Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27-28 / 175. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1996. július 27., szombat Rejtett értékeink Paczka Ferenc és Tolna megye A műit század második felé­nek számos olyan alkotója akadt, akit inkább a mester megjelölés illet, semmint a művész. Mai szemmel nézve bíztató kezdetnek tűnik mindaz, amit megpróbáltak vászonra vinni, s ami - ha minket közelebbről érint - méltán érdemli meg emlékeze­tünket. Paczka Ferenc 1856. július 31-én született Monoron. Húsz éves, amikor fölfigyel rá Si- mor János esztergomi érsek, s a tehetséges fiút Münchenbe, Diert és Seitz akadémikus is­kolájába küldte. Innét a tech­nikai alapképzés és kissé kor­szerűtlen, de fegyelmezett konstrukciós készség elsajátí­tása után Párizsba utazott Zichy Mihályhoz, aki - Kaczi- ány Ödön szerint: „szívesen fogadta tanítványának. Paczka Ferenc, ki ekkor még csak ró­zsás színben látta a világot, nagy ambícióval,, nagy szorga­lommal kezdett dolgozni. A siker nyomon kísérte. Na­gyobb képet állított ki a Sza­lonban, s műtermében a kez­dett munkák sora várta a befe­jezést ... A szakadatlan munka kimerítette, s a század nagy betegsége, az idegesség pihenést parancsolt. Elhagyta a Szajna parti metropolist s ha­zatért erőt, egészséget gyűjte­ni ...” Itthon Simor hercegprímás valóságos udvari festőjévé fo­gadta, de lehetővé tette szá­mára, hogy az Esztergomban töltött idő mellett Rómát, Ve­lencét és Madridot is láto­gassa. így nyílott arra is lehe­tősége, hogy XIII. Leó pápa portréját is megfesse, de itáliai élményei ösztönözték a Té­kozló fiú és Szent Benedek megformálására, valamint a magyar romantika fő irányát követve Attila násza és Emese álma című képe elkészítésére. Ennek ellenére párizsi élmé­nyei után egyre inkább vonzó­dott a köznapibb témák iránt. A Vasárnapi Újság 1886-ban még mint történelmi festőt buzdítja „a nagyobb stíl és na­gyobb kompozíciók” eléré­sére, annak ellenére, hogy „a fiatal festő fölváltva érezhette a kritika dicséretét és élét”. A korabeli kritikus a közhangula­tot ábrázolta, amikor megje­gyezte: „A történeti festészet­ben bizonyos türelmetlenség­gel váijuk az eredményeket, éppen mert ez a legkevésbé művelt tér”. Ekkor következett be fordu­lat Paczka életében: feleségül vette Wagner Kornéliát és a századforduló táján az akkor Tolna megyéhez tartozó Szántó községben „építtetett magának és a feleségének térés műtermet s nyarait ez­után Szántón töltötte” - ahogy Elek Artúr írja. A cvikkeres, szakállas, de tarfejű festő nyugodt öntudat­tal néz ránk Önarckép pa­rasztgyermekekkel című alko­tásáról, másik képe, a Tere- fere, akár néprajzi tanul­mánynak is beillik 1908-ban, amikor a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást ren­dezett feleségével. „A tolnai táj tanulmányozása közben megnyílt szemének a levegő színessége és fokonként föl­fedezte a természet színkeve­résének csodálatos útjait- módjait. Attól fogva festett képei kevésbé tömör hatásúak voltak, a motívumot légieseb­ben, festőiebben fogta fel raj­tok ...” - írja a Nyugat kriti­kusa. Művészetére megyénk ak­kori vezetése jó érzékkel fi­gyelt föl. A Tolnamegyei Köz­löny 1910. július 31-e tanúsága szerint „Tolnavármegye tör­vényhatósági bizottsága meg­bízta az alispánt, hogy Kossuth Lajos, hazánk megdicsőült nagy fiának és Wosinsky Mór elhunyt szekszárdi (címzetes) apátnak, hírneves archeoló­gusnak arcképét festesse meg. Az arcképet Paczka Ferenc külföldön élő festőművész már megfestette, és azokat Szek- szárdra hozta. Mind a két kép művészi kivitelű, Kossuth La­jos arcképét a vármegye köz­gyűlési termében, Wosinskyét pedig a múzeumben helyezik el”. A múzeum művészettörté­nészének szíves közlése szerint ezenkívül megyénk több ve­zető tisztviselőjének képét is megfestették vele. Alig telt el néhány újabb év, és Paczka Berlinben telepedett meg - mint később kiderült, élete végéig, 1925. április 20- ig. Két év múlva még felesége akaratából közös hagyatéki ki­állításuk volt a Nemzeti Sza­lonban, de igaz Elek Artúr ér­tékelése a Nyugatban: „ ... megmaradt magyarságát han­goztató magyarnak..., to­vábbra is szorgalmasan haza lá­togatott kiállításainkra, de egyre elhalóbb lett művei nyomán a visszhang. Mikor 1925-ban halála híre érkezett, tulajdonképpen már csak azok emlékeztek reá, akiknek hiva­tásuk az emlékezés”. Dr. Töttó's Gábor Egy géphitelezés története (Folytatás az 1. oldalról.) A krimibe illő történetet négy nappal később Ádám Gyuláék mondták el, amikor is a Népújsághoz telefonáltak, hogy írjuk le a velük történte­ket. — Amikor kiszabadultam - mesélte az édesanya - láttam, hogy a fiam a földön fekszik eszméletlenül, a férjem jajgat a fájdalomtól, mindjárt rohantam a telefonhoz, hogy hívjam a mentőket és a rendőrséget. Ak­kor látom, hogy a telefont ki­tépték. Kirohantam az utcára, és éppen jött egy mentő, amit leintettem. Megvizsgálták a fér­jemet és a fiamat, hála istennek nagyobb bajuk nem volt, a fiam agyrázkódást kapott. A mentő­sök értesítették a rendőrséget is. Eltelt egy óra, de nem jött senki, eltelt még egy, újból te­lefonáltunk egy utcai fülkéből a rendőröknek, azt mondták sok a dolguk, nem tudnak jönni. Harmadszor telefonáltunk, mire kijöttek a nyomozók. De akkor már úgysem tudták volna utolérni a tetteseket. — Mégis, mit gondol­nak, kik bántak el ilyen csúnyán önökkel? A fiatalabb Ádám Gyula vette át a szót. — Pontosan tudom, hogy miért volt ez az egész szemét- ség. Két évvel ezelőtt a Pen- tagri Kft. közreműködésével vásároltunk a Hevesgéptől egy szárítót, melynek az ára 6 mil­lió 500 ezer forint volt, ebből 4,5 millió forint volt az OTP hi­tel. A géppel nem voltunk meg­elégedve, mert a gyártó 0,8 liter átlagfogyasztást írt, míg az 1,8 sőt a 2,2 litert is megette. Ami­kor megvettük, még HTO-val is lehetett üzemeltetni, de gázolaj­jal már nagyon sokba került. Ugyanakkor a Hevesgép nem ismerte el a reklamációnkat, pedig mint kiderült, Tolna me­gyéből kettőt is visszaküldték már, hasonló okok miatt. — Önök eddig mek­kora összeget fizettek be? — A Pentagri vállalta a készfizető kezességet, az OTP pedig jelzáloggal terhelte a szárítót. Eddig a múlt évi ne­gyedéves kamatot, 397 ezer fo­rintot fizettük be a banknak. — Volt-e valamilyen előzménye a csütörtöki esetnek? — Kedden itt járt a Pentagri Kft, a Hevesgép egy-egy képvi­selője és én úgy láttam, hogy egy vásárló is volt velük, aki megvette volna a gépet. Mind­nyájan bementünk a megyei OTP-hez, ahol jegyzőkönyv is készült arról, hogy a gépet nem vihetik el tőlünk. Ilyen előzmé­nyek után nagyon meglepett bennünket ez a brutális bánás­mód. — Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de ha Önök nem fizették ki a gépet, ugyanakkor nem is elégedettek vele, akkor mért nem enged­ték, hogy visszavigye az, akinek a pénze benne áll? — Mi ragaszkodunk a szak­értői véleményhez, ami bebizo­nyíthatná, hogy a szárító nem felel meg azoknak a követel­ményeknek, melyekkel a gyártó értékesítette. Ha a gépet elvi­szik tőlünk, nem tudjuk bebi­zonyítani az igazunkat, mert a gyár nem fog önmaga ellen mi­nősítést hozni. Ahogy a Pentagri látja A Pentagri Kft-t nem kell be­mutatni a termelőknek, hiszen évek óta segíti a gazdák hitel­hez’való jutását a mezőgazda- sági munkagépek vásárlása­kor. Kovács Ándrás, a kft. igazgatója szerint az ügy pél­dátlan a gazdálkodók körében. — Ebben a témában már több peres ügy van folyamat­ban. Másfél évvel ezelőtt felke-' resett bennünket a Hevesgép Kft. igazgatója, azzal a kérés­sel, hogy segítsük hitelhez jut­tatni Adám Gyulát, aki tőlük szeretné megvenni a szárítót. Ádám Gyula nagyon szimpati­kus fiatalember benyomását keltette. Elmondta, hogy mek­kora területen gazdálkodik, van két használt kombájnja és na­gyon szeretne vásárolni egy szárítót, amit bérmunkában is tudna hasznosítani. Nagyon profi módon lediktálta, hogy mennyi árbevétele van, mivel rendelkezik, tehát jó üzleti be­fektetőnek tűnt. Ezután segítet­tünk a hitelkérelem megírásá­ban. Már akkor feltűnt, hogy az OTP nem akart neki kölcsönt adni, mert rossz adósnak minő­sítette. Végül abban maradtunk, hogy a Pentagri vállalja az OTP-nél a gép visszavásárlását abban az esetben, ha Ádámék nem fizetnék a részleteket. így kapta meg a hitelt. Ekkor a 30 százalék önrészt be kellett volna fizetnie, de azt mondta, hogy majd a szárítási szezon után, csak kapja meg a gépet, mindent lerendez. A Hevesgép így megelőlegezte neki a 30 százalék önrészt, majd kiderült, hogy az áfát sem tudja befi­zetni. Köztudott, hogy a gép után járó áfát előre kell fizetni, amit aztán később vissza lehet igényelni. Ekkor a Hevesgép kötött egy megállapodást, köz­jegyzőjelenlétében Ádám Gyu­lával, hogy a 30 százalék fede­zetére a tulajdonában lévő két használt kombájnt beítják, és ezután az áfát is kifizette he­lyette úgy, hogy amikor azt visszaigényli Ádám Gyula, azt a Hevesgépnek átadja. Telt az idő, kiderült, hogy Ádám Gyula az áfát felvette, de esze ágában sincs a Hevesgépnek visszaadni sem az áfát, sem a 30 százalék saját erőt. Hát itt tart az ügy. Ádámék úgy használnak már két éve egy új szárítót, hogy egyetlen fillért sem fizettek érte. Az elmúlt két év alatt több, mint két millió forint bevételük volt a bérszárításból, ezt ő el is ismerte a bíróságon. Felvette az áfát, ami 1 millió 625 ezer fo­rint, és egy fillért nem fizet se az OTP-nek, se a Hevesgépnek. Miután az OTP felmondta a hitelszerződést és felszólított bennünket a gép értékesítésére (ettől kezdve Ádám Gyula tar­tozását folyamatos kamattal vi­selnünk kell) egy székesfehér­vári fuvarozó társaságot bíz­tunk meg a gép elszállításával. Nem tudok róla, hogy bárkit is megvertek volna, csak azt tu­dom, hogy eldugták a vonóru- dat, hogy ne lehessen a szárítót elhozni és ezt nem is akarták odaadni. A Pentagri Kft legna­gyobb kára egyébként abból adódik, hogy a többi gazdál­kodó hitellehetőségét is tönkre tette az eset, hiszen ilyen előz­mények után az OTP már jóval óvatosabb lesz és mi sem va­gyunk arra berendezkedve, hogy mások helyett fizessük a kölcsönöket. A Hevesgép, a gyártó Lőrincz László igazgató azzal kezdi a beszélgetést, hogy nem hiányzik nekik ez az ügy. Több száz ügyfelük van, de így még senki nem verte át őket. — Igaz-e, hogy má­sok is visszavitték a gé­pet, mert nem voltak elégedettek vele? — Tolna megyéből egy eset fordult elő, de nem azért hozták vissza, mert problémájuk volt a géppel, hanem mert nem tudtak fizetni. Harag nélkül oldottuk meg a problémát, mindjárt volt rá másik vevő. Ádám Gyulát hadd ne minősítsem. Úgy kö­nyörögte ki, hogy adjuk oda a gépet, ő ajánlotta fel fedezetül a két használt kombájnt, amiért a 30 százalék önrészt, azaz 1 mil­lió 950 ezer forintof, valamint az 1 millió 650 ezer forint áfát befizettük helyette, mondván, hogy amint tudja, kifizeti. Pil­lanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a bíróság hozott elsőfo­kon egy ítéletet, eszerint a két kombájnt értékesíthetjük, de csak a jogerős ítélet után. Ad­dig napi 2000 forintért tárolják nekünk a gépeket Szekszárd környékén. Ezzel párhuzamo­san folyik ellenük az áfa miatt is a perünk. Hiába kértük, hogy adják vissza a gépet, hiába vittünk vevőt rá, elzárkóztak minden­féle egyezségtől, sőt volt rá eset, hogy vasvillával kergették ki az udvarukból a képviselőn­ket, a szakértő véleményét pe­dig nem fogadták el. Rossz adósok Kovács József, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának igaz­gató-helyettese személyesen is részt vett azon a megbeszélé­sen, amire Ádám Gyula hivat­kozott, vagyis az erőszakosko­dást megelőzően, két nappal a Pentagri, a Hevesgép, az OTP egy-egy képviselője, Ádám Gyula és jogi képviselője ismét leült egymással tárgyalni. Kovács József kérdésünkre elmondta, hogy 1996. VI. 20-án az OTP felmondta a hitelt, mert Ádámék a kamatot sem fizet­ték. Mivel a Pentagri vállalta a visszavásárlást és mivel jelez­ték is, hogy van egy vevő, aki megvenné a szárítót, ezért ültek le ismét. Hangsúlyozták, hogy megegyezés esetén érné Ádá- mékat a legkisebb mértékű kár. Az esetről emlékeztető is szüle­tett, de a gép tulajdonjogáról az OTP nem dönthet. Kovács Jó­zsef megerősítette, illetve je­lezte, a Bank a végrehajtási el­járást kihelyezett hitelének el­lentételezéséül megindítja, melynek terheit Ádám Gyula köteles viselni. A rendőrség helyszínelt Farkas Róbert, a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság őr­nagya szerint a bejelentést kö­vetően, forrónyomosok egy óra múlva értek a helyszínre, mert éppen több területen (Bátán, Decsen) is helyszíneltek. Az ügyeletesnek először csak azt jelezték, hogy elvitték a szárí­tót, majd fél óra múlva az újabb telefonhívás már verekedésről is említést tett. A beérkező! nyomozókat egyből Szedresrej irányították. A látlelet tanúsága szerint könnyű testi sérülés történt. A rendőrség a vizsgálatot még folytatja, természetesen a későbbiekben ennek eredmé­nyére is visszatérünk. Mauthner minden forrásaim Te benned vannak .. Zsolt. 87:7 Sikár város határában volt egy forrás, amelyet Jákob kiépítte­tett. Ma is az ő nevét síeli: Já­kob kútja. A forró déli napon jön vizet meríteni egy testi­lelki szomjúságtól kimerült asszony. Szíve tele remény­séggel és keserűséggel. Miér­tek sokaságára keresi a választ. Fásultan és gondterhelten ér­kezik a kúthoz. „ ... És a kútnál Jézus várja aki mindent tud! ...” Forrás, ahol történik valami, amire gondolni sem mert. Isten aján­dékát - az Élő vizet - megíz­lelve békesség és nyugalom költözik a háborgás és nyugta­lanság helyébe. A Szentírás kétféle forrásról beszél, az „Élet” és a „Halál” forrásáról. Az Élő*víz forrása a testé lett Ige: JÉZUS! öröm és bé­Jó hír kesség árad Belőle, és aki eb­ből a vízből iszik az ismeri az igazi boldogságot és annak örök élete van, az ha meghal is él. „... én a szomjuhozónak adok az élet vizének forrásá­ból ingyen ... ” J. Jelenések 21.6. A bűnnek - amelyből a ha­lált okozó víz ömlik - ura és forrása maga a Sátán. Súlyos árat kér a vizéért: testi-lelki egészséget és az életet. Ebben a világban különféle csatorná­kon keresztül zúdul ránk ez a szennyáradat. Ezek szépen ki­épített, fényárban úszó halál- kutak. Még a médiákon át is, deformálják gyermekeink úgyis gyenge ízlését és erköl­csi tisztaságát, rombolják a család tartóoszlopait. Fizetni kell a lassú lélekmérgezésért, de a felüdülés helyett még na­gyobb szomjúság az eredmé­nye, díszes csomagolásban. Az ilyen „forrásnál” töltött kiáb­rándult, csalódott éjszaka után légy egyszer csendben és halld meg a lelkiismereted hangját. Isten szól: „ ... Miért adtok pénzt azért,.. . ami meg nem elégíthet...” Ésa. 55:2. Jézus a kútnál azt mondja az asszonynak: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjuhozik” (János 4:14). Ez a bűntől megcsömörlött, kiábrándult asszony az egész emberiség szimbóluma. Só­várgásai a mieink is. Szíve úgy kiált, mint a mienk! Kiábrán­dultsága is a mienk. Bűne a mi bűnünk! és a Megváltója a mi­enk is lehet! Ahogyan ő bűn­bocsánatot kapott, ugyanúgy mi is megnyerhetjük a bűnbo­csánatot! Örömében mi is osz­tozhatunk! Hadd idézek egy kis verset kedves költő testvéremtől: „A sátán öl, a Krisztus él­tet, Ő a halál, Ő meg az élet. A Sátán nem halna meg ér­tünk, ólálkodik, úgy lesi vé­günk, betegség, bűn sodor elébe, s nem véd meg ott csak a Krisztus vére. Akkor vedd észre azt, aki csendesen, minden reklám és fényvillódzás nélkül, halkan kopogtat. Nézd a kezét és lá­bát, a sebek helyeit, szeméből a mentőszeretet melege sugár­zik. Most is csak kér, nem eről­teti rád magát. Élő vizet hoz neked, az életnek vízét kínálja: üdvösségedet és a békessége­det, örömöt és el nem múló boldogságot. Fogadd el! In­gyen van! J.Gy. Állandó istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Szombat: 17-kor Újváros, 18.30- kor Belváros. Vasárnap: 7.30- kor Újváros, 9-kor Belvá­ros, 10-kor Újváros, 11-kor Belváros, 18.30-kor Belváros. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10-kor Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 10- kor Kálvin tér, 18-kor Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 10-kor Luther tér (Minden hónap 2. - 4. Va­sárnap 9.30-kor német áhitat). Metodista Istentiszteletek. Vasárnap: 10-kor Munkácsy 1. (gyermekistentisztelet), 17.30- kor istentisztelet. Szerda: 17.30-kor Bibliata­nulmány. Szombat: 16.00-kor ifjúsági bibliakör. Baptista Istentiszteletek: Dózsa György út 1. Vasárnap: 10-kor. Szerda: 17.30-kor. Samáriai asszony (János 4,1.42) Mindent megmondott, amit cselekedtem! A kútnál tőlem kért vizet, élő vízzel ő kínált meg engem. Nem kérdem többé: Mennyi a szent hely, ahol az ember Istenét imádja: Tudom a titkot: Rátaláltam a Messiásra! Mindig új kalandra űzött-hajtott izgága vérem. Most pedig Jutok, hogy új titkomat mindenütt elbeszéljem! Nincs már szívemnek szégyellt homálya, györtő kérdőjele. - Siessetek! Itt jár, ti is találhozhattok Vele! Siklós József « 4 >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom