Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

6. oldal Hazai Tükör 1996. július 1., hétfő Betegellátási témák a médiahajón Maradna a teljes ellátás Várhatóan a nyári szünet előtti utolsó kormányülésen tárgyalja a kabinet az egész­ségügyi és az egészségbiztosí­tási törvény koncepcióját. Ezt Kökény Mihály jelentette be tegnap az egészségügyi média­hajón. A Semmelweis-nap al­kalmából rendezett összejöve­telen, útban Visegrád felé, a Népjóléti Minisztérium politi-. kai államtitkára elmondta: a tervezet szerint a szaktárca nem tartja kizártnak, hogy az egész­ségügyi ellátásokat a jövőben állami forrásból, külön adóból finanszírozzák. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a tb területén a jövőben csak a nyugdíjak és az egyéb pénzbeni ellátások felügyeletével foglalkozó ön- kormányzat működne. A tervezet több változatot tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy milyen körű és nagyságú ellátás illesse meg a biztosítot­tat, illetve az állampolgárt a já­rulék, vagy az adó fejében. A tárcának az az álláspontja, hogy a beteg kapja meg a teljes ellá­tást. Térítési díjat kellene fizet­nie viszont, ha az orvosi beuta­lástól eltérő helyen, vagy egy­ágyas szobában szeretne fe­küdni a páciens. A szakminisz­térium ugyanakkor továbbra sem ért egyet azzal a pénzügy­minisztériumi javaslattal, hogy minden egyes gyógykezelés va­lamilyen mértékű hozzájárulás fizetését vonja maga után. Simsa Péter, az Országos Egészségbiztosítási Önkor­mányzat alelnöke annak a vé­leményének adott hangot, hogy ha az egészségbiztosítás ismét állami irányítás alá kerül, csak erősödik torz szerkezete. Az egészségügyi adó bevezetését az alelnök ugyancsak kifejezet­ten helytelen lépésnek tartaná. Konferencia a kisebbségi nőkről Segítségre szorulnak Sokszoros hátránnyal küzde­nek a kisebbségben élő nők, éppen ezért hatványozottan várnák el a segítséget is. Gond­jaikkal háromnapos nemzet­közi tanácskozáson foglalkoz­tak a hét végén Budapesten. A tegnap befejeződött konfe­renciát - amelyen 11 közép- és kelet-európai ország mintegy 20 képviselője vett részt - az osztrák Renner Intézet, vala­mint a brüsszeli székhelyű Eu­rópai Fórum a Demokráciáért és Szolidaritásért szervezet rendezte meg A kisebbségek helyzete az átmeneti társadal­makban, a nők kettős megkü­lönböztetése címmel. Ez idáig egyetlen kutatás sem foglalkozott a Magyaror­szágon nemzeti vagy etnikai ki­sebbségben élő nők és gyerme­kek sorsának feltérképezésével, ezért nem sokat tudni életkö­rülményeikről - mondta elő­adásában a többi között Hegye­siné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke. Annyi azonban bizonyos - tette hozzá -, hogy a kisebb­ségi nőkre különösen nagy fele­lősség hárul. A gyermeknevelés során el­sősorban például az ő feladatuk a kisebbségi önazonosság, és a hagyományok átörökítése. A hátrányos megkülönböztetés is halmozottan érvényesül ese­tükben. A nemzetközi tapasztalatok segíthetnek a kisebbségi nők helyzetének javításában. Merre megy a megye? Európa-szerte igénylik a tájékoztatást Az egységességre törekvő Eu­rópában tovább kell folytatni az együttműködést a kelet- és nyugat-európai területi szö­vetségek között. Hazánkban, Kecskeméten ta­nácskoztak a hét végén az Eu­rópai Megyeszövetségek Háló­zatának elnökei. A hazai orszá­gos szervezet elnökének, Ba­logh Lászlónak a kezdeménye­zésére létrejött találkozón ti­zenegy állam szövetségének csaknem 40 küldötte vett részt. A résztvevők kinyilvánítot­ták, hogy szükségesnek tartják egy tájékozódó jellegű tanul­mány elkészítését annak felmé­résére, hogy Kelet-Európábán milyen szerepük van a területi önkormányzatoknak, és miként lehetne ezeket a szervezeteket nemzetközi információkkal el­látni. Úgy vélték, hogy egy-egy nyugat-európai országnak tá­mogatnia kellene a kelet-euró­pai megyeszövetségek képvise­lőinek részvételét a különböző nemzetközi eseményeken. Az érintettek ugyanis általában pénzhiány miatt nem tudnak utazni, pedig a tanácskozáso­kon - a többi között - olyan fontos kérdéseket tisztáznak, mint a középszintű - megyei - önkormányzatok helye a köz- igazgatásban. Megkérdőjelezett szavahihetőség A szocialisták tovább egyeztetnének az alkotmány koncepciójáról Folytatódott az alkotmánykoncepció módosító csomagjának parlamenti elvetése nyomán támadt politikai vihar. Az ellen­zék súlyos vádak sorát varrta a szocialisták nyakába, míg az MSZP képviselői lényegesen kisebb jelentőséget tulajdoníta­nak a történteknek. Az MSZP Országos Választ­mánya - az elnökség, a frak­cióvezetés és a kormány szo­cialista tagjainak pénteki dön­tésével összhangban - úgy foglalt állást, hogy az alkot­mánykoncepció jövő hétre tervezett végszavazásának el­halasztását javasolja. Baja Fe­renc, a testület elnöke azt is elmondta: a választmány meg­ítélése szerint hazánkban nincs alkotmányozási kény­szer, vagy olyan válsághely­zet, ami halaszthatatlanná tenné a döntést. A vitás kérdé­sek tisztázása pedig további politikai és szakmai egyezte­tést tesz szükségessé. Az MDF Országos Vá­lasztmánya szintén foglalko­zott az alkotmánykoncepció elfogadásának parlamenti ku­darcával. Megítélése szerint a szavazás eredménye súlyosan veszélyezteti az ország stabili­tását, alkotmányos válsághoz vezethet. A kormány teljes mértékben elvesztette szava­hihetőségét, s ebből a politikai zsákutcából nagyon nehéz lesz kijutni. A nemmel szavazó vagy tartózkodó kormányta­gok a meghatározó alapjo­gokra mondtak nemet, így például arra, hogy alkotmány­ban rögzített alapjog legyen az egészségügyi alapellátás. Nem szavazták meg a tandíjmentes­séget, a szabad iskolaválasz­tást és azt sem, hogy a kisebb­ségek egyénileg és kollektiven gyakorolhassák jogaikat. A választmány határozata ezért kimondta: az MDF ezek után nem lát lehetőséget arra, hogy az alkotmánykoncepció a- je­lenlegi ülésszak idején ismé­telten napirendre kerüljön. A KDNP elnöke, Giczy György úgy értékelte a kiala­kult helyzetet, hogy Magyar- országon végveszélybe került a demokrácia. Kiderült - mondta -, hogy a Magyar Szocialista Párt nem szavahi­hető politikai erő. Az alkot­mányozással kapcsolatos par­lamenti eseményekből vilá­gossá vált, hogy nincs értelme a szocialistákkal tárgyalni, mert a tárgyalásokon elhang­zott véleményektől független, irányított politikai döntést hoznak. A KDNP ezek után csak úgy hajlandó részt venni az új alkotmány létrehozásá­ban, ha a koncepció alapvető kérdéseiben előzőleg népsza­vazást tartanak. Az FKGP nevében megszó­laló G. Nagyné Maczó Agnes alelnök azt hangsúlyozta, hogy a történtek után vissza kell térni a kiindulóponthoz, és a koncepció alapkérdéseiről a népet kell megkérdezni. Ugyanígy csak népszavazás dönthet a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a halálbüntetés kérdéséről, il­letve a képviselők visszahív­hatóságáról. A Kisgazdapárt ezért mindenképpen nemet mond a jelenlegi alkotmány­koncepcióra. A Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula szintén úgy vélte: az új alkotmány koncep­ciót le kell venni a napirend­ről, mert jelenleg nincs sem­miféle szükség vagy tömeges igény az új alaptörvényre. Vatikáni tárlat a Prímási Palotában A kereszténység történelmünk elválaszthatatlan része Kultúrtörténeti ritkaságok a tárlóban FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolata címmel egyháztörténeti kiállítás nyílt a hét végén az esztergomi Prímási Palotában, a millecen- tenárium alkalmából. Az ese­ményen megjelent Göncz Ár­pád köztársasági elnök is. Megnyitójában Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius emlékez­tetett rá: helyesen döntött Ist­ván fejedelem, amikor elhatá­rozta, hogy kapcsolatba lép Rómával, és királyi koronát kér II. Szilveszter pápától. Göncz Árpád azt hangsú­lyozta, hogy a Szentszék az ál­lamalapítástól kezdve napja­inkig minden támogatást meg­adott hazánknak; a keresz­ténység része történelmünk­nek. A tárlaton magyar és a Va­tikántól kölcsönkapott írásos dokumentumok, liturgikus tárgyak, festmények, metsze­tek, szobrok láthatók. Újra randevúznak. Vasárnap Gödöllőn befejeződött a ma­gyar polgármesterek első világ- találkozójának ötnapos ese­ménysorozata. Az ezernél több hazai és külföldi település veze­tői egyesületet alakítottak an­nak elősegítésére, hogy minden magyar helységnek legyen egy határon túli testvérvárosa, köz­sége, és így a különböző orszá­gok polgárai közelebb kerül­hessenek egymáshoz. A részt­vevők azt is elhatározták, hogy ezentúl kétévenként megrende­zik a magyar polgármesterek világtalálkozóját. Segítőkészség. Amint számba veszik Sármellék és a többi vi­har sújtotta magyar település pontos kárait, a kormány sürgős döntést hoz a támogatás módjá­ról és a segélyek végleges ösz- szegéről. Ezt Lotz Károly köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelentette be rövid helyszíni látogatásán. Tiltakoznak. Országos de­monstrációt szervez október 5-ére a Parlament elé a Magyar Demokrata Fórum - jelentették be a párt tegnapi tájékoztatóján. Az Országgyűlés ugyanis októ­berben tárgyalja az 1997. évi költségvetést, s így akarják fel­hívni a képviselők figyelmét az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokra, kiste­lepülésekre. Jobbat ígérnek. A jelenlegi hatalom minden gazdasági esz­közt egy szűk érdekcsoport ke­zébe enged át - állította szom­bati nagygyűlésén Torgyán Jó­zsef, az FKGP elnöke. Azt is közölte, hogy a Kisgazdapárt alternatív gazdasági programja a külföldi érdekek kiszolgálása helyett a magyar érdekeket ál­lítja előtérbe. Nem kritikátlanul. A Balol­dali Ifjúsági Társulás nyíltan , vállalja az MSZP-hez fűződő kapcsolatát, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kri­tika nélkül fogadja a szocia­lista politikusok döntéseit. A tagság reméli, hogy a fiatalo­kat érintő kérdések megoldása nagyobb figyelmet kap a kö­vetkező időszakban - hang­zott el a szervezet hét végi közéleti találkozóján. Csokrok mestere. Lódri Csaba képviseli hazánkat jö­vőre a virágkötők amszterdami világversenyén. Az oroszlányi fiatalember ugyanis megnyerte a hét végi III. Víz-, Zene- és Vi­rágfesztivál alkalmából megtar­tott országos seregszemlét. A rajz művészei. Országos Grafikai Biennále nyílt vasár­nap Miskolcon. A seregszem­lén 130 művész 250 alkotása látható. A magyarok mellett szlovák művészek műveit is ki­állították. Mit és mennyit hozhatunk be külföldről vámmentesen? Gorenje helyett laposüveg vodka Személyenként 19 ezer forint értékű árut hozhatunk haza vámmentesen külföldi nyaralásunkról, kirándulásunkról, ezen felül már vámot kell fizetni mindenért. Vajon konkré­tan milyen értékű és mennyiségű ajándékkal lephetjük meg szeretteinket, és alkalomadtán - magunkat? A tavasszal elfogadott vámjog- szabály eligazításként a „nem kereskedelmi mennyiséget” használja, és meg is jelöli, mit ért ezen. Alkoholfélékből pél­dául 1 liter égetett szeszes italt, 1 liter bort és 5 liter sört, do­hányáruból 500 darab szivarkát vagy 100 darab szivart és 500 gramm dohányt. Nem tekinthető kereske­delmi mennyiségnek 1-1 kiló kávé, tea, kakaó és a fűszernö­vény a fűszerpaprika kivételé­vel. Az egyéb árukból legfel­jebb 500 forint egyedi értékig fajtánként 10-et, 2000 forint ér­tékig 5-öt, 5000 forint értékig 2-t, 5000 forint érték fölött egyet hozhatunk haza. A „faj­tánként” kifejezés alatt a kiske­reskedelem szokásos kiszerelé­sét, például darabot, kilót, pá­rat, tucatot, készletet, dobozt kell érteni. Nem vehető igénybe a vám- kedvezmény a 19 ezer forint egyedi értéket meghaladó árukra, miként nem vonható le a 19 ezer forint például egy 50 ezer forintos videomagnó érté­kéből sem. Fontos tudni, hogy a régebbi gyakorlattól eltérően nem vonható össze az együtt utazó családtagok kedvezmé­nye egy árura, például a video­magnóra. Ha az utas által behozott áruk egyedi vagy együttes ér- • téke meghaladja a 19 ezer fo­rintot, vámot kell fizetni utá­nuk. A jogszabály általánosan 15 százalékot ír elő, de ezt te­tézi még a vámpótlék, a vám­kezelési díj, néhány adótétel, il­leték, díj, s mindez jócskán megdrágítja az ajándékot. Igaz ez, még akkor is, ha a vám ki­szabásához a nettó külföldi árat veszik alapul. A vámot egyébként a vám- jogszabály szerint bejövetelkor a határon készpénzben kell ki­fizetni. (deregán) Bájos, bajosabb, legbájosabb... A budapesti Petőfi Csarnokban rendezték meg szombaton A Föld legbájosabb gyermekei világverseny magyarországi elődöntőjét. Nagy gond­ban volt a zsűri, mert sokan jelentkeztek és mind kedvesek voltak. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom