Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

PÜSPÖKI MISE, GALÉRIA AVATAS (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. JÚLIUS 11. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Mi A három „gyanúsítottat” elküldték Feljelentés a húsiparinál Mint arról tegnap beszá­moltunk, tettlegességig fa­juló botrány volt kedden két óra után a Szekszárdi Hús­ipari Rt.-nél. Az őrző szol­gálat emberei nem engedték ki az épületből a dolgozókat, azzal, hogy felírják a neve­ket, majd egy szakszervezeti tisztségviselőt megvertek és kidobtak az épületből. Az ügy fejleményeiről megkér­deztük az érintetteket. Hajdúné Lovász Edit szak- szervezeti titkár elmondta, hogy kedden ügyvédhez for­dultak, majd a jogi felvilágosí­tás nyomán a szakszervezeti bizottság a személyes szabad­ság megsértése és közbotrány okozása miatt feljelentést tett a városi, a megyei ügyészségen és a rendőrségen. Céljuk a személyes felelősség megálla­pítása. A szakszervezet úgy ítéli meg, hogy a történteket a tulajdonos szakszerűtlen in­tézkedése váltotta ki, amiért a felelősséget neki kell vállalni, írásban is felszólították Gün­ter Schlégert a „kommandó­sok" eltávolítására. A szakszervezeti bizottság úgy látja, hogy a dolgozók mélységesen fel vannak hábo­rodva a történtek miatt. A han­gulat akkor hágott a tetőfo­kára, amikor 13 órakor még nem volt a gyárban a pénz a délelőttös műszak fizetésére, 14 órakor még a dolgozók java része nem kapta meg a bérét. A szakszervezet igyekezett a kedélyeket csillapítani. A pénz később megérkezett, aki meg­várta, az meg is kapta a fizeté­sét. A délelőtti szakszervezeti ülés másik napirendje a bér- tárgyalások folytatása volt. Tárgyalási alapnak a jelenlegi mozgóbér alapbéresítését te­kintik és 40 százalékos bér­emelést, hiszen az átlagbérek három éve nem követik az inf­lációt. A reálbér csökkenése miatt, az átlagbér négy tagú családot, két keresőt számolva is a létminimum felénél tart. A tegnapi személyes megbeszé­léseknek, levélváltásoknak volt olyan fejezete is, hogy a tulajdonos a bértárgyalást le­mondta, mire a szakszervezet azt válaszolta, hogy akkor a legkeményebb eszközök al­kalmazásától sem riadnak vissza. Erre a tulajdonos a gyár bezárását helyezte kilátásba. (Folytatás a 3. oldalon. ) Töltsön egy órát környezetvédelemmel Mi lesz a strandromokkal? Szekszárdon volt a legtöbb baleset 1996. I. félévének közlekedési krónikája Megyénk útjain az elmúlt félévben 180, személyi sérüléssel járó baleset történt. Átlagosan naponta egy személyi sérüléses közle­kedési eseményt regisztráltak a mentősök és a helyszínelők. Nagy érdeklődést váltott ki a Bonyhád környezetvé­delmi helyzetéről szóló be­számoló. A képviselő-testü­let tegnap esti ülésén egy órán át vitáztak róla. Már napirend előtt megpezs­dült a levegő, amikor Csábrák János képviselő felrótta, hogy a polgármesterek világtalál­kozójára csak az utolsó pilla­natban kapott meghívót. Némi pengeváltás után Oroszki István polgármester sajnálkozásának adott hangot a történtek miatt. A város környezetvédelmé­ről szóló jelentést a képvise­lők igen alaposan megtárgyal­ták. Többen felvetették az évek óta húzódó problémát: az egykori strand helyén ke­letkezett romhalmazt. Sebes­tyén Lajos műszaki osztály- vezető szerint a költségvetés tárgyalásakor is kell az eltün­tetendő, ám értékes helyen lévő strandromokra gondolni. Szentes Antal képviselő kifo­gásolta, hogy az előterjesz­tésben arról is szó esett, emelkedik a zománcgyár szennyvíziszapjának nehéz­fém tartalma. A feltett kér­désre az osztályvezető kije­lentette, az adatok megbíz­ható forrásból származnak. (Az ülés lapzártakor tar­tott.) -háj­A 17 halálos balesetben nyolcvanegyen, a 99 könnyű sérüléssel járónál százhatvane­gyen szenvedtek súlyos, illetve könnyebb sérüléseket. Az összes baleset több mint 50 százaléka a megyeszékhe­lyen és vonzáskörzetében tör­tént. Városaink közül Szek­szárdon, Pakson és Dombóvá­ron következett be leggyakrab­ban sérüléssel járó ütközés. Legnagyobb baleseti kocká­zattal a 6-os számú főútvonalon történő autózás jár, ami évek óta változatlan és nem véletle­nül terjedt el a közvéleményben a dicstelen „halálút” kifejezés Tolna megye legnagyobb for­galmat lebonyolító útjáról. A hét napjai közül szerdán történt a legkevesebb, csütörtö­kön és szombaton a legtöbb, sé­rüléssel járó esemény. Ha számba vesszük a tragikus bal­eseteket, akkor egyértelmű, hogy szombaton a legveszélye­sebb közlekedni. A délutáni órákban közlekedők gyakrab­ban számíthatnak rendkívüli helyzetekre, különösen 15 és 18 óra között. A viszonylag gyér forgalmú késő éjszakai és haj­nali órák követeltek leggyak­rabban emberi életet. A kevés jármű száguldozásra csábít, tompulnak a reflexek, az egész­séges veszélyérzet csökken és a váratlan eseményeket sajnos gyakran nem tudták az autósok kivédeni. A baleseteket legnagyobb számban a személygépkocsi­vezetők okozták, őket követik a kerékpárosok, segédmotoros kerékpárosok és a gyalogosok. Külön kiemelést érdemel, hogy az összes halálos baleset 90 százaléka a személygépkocsi­vezetők miatt következett be. A legfőbb baleseti ok a gyorshajtás, az elsőbbség adás elmulasztása és a szabálytalan kanyarodás volt. A balesetek természetét vizsgálva megálla­pítható, hogy a keresztező irányba haladó járművek ösz- szeütközése volt a leggyako­ribb, a szemben haladó jármű­vek ütközése - zömmel sza­bálytalan előzések - pedig a legtragikusabb (8 ember halt meg). A 34 gyalogos elütés azt mu­tatja, hogy az elmúlt évek szo­morú statisztikájából sem az autósok, sem a gyalogosok nem tanultak. A balesetet okozók 17 száza­léka szeszes ital hatása alatt volt az ütközés pillanatában. Ez a szám rendkívül magas és döb­benetes, főleg akkor, ha figye­lembe vesszük azt a tényt, hogy a balesetek véletlenül következ­nek be, és nem minden ittas ve­zető okoz magának vagy más­nak sérüléssel járó balesetet. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden A gázvezetékről Tamási­ban. Személyesen tájékoz­tatja Knipl Károly, a DDGáz Rt. munkatársa Ta­mási és Simontomya pol­gármesterét ma délelőtt Tamásiban a kiépítés előtt álló földgázvezetékről. A megbeszélésen szó esik a hálózatfejlesztési hozzájáru­lás összegéről és befizetésé­nek mikéntjéről is. Madarásztábor Pacsma- gon. Július 15. és 29. között ismét a Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terüle­ten táborozik a Magyar Ma­dártani és Természetvé­delmi Egyesület 28. számú dombóvári csoportja. A ma­dármegfigyelésbe bekapcso­lódik a Tamásiban 1995 szeptembere óta működő madarász-suli is. All a Bőrgyár. Évi rendes karbantartási szünetet tart a Simontornyai Bőrgyár Rt. A két hetes leállás alatt az üzem dolgozói részben sza­badságukat töltik, részben később dolgozzák le a kieső munkanapokat, a termelés július 22-én indul újra. A csíksomlyói ifjúsági vi­lágtalálkozóra szervez ki­rándulást a Tolna-Mözsi Székely Baráti Kör. Az au­gusztus 24-től 31-ig tartó utazáson lehetőség lesz egyéb erdélyi nevezetessé­gek megtekintésére is. Az útra a 74/442-381-es telefo­non lehet jelentkezni. Nyaralási lehetőséget kí­nál a fővárosi székhelyű Szent Adalbert Missziós Alapítvány iregszemcsei gyerekek számára. Az ala­pítvány az idén nehéz sorsú honi gyermekeknek igyek­szik segíteni. Ezúttal ireg- szemcseiek nyaralhatnak jú­lius 16-tól két hétig villányi családoknál. Az alapítvány elsősorban alsó tagozatos leányok elhelyezéséről tud gondoskodni. Az érdeklő­dők Kirsch Jánosnál jelent­kezhetnek az iregszemcsei plébániahivatalban. Emlékvo nattai a százéves vasúton. A Pusztaszabolcs-Paks vasúti szárnyvonal centenáriumát ünnepi vonattal köszöntötte tegnap a MÁV vezetése és az érintett települé­sek önkormányzatai, lakossága. Tudósításunk a 4. oldalon található. fotóuottváld károly Nyári örömök a faddi táborban A faddi általános iskola és a helyi vadásztársaság jó kapcsolata nem a mostani táborral kezdődött. Korábban a gyerekek részt vállaltak a vadetetésben, kirándultak a társaság fácántelepére. Az iskolások éveken keresztül a téesz üdülőjében töltöttek né­hány napot. De az épületet eladták, ezzel veszélybe került a gye­rekek táborozási lehetősége. A vadásztársaság ötlete volt, hogy a község szélén álló vadászház udvarán táborozzanak a gyerekek. Nem kis áldozatot vállaltak a szülők, akik kijártak a faluból, segítettek a harminc gyerek ellá­tásában, süteményt, gyümölcsöt, finom házitejet, halat vittek. A vasárnapi ebéd kicsit más volt, mint a többi. A társaság által fel­ajánlott őzet Acsádi István va­dász főzte meg, mellé a csipet­két, az ízletes kovászos uborkát a szülők adták. A táborba kiláto­gatott Kocsner Antal polgármes­ter is, a helyi vadásztársaság va­dászmestere. A felügyeletet - mert a har­minc gyerek mellé az is kellett - a Soponyai pedagógus-házaspár vállalta. Fegyelmezésre ugyan nem volt szükség, mert minden gyerek tudta-tette a dolgát. A tá­bor legfontosabb lakóját, Száraz Terikét, a diákönkormányzat vezetőjét csak pénzügyminisz­terként emlegettek a többiek! Úgy gazdálkodott a pénzzel, hogy még az utolsó napon is volt a gyerekek által beadott kétszáz forintokból. A költségekhez csak ennyivel kellett hozzájárul­niuk a gyerekeknek. Soponyai Mihályné, Erzsiké elmondta, a sátrakat, a hálózsákokat, a mat­racokat, a színestévét, a videót, valamint a mostani tábort is pá­lyázaton nyert pénzből fedezték. Még a szombat esti vihar sem zavarta meg a vadászház udva­rán felállított sátorozókat. Egyet­len sátort öntött csak el a zápor, az is a pedagógusoké volt. A vidám fürdőzés mellett ügyességi játékokra, vetélke­dőkre is jutott idő. A játékokban mindenki győztes volt, amiért a jutalom, a csokoládé sem maradt el. A tábor utolsó napja is a töb­bihez hasonlóan telt. Fürdés, já­ték, majd délután sátorbontás, és este az elmaradhatatlan tábortűz. Mindenki egyetértett abban, hogy jövőre jó volna, ha leg­alább egy hetet ismét együtt tölthetnének. - péteri ­* A * i « I Élő népművészet. Ezt az elnevezést viselte az a gálaműsor, melyet kedden este nyitott meg Csáki Béla, Szekszárd alpolgármestere. A Duna Menti Folklórfesztivál immár egy pillanat­nyi szünet nélkül zajlik a megyeszékhelyen is, ahol tegnap ünnepélyes körülmények közepette avatták fel a vásárfát. Részletes tudósításaink mellékletünkben olvashatók. fotó: gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom