Tolnai Népújság, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

4. oldal Dombóvár És Környéke 1996. augusztus 14., szerda Megyei Körkép — hírmondó Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésé­ben holnap reggel kilenc órától délután kettőig ön­kéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden önkéntes véradót szeretettel várnak. Kineziológiai tanfolyam Augusztusban ismét indul kineziológiai, vagyis a tanu­lási nehézségekkel küsz­ködő gyerekek felzárkózta­tását segítő tanfolyam a dombóvári művelődési ház­ban. Az érdeklődő szülők bő­vebb felvilágosítást kaphat­nak az intézmény informá­ciós szolgálatánál. Dombóvári állásajánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ dombóvári ki- rendeltségén a következő ál­láslehetőségeket tartják nyilván álláskeresőknek, munkanélkülieknek: fakonzerváló, lakatos üzemvezető, baromfi gon­dozó, hegesztő, kereske­delmi vezető, minőségbiz­tosítási felelős, titkárnő, vil­lanyszerelő, általános isko­lai tanár, varrónő, felszol­gáló férfi, lakatos, teher­gépkocsi vezető (ADR, TIR), tehergépkocsi vezető és árukiadó, felszolgáló nő, asztalos, targoncavezető, mérlegképes könyvelő. Az álláshelyekről bővebb felvilágosítást adnak a ki- rendeltség munkatársai a Bezerédj utca 14. szám alatt személyesen, munkaidőben, vagy a 466-338-as és 466-835-ös telefonszámon. Gyalogost gázoltak az átkelőhelyen Tegnapelőtt délután Dom­bóváron a Napsugár áruház közelében nem kis feltűnést keltve gyalogost gázolt el egy személygépkocsi. H.I. az általa vezetett Lada 2101 típusú személygépkocsival a kijelölt' gyalogátkelő he­lyen, a párhuzamos közle­kedésre alkalmas úttest belső sávjában elütötte a neki bal oldalról érkező gya­logos nőt, aki csikóstőttősi lakos. A baleset során a gya­logos nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A gépkocsi ve­zetőjével szemben szakértő bevonásával szabálysértési eljárás kezdődött. (Folytatás az 1■ oldalról.)- Az ünnepi Istentisztelet egyik legemelkedettebb része az volt, amikor édesapja a szép számú gyülekezet előtt köszön­tötte Önt. Mi jelentett többet, a beiktatás, vagy ezek a szavak?- Az biztos, hogy ilyen nagy közösség, a gyülekezet előtt édesapám megszólított volna tanácsokkal útnak indítva. Na­gyon megható, felemelő pilla­natok voltak azok, s számomra mindenesetre megfontolan- dóak. Persze az iktatás is mély nyomokat hagyott bennem, s az esperes úr prédikációja is na­gyon megfontolandó számomra és a gyülekezetnek is.- Mennyire sikerült eddig megismernie a dombóvári, csi­kóstőttősi és kaposszekcsői gyü­lekezetei?- Igazából nem sok alkal­mam volt ismerkedni a közös­séggel. Egy alkalommal tartot­tam bemutatkozó prédikációt Dombóváron, s bár teológus koromban jártam már a város­ban, azért az igazi ismerkedés csak ezután következik.- Ön eddig Pécsett és kör­nyékén teljesített szolgálatot. Mi a nehezebb, Pécset el: hagyni, vagy Dombóváron kez­deni az életet?- Mindkettő nehéz. Pécsre a püspök úr küldött, ahol két évig segédlelkészként tevékenyked­tem. Ez a két év nagyon mély nyomokat hagyott bennem, hi­szen a pécsi gyülekezetben na­gyon sok színű munka jelle­mezte az életet, ami azért volt jó, mert sok mindent megta­pasztaltam. Ugyanakkor nehéz volt a feladatnak megfelelni. E mellett a Pécs melletti - a po- gányi, vasasi, komlói - gyüle­kezetek nőttek a szívemhez.- A dombóvári, kis gyüleke­zetben lehet nagy csodákat véghez vinni?- Természetesen azzal a szándékkal érkeztem ide, hogy mindent megmozgatok, a mel­Az ünnepi szentmise: középen jobbra ifj. Aradi András lett, hogy - az esperes úr szava­ival élve - nem mi vagyunk azok, akik a hitet teremtjük, hanem Isten. Nekünk emberi oldalról kell megtenni mindent, s ezt vállalom. Nem nagy cso­dákra kell várni, amikre kívül állók is felfigyelnek, bár nem baj ha ők is szemmel tartják, ami ebben a gyülekezetben tör­ténik. Igazából arra szeretném fek­tetni a hangsúlyt, hogy érezzék a hívek, hogy ide tartoznak, eh­hez a közösséghez, s ezért ne­kik is felelősséget kell vállal­niuk a gyülekezetért. Első sor­ban ott várom az apró csodákat, ami közösségen belül történik majd. ül Krühling Dániel esperes,- A már említett atyai inte­lemben, útnak indításban el­hangzott, hogy egyaránt sze­resse a fiatalokat és a gyüleke­zett idősebb tagjait. Az életko­rából adódóan, azonban a fia­talok talán még több odafigye­lést remélhetnek Öntől.- Remélem, hogy tudok az ifjúságnak többet adni, hiszen Pécsett is az ifjúságot, a tizen­éveseket pásztoroltam, ez kie­melt feladatom volt. Ott hamar elfogadtak a fiatalok, barátjuk­nak tekintettek. Ide is úgy jöt­tem, hogy bízom abban, hogy a fiatalság elfogad, s együtt tu­dunk gondolkodni - miként az idősebbekkel is - Isten igéjéről. Nagy László Együtt gondolkodni Isten igéjéről Ünnepi programok Dombóváron Dombóváron augusztus 19-én, és 20-án rendezik a város mil- lecentenáriumi ünnepi prog­ramjait. A város vezetői és ön- kormányzata Dombóvár és a környező települések vala­mennyi polgárát szeretettel vár­ják a rendezvényekre. Az ün­nepség programja a következő: Augusztus 19.: 14 órakor a dombóvári 516-os számú Ipari Szakmunkásképző és Szaldcö- zépiskola tornacsarnokának ünnepélyes átadására kerül sor, amin köszöntőt mond Tóth At­tila polgármester és Horváth Frigyes a Magyar Kosárlabda Szövetség főtitkára. 14.20 perckor kezdődik a DVMSE - SOUTHEAST MISSOURI EGYETEM kosár­labda csapatainak barátságos mérkőzése a tornacsarnokban. 15.20 Ugróköteles bemutatót tartanak az újdombóvári általá­nos iskola tanulói. 15.50 Dombóvári Önkor­mányzat - Belügyminisztérium kispályás labdarúgó mérkőzés. 17.00 órától térzene kezdő­dik a művelődési ház előtti téren. 18.00 órától „Honfoglalási emléknap” a nemzeti ünnep vá­rosi megemlékezése az ökume­nikus Istentisztelet előtt a dom­bóvári evangélikus templom­ban. Köszöntőt mond Tóth Attila polgármester. 18.15 Ökumenikus Istentisz­telet a dombóvári evangélikus templomban. Az új kenyér ál­dása, megszegése. 19.00 István a király című rockopera színpadi változatá­nak bemutatása a hőgyészi Hu­nyadi János Általános és Zene­iskola növendékeinek előadá­sában. Augusztus 20. Egész napos program várja az érdeklődőket. Ez pedig a Kert­városi búcsú. Csaba és a szabadság útja Ahogy Sárhegyi Csaba fo­galmaz viccesen a fejéből jött az ötlet, hogy egy kisebb kötetnyi gondolatot átnyújt­son az egészségeseknek és sorstársainak is arról, ahogy ő látja az egészsége­sek társadalmának és a mozgássérült embereknek kapcsolatát. A dombóvári fiatalember A szabadság útja című kötete ez év júni­usában látott napvilágot a Móra Könyvkiadó gondozá­sában. Csaba 1968-ban született, s vele betegsége is, ami a cent­rális idegrendszerének sérü­lése, aminek következményei pedig inkoordinált kényszer- mozgások. De hagyjuk a tu­dományt, hiszen az igazi tu­domány a kötetben nem - csak - az orvosi szakszerűség, hanem az a mondanivaló, és életszemlélet, aminek kö­szönhetően alig két * hónap alatt a könyv megíródott. Csabát már régóta foglal­koztatta a gondolat - ahogy a kötet bevezetőjében is olvas­ható -, hogy valami nincs tel­jesen rendjén az egészséges emberekben a mozgássérül­tekről kialakult szemlélettel, és fordítva sem. Úgy gon­dolta, hogy egyszer le kell ír­nia, mit is jelent(ett) igazából tolókocsiban élni, mennyire más ez az élet(vagy mennyire nem, ugyanakkor mássága mennyire valóságos és meny­nyire látszólagos. A könyv tehát megszüle­tett, s végre napvilágot is lá­tott, amiben nagy segítségére volt Csabának egy olyan ma- gyartanámő, aki - lévén moz­gássérült a férje - valameny- nyire belelátott a kötet által boncolgatott problematikába. Persze a könyv nem prob­lémás. Sárhegyi Csaba sok­szor meghatóan, de nem kese­regve, ostorozva, de nem bán­tóan fogalmazta meg élet­szemléletét, s a világról - el­sősorban az egészséges és sé­rült emberek kapcsolatáról - alkotott véleményét úgy, hogy egyrészt életrajzának sokszor humoros, és mindig őszinte leírásával, valamint gondolataival hozzájáruljon az emberek közötti szakadék betemetéséhez. Mert mondja - nem áthidalni kell a meglévő szakadékot, hanem feltölteni, simára egyengetni, hogy szabadon, mindkét irányban könnyű és fesztelen lehessen az egymás közötti érintkezés. Vigyázat! Ez a cikk merő plágium. Ugyanis lehetetlen nem az idézetek segítségét használni e sorok írójának. Mindenesetre - hogy a be­szélgetésre is hivatkozzunk - Csaba magáról azt vallja, hogy időmilliomos, így egész nap pöröghet az agya. A könyvvel pedig sorstársait is rá szerette volna ébreszteni arra, hogy az első lépést nekik kell megtenniük az egészsé­gesek felé. ő megtette, hiszen nem csak megtalálta a maga szabadságának útját, hanem az útkeresését is leírta. Ő nem fél az emberek között mutat­kozni, pedig éppen az ő be­tegségét értik legtöbben félre. Reméli, hogy a könyvvel elérte valamennyire szándé­kát, hogy másnak hasznára való gondolatokat tudott át­adni, mert ha nem így volna, akkor „nem érte meg”. S, most - zárásul - vissza az idézetekhez:,, Sokféle be­tegség és ok létezik, amiért embereknek tolókocsiban kell élniük. Van, aki beleszületik, van, aki később kerül bele; van, aki meggyógyulhat, és van, aki nem. Es van, aki ösz- szetörik lelkileg a tolószék­ben, de van, akinek az ilyen állapot sem végzetes akadály, hogy megtalálja önmagát, ki­törjön és kibontakoztassa adottságait.” Jegyzet írta: Nagy László Az elsősegély G yakran szorul segítő kézre az ember. Gyakrabban, mintsem sejtené. Mondjuk a bevásárló szatyrokkal jócskán „felmál- házott" háziasszonyoknak is elkelne néha a segítség, Vagy ép­pen a babakocsi emelgetésével bajlódóknak, ha megakadnak egy intézmény lépcsősora előtt. Azonban sokszor félre is'értik az emberek azt, aki tisztán jószándékból nyújtaná nekik azt a hiányzó, segítő kezet. Ez kár, de hát az élet nagyon furcsa ese­teket produkál. A z, ilyen furcsa esetekre álljon itt egy sajnálatos példa, ami a közelmúltban történt Dombóvár központjában, fényes nap­pal. Egy kapatos, és fűben heverő férfihez hívott mentőt egy jó­szándékú, idős férfi, majd megpróbálta felsegíteni. Az elsőse­gély akció azonban balul sült el, hiszen az eredeti áldozat révül- ten, de hatásosan a ségítő arcába fejelt. A kiérkező menteiknek pedig elsőként a segítőt kellett ellátniuk. Pénz helyett emberi varázslatok A dombóvári Szociális Otthon 1971. augusztus elsején kezdte meg működését. Igaz, első lakója a hivatalos átadás előtt két nappal már beköltözött az akkor még csak hatvanöt főt el­látó intézménybe. Az évforduló közelségének okán kerékasz­tal beszélgetést rendeztek hétfőn az immár Dombóvári Ön- kormányzati Testületi Egyesített Szociális Intézetében. A beszélgetés során - melynek a hajdani szociális otthon megálmodói, első veze­tői, dolgozói, az akkori városi vezetők, s a kivitelezést irányí­tók is jelen voltak - Fehér Já- nosné, az intézmény jelenlegi vezetője kérdezte a meghívot­takat, s így érdekes adalékok kerültek napvilágra. így az is, hogy az akkori mostoha álla­potok - mármint Dombóvár kirekesztettsége - miatt nem éppen az első volt a tervek so­rában a szociális otthon létre­hozása, ám a jelentős igények miatt a város vezetői úgy gon­dolták saját felújítási keretük­ből létrehozzák az intézményt. Azóta a szociális ellátórend­szer kiegészült a városban, hi­szen 73-ban 20 férőhellyel át­adták az öregek napközi ott­honát, egy évvel később bein­dult a házi gondozás Dombó­váron; 82-ben az újdombóvári öregek napközi otthonát adták át, ami ma már Idősek Klubja néven működik. Egy évvel ez­után az eredeti szociális ott­hont bővítették, majd 88-ban beindult a szociális étkeztetés is. Az újdombóvári gondozó­házat 93-ban létesítették, s ta­valy elkészült a Szabadság ut­cai gondozóház is. Az így létrejött komplex szociális ellátó rendszer szíve azonban talán még mindig a szociális otthon, ahol most ki- lencvenen élnek, bár csak 87 férőhelyes. A sok gond, az anyagi keretek szűkösségének ellenére most is sokan segítik társadalmi munkával, odafi­gyeléssel, vagy éppen anyagi­lag az intézményt, amit sze­retnének emberibbé varázsolni az ott dolgozók. Csakhogy eh­hez tényleg „varázslatra” volna szükség. A törődést, azonban az ott dolgozók em­beri varázslatainak köszönhe­tően azonban minden gondo­zott érezheti. A dombóvári rendőrkapitány­ság illetékességi területén az elmúlt időszak sem volt ese­ménymentes, mint az az alábbi krónikából is kiderül. Nyomást gyakorolt az ablakra Augusztus 22-én egyelőre még ismeretlen tettes gyako­rolt nyomást egy dombóvári ház ablakára, s miután sikerrel bejutott a házba, a feljelentést tevő sértett hétezer forint készpénzét vitte magával. Nem a mécses, az üveg törött Rendőri jelentés alapján ren­deltek el nyomozást ismeret­len tettes ellen, aki a döbrö- közi K.Z.-t augusztus 5-én egy Lebilincselő törött kólásüveggel arcul, egé­szen pontosan szembe csapta. A sértett nyolc napon túl gyó­gyuló, súlyos sérülést szenve­dett. Motor-bicaj egyre megy F.R. dombóvári lakos tett fel­jelentést ismeretlen tettes el­len, mert augusztus másodikán az éjjeli órákban a dombóvári vasútállomásnál lezártan ha­gyott Simson segédmotorke­rékpárját eltulajdonították. Az anyagi kár 50 ezer forint. Az a szintén ismeretlen tettes, aki ugyanezen nap estéjén egy dombóvári társasház lépcső­házában portyázott megelége­dett egy Mountain Bike ke­rékpár elorozásával, ám ezzel a tettével is 20 ezer forint anyagi kárt okozott a sértett­nek. Gáz(palack)os ügy Szakcson Egyelőre ismeretlen tettes au­gusztus 6-ra virradó éjszaka meglátogatta Szakcson, a Fő utcai gázcseretelepet. Az ajtó kifeszítése után bejutva oda 38 darab 11,5 kilogrammos PB gázpalackot lopott el. Az oko­zott kár meglehetősen nagy, összesen 380 ezer forint. A MÁV dombóvári Osztó­szertárfőnöksége szintén gá­zos ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, amiért augusztus 6-án a drótkerítést kivágva Gyár utcai telepükről két gáztartályt és gépalkatré­szeket loptak el. Az okozott kár 34 ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom