeti a kérdés, de mégis: milyen érzésekkel tá­voztak annak idején Mözsról ? — N.K: Nem tudtuk hova megyünk, nem tudtuk, mi lesz velünk. Tíz napig utaztunk. A határon sokáig várakoztunk. Nem akartak bennünket se a magyarok, se a németek. Ami­kor odaértünk a faluba, azt mondták, te ehhez a paraszthoz mész, te pedig ahhoz. Öten vol­tunk testvérek, a két kisebbiket édesanyámnál hagyták, hár­munkat külön tettek. Nem volt könnyű. (Folytatás a 4. oldalon.) Röviden Véradás lesz Bonyhádon, a Művelődési házban augusz­tus 27-én, kedden 8 órától. Arany karkötőt találtak augusztus 16-án, Szekszár- don. Jogos tulajdonosa ér­deklődhet Szekszárdon, a 411 -311 -es telefonszámon. Pénztárcát találtak a Ba­bits művelődési házban, a műanyagvásáron. A pénz­tárca átvehető a portán. Az országos borversenyen az elsők között a Vesztergombi Pincészet Borászat, családi vállalkozásban Gyöngyösön rendezték meg a 25. jubileumi országos borver­senyt, melyre több, mint 600 bormintát küldtek be az ország különböző borvidékéről. Ezek között volt a szekszárdi Vesz­tergombi Ferenc több bora is, mely méltón képviselte a törté­nelmi borvidéket, hiszen hat érmet is nyertek. Ebből az alka­lomból kerestük meg Vesztergombi Ferencet. — A Vesztergombi Pincészet neve ma már méltó „védjegye” a minó'ségi boroknak, hiszen évek óta nem csak hazai, hanem nemzetközi borversenyeken is az elsők között szerepelnek. Hogyan lesz valakiből borász? — Az igazság az, hogy eb­ben nőttem fel. Kiskorom óta kisebb-nagyobb ültetvényt mű­veltek a szüleim és az öcsém­mel együtt ebbe nőttünk bele. Tizenöt éve annak, hogy a ne­vemen van szőlőm, tehát azóta tekintem magam termelőnek. A kilencvenes évektől kezdtünk nagyobb fejlesztésekbe az öcsémmel közösen, tárolóterét bővítettünk, erjesztőteret mo­dernizáltuk és a technológiát is fejlesztettük. De csak két éve vagyok főfoglalkozású vállal­kozó, akkor alakítottunk egy betéti társaságot, melybe a fele­ségem, a gyermekeink és az öcsém családja is bekapcsoló­dott. — Hány fajta szólójuk van? — Nagyon jó a fajtaszerke­zet összeállításunk: chardon­nay, kékfrankos, merlot és ca­bernet. Ehhez veszünk kisebb- nagyobb mennyiségben ha­gyományos ültetvényen termelt kadarkát. A piacon elsőként a kékfrankossal mutatkoztunk be, majd a chardonnay-val, ké­sőbb a cabernet-vel és a merlot- val, illetve a szekszárdi bika­vérrel, melyet a chardonnay ki­vételével a már említett szőlő­fajtákból készítünk. — A külföldi piacra hogyan lehet bekerülni egy családi vál­lalkozásban készített borral? — Mi a hazai piacot céloz­tuk meg, hisz kis nagyságrend­del nem igazán vagyunk ver­senyképesek külföldön. De extra minőségű borral, kisebb tétellel is meg tudtunk jelenni (Folytatás a 3. oldalon.) Szeptembertől drágul a cukor A cukorpiacon minden gyár szeretné megőrizni részesedését. Ezért az idén valószínűleg újból veszteségesek lesznek, a má­sodik fél évben ugyanis nem lehet annyira emelni az árat, hogy az első hat hónap veszteségeit ellensúlyozza. Ahhoz, hogy a cukorlánc minden szereplője nyereséghez jusson, a termelői árat - a Cukor Terméktanács szerint - 110 forintra kellene emelni, ami 130 forintos fogyasztói árat jelentene. Eltérő mértékben ugyan, de áraik emelésére készülnek ősszel a hazai cukorgyárak. A Kaposcukor Rt. a tavalyit még 93 forintos termelői áron érté­kesíti, ám az idei szezon ter­mékéért már mintegy 15 szá­zalékkal többet kell majd fi­zetniük a kereskedőknek - mondta Kar! Schultes elnök­igazgató. Árujuk várhatóan október-november táján 130 forintért lesz kapható a bol­tokban. Az a tény, hogy ez jó­val magasabb a világpiaci ár­nál, nem mutatja a valós hely­zetet - állította a cégvezető. A világpiacon azért olcsóbb a cukor, mert más országokban támogatják a termelést. A Kábái Cukorgyár Rt. is emeli az árat szeptembertől. Pellei Sándor marketingme­nedzser elmondta: a cukorrépa átlagos felvásárlási ára jelen­leg tonnánként 4500 forint, ez a minőségtől függően keve­sebb és több is lehet. A tavalyi terméket, amely augusztus vé­géig lesz elég, még a régi áron értékesítik, az új cukor terme­lői ára viszont már 95-100 fo­rint körül alakul - áfa nélkül. A kereskedőktől függ, hogy mennyi lesz a kilónkénti fo­gyasztói ár. A francia Eridania Beghin- Say konszern többségi tulaj­donában lévő szerencsi gyár, amely a hatvani, a selypi és a szolnoki vállalattal együtt a magyar cukorpiac 37 százalé­kát biztosítja, enyhe mérték­ben óhajt drágítani - közölte Pokol Balázs vezérigazgató. Erre az ad lehetőséget, hogy az elmúlt évben az átlagos 25 százalékos inflációval szem­ben csak 5 százalékkal emel­ték a termelői árat. A költsé­gek növekedése miatt azonban bizonyos mértékű drágulás ná­luk is elkerülhetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom