Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

6. oldal Gazdaság 1996. július 30., kedd Agrár Hírek Földhivatali hírek Tolna megyében újabb telepü­léseket kapcsoltak be az ingat­lan-nyilvántartás gépi adatfel­dolgozásába. Augusztus 1-től Cikó, Kakasd, Kocsola, Kö- lesd, Németkér, Sióagárd, Szedres, Tengelic, Várdomb, Zomba adatait is az új ingatlan­nyilvántartás szerint dolgozzák fel. Hat hónapon belül minden érintett a körzeti földhivatalban illetékmentes másolatot kérhet, melyet az eredeti tulajdoni lap tartalmával összehasonlíthat. Magyar baromfi Megjelent a Magyar baromfi júliusi száma, melyben olvas­hatnak az orosz baromfitele­pekről és feldolgozóüzemekről, a holland baromfihús kivitelé­ről, az angol húsfogyasztásról, a pecsenyecsirkékről az EU or­szágaiban és a szakmai mű­helyben pedig a szaporodásbio­lógiáról. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb au- gustus 4-én Bonyhádon lesz országos kirakodó és állatvásár. Szekszárdon és Tamásiban au­gusztus 11-én, vasárnap lesz vásár. Megyénkén kívül Pécsen lesz nagy vásár 3-án, szomba­ton, baján pedig szintén szom­baton állatvásár lesz a Monos­tori úton. Kevés a halpalánta Az idén várhatóan nem nö­vekszik a halászat teljesít­ménye, mivel a nagyobb sú­lyú halak termeléséhez vi­szonylag kevés a kétnyaras halivadék. A tógazdaságok­ban keletkezett veszteséget a szakemberek a hosszan tartó, hideg tél rovására ír­ják. Az országban a múlt évben 1-2 százalékkal nőtt a haltermelés - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium beszámolójából. Kedvezőtlenül érintette az ága­zatot, hogy az exporttámogatás a tavalyi dolláronkénti 17 fo­rintról az idén a pontynál kilo­grammonként 20, a busánál és az amurnál kilogrammonként 15 forintra változott. A halasok attól tartanak, hogy a támogatás módosítása miatt az idén várhatóan csak csekély mértékben fog emel­kedni az átlagosan 162 forintos kilónkénti felvásárlási ár. A halfeldolgozók viszont termelésük növekedésével számolnak, amelynek révén a tavalyi 8 millió dolláros export árbevételüket az idén 8,5 millió dollárra szeretnék növelni. U. G. \ Gond: a támogatási keret szűkös Interjú Lakos László földművelésügyi miniszterrel (Folytatás az 1. oldalról.) Az elképzeléseink szerint a Gemenc Gabona Rt-t a most alakult szövetkezet első me­netben nem tulajdonba kapja, hanem működtetésre. Egyéb­ként is lehetetlen helyzetben vannak a termelők az elmúlt évek eredményei alapján, az­tán amiatt, hogy a szövetkezeti üzletrészeket meg kellene venni, és nagyon sok a kezdő vállalkozó, akinek nincs pénze. Azért is tartottunk a privatizációs törvény módosí­tásánál állami tulajdonban cé­geket, hogy ne csak a verseny- szférában kapjanak segítséget. Magyarul így is a saját hasz­nukra, a saját érdekeik szerint működtethetik a céget. — Az idén nagyon jó ára van a gabonának, itt Tolna megyében 2400-2600 forintot is adnak egy mázsa gabonáért, ugyanakkor a kereskedők pa­naszkodnak, hogy hitelből tud­tak csak nagyobb tételben vá­sárolni és például a Haifa-i kikötőben, leszállítva, bera­kodva 210 dollárt adnak 1 mázsáért, Oroszországban le­szállítva 200 dollárt fizetnek. Várható-e ezek alapján, hogy visszaesik a búza ára ? — A gabona világpiaci ára, az elmúlt év hasonló idősza­kához képest nagyon meg­emelkedett. Hogy meddig ma­rad a hazai magas ár és milyen szinten stabilizálódik, azt senki nem tudja kiszámítani. A hazai ellátás biztonsága ér­dekében korlátoztuk a kivitelt, ezt megtettük a kenyérgabo­nánál is. Azt szeretnénk, ha az indokoltnál magasabbra nem emelkedne a gabona ára. Em­lékeztetni szeretném, hogy ta­valy augusztusban még tüntet­tek a szabolcsi rozstermelők, mert nem tudták eladni 600 forintért sem mázsánként a termésüket. Az méltatlanul, tisztességtelenül alacsony ár volt, de a jelenlegi ár is maga­sabb, mint indokolt lenne. Én remélem, hogy a kukoricater­més megváltoztatja a takar­mány helyzetet és normalizá­lódik ez az ár. — Pár hónappal ezeló'tt Ön is nyilatkozott arról, hogy ál­lamigazgatási reform keretében, pénzügyi okok miatt, várhatóan összevonják a földművelésügyi hivatalokat, a földhivatalt, a kárpótlási hivatalt. Erről mos­tanában kevés szó esik. hol tar­tanak ezzel a munkával? — Nagyon komoly viták vannak ekörül a téma körül. Nincs még ebben döntés. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy az állami hatósági szol­gálatok - a növényegészségü­gyi, az állategészségügyi ­munkáját ez ne veszélyez­tesse, a többi hivatal felől pe­dig még nincs döntés. Jövő hónap közepéig kell a kor­mány elé terjeszteni a földmű­velésügyi hivatalok, a nö­vényegészségügyi, állategész­ségügyi állomásokkal kapcso­latos koncepciót. Ez akkor te­kinthető eldöntöttnek, ha a kormány ezt elfogadta. Én azt gondolom, hogy az e körüli feszültségek és várakozások túlzottak. A kárpótlást tisztes­ségesen szeretnénk befejezni, és ezután a kárpótlási hivata­lok gépeit, berendezéseit és a szakembereit is szeretnénk át­csoportosítani a földhivatali lemaradások pótlására. — Itt Tolna megyében elég nagy feszültséget vált ki egyes településeken, hogy a rész­arányföldeket a mai napig sem mérték ki. Van, ahol elveti a gazdálkodó a vetőmagot, majd kiszántja a tsz. Mikor oldód­nak meg ezek a gondok? — Nem a tsz jogosult ki­adni vagy nem kiadni a rész­arányföldeket, hanem a föld­kiadó bizottság dönthet ezek kiadásáról. A földkiadó bizott­ság tagjait pedig maguk a ta­gok választották meg. Az a baj, hogy sok helyen ezek a bizottságok nem jól működ­nek. A kárpótlási munkák be­fejezése miatt és amiatt, hogy szerettük volna elérni, hogy maguk a részarányföld tulaj­donosok döntsenek erről, ez év végéig meghosszabbítottuk a határidőt. Ha addig nem hozzák meg a földkiadó bi­zottságok a határozatukat, vagyis nem jelölik ki a terüle­teket, akkor a törvény úgy rendelkezik, hogy állami be­avatkozásra van lehetőségünk. Magyarul az állam majd gon­doskodik arról, hogy ezeket a területeket kijelöljék. Én azt hiszen ez viszont rosszabb lesz, mintha maguk a tulajdonosok egyeztek volna meg. Készítettünk egy felmérést, az 1440 földkiadó bi­zottságból körülbe­lül 1200 úgy nyi­latkozott, hogy jól működik és be. tudja fejezni a munkát ebben az esztendőben. Saj­nos valószínű, hogy nem így lesz. — A jövő évi pá­lyázatokról mit le­het tudni? — Erről még nincs döntés, való­színű, hogy de­cember végén tu­dom meg, hogy mennyi pénzt kap a tárca és et­től függően tudunk ezzel fog­lalkozni. Az idei pályázatok­nál elsősorban a beruházás te­rületén alakultak ki feszültsé­gek, holott határozottan, pon­tosan belefoglaltuk, hogy túl­jelentkezés esetén fenntartjuk a jogot, pontosan azért, hogy igazságosabb legyen az elosz­tás. Számunkra a Parlament egy fix keretet adott, azt nem léphettük túl és úgy írtuk ki a pályázatot, hogy túljelentke­zés esetén a támogatást csök­kenteni fogjuk. — A szőlősgazdák, a gyü­mölcsfát telepítők, az állattar­tók azt mondják, hogy ahhoz, hogy gazdálkodni tudjanak, legalább 3-4 évre előre kel­lene tervezniük. Erre mikor lehet számítani? — Jogos az igényük. Az idei állami támogatások között is volt olyan, ami hosszú távon is működtethető, de éppen az idei tapasztalatok alapján vál­toztatni is akarunk a pályázato­kon. Tudni kell, hogy az alap­vető dilemma az, hogy szá­munkra is szűkös a támogatási keret, ha alacsony kulcsokat ál­lapítunk meg, akkor jut min­denkinek, de nem lesz, haté­kony, ha magas kulcsokat, ak­kor sokkal több a jelentkező. A beruházásokra az idén annyi pályázatot adtak be, mint ^z elmúlt 4 évben összesen. Erre senki nem számított. Ezen úgy próbálunk meg változtatni, hogy térségi, ha úgy tetszik megyei kereteket szabunk meg. Talán ezzel lehet olyan beosz­tást csinálni, ami hatékonyabb az eddiginél. Én azt hiszem az a fő probléma továbbra is az, hogy a mezőgazdaság is és a mi támogatási rendszerünk is át­alakulóban van és a piaci zava­rok elkerülésére is kellene az eddiginél jóval nagyobb pénzt áldozni. Mauthner TR-ALAPISMERETEK Egészségbiztosítás (1.) Manapság az információ hatalom. Családsegítő központok munkatársai mondják, hogy sokszor abban áll a segítségük, hogy tájékoztatják a hozzájuk fordulókat, mihez van joguk, mihez nincs, mit hol lehet elintézni? Sorozatunkban az egész­ségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Ml a társadalombiztosítás? A társadalombiztosítás a legjelentősebb szociálpolitikai ellátó rendszer, a társadalom tevékenységében részt vevők kötelező biz­tosítása, amely például betegség, szülés, baleset vagy meghatáro­zott életkor bekövetkeztekor - az előírt feltételek megléte esetén - pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújt a biztosítottnak. Az ellátások kifizetésének fedezetéül a biztosítottak és a mun­káltatók (foglalkoztatók) által fizetett járulékok szolgálnak. A táp- pénzkiadásokhoz a munkáltatók járulnak hozzá. Az állam a társadalombiztosítási törvényben foglaltak szerint, a megállapított ellátások kifizetését garantálja. Hogyan épül fel a tb szervezete? A társadalombiztosítás az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat és szerveik irányításával működik. Az önkor­mányzatokban képviseltetik magukat a munkáltatók, a biztosítot­tak és nyugdíjasok szervezetei. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak a biztosítási alap­hoz tartozó vagyonnal, rendelkeznek a biztosítási önkormányzati tulajdonnal és közreműködnek a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában. A társadalombiztosítás végrehajtó szervei: a megyei egészség- biztosítási pénztárak és a nyugdíjfolyósító igazgatóságok. Szakmai irányítójuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Orszá­gos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg. Egyletből kamara 1996. június 25-én a Parla­ment elfogadta a TI2064. számú törvényjavaslatot, amely alapján 51 év után - 7 évi kitartó küzdelem eredmé­nyeként - újra törvény szabá­lyozza Magyarországon a mérnöki, valamint építész te­vékenységet: az Országgyűlés megalkotta az 1996. évi LVIII. sz. törvényt. A Magyar Közlöny 56. számá­ban megjelent, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint épí­tészek szakmai kamaráiról szóló törvény rendelkezése a Mérnök Egyletet jelölte meg a területi és országos kamarák megszervezé­sével. A törvény teljes hatályba­léptetésére a kihirdetést követően 180 nap áll rendelkezésre. A Mérnök Egylet országos el­nöke, dr. Hajtó Ödön meghívását elfogadva, 1996. július 10-én Budapesten a területi kamarák szervező bizottságának alakuló ülésén vehettem részt. Itt döntés született az alábbiakról: A Mérnök Egylet megyei szervezőitől igényelhetik az ér­deklődő mérnökök és építészek szeptember 3-tól a jelentkezési lapokat. Országos és megyei na­pilapokban fogja meghirdetni a szervező bizottság a jelentkezési helyeket megyei bontásban, va­lamint a megyei kamarák alakuló üléseinek tervezett időpontját és helyszínét. A jelentkezési lapok kitöltésének és leadásának határ­ideje október 4. Az adatok fel­dolgozását követően október 24. és november 27. között minden megyében megtartják az alakuló üléseket. A Magyar Mérnöki Kamara országos szervezet bu­dapesti tervezett alakuló ülése 1997. január 11-re lett kitűzve. Mivel több éve veszek részt az előkészítő munkában, így utólag nyugodtan megállapíthatom, hogy kiérlelt és a fokozatosság elvét maximálisan betartó keret- törvény született. A törvény ér­telmében jogosultsághoz kötött (tervezői, szakértői) mérnöki te­vékenységet 180 nap múlva kizá­rólag az folytathat, aki tagja a la­kóhelye szerinti Mérnöki Kama­rának. A kamarai felvétel szak­mai feltétele: a szakirányú egye­temi, vagy főiskolai oklevél és 2, illejve 5 év szakmai gyakorlat, vagy szakirányú képesítést rész­ben nyújtó egyetemi oklevél és 5 éves szakmai gyakorlat. Remélem, hogy ez az alulról fölfelé építkezés elvéből kiinduló szerveződési forma megnyeri a mérnöki és építész tevékenységet folytató kollégák tetszését, és a jelentkezési lapok igénylésével, kitöltésével, valamint aktív köz­reműködésükkel sikerült európai módon minőségi mérnöki munka keretrendszerében együttműköd­nünk. Sipos László Paks Koncessziós fúrás. A jemeni sivatagban együtt kutat olaj után a Mól Rt., az amerikai Occidental International Explora­tion and Production Company, valamint az ugyancsak amerikai Amerada Hess olajtársaság. A vállalkozás keretében 2800 négyzetkilométernyi területen végeznek fúrásokat. Az Arab Emírség és a nyugat-szibériai Samburg után ez a ma­gyar olajvállalat harmadik jelentős külföldi kutatási koncesszi­ója. Vendégpénzek. Május végéig több mint 300 millió dollár ak­tívum keletkezett az idegenforgalom pénzügyi mérlegében, míg a múlt év hasonló időszakában 42 millió dollár hiányt regiszt­ráltak. A bevételek 30 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 35 százalékkal mérséklődtek 1995 első öt hónapjához képest. Egyedül májusban 115 millió dollár többlet keletkezett. A szakértők arra számítanak, hogy - a borúlátó előrejelzések elle­nére - 1996 végére a 2 milliárd dollárt is meghaladhatja az ide­genforgalom bevétele. Torokaszály. Csökken a hazai sörfogyasztás: a Magyar Sör­gyártók Szövetségének hét tagvállalata az elmúlt négy évben 20 százalékkal kevesebb „folyékony kenyeret” értékesített, mint azt megelőzően, s erre az esztendőre további ötszázalékos csökkenés valószínűsíthető. Mindez az árak és az adók folya­matos növekedésére vezethető vissza. A szövetség tagvállalatai 1995-ben 28 milliárd forint adót fizettek. Elhagyható-e a tarlóhántás? Elhagyhàto-e a tarlohantas a nyár végi, őszi vetésű növé­nyeink művelési rendszeré­ből? Avagy szántsunk azon­nal aratás után? A kérdésekre a választ dr. Birkás Mártától, a gödöllői agrártudományi egyetem docensétől várjuk. — Az aratás utáni szántás nyirkos talajon, ha omlós szántás várható, akkor akár azonnal is lehetséges. Az ágyekéhez kapcsoljunk köny- nyű fogast, munkáljuk egyen­letesre a felszínt. Az aratás utáni „azonnali” szántáskor azonban elvész a hántás, ápo­lás nyújtotta hatékony gyom­irtás lehetősége. A szántott ta­lajon kikelt gyomok irtására az üzemi választékban nincs olyan eszköz, amellyel elke­rülhető lenne a talaj káros visszatömörítése. A tárcsás elmunkálás kétes értéke épp ebben nyilvánul meg. Az ásó­borona talajkímélőbb, de erős gyomosodás esetén már nem hatásos. Talajkímélő, felület- elmunkáló és gyomirtó esz­közök jelenleg csak az AG- RIKON gépválasztékában ta­lálhatók (FGI, KRM, FMG típusjelűek). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rosszul gondozott nyári szántások ta­laja tartós szárazság esetén a vetés idejére hasznos vízkész­letét teljesen elveszíti. A „szántsunk-e nyáron” kér­désre a válasz tehát egyáltalán nem könnyű! Az őszi kalászosok alapozó művelésére a tárcsát - a fen­tebb leírt káros tömörödés je­lensége miatt - lehetőség sze­rint lazítózással kombinálva használjuk. Bagolylepke a szőlőkben is Rossz hír a szőlősgazdáknak, hogy a múlt hét közepén meg­jelent a szőlőben is a gyapot­tok bagolylepke, tájékoztatott bennünket Vörös Géza, a me­gyei növényegészségügyi ál­lomás igazgató-helyettese. — Szőlőfürtönként 2-3 to­jást észleltünk, főleg a fürt na­pos oldalára rakta le a petéit a gyapottok bagolylepke. Eddig csak a fehér csemegefajtákon látszik a kártevő jelenléte. A feltételezéseink szerint bere­pülő lepkékről lehet szó, me­lyek cikázó, villámgyors repü­léssel helyezik le a tojásaikat a fürtökön. — Mi látszik a szőlőszemen, vagyis mit kell figyelni? — Apró, gríz szerű pöttyö­ket, ezek a tojásai a lepkének, melyek először fehér színűek, majd később sötétető szürkés színű tojások. Ezekből kelnek ki a lárvák, melyek felsértik a szőlőszem héját, így a kór­okozó, a szürkepenész köny- nyebben fertőződik. — A múlt évben is hasonló tüneteket észlelhettünk a sző­lőkben. — Igen, de sajnos az idén egy hónappal korábban jelent­kezett ez a kártevő, így a ve­szély a tavalyinál jóval na­gyobb. Azt még nem tudjuk megmondani, hogy mennyire életképesek a lerakott lárvák. A lényeg, hogy figyeljék .a terme­lők a szőlőjüket is, ha felfede­zik a bogyókon lévő tojásokat, akkor a moly elleni készítmé­nyekkel lehet védekezni elle­nük, amit kombinálhatnak szürkepenész elleni permet­t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom