Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-27-28 / 175. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. július 27., szombat Rejtett értékeink Paczka Ferenc és Tolna megye A műit század második felének számos olyan alkotója akadt, akit inkább a mester megjelölés illet, semmint a művész. Mai szemmel nézve bíztató kezdetnek tűnik mindaz, amit megpróbáltak vászonra vinni, s ami - ha minket közelebbről érint - méltán érdemli meg emlékezetünket. Paczka Ferenc 1856. július 31-én született Monoron. Húsz éves, amikor fölfigyel rá Si- mor János esztergomi érsek, s a tehetséges fiút Münchenbe, Diert és Seitz akadémikus iskolájába küldte. Innét a technikai alapképzés és kissé korszerűtlen, de fegyelmezett konstrukciós készség elsajátítása után Párizsba utazott Zichy Mihályhoz, aki - Kaczi- ány Ödön szerint: „szívesen fogadta tanítványának. Paczka Ferenc, ki ekkor még csak rózsás színben látta a világot, nagy ambícióval,, nagy szorgalommal kezdett dolgozni. A siker nyomon kísérte. Nagyobb képet állított ki a Szalonban, s műtermében a kezdett munkák sora várta a befejezést ... A szakadatlan munka kimerítette, s a század nagy betegsége, az idegesség pihenést parancsolt. Elhagyta a Szajna parti metropolist s hazatért erőt, egészséget gyűjteni ...” Itthon Simor hercegprímás valóságos udvari festőjévé fogadta, de lehetővé tette számára, hogy az Esztergomban töltött idő mellett Rómát, Velencét és Madridot is látogassa. így nyílott arra is lehetősége, hogy XIII. Leó pápa portréját is megfesse, de itáliai élményei ösztönözték a Tékozló fiú és Szent Benedek megformálására, valamint a magyar romantika fő irányát követve Attila násza és Emese álma című képe elkészítésére. Ennek ellenére párizsi élményei után egyre inkább vonzódott a köznapibb témák iránt. A Vasárnapi Újság 1886-ban még mint történelmi festőt buzdítja „a nagyobb stíl és nagyobb kompozíciók” elérésére, annak ellenére, hogy „a fiatal festő fölváltva érezhette a kritika dicséretét és élét”. A korabeli kritikus a közhangulatot ábrázolta, amikor megjegyezte: „A történeti festészetben bizonyos türelmetlenséggel váijuk az eredményeket, éppen mert ez a legkevésbé művelt tér”. Ekkor következett be fordulat Paczka életében: feleségül vette Wagner Kornéliát és a századforduló táján az akkor Tolna megyéhez tartozó Szántó községben „építtetett magának és a feleségének térés műtermet s nyarait ezután Szántón töltötte” - ahogy Elek Artúr írja. A cvikkeres, szakállas, de tarfejű festő nyugodt öntudattal néz ránk Önarckép parasztgyermekekkel című alkotásáról, másik képe, a Tere- fere, akár néprajzi tanulmánynak is beillik 1908-ban, amikor a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást rendezett feleségével. „A tolnai táj tanulmányozása közben megnyílt szemének a levegő színessége és fokonként fölfedezte a természet színkeverésének csodálatos útjait- módjait. Attól fogva festett képei kevésbé tömör hatásúak voltak, a motívumot légiesebben, festőiebben fogta fel rajtok ...” - írja a Nyugat kritikusa. Művészetére megyénk akkori vezetése jó érzékkel figyelt föl. A Tolnamegyei Közlöny 1910. július 31-e tanúsága szerint „Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága megbízta az alispánt, hogy Kossuth Lajos, hazánk megdicsőült nagy fiának és Wosinsky Mór elhunyt szekszárdi (címzetes) apátnak, hírneves archeológusnak arcképét festesse meg. Az arcképet Paczka Ferenc külföldön élő festőművész már megfestette, és azokat Szek- szárdra hozta. Mind a két kép művészi kivitelű, Kossuth Lajos arcképét a vármegye közgyűlési termében, Wosinskyét pedig a múzeumben helyezik el”. A múzeum művészettörténészének szíves közlése szerint ezenkívül megyénk több vezető tisztviselőjének képét is megfestették vele. Alig telt el néhány újabb év, és Paczka Berlinben telepedett meg - mint később kiderült, élete végéig, 1925. április 20- ig. Két év múlva még felesége akaratából közös hagyatéki kiállításuk volt a Nemzeti Szalonban, de igaz Elek Artúr értékelése a Nyugatban: „ ... megmaradt magyarságát hangoztató magyarnak..., továbbra is szorgalmasan haza látogatott kiállításainkra, de egyre elhalóbb lett művei nyomán a visszhang. Mikor 1925-ban halála híre érkezett, tulajdonképpen már csak azok emlékeztek reá, akiknek hivatásuk az emlékezés”. Dr. Töttó's Gábor Egy géphitelezés története (Folytatás az 1. oldalról.) A krimibe illő történetet négy nappal később Ádám Gyuláék mondták el, amikor is a Népújsághoz telefonáltak, hogy írjuk le a velük történteket. — Amikor kiszabadultam - mesélte az édesanya - láttam, hogy a fiam a földön fekszik eszméletlenül, a férjem jajgat a fájdalomtól, mindjárt rohantam a telefonhoz, hogy hívjam a mentőket és a rendőrséget. Akkor látom, hogy a telefont kitépték. Kirohantam az utcára, és éppen jött egy mentő, amit leintettem. Megvizsgálták a férjemet és a fiamat, hála istennek nagyobb bajuk nem volt, a fiam agyrázkódást kapott. A mentősök értesítették a rendőrséget is. Eltelt egy óra, de nem jött senki, eltelt még egy, újból telefonáltunk egy utcai fülkéből a rendőröknek, azt mondták sok a dolguk, nem tudnak jönni. Harmadszor telefonáltunk, mire kijöttek a nyomozók. De akkor már úgysem tudták volna utolérni a tetteseket. — Mégis, mit gondolnak, kik bántak el ilyen csúnyán önökkel? A fiatalabb Ádám Gyula vette át a szót. — Pontosan tudom, hogy miért volt ez az egész szemét- ség. Két évvel ezelőtt a Pen- tagri Kft. közreműködésével vásároltunk a Hevesgéptől egy szárítót, melynek az ára 6 millió 500 ezer forint volt, ebből 4,5 millió forint volt az OTP hitel. A géppel nem voltunk megelégedve, mert a gyártó 0,8 liter átlagfogyasztást írt, míg az 1,8 sőt a 2,2 litert is megette. Amikor megvettük, még HTO-val is lehetett üzemeltetni, de gázolajjal már nagyon sokba került. Ugyanakkor a Hevesgép nem ismerte el a reklamációnkat, pedig mint kiderült, Tolna megyéből kettőt is visszaküldték már, hasonló okok miatt. — Önök eddig mekkora összeget fizettek be? — A Pentagri vállalta a készfizető kezességet, az OTP pedig jelzáloggal terhelte a szárítót. Eddig a múlt évi negyedéves kamatot, 397 ezer forintot fizettük be a banknak. — Volt-e valamilyen előzménye a csütörtöki esetnek? — Kedden itt járt a Pentagri Kft, a Hevesgép egy-egy képviselője és én úgy láttam, hogy egy vásárló is volt velük, aki megvette volna a gépet. Mindnyájan bementünk a megyei OTP-hez, ahol jegyzőkönyv is készült arról, hogy a gépet nem vihetik el tőlünk. Ilyen előzmények után nagyon meglepett bennünket ez a brutális bánásmód. — Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de ha Önök nem fizették ki a gépet, ugyanakkor nem is elégedettek vele, akkor mért nem engedték, hogy visszavigye az, akinek a pénze benne áll? — Mi ragaszkodunk a szakértői véleményhez, ami bebizonyíthatná, hogy a szárító nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyekkel a gyártó értékesítette. Ha a gépet elviszik tőlünk, nem tudjuk bebizonyítani az igazunkat, mert a gyár nem fog önmaga ellen minősítést hozni. Ahogy a Pentagri látja A Pentagri Kft-t nem kell bemutatni a termelőknek, hiszen évek óta segíti a gazdák hitelhez’való jutását a mezőgazda- sági munkagépek vásárlásakor. Kovács Ándrás, a kft. igazgatója szerint az ügy példátlan a gazdálkodók körében. — Ebben a témában már több peres ügy van folyamatban. Másfél évvel ezelőtt felke-' resett bennünket a Hevesgép Kft. igazgatója, azzal a kéréssel, hogy segítsük hitelhez juttatni Adám Gyulát, aki tőlük szeretné megvenni a szárítót. Ádám Gyula nagyon szimpatikus fiatalember benyomását keltette. Elmondta, hogy mekkora területen gazdálkodik, van két használt kombájnja és nagyon szeretne vásárolni egy szárítót, amit bérmunkában is tudna hasznosítani. Nagyon profi módon lediktálta, hogy mennyi árbevétele van, mivel rendelkezik, tehát jó üzleti befektetőnek tűnt. Ezután segítettünk a hitelkérelem megírásában. Már akkor feltűnt, hogy az OTP nem akart neki kölcsönt adni, mert rossz adósnak minősítette. Végül abban maradtunk, hogy a Pentagri vállalja az OTP-nél a gép visszavásárlását abban az esetben, ha Ádámék nem fizetnék a részleteket. így kapta meg a hitelt. Ekkor a 30 százalék önrészt be kellett volna fizetnie, de azt mondta, hogy majd a szárítási szezon után, csak kapja meg a gépet, mindent lerendez. A Hevesgép így megelőlegezte neki a 30 százalék önrészt, majd kiderült, hogy az áfát sem tudja befizetni. Köztudott, hogy a gép után járó áfát előre kell fizetni, amit aztán később vissza lehet igényelni. Ekkor a Hevesgép kötött egy megállapodást, közjegyzőjelenlétében Ádám Gyulával, hogy a 30 százalék fedezetére a tulajdonában lévő két használt kombájnt beítják, és ezután az áfát is kifizette helyette úgy, hogy amikor azt visszaigényli Ádám Gyula, azt a Hevesgépnek átadja. Telt az idő, kiderült, hogy Ádám Gyula az áfát felvette, de esze ágában sincs a Hevesgépnek visszaadni sem az áfát, sem a 30 százalék saját erőt. Hát itt tart az ügy. Ádámék úgy használnak már két éve egy új szárítót, hogy egyetlen fillért sem fizettek érte. Az elmúlt két év alatt több, mint két millió forint bevételük volt a bérszárításból, ezt ő el is ismerte a bíróságon. Felvette az áfát, ami 1 millió 625 ezer forint, és egy fillért nem fizet se az OTP-nek, se a Hevesgépnek. Miután az OTP felmondta a hitelszerződést és felszólított bennünket a gép értékesítésére (ettől kezdve Ádám Gyula tartozását folyamatos kamattal viselnünk kell) egy székesfehérvári fuvarozó társaságot bíztunk meg a gép elszállításával. Nem tudok róla, hogy bárkit is megvertek volna, csak azt tudom, hogy eldugták a vonóru- dat, hogy ne lehessen a szárítót elhozni és ezt nem is akarták odaadni. A Pentagri Kft legnagyobb kára egyébként abból adódik, hogy a többi gazdálkodó hitellehetőségét is tönkre tette az eset, hiszen ilyen előzmények után az OTP már jóval óvatosabb lesz és mi sem vagyunk arra berendezkedve, hogy mások helyett fizessük a kölcsönöket. A Hevesgép, a gyártó Lőrincz László igazgató azzal kezdi a beszélgetést, hogy nem hiányzik nekik ez az ügy. Több száz ügyfelük van, de így még senki nem verte át őket. — Igaz-e, hogy mások is visszavitték a gépet, mert nem voltak elégedettek vele? — Tolna megyéből egy eset fordult elő, de nem azért hozták vissza, mert problémájuk volt a géppel, hanem mert nem tudtak fizetni. Harag nélkül oldottuk meg a problémát, mindjárt volt rá másik vevő. Ádám Gyulát hadd ne minősítsem. Úgy könyörögte ki, hogy adjuk oda a gépet, ő ajánlotta fel fedezetül a két használt kombájnt, amiért a 30 százalék önrészt, azaz 1 millió 950 ezer forintof, valamint az 1 millió 650 ezer forint áfát befizettük helyette, mondván, hogy amint tudja, kifizeti. Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a bíróság hozott elsőfokon egy ítéletet, eszerint a két kombájnt értékesíthetjük, de csak a jogerős ítélet után. Addig napi 2000 forintért tárolják nekünk a gépeket Szekszárd környékén. Ezzel párhuzamosan folyik ellenük az áfa miatt is a perünk. Hiába kértük, hogy adják vissza a gépet, hiába vittünk vevőt rá, elzárkóztak mindenféle egyezségtől, sőt volt rá eset, hogy vasvillával kergették ki az udvarukból a képviselőnket, a szakértő véleményét pedig nem fogadták el. Rossz adósok Kovács József, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának igazgató-helyettese személyesen is részt vett azon a megbeszélésen, amire Ádám Gyula hivatkozott, vagyis az erőszakoskodást megelőzően, két nappal a Pentagri, a Hevesgép, az OTP egy-egy képviselője, Ádám Gyula és jogi képviselője ismét leült egymással tárgyalni. Kovács József kérdésünkre elmondta, hogy 1996. VI. 20-án az OTP felmondta a hitelt, mert Ádámék a kamatot sem fizették. Mivel a Pentagri vállalta a visszavásárlást és mivel jelezték is, hogy van egy vevő, aki megvenné a szárítót, ezért ültek le ismét. Hangsúlyozták, hogy megegyezés esetén érné Ádá- mékat a legkisebb mértékű kár. Az esetről emlékeztető is született, de a gép tulajdonjogáról az OTP nem dönthet. Kovács József megerősítette, illetve jelezte, a Bank a végrehajtási eljárást kihelyezett hitelének ellentételezéséül megindítja, melynek terheit Ádám Gyula köteles viselni. A rendőrség helyszínelt Farkas Róbert, a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság őrnagya szerint a bejelentést követően, forrónyomosok egy óra múlva értek a helyszínre, mert éppen több területen (Bátán, Decsen) is helyszíneltek. Az ügyeletesnek először csak azt jelezték, hogy elvitték a szárítót, majd fél óra múlva az újabb telefonhívás már verekedésről is említést tett. A beérkező! nyomozókat egyből Szedresrej irányították. A látlelet tanúsága szerint könnyű testi sérülés történt. A rendőrség a vizsgálatot még folytatja, természetesen a későbbiekben ennek eredményére is visszatérünk. Mauthner minden forrásaim Te benned vannak .. Zsolt. 87:7 Sikár város határában volt egy forrás, amelyet Jákob kiépíttetett. Ma is az ő nevét síeli: Jákob kútja. A forró déli napon jön vizet meríteni egy testilelki szomjúságtól kimerült asszony. Szíve tele reménységgel és keserűséggel. Miértek sokaságára keresi a választ. Fásultan és gondterhelten érkezik a kúthoz. „ ... És a kútnál Jézus várja aki mindent tud! ...” Forrás, ahol történik valami, amire gondolni sem mert. Isten ajándékát - az Élő vizet - megízlelve békesség és nyugalom költözik a háborgás és nyugtalanság helyébe. A Szentírás kétféle forrásról beszél, az „Élet” és a „Halál” forrásáról. Az Élő*víz forrása a testé lett Ige: JÉZUS! öröm és béJó hír kesség árad Belőle, és aki ebből a vízből iszik az ismeri az igazi boldogságot és annak örök élete van, az ha meghal is él. „... én a szomjuhozónak adok az élet vizének forrásából ingyen ... ” J. Jelenések 21.6. A bűnnek - amelyből a halált okozó víz ömlik - ura és forrása maga a Sátán. Súlyos árat kér a vizéért: testi-lelki egészséget és az életet. Ebben a világban különféle csatornákon keresztül zúdul ránk ez a szennyáradat. Ezek szépen kiépített, fényárban úszó halál- kutak. Még a médiákon át is, deformálják gyermekeink úgyis gyenge ízlését és erkölcsi tisztaságát, rombolják a család tartóoszlopait. Fizetni kell a lassú lélekmérgezésért, de a felüdülés helyett még nagyobb szomjúság az eredménye, díszes csomagolásban. Az ilyen „forrásnál” töltött kiábrándult, csalódott éjszaka után légy egyszer csendben és halld meg a lelkiismereted hangját. Isten szól: „ ... Miért adtok pénzt azért,.. . ami meg nem elégíthet...” Ésa. 55:2. Jézus a kútnál azt mondja az asszonynak: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjuhozik” (János 4:14). Ez a bűntől megcsömörlött, kiábrándult asszony az egész emberiség szimbóluma. Sóvárgásai a mieink is. Szíve úgy kiált, mint a mienk! Kiábrándultsága is a mienk. Bűne a mi bűnünk! és a Megváltója a mienk is lehet! Ahogyan ő bűnbocsánatot kapott, ugyanúgy mi is megnyerhetjük a bűnbocsánatot! Örömében mi is osztozhatunk! Hadd idézek egy kis verset kedves költő testvéremtől: „A sátán öl, a Krisztus éltet, Ő a halál, Ő meg az élet. A Sátán nem halna meg értünk, ólálkodik, úgy lesi végünk, betegség, bűn sodor elébe, s nem véd meg ott csak a Krisztus vére. Akkor vedd észre azt, aki csendesen, minden reklám és fényvillódzás nélkül, halkan kopogtat. Nézd a kezét és lábát, a sebek helyeit, szeméből a mentőszeretet melege sugárzik. Most is csak kér, nem erőlteti rád magát. Élő vizet hoz neked, az életnek vízét kínálja: üdvösségedet és a békességedet, örömöt és el nem múló boldogságot. Fogadd el! Ingyen van! J.Gy. Állandó istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Szombat: 17-kor Újváros, 18.30- kor Belváros. Vasárnap: 7.30- kor Újváros, 9-kor Belváros, 10-kor Újváros, 11-kor Belváros, 18.30-kor Belváros. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10-kor Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 10- kor Kálvin tér, 18-kor Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 10-kor Luther tér (Minden hónap 2. - 4. Vasárnap 9.30-kor német áhitat). Metodista Istentiszteletek. Vasárnap: 10-kor Munkácsy 1. (gyermekistentisztelet), 17.30- kor istentisztelet. Szerda: 17.30-kor Bibliatanulmány. Szombat: 16.00-kor ifjúsági bibliakör. Baptista Istentiszteletek: Dózsa György út 1. Vasárnap: 10-kor. Szerda: 17.30-kor. Samáriai asszony (János 4,1.42) Mindent megmondott, amit cselekedtem! A kútnál tőlem kért vizet, élő vízzel ő kínált meg engem. Nem kérdem többé: Mennyi a szent hely, ahol az ember Istenét imádja: Tudom a titkot: Rátaláltam a Messiásra! Mindig új kalandra űzött-hajtott izgága vérem. Most pedig Jutok, hogy új titkomat mindenütt elbeszéljem! Nincs már szívemnek szégyellt homálya, györtő kérdőjele. - Siessetek! Itt jár, ti is találhozhattok Vele! Siklós József « 4 >