Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27-28 / 175. szám

1996. július 27., szombat Megyei Körkép 3. oldal Kistormáson takarékoskodnak Óvoda és iskola egy épületben A kistormási szülők és a helyi képviselőtestület együtt kere­sett megoldást csütörtökön este a kistormási óvoda és is­kola jövőjére, tekintettel az önkományzat szorító pénz­ügyi helyzetére. A lehetséges megoldások között szóba jött mindkét intézmény bezárása, csak az óvoda működtetése és a két intézmény egy épületbe költöztetése is. A szülők me­reven elzárkóztak a helyben működő oktatási intézmények megszüntetésétől. Végiggon­dolva a lehetséges megoldá­sokat, azok anyagi vonzatát, a meglévő csapdahelyzeteket, végül arról született döntés, hogy nem szűnik meg sem az óvoda, sem az iskola. A 16 beíratott óvodás - 1 csoport - az iskola épületében kap egy 70 négyzetméteres helyiséget. Az alsó tagozatos iskolában szeptembertől két - részben összevont - tanulócsoport in­dul. Az óvoda épületében to­vábbra is működni fog a konyha, ami lehetővé teszi, hogy megmaradjon a szociá­lis étkeztetés, a napközisek és „külsősök” ellátása is. A két intézmény egy helyre költö­zésével jelentős dologi kiadás takarítható meg. Kistormási hír, hogy Ta­kács Zsolt polgármester au­gusztus 16-tól társadalmi megbízatásban végzi munká­ját (a pedagógiai intézetnél fog dolgozni). A faluvezető lemondott tiszteletdíjáról, ez­zel is hozzájárulva a kiadások csökkentéséhez.-es­A kapcsolat Lengyelországban született Hannoveri tűzoltók Pakson Tavasszal a paksi hivatásos tűzoltók vendégeskedtek Hannover külvárosában, Laatzenben, ottani kollégá­iknál, augusztusban hat na­pon keresztül a német láng­lovagok viszonozzák a láto­gatást az atomvárosban. A kapcsolat - bármily furcsa is - a lengyelországi Gubin- ban alakult ki 1993-ben. Ott találkoztak először a paksi hi­vatásos és a német városka önkéntes tűzoltói, tudniillik Gubin mindkét településnek partnervárosa. A találkozás­ból barátság, szakmai együttműködés lett, rendsze­res látogatásokkal. Most a németeken a sor, a paksiak hívására a millecentenáriumi ünnepségek augusztusi prog­ramjaira érkeznek augusztus 16-án. Vendéglátóik gazdag programot szerveznek - tud­tuk meg Sátor Gézától, a paksi tűzoltók parancsnoká­tól. Felkeresik a dunaföldvári és a bölcskei önkéntes tűzol­tókat, megnézik a megye- székhely hivatásos tűzoltói­nak laktanyáját, kirándulnak Szentendrére és Budapestre, ahol sok egyéb más mellett megcsodálhatják az Ország­ház épületét belülről is. Au­gusztus 20-án természetesen Pakson maradnak: ebédre a tűzoltósághoz hivatalosak, az udvaron bográcsokban főzik magyar társaik a valódi vad­pörköltet, délután pedig a Duna-parton, a városi ünnep­ségeken vesznek részt a né­met vendégek. -rákosi­Hova tűnt a Kiskegyed? Napjainkban nagyon sok do­lognak, többek között már az újságnak is egyszerűen „lába kél”. így történt ez egy szed- resi olvasónkkal is, aki előfi­zetett a Kiskegyed Konyhája című lapra, de az első öt szám soha nem érkezett meg. Több alkalommal próbálta visszakapni az előfizetési díj egy részét, de hiába reklamált a postán, valamint a Hírlapüz­letági Igazgatóságnál, mind­eddig csupán egyetlen szám árát írták jóvá neki. Július else­jétől az Axel Springer-Ma- gyarország Kft. vette át a lap teijesztését és ettől az időpont­tól kezdve minden példány időben megérkezett. A Helir ügyintézője azzal mentegetőzik, hogy számító- gépes rendszerükben mindent pontosan nyilvántartanak, és bizonyítani tudják, hogy cégük az újságot Szekszárdra továb­bította, tehát valahol Szek- szárd és Szedres között tűnhet­tek el az újságok. A faluban egyébként már több esetben felmerült ilyen probléma. Igaz, a többi panaszos reklamáció után megkapta a hiányzó szá­mokat, vagy a befizetett ösz- szeg egy részét. Andi György hiába telefo­nált, hiába írta a leveleket időt, pénzt és fáradságot nem kí­mélve, úgy tűnik senki nem vállalja a felelősséget, és senki nem akar fizetni. Tanul a mester, hogy taníthasson Mester. E titulus két dolgot je­lent az iparos-társadalomban. Azt, hogy szakmáját magas fo­kon műveli az illető, és azt, hogy lehet is, érdemes is tőle tanulni, képes átadni a tudását. A mesterjelölteknek épp ezért - hogy a szakmunkástanulókkal „bánni” tudjanak - pedagógiai ismeretekből is vizsgázniuk kell. Korábban az ipartestületek végezték a mestervizsgáztatást. A gazdasági kamarák létrejöttét követően egy röpke évre meg­állt a folyamat, s most, hogy ki­dolgozták az új idők új köve­telményrendszerét, ismét bein­dult. A számonkérés több hó­napig tart, részvizsgákból áll, melyeket felkészítő tanfolya­mok előznek meg. A Tolna Megyei Kézműves Kamara által szervezett első mestervizsga első részvizsgája - a pedagógiai ismeretek - teg­nap zajlott Szekszárdon, a Saj­tóházban (képünk). A Sebestyén Gyula villany- szerelő mester által vezetett vizsgabizottság előtt huszon­hármán jelentek meg, és mind­annyian sikeresen szerepeltek. Az asztalosokból, autószere­lőkből és karosszéria-lakato­sokból álló csoportra szeptem­berben újabb erőpróba vár, amikor a vállakozási ismeretek nevű tárggyal kell megbirkóz­niuk. - Wy ­A Balatonon, kedvezménnyel A dombóvári József Attila Ál­talános Művelődési Központ működteti a város balatonfeny- vesi nyári, ifjúsági táborát, ami az idei nyári szezonban szinte teljesen kihasználtnak mond­ható. A vakáció alatt összesen ki- lencszáz gyermek tölthet el egy-egy hetet a fenyvesi tábor­ban, s közülük közel ötszáz dombóvári gyerek örülhet a Ba­laton és a tábor programjai által nyújtott kikapcsolódási, szóra­kozási lehetőségeknek. Sajnos az anyagi nehézségek miatt egyre kevesebb szülő vállalko­zik arra, hogy a táborba küldje nyaralni gyermekét, ezért a dombóvári önkormányzat szo­ciálpolitikai bizottságának kez­deményezésére a város egymil­lió forinttal támogatta a táboro­zás lebonyolítását, a gyermekek ellátását. Ez az összeg tette lehetővé, hogy ezen a nyáron huszonöt szociálisan rászoruló gyermek teljesen ingyen üdülhet a Bala­tonnál, s minden dombóvári gyermek napi üdülési költségét háromszáz forinttal csökken­teni tudták. ni Egyesület alakult Váraljáért Hazavárják az elszármazottakat A nemrégiben létrehozott Váraljáért Egyesület összefogásra szólítja fel a település lakóit és az onnan elszármazottakat. A szervezet elnökével, Virányi Lászlónéval, a helyi iskola igazga­tójával beszélgettünk. — Már évekkel ezelőtt is felmerült, hogy kellene egy egyesületet alakítani, az ügy azonban mindig elaludt. Leg­utóbb május végén Amrein Ist­ván polgármester úr javaslatára jöttek össze a civil szervezetek vezetői és alakították meg ké­sőbb az egyesületet - kezdi a beszélgetést az elnökasszony. Többször volt már rá példa - folytatja - , hogy a faluból el­származottak segítettek volna, ám számla híján ezt nem tehet­ték meg. Arra gondoltunk, jó lenne, ha működne egy egyesü­let, amely a faluért akar tenni, és amit az innen távolba sza­kadtak és a helybéliek egyaránt támogathatnának. — Milyen célokat fogalmaz­tak meg? — Az alapdokumentumban szerepel - a többi között - a község népi és építészeti ha­gyományainak, a környék ter­mészeti kincseinek védelme, a kulturális élet szervezése, és ami nagyon fontos: az idegen- forgalom. Van a faluban egy jól működő panzió - Wieszner Györgynéé - ami idehozza a vendégeket, de bízunk benne, hogy tovább lehet ezt a szolgál­tatást bővíteni. Vannak, akik máris kiadják a házaikat. Szeretnénk, ha az egyesület megtaníthatná az it­tenieket, arra, hogyan kell ven­dégeket fogadni. Áz iskolánk is szívesen fogadna máshonnan diákokat erdei iskolában, elvin­nénk őket a Mecsekbe, akár órákat is tarthatnának nekik a tanáraink. A cél, hogy minél többen ismerjék meg ezt a szép területet, hiszen aki egyszer idejön hozzánk, az biztosan visszavágyik. Szeretnénk, ha szebb, tisztább lenne a falunk. — Hogyan próbálják meg ezt elérni? — Én azt gondolom, hogy ez automatikusan fog működni. Most, az evangélikus találko­zóra készülve vettük észre, hogy az emberek maguktól kezdték el csinosítgatni a portá­jukat. Remélem, hogy ha meg­élénkül nálunk a turizmus, és rendszeresen jönnek a vendé­gek, akkor a falu is a szebbik arcát mutatja majd. — Hogyan végzik a munkát? — Az elnökségünkben he­lyet kapott Ócsai Zoltán evan­gélikus lelkész, Bartha Istvánná vöröskeresztes titkár, Csorna László, a horgászegyesület képviseletében és Wiesner György vállalkozó. Velük már felvázoltunk egy őszi progra­mot, ahová hazavárjuk az el­származottakat is. Ezen a szep­tember 28-iki rendezvényen avatjuk fel Váralja címerét egy régi címer alapján. Ekkorra ter­vezzük, hogy - megvalósul régi vágyunk - megnyitjuk a bányá­szati múzeumot. Hangyái Hírek Pályázatok 249 millióra A Tolna Megyei Területfej­lesztési Tanács július 30-án, kedden 9 órai kezdettel tartja ülését Szekszárdon, a me­gyei önkormányzat épületé­ben. A résztvevők a külön­böző támogatásokkal kap­csolatos pályázati kiírások részleteit vitatják meg. A pá­lyázatok révén egyébként összesen 249 millió forint vár gazdára a megyében. Napirendözön Simontornyán Tíz napirendi pontot tár­gyalnak a simontomyai képviselők július 29-én, hét­főn 14 órakor kezdődő ülé­sükön. Az ezidőtájt esedé­kes féléves gazdálkodási, valamint a szociális bizott­ság beszámolója után állás- foglalást alakítanak ki az új, 3. számú orvosi körzet, és a simontomyai mentőállomás létesítéséről. Terítékre kerül az is, mi legyen a város tu­lajdonába került Dédász- részvények sorsa, szó esik a fogorvosi rendelő értékesí­téséről, és a gyógyszertár bérleti szerződéséről. Gyönkröl Franciaországba A Vogézekbe utazott két he­tes kirándulásra hét gyönki diák. Az utazás Gyönk né­met partnertelepülésén, Gri- esheimen keresztül a francia Bar-le-Duc-kel kialakított baráti kapcsolatnak köszön­hetően vált lehetővé. Anna napi búcsú Kocsolán Július 28-án, vagyis e hét vasárnapján tartják a ha­gyományos búcsút Kocso­lán a sportpályán és környé­kén. A búcsút mindig szent Anna névnapjához közelebb eső vasárnapon rendezik, s njost negyed tizenkettőkor kezdődik a katolikus temp­lomban az ünnepi szent­mise. Az érdeklődők nem csak a kirakodóvásárban nézelődhetnek a kocsolai búcsún, hanem szombaton és vasárnap kispályás labda­rúgó tornát is figyelemmel kísérhetik. Járda épül Iregszemcsén A nagyközség az Útalap 65 százalékos hozzájárulásával 320 méter hosszú járdát építtet a közelgő hónapok­ban a Dózsa és a Zrínyi ut­cában. Marlyn Monroe élete és halála (2.) „Természetes szépség árad belőle.. Egy igazi hollyvoodi sztár a legintimebb pillanatokban sincs egyedül. Hadseregnyi ember veszi körül és ha nem elég erős, az őrületbe kergeti. Ahogyan ez „Amerika nagy szőke hajas babájával” is történt. Csillogását és kudarcait megismerhet­jük Donald Spoto könyvéből, amely a Magyar Könyvklub egyik legújabb kiadványa. „Elszántan igyekezett ma­gába szívni mindent, ami csak lehetséges”, állítja Snyder,aki az egész filmiparban (később a televízióban is) híres sminkmester volt, s hamaro­san az ifjú színésztanonc taní­tója és tanácsadója lett. Ma­rilyn megbízott benne, s hálás volt neki, amiért türelmesen megismertette a filmkozme- tika titkaival. „Rögtön láttam, hogy rettenetesen bizonytalan, s hogy dacára modellmúltjá- nak, úgy véli, nem elég csinos. Sokat kellett győzködnöm, amíg fölismerte, milyen ter­mészetes frissesség és szépség árad belőle, s milyen jól fel le­hetne használni őt filmeken.” Snyder és Marilyn Monroe között tizenhat éven át, Ma­rilyn karrierjének első napjától élete végéig tartott ez a sze­relmi kapcsolat által nem komplikált, mély és megin­gathatatlan barátság. 1946 végén és 1947 elején mások is észrevették a Foxnál, mennyire vágyik rá Marilyn, hogy dolgozhasson, mennyire szeretné, ha bevonnák a film­gyár életébe; Marilyn számára ugyanis egy szerepmegbízás azt jelentette volna, hogy be­fogadják abba a körbe, amely­ből, úgy érezte, ki van re- kesztve. John Campbell, a filmgyár egyik újságírója, emlékezik, hogy naponta megjelent a saj­tóirodában testhez álló puló­verben, s kérdezősködött, me­lyek a használatos reklámeljá­rások. Campbell helyes lány­nak tartotta, nem akart udvari­atlan lenni, de mivel az igaz­gatóságtól nem kapott utasí­tást a reklámozásra, kissé ter­hesnek érezte buzgó ér­deklődését. (Folytatjuk.) Idény van, munka nincs Meg mindig nem tudok jobb nyári penzkereseti lehetőséget ajánlani diákoknak (és nem diákok­nak) annál, amit Józsi mesélt februárban a Sió­fokról Fehérvárra zakatoló sebes vonaton. A harmincas éveit taposó Józsi vízvezeték-sze­relő, egy fehérvári kft.-nél, dolgozik. A kft.-nek Sió­fokon van egy panziója. Télen szerelget ezt-azt, ta­vasszal már többször veszi kézbe a csőfogókulcsot, nyáron pedig inkább jégkrémezik, azaz jégkrémet árul. Ez éri meg, mondja.- Eleinte mindig kibogarásztam, hogy melyik mennyibe kerül, kiszámoltam, aztán volt, aki nem adott egy fillér borravalót se. Később kitaláltam, hogy mindet százötvenért adom, nem volt nagy át­vágás, mert volt drágább jégkrém is. Sokan még ezt is megspékelték, senki nem rek­lamált, Józsi meg legalább napi hat-nyolcezret kere­sett a parton. Mindez azért érdekes, mert negyven kilométerrel arrébb, Tamásiban csupán idény van, munka nincs. Az, aki nyáron akar dolgozni, egyet tehet: elmegy Szekszárdra egy „mulünacionális nagyvállalathoz” raktárba, vagy pult mögé. A lehetőségek sora nagy­jából ezzel le is zárult. Tamásiban a munkaügyi ki­rendeltség még tavasszal végigkérdezte a város es a városkörnyék munkáltatóit a várható nyári idény­munkákról, a visszajelzésekből már akkor kiderült, hogy nem számíthatunk szezonális munkákra. (Igaz, a biztosítók állásajánlatait figyelmen kívül hagyva, összesen hat felnőttnek kínálnak munkát Regszemcsétől Hőgyészig.) Talán más lesz a hely­zet a pályakezdők esetében. A kirendeltségen a nyár folyamán mintegy hetvenen regisztráltatták magu­kat pályakezdő munkanélküliként. Az új rendszer­ben azonban ők nem kapnak segélyt, hanem elhe­lyezkedésüket támogatják. A kirendeltségen már több pályázat fekszik, amelyeket munkaadók nyúj­tottak be gyakornokok foglalkoztatására. A kirendeltség legcsábítóbb munkalehetősége egyébként két külföldi ajánlat: egy svájci és egy németországi munkavállalás. Németországba ál­lamközi megállapodás alapján lehet pályázni három és 12 hónapos vendégmunkát német nyelvismerettel és szakmával. Svájcban hasonlóképpen 12 hónapra lehet elhelyezkedni. A munkavállalás nem egy­szerű, és nem villámgyors, legalább két-három hó­nap telik el a kiutazásig, lehet, hogy az érdeklődés ezért sem nagy. (tf) » à i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom