Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
1996. augusztus 17., szombat Gyermekvilág 15. oldal Lucullusi lakomák A történelem érdekessége, hogy Lucullus, a Római Birodalom híres, győztes hadvezére nem haditettei, hanem pompás lakomái miatt vált ismertté az utókor számára. Korának kiváló szónoka, több tartomány erőskezű kormányzója volt hosszú éveken át. Cicerónak köszönheti, hogy nevét mi is ismerjük, mivel ő írta le, milyen nevezetes ínyenc volt Lucullus. Palotájában tíz étkezőhelyiséget rendezett be, többek között egy madárházat is, ahol nagyon szeretett vacsorázni. Róma ekkoriban egy hatalmas birodalom fővárosa volt. Az étkezés külsőségei egyre fényűzőbbé váltak. Néró császár például forgó ebédlőt építtetett, ami a Nap járását követte. Máskor a cirkuszban rendezett vacsorát, az arénát azon a napon a közönség előtt lezárták. Caligula úszó éttermet építtetett. A gazdag rómaiak mindent elkövettek, hogy túlszárnyalják egymást a fényűzésben. Messziről hozatott, különleges márvánnyal bontották a termek falait, az oszlopokat drágakő és elefántcsont berakásokkal díszítették. Márvány szökőkutakat állíttattak fel, amik vacsora idején illatszereket permeteztek. Seneca leírásaiból tudjuk, hogy léteztek olyan termek, amiknek mozgatható meny- nyezete volt, s minden fogásnál változott a mennyezet színe és mintázata. Időnként étellel megrakott, terített asztalok ereszkedtek le a magasból, s vendégekre virágeső hullott. A rómaiak oldalukra heveredve étkeztek, mint a görögök, csak a gyerekek és a rabszolgák ettek ülve. Augustus császárról jegyezték fel - mint különös szokást - hogy székek álltak az ebédlőjében. Győri Agnes Ti is elkészíthetitek! Dinnye kehely Egy kisebb sárgadinnyét félbe vágunk, maját kivájjuk, a dinnyét meghámozzuk, kockákra vágjuk. Hozzáadjuk a kimagozott, szintén kockára vágott görögdinnyét (egy jó vastag szelet elég), egy maréknyi érett, megmosott fehér szőlőt, felkockázott alma és szilvadarabokat. Óvatosan összekeverjük és kompótos tálkákban tálaljuk. Süni falatok Egy fej káposztát a torzsájánál levágunk, hogy egyenesen álljon, majd sűrűn fogvájókat szúrunk bele. Almát, sajtot, uborkát vágunk kockára, kiflit és sült virslit pedig karikára. A kockákat és karikákat a fogvájóra szúrjuk, a „sünit” kerek tálcán tálaljuk. Töltött paradicsom Egyforma nagyságú paradicsomokat megmosunk, tetejüket kalapnak levágjuk. A paradicsom belsejét kiskanál- lal kikaparjuk. Belsejébe túróból, kevés tejfölből és zúzott fokhagymából álló (ízlés szerint sózott) krémet töltünk jó bőven, majd visszatesszük a paradicsomokra a levágott kalapokat. Mai feladványunk Ha az alábbi betűket helyes sorrendbe rakjátok, megkapjátok a legismertebb magyar operaszerző nevét és egyik népszerű operájának címét. A megfejtést a következő címre küldjétek: Gyermekek Háza, 7100 Szekszárd, Bajcsy- Zs.u.8. A borítékra ne felejtsétek el ráírni: Gyermekvilág. Egy örökifjú szenvedély A gyermekkori játék komollyá vált Hogy zajlott a sziúk Naptánca? Azt tartják a bölcsek, örökké fiatal marad az, akinek sikerül megőriznie magában a valamikori gyermeket, aki volt. Azok, akik felnőttként sem felejtik el gyermekkori rajongásuk tárgyát, sőt, egy életen át hűek hozzá, kivételesnek érezhetik magukat. A hőgyészi születésű Veres János, aid most Szekszárdon él, máig hű maradt ahhoz, ami gyermekkora óta érdekli. Mint mondja, talán már születése előtt is az indiánok érdekelték. Mióta emlékszik rá, legkedvesebb játéka, olvasmánya ez volt. S mint minden, ami játékként indul, komoly, tudományos szintű érdeklődéssé növi ki magát a felnőttkor idejére. Sajnos, nincs annyi ideje - no és persze pénze - hogy szíve szerint foglalkozzon kedvenc témájával, kutatásaival, rendezgesse, netán könyv formájába foglalja számtalan jegyzetét, de azért reméli, egyszer majd sikerül eljutnia Amerikába, az indiánok földjére. Az alábbi tanulmány a tetőn sziúk Naptáncáról 1911-ban készült Észak és Dél-Dakotában. A Naptáncra vonatkozó felvilágosítás Red Weasel-től (Vörös Menyét) származik, aki Mátyás király csak úgy magányosan, cifra kíséret nélkül ellátogatott szülővárosába, Kolozsvárra. Szegény embernek öltözve letelepedett a mészárszék előtti padra és mustrál- gatta a jövő-menő népet. Észrevette ám, hogy a hozzá hasonló szegények hasáb fák alatt gömyedezve fordulnak be a szomszéd udvarba, ami a bíró háza volt. Hordják neki a téli tüzelőt, bíró uram pedig ott te- hénkedik az ámbitus könyöklőjére és élvezi, hogy a járókelők köszöngetnek neki. Egy poroszló észreveszi a semmittevő Mátyást is, és megsuhogtatja a korbácsot: — Te csak így lógatod itt a lábadat, te hosszú orrú? — Én csak így - mondja Mátyás - te tán másképpen? Erre a szemtelen válaszra nyaka köré húzott párat a poroszló, s utasította, hogy takarodjon a bíró udvarába fát vágni. Megállt Mátyás a bíró előtt és megkérdezte tőle, mi fizetséget kap a favágásért. — Hat napot, hetediket ráadásnak - felelte a bíró és olyat nevetett, hogy a hasa is reszkea legkiválóbb szaktekintélynek számított abban az időben a tetőn sziúk között. Négyszer, mint Közbenjáró vett részt a Naptánc ünnepén, szintén négy alkalommal részt is vett a táncban. A Közbenjáró feladatának legjelentősebbike volt, hogy imádságokat ajánlott fel mint a nép képviselője. A naptánc szertartásai este, teliholdkor kezdődtek, rendszerint június második felében, vagy július elején és többnyire 6 napig tartottak. A nap tisztelete az Isten megnyilatkozásaként, a legszilárdabb alapja a dakota vallásnak. A szertartás előkészülete, mint minden vallásos ünnepnek a dakotáknál, a böjt és a megtisztulás. A naptánc értelme az alábbiakban keresendő: „Ha egy télen a nép éhségtől, vagy járványtól szenved, vagy ha ellenség ellen készülődik, vagy lovak után vágyik, az indiánok mély érzéssel könyörögnek a naphoz, ezt mondván: könyörögni fogok Wakantankához kora nyáron. Azok a férfiak, akik ilyen fogadalmat tettek, egész télen sűrűn vettek fürdőt és gőzfürdőt. A fogadkozók mindegyike vendégeket hívott, ebből az alkalomból nagy- mennyiségű gyógyteát ittak. tett belé. De a király már iszkolt is befelé, mert háta mögött ismét suhogott a korbács. Adtak neki fejszét és vághatta egész nap a fát. Közben azért suty- tyomban ráírta 3 fahasábra korommal a Hunyadi Mátyás nevet. Esti sötéttel aztán kiosont a városból. Másnap reggel bevonult Mátyás király a serege élén, nagy parádéval a városba és megállt a bíró portája előtt. Persze ott tolongott a város apraja-nagyja. A bíró térdelt le először, amikor a király fehér paripája megállód. Utána térdre estek mind, akik eljöttek, a király előtt tisztelegni. Bíró uram elmondta szép köszöntőjét, de a király a poroszlók közül kereste ki az ő emberét, rámutatott és a színe elé parancsolta. — No, te kegyetlen poroszló, ráismersz-e a hosszú orrúra, akit a mészáros padjáról behajtottál fát vágni a bíró udvarába? Három korbácsütést is kaptam tőled. A poroszló nem volt se élő, se holt. Aztán a király megparancsolta, hogy bontsák meg azt a farakást az udvar végiben, Ezután a házigazda közölte vendégeivel fogadalmát, s ettől kezdve mély tisztelettel viseltetett iránta a törzs. Az immár jelöltté vált fogadkozó házanépé- nek tagjai tartózkodtak a hangos beszédtől és minden rossz cselekedettől. Minden jelölt családjában a következő szabályokat kellett betartani: egy darab földet kivágtak a sátor hátsó fele és a tűzhely között, s amikor szűz földet értek, cinóbervörös festéket szórtak a hely fölé. Amikor a férfiak pipáztak és kiégett a pipájuk, nem volt szabad a hamut kiverni, hanem óvatosan kellett kiüríteni a kiemelt földre. Senki sem merészelt erre a szűz földre rálépni, vagy kezét feléje nyújtani. Egyedül a jelölt üríthette ki a hamut, s ennek végeztével visz- szaadta a pipákat a tulajdonosaiknak. A jelölteknek nem volt szabad úsznia, de a gőzfürdőt továbbra is látogathatta. Ott bedörzsölte testét vadzsályával, de nem volt szabad vásznat, vagy szövetet használnia erre a célra. A jelölt tiltva volt a harctól, még akkor is, ha a falut megtámadták volna. A Naptáncot megelőző egyéb szabályokról a következő Gyermekvilág-ban olvashattok. és íziben hozzák a három fahasábot, amire rá van írva Hunyadi Mátyás neve. A térdeplő bíró úgy reszketett, mint a nyárfalevél. Mátyás király körülhordozta szemét a népen: — Lássátok a törvény emberét, aki a maga hasznára fordítja a kezére adott hatalmat. Poroszlókkal hajtatta az udvarába a szegény népet, karaj kenyeret, meszely bort se szánt azoknak, akik érte izzadnak. Embertelen bíró! Te nekem hat napot ígértél, és neked hármat sem adok, mert nem érdemied meg. A bűnösök favágója, a bakó üsse le a fejedet ma délben. Te pedig, kemény szívű poroszló, kinek látom, hosz- szabb lett az orrod, mint a királyodé, te pellengérre kötöztetel három napra, megvesszőztetel és örökre kiűzetel az országból. Mátyás király fölszegte fejét, úgy szólott Kolozsvár népéhez és az ország uraihoz: — Tanuljátok meg ebből, hogy igazsággal tartoztok a földönfutó népnek, hiszen ti sem vagytok egyebek királyostul, mint az ország alázatos jobbágyai! Honnan ered? Kilóg a lóláb Ha valaki az igazi, s rendszerint nem becsületes szándékát el akarja leplezni, de ez nem sikerül nekik, mert észreveszik tervét, akkor mondják, hogy kilóg a lóláb. A középkorban a különféle történetek a keresztény vallással fonódtak ösz- sze. Ezekben a varázslatos események főszereplője a gyakran lólábbal ábrázolt ördög, aki embereket kerít a hatalmába. Ezek az ördöggel cimboráló, gonosz varázslatokat űző, fekete mágiát folytató alakok elég gyakoriak az egyes népek mondavilágában. Magyar- országon a középkor kezdetén a garabonciás diák alakjához kapcsolódik mindenfajta bűbájos, ördöngős mesterséghez értő varázsló, bűvész figurája. A garabonciás elnevezés a nekroman- cia görög szó népies „gra- manzia” alakjának magyaros ejtése. Jelentése: halottidéző, szellemidéző. A varázslók legtöbbször egy fekete könyv segítségével végzik cselekményeiket, fantasztikus távolságokat tudnak pillanatok alatt megtenni, csodás lakomákat tálalnak, ellenségeikkel fölényesen elbánnak, de természetesen sorsukat nem kerülhetik el, mert az ördöggel való cimboraságért végül az ördög elviszi őket. Még a mi Mátyás királyunkról is feljegyeztek ördöggel való cimboraságot: „Egyszer Mátyás király a törökkel való háborújában álruhában elment kémkedni és eljutott Konstantinápo- lyig, de itt elfogták és ki akarták végezni. Kérésére a jobb kezét szabadon hagyták, ezzel köpenyéből elővette fekete könyvét. Amikor kinyitotta,, megjelent előtte három' bt'dóg.’é/ parancsára elröpítették Budára, de vele együtt a szultánt is, feleségestül. Most Mátyás börtönözte be a török császár, és csak akkor engedte szabadon, amikor megígérte, nagy váltságot fizet és többet nem háborgatja Magyarországot.” Nem is olyan régen, ha valaki ismeretlenül bort kért, akkor a kérőnek megnézték a cipőjét, nem lóg-e ki a lóláb, illetve ebben az esetben nincs-e rajta kincstári cipő, mert az azt jelentette, hogy civilbe öltözött finánc a borissza, s az engedély nélkül árusítókat akarja leleplezni. Ebben az esetben valóban a láb volt az áruló nyom.- bézsé Történetek Mátyás királyról A király és a kolozsvári bíró Bűvészkedj te is! Megmutatsz a barátodnak 5 darab kártyalapot, amik össze vannak ragasztva az 1. ábrán látható módon (figyelj a távolságra, lényeges!). Hívd fel a figyelmét a középső lapra, például: káró dáma. A feladat csak annyi lesz, hogy egy ruhacsipesszel - miután megfordítottad a kártyákat, eltalálja, hol a káró dáma (2. ábra). Természetesen ez több esetben nem fog sikerülni neki. Megoldás: A trükk az úgynevezett automatikus mutatványok kategóriájába tartozik, vagyis minden megy magától, ha az ábrák szerint jársz el. Ha az összeragasztott öt kártyát változatosan jobbra-balra, fel- felé-lefelé forgatod el, miután a nézőknek megmutattad hol a dáma, teljesen belekeveredik a középső lap helyzetébe és képtelen lesz eltalálni. A kártyákat ne add ki a kezedből, mert akkor azonnal rájönnek a trükkre! y PH' 1» » ! « V 1 < rr-A « ( * i— , t EJT 00 3. Vicces! Magyar órán az igékről tanulnak a nebulók. A tanár úr magyaráz: — Én fázom, te fázol, ő fázik. Milyen időben van ez az ige, Gábor? — Hideg időben - hangzik a fiú válasza. — Jól van, felfogadom házmesternek - mondja a ház- tulajdonos a jelentkezőnek - ha jól ért a ház körüli munkákhoz. Tud például tüzet rakni? — Hogy tudok-e? - tör ki a sértett önérzet a jelentkezőből - Tavaly egy egész házat felgyújtottam ! — Beszélj nekünk a gerincről, Péter! - szólítja fel az egyik diákot a tanár. — A gerinc az a csont, aminek a felső végén ül a fejem, az alsó végén pedig én... „Pontos” labirintus Árván búslakodik ez a szegény pont a labirintus közepében. Segítsetek neki kigurulni! I
