Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

1996. július 26., péntek Megyei Körkép 3. oldal Huszonkét munkanap Tolnán Vizsgálat a városházán Huszonkét munkanapon át végzett komplex vizsgálatot a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal a tolnai polgármesteri hivatalnál. A vizsgálat célja volt, hogy megállapítsák, a ha­tályos jogszabályi előírások miképpen érvényesültek a képviselőtestület, a bizottsá­gok és a polgármesteri hivatal munkájában - tavaly, illetve ’96. első negyedévében. A vizsgálat általános megál­lapításai között egyebek mel­lett az alábbiak szerepelnek. Az önkormányzat és szerve­inek működése biztosított. A testületi ülések összehívása, azok levezetése és a döntések meghozatala a törvényi előírá­soknak megfelelően történt. Biztosítani kell, hogy a képvi­selőtestület és szervei műkö­désével kapcsolatos jegyző­könyvek határidőn belül elké­szüljenek. A késedelmek in­formációhiányt okoznak, ne­hezítik a döntések áttekintését és az ezekhez kapcsolódó in­tézkedések megtételét. Az előkészítést tervsze­rűbbé, ütemezettebbé, alapo­sabbá kell tenni. Az önkormányzati rendele­tek gyűjteményének összeállí­tása, áttekintése egyaránt segí­tené a képviselői munkát, a jogalkalmazói tevékenységet és az állampolgárok tájékozta­tását. -ht­Fafaragók Ozorán Barokk pad, emlékoszlop Harminc résztvevő keze alatt formálódik a ma ötödik napja zajló (és idén ötödik ízben megrendezett) ozorai fafaragó tábor munkájának gyümölcse. A műhelymunka változatlanul Cs. Kiss Ernő fafaragó népi iparművész tervei szerint fo­lyik, aki azonban csak ma kap­csolódott be személyesen a fa­ragó munka irányításába. A mester Ozorára szabott elkép­zelései szombaton délután he­lyükre kerülnek. A falu játszó­terére egy hatszor négy méte­res csónakot készítenek, amely a gyerekjátékoknak: homoko­zónak, mászókának, hintának ad helyet. Az óvoda udvarán két faragott hintát állítanak fel. A Szentháromság téren, Szabó György díszkútja mellé három barokk stílusú pad kerül, a falu központjában pedig a Mille- centenárium tiszteletére Nagy Sándor szobrászművész tervei alapján készült szarvast ábrá­zoló emlékoszlopot állítanak. Állatorvosi ügyelet Az ügyelet 1996. július 26-án 16 órától július 29-én reggel 8 óráig tart. Hatósági állatorvosi Ügye­let: Dr. Bodnár János Duna- szentgyörgy, Rákóczi u. 56. Telefon: 75/336-034. Dr. Szebeni Almos Tevel, Hő- gyészi u. 151. Telefon: 74/404-684. Dr. Apáthy Imre Báta, Sallai u. 720. Telefon: 74/490-620. Dr. Helfenbein József Decs, Szövetkezet u. 9. Telefon: 74/496-993. Dr. Fa­ragó Péter Gyulaj, Árpád u. 9. Telefon: 74/401-069. Dr. Koppán Miklós Szakály, Kossuth u. 26. Telefon: 74/488-334. Dr. Tihanyi Já­nos Iregszemcse, Garay u. 8. Telefon: 74/480^101. Magán állatorvosi ügyelet: Dr. Schmieder László Duna- földvár, József tér 9. Telefon: 75/342-507. Dr. Kovács Ala­dár Majos, I. u. 47. Telefon: 74/451-662, rádiótelefon: 06/60/361-662. Dr. Enyedy Pál Tolna, Festetich u. 54. Te­lefon: 74/340-432. Dr. Kán­tor György Kocsola, Dombó­vári u. 22. Telefon: 74/484-185. Dr. Rubinek Gyula Regöly, Kossuth u. 25. Telefon: 74/402-454. Dr. To­pái László Tamási, Gárdonyi u. 27. Telefon: 74/471-054. Szekszárdi Kisállat Klinika: A Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5., te­lefon: 74/315-797) szomba­ton és vasárnap 9 órától 12 óráig állandó állatorvosi ügyeletet tart. Az ügyeleti időn kívül a 06-30-464-776-os rádiótele­fonon hívható az ügyeletes ál­latorvos. Állatgyógyszertár: TOL­NAVET Állatgyógyszertár. Szekszárd, Hunyadi u. 5. Tel.: 74/315-797. 06-30-464-776 Hétközben: 8.00-19.00. Szombat: 8.00-12.00 óráig. Vasárnap: Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) 9.00-12.00. AGROVET Állatgyógyá­szati Központ Állatorvosi Rendelő és Állatpatika (Szekszárd, Tavasz u. 15. Tel: 74/415—422) szombaton 10- 11, vasár- és ünnepnap 18-19 óra között tart ügyeletet. A kisebb testvérek nagy rendjének magisztere, Tolnán „A szerzetes az Isten bolondja” (Folytatás az 1. oldalról.) A , jónevű” teológus csodát mű­velt: a máskor üresen kongó művelődési házba özönlött a nép péntek este, mintha ingyen cukrot osztana a nyugdíjas klub. Mi lehet Barsi Balázs titka? Közvetlensége és szuggesztív előadásmódja. Az, hogy mindenről tud egyszerűen, mégis újsze­rűén beszélni. íme előadá­sának néhány mondata: „Nagyon idegesítő jelen­ség Krisztus, főleg, ha nem fogadjuk el.”, „A Szent­írást nem szó szerint kell venni, hanem komolyan.”, „Ha Ő nem Isten, akkor gazember.”, „A felületes­ség a legpiszkosabb bűn.”, „A szeretetnek nincsenek biztosítékai, csak jelei.” A rendezvény után a szerzetes az alábbi interjút adta: — Kérem, mondja el a Barsi, a Balázs, a feren­ces és a magiszter történe­tét! — A keresztségben az István nevet kaptam, a szerzetbe lépve pedig - ahol új név, új ruha és új életforma vár ránk - a Balázst. A vezetéknevünket, ami Teixler volt, még édesapám változtatta meg egyéves koromban. A fe­rences egy nagy rend, alapítója az egyetemes békét hirdető Szent Ferenc volt, Assisiben. Sajnos nem terjedt el eléggé a köztudatban, hogy ez az úgyne­vezett kisebb testvérek rendje. Nem a hatalmaskodóké. Több ága létezik - tanító, szemlélődő, betegápoló -, akadt amelyik halványan bár, de a diktatúra alatt is működhetett (Szentend­rén és Esztergomban), s van olyan is, a klarisszák, amit II. József oszlatott fel, s most 200 év után indul újra, Szécsényben. A magiszter mestert jelent. Nem tanár vagyok, hanem az újoncok olyan elöljárója, aki velük min­dent megoszt. Ugyanúgy dolgo­zom a kertben mint ők, ugyanazt az ételt eszem, mint ők. A ma­giszter fő feladata az, hogy elve­zesse a szerzetesi életre készülő noviciusokat Krisztushoz. — Mindig ebben a ruhában járnak? Nyáron nem szoktak egy kicsit napozni? — A barna kámzsa, a fehér kötél, a rózsafüzér és a saru. Ez a mi jellegzetes öltözetünk. Szent Ferenc valószínűleg az olasz parasztok ruházatát vette és alakította át. És mire megta­lálta a ruhaformát, megtalálta a hivatását is. Mi általában a szerzetesi ruhánkat viseljük, kivéve, ha valami piszkos munkát végzünk. Akkor átöltö­zünk rövid nadrágba, pólóba, de csupán azért, hogy meleg van, nem vetjük le a kámzsát. Nem ilyen apró könnyebbsége­ket, hanem valami mélyebb boldogságot keresünk. — Igaz, hogy a feren­cesek kerülik az atya meg­szólítást? Például szent­atya helyett pápa urat mondanak . . . — Hivatalosan mi frá­terek, testvérek vagyunk. Az Atya: Isten. Szent Fe­renc legnagyobb élménye éppen az Isten atyasága volt. — Ón sokat törődik a hitke resőkkel. Pályája kezdetén talán ön is „hitet­lenkedett”? — Ebből a szempontból nem vagyok modem és iz­galmas alany, mert egyenes volt az utam. Hívő család­ban születtem, és egyér­telmű volt az életcélom. Valószínűleg az Isten dön­tött így felőlem. Én már há­rom éves koromban tud­tam, hogy pap akarok lenni. — Mit jelent a világlá­tott magiszter számára Tolna megye, Sióagárd? — Valamiképpen a mindent. Ahonnan az ember ered, oda mindig visszatér. Ezt a nyelvet beszélem. Számomra annak az otthonnak a képe ez, amit majd a halálom után, a maga valóságában és teljessé­gében látni fogok. Ötven éves vagyok, és a gyökerek egyre inkább vonzanak. — És a jövó't milyennek sze­retné? — Amilyennek Isten. A szerzetes az Isten bolondja. Ki is lehet röhögni, de akkor is ott van, jel, a létével üzen. A jövő­ről ugyanazt vallom, amit Kari Rahner ír egy helyütt: „A XXI. század vagy szemlélődő lesz, vagy nem lesz.” Wessely Gábor FOTÓ: CtíOCHOL ERZSÉBET A szálkaiak és a szekszárdiak szervezik Német fiatalok tokaji tábora A Magyarországi Ifjú Néme­tek Közössége, a GJU első or­szágos táborát Györkönyben rendezte, tavaly pedig Hő- gyész - mint házigazda - adott otthont a nemzetközi méretű találkozónak. Az elmúlt év őszén, a Váralján megtartott küldöttértekezlet áz idei or­szágos tábor megrendezésének jogát a Szálkai GJU-s fiata­loknak, valamint a Szekszárdi Ifjúsági Uniónak adta. A tábort július 31. és au­gusztus 5. között rendezik meg a Tolna megyeiek Tokajban, az unió vízitelepén. A fővéd­nök Göncz Árpád köztársasági elnök. A cél, hogy egy magyar lakta településen is megmutas­sák az ifjú németek a kultúrá­jukat. A közel háromszázötven hazai résztvevőn kívül külföl­dieket is várnak. Portugáliá­ból, Olaszországból, Szicíliá­ból, Ausztriából, Németor­szágból, Erdélyből, Temesvár­ról és a Bánátból, Ukrajnából valamint Oroszországból ér­keznek vendégek a nemzetközi találkozóra. A programban délelőttön­ként működnek a foglalkozta­tási csoportok, ezen belül is lesz színjátszás, környezet­védelem, politika, filmezés, fotózás, újságírás, turisztika. A délelőtt programjának részei még a sportrendezvények: a foci, kézilabda, röplabda, eve­zés, úszás nyújt szórakozási lehetőséget a résztvevő fiata­loknak. Délután vidám, tréfás vetélkedőket, többek között helytörténeti vetélkedőket tar­tanak, és lesznek turisztikai programok is. Esténként bá­lok, táncházak zárják a napi eseményeket. Szombaton pe­dig folklórműsorral kedvesnek a fiatalok a házigazda tokaji­aknak.- péteri ­Hírek Csak önmagukra számíthatnak Tolnai önszerveződő cso­portok képviselőinek rész­vételével tartottak megbe­szélést a tolnai millecente- náriumi ünnepségekről, a helyi városházán. A mille- centenáriumi emlékbizott­ság tervei között szerepel az augusztus 20-án meg­rendezésre kerülő arató­felvonulás, a civil szerve­zetek közreműködésével. A megbeszélésen elhang­zott: elképzelhető, hogy önkormányzati támogatás nélkül kell lebonyolítani a programot. Lönhárd Fe­renc, a bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezők és a résztvevők csak saját ma­guk munkájára számíthat­nak biztosan. Részvény és üzletrész eladás A tengelici képviselők jú­lius 29-én, hétfőn 19 órától a község pénzügyeivel kap­csolatos döntéseket hoznak, rendkívüli ülésükön. A két fő napirendi pont a Dédász- részvények, illetve a Kör­nyezetvédelmi Kft-ben való üzletrész értékesítésének megvitatása lesz. Velencére kirándul az Alisca borrend Augusztus 16-án, pénteken a Velencei borrend meghí­vására Velencére kirándul az Alisca borrend. A vendé­geket a Szent Benedictus borrend nagymestere fo­gadja a Bence-hegyi boro­zóban. Megtekintik a Hun- garovin szőlőültetvényét, a szőlőfeldolgozót és a pincét. Hajókirándulást tesznek a Velencei-tavon, kirándul­nak a pákozdi emlékműhöz, megnézik a sukorói, a na- dapi szőlőültetvényeket és megkóstolják a tájegység borait. Murdock ezredes ismét Szekszárdon Alig telt el egy hét, s a ta- szári IFOR-erők katonai-ci­vil összekötője, Edward Murdock ezredes ismét Szekszárdra látogat. Az amerikai főtiszt ma érkezik a megyeszékhelyre, s útja a városházára, Fodor Miklós alpolgármesterhez vezet. Murdock ezredes a talál­kozó résztvevőit a boszniai IFOR-erők tervezett szek­szárdi átvonulásának menet­rendjéről kívánja tájékoz­tatni. Marlyn Monroe élete és halála (1.) Egy parányi kis szerepet sem kapott Egy igazi hollyvoodi sztár a legintimebb pillanatokban sincs egyedül. Hadseregnyi ember veszi körül és ha nem elég erős, az őrületbe kergeti. Ahogyan ez „Amerika nagy szőke hajas babájával” is történt. Csillogását és kudarcait megismerhet­jük Donald Spoto könyvéből, amely a Magyar Könyvklub egyik legújabb kiadványa. A filmgyárat, amely igényt tartott a Marilyn Monroe nevű reményteljes újonc szakmai szolgálataira, eredetileg egy Wilhelm Fried nevű magyar származású bevándorló alapí­totta, aki a századfordulón egy brooklyni egypennys szórako­zóhely tulajdonosa volt. Az első világháború végén nevét William Foxra változtatta, s röviddel ezután filmvállalatot alapított, majd nyugatra tette át működésének székhelyét, Hollywoodban kölcsönzött és mutatott be filmeket. A film­csillagok közül neki dolgozott, többek között, Theda Bara, a titokzatos femme fatale proto­típusa; Annette Kellerman, az úszóbajnoknő; a cowboy Tom Mix; a bájos, sebezhető Janet Gay nor, aki a legjobb színész­nőként elnyerte a legelső Aka­démiai Díjat; s végül az 1930- as évek elején a koraérett csöppség, Shirley Temple. Ám 1935-re a nagy gazda­sági válság és egy súlyos bal­eset következtében lehanyat­lott Fox szerencsecsillaga. Csődbe ment, és a Fox Film Corporation egyesült a Twen­tieth Century Picturesszel, amelyet évekkel korábban a nagytőkés Joseph M. Schenck és Darryl F. Zanuck, a Warner Bros egykori gyártásvezetője alapított. Marilyn Monroe-t a film­gyár akkor szerződtette, ami­kor a közelmúlt nagy siker­filmjei (Laura; Ház a 92. utcá­ban; A mennyország kulcsai; Bízzad az égre) nyomán több mint huszonkétmillió dollár folyt be a kasszába. Az év azonban úgy zárult, hogy egyetlen szerepet sem kapott, még csak egy parányi kis sze­repet sem valamelyik tömegje­lenetben. Jóllehet nem kellett volna naponta jelentkeznie a filmgyárban, mégis minden­nap megjelent a műteremben. (Folytatjuk.) Utolsó határidőt adott a bizottság Jönnek Jehova Tanúi? Béres Vilmost, a Sárszeg Áfész elnökét köszöntötte vendégként tegnap Szekszárd közgyűlésének gazdasági bi­zottsága a városházán. A ta­lálkozót néhány közös tulaj­donú ingatlan - Szász söröző, Dália ABC - hasznosításának kérdése indokolta. Jobban Zoltán bizottsági elnök elmondta, hogy a közös tulajdon adott esetben nem segíti elő az eredményességet. A város ebben az ügyben szeretné dűlőre vinni a dolgokat, s ez azt jelenti, hogy ahol szükséges, ott vagy az áfész, vagy az önkormányzat vegye át a tulajdonjogot. A ter­vek szerint az ősszel végleges döntést hoz a kérdésben a köz­gyűlés. A Széchenyi utca 18-20. szám alatti terület - foghíj - már huzamos idő óta üresen árvál­kodik, jóllehet a megkötött szer­ződés szerint már el kellett volna kezdenie a vállalkozónak az építkezést. A bizottság decem­ber 31-ig adott - utolsó - határ­időt a munka megkezdésére, a megszabott készültség elérésére. Jehova Tanúi viszont záros ha­táridőn belül építkeznének Szekszárdon, ha kérelmük eredményeként hozzájutnának a Pollack utcában igényelt telek­hez. A résztvevők elvben támo­gatták a kérelmet, ugyanakkor felkérték a hivatal szakembereit, hogy készítsenek értékbecslést a területről/ A bizottság tagjai egyetértettek a Kadarka utcai ál­talános iskola, valamint az óvoda felújításának tervével, te­kintettel a két intézmény romló állagára. -szá­< v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom