Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. július 15., hétfő A hálózathoz kapcsolódva Sajnálatosan keveset tudunk az Európai Folklórközpont­ról, jóllehet ez a Budapesten található intézmény nem el­hanyagolható szerepet játszik - többek között - a Duna Menti Folklórfesztivál doku­mentálásában. — Az UNESCO, valamint a Művelődési Minisztérium tá­mogatásának eredményeként jött létre intézetünk - tudtuk meg Felföldi László néptáncku­tatótól, akivel a Szekszárdon tartott tudományos tanácskozá­son találkoztunk. — A célunk az, hogy össze­gezzük a folklórral, pontosab­ban a szélesebb értelemben vett hagyományos kultúrával kap­csolatos kutatási, oktatási, nép­szerűsítési kérdéseket, majd a tennivalók ismeretében megha­tározzuk a szükséges progra­mokat. — A folklór-kutatásnak, sőt, oktatásának már léteznek nem­zetközi szervezetei. A budapesti intézmény mennyiben ad többet ezekhez képest? — Abban, hogy egységben szemléli ezeket a területeket, az itt fellelhető problémákat. Az egyik legfontosabb progra­munk jelenleg annak az infor­mációs hálózatnak a létreho­zása, mely természetesen az in­ternetre is felkerül. — Ez azt jelenti, hogy a XII. Duna Menti Folklórfesztivál is része a készülő hálózatnak? — Már rajta van a hálóza­ton, úgyhogy aki rákapcsolódik a rendszerünkre, az könnyedén megtudhatja, hogy milyen programok voltak Baján, Kalo­csán vagy éppen Szekszárdon. S ezeket az információt akár tíz év múlva is vissza lehet ke­resni.-szá­Vendégségben Kakasdon. A szlovéniai Korenából ér­kezett Brezner Toncek Hagyományőrző együttes, a Kolozsvár melletti Magyarpalatkai Hagyományőrző Csoport - képünk - valamint az Orosházi Táncegyüttes közreműködésével ferge­teges estet, majd táncházat rendeztek szombaton a Kakasdi Faluházban. fotó: bakó jenő Német lakodalmas Nagymányokon A nagymányoki gyermekek a menet elején FOTÓ: BAKÓ JENŐ (Folytatás az 1. oldalról.) A nagymányoki Kossuth utca hármas számú ház - Teimel Józsefné portája - elől indult el a „vőlegény” és kísérete a „menyasszonyért”, Moser Já­nos Dózsa utca elején álló há­zához szombat délután. A harmadik mars után kijött a menyasszony, majd - németül és magyarul - elhangzott a ki­kérő, és a vendégsereg az ifjú pár után a templomhoz vette útját. Évszázados hagyományt elevenít fel immár 13 éve, amikor előadja a német lako­dalmast a nagymányoki együt­tes a gyűjtők, Hadikfalviné Mányoki Elza és Krászné Krämer Margit, az együttesve­zető Baloghné Wusching Ágota, valamint a rendezés gondjait nyakába vevő Blandl Jánosné jóvoltából. A lakodalmason ott volt a falu apraja-nagyja, Nagymá- nyok magáénak érezte a fesz­tivált. Baloghné Wusching Ágota meghatottan beszélt arról, ahogy az együttes tagjai ké­szültek a találkozóra. Egymás­nak adogatták a ruhákat, fi­gyeltek az apró részletekre, hogy minden eredeti és szép legyen. Nagyon jól esett neki, hogy a görög csoport vezetője arra kérte, hogy ha legköze­lebb ellátogatnak hozzájuk, ad­ják elő a lakodalmast. Blandl Jánosné, a művelő­dési ház vezetője a szabadtéri színpad mögött tevékenyke­dett, a műsort majd csak utó­lag, videóról látja. Az előké­szítésben neki is sok munkája volt. Pályázatokat írt, így a rendezéshez a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi A görög csoport menettánca Főosztályától és a Német Nemzetiségi Önkormányzat megyei szervezetétől is kapott a falu segítséget. Besegítettek a helyi vállalkozók is: a Szabó kertészet, Studer Jánosné pék­sége, a Mayer-Balogh Kft., az együttes tagjai, azok családtag­jai­Blandlné is szívből teszi, amit tennie kell, az ő szülei is a most felelevenített hagyomány szerint tartották a lakodalmat. — Nem tudom megállni sírás nélkül ezeket a dalokat - mondja. A lakodalmas tömeg útja a szabadtéri színpadhoz veze­tett, ahol a folklórműsor elején Teleki István polgármester kö­szöntötte az egybegyűlteket. — A mai, gyorsan változó világunkban különösen fontos, hogy a Duna menti népek bé­kében, egyetértésben, egymás értékeinek kölcsönös megbe­csülésével éljenek együtt ­hangsúlyozta. A helyiek menyasszonytánca után a ven­dégegyüttesek vették birtokba a színpadot. A mórágyi Völgy­ség Népe Hagyományőrző Együttes tíz táncospárt vonul­tatott fel, s a csoporttól meg­szokott színvonalon kápráz­tatta el a közönséget. Nagy tapsot kaptak a Cseh­országból érkezett Lipovjan együttes táncosai. A dél-mor- vaországi Lipovban működő együttes vezetője Ladislav Ja- gos dicsérte a szervezést és a magyar borokat. Nagy sikert arattak a zombai hagyomány- őrzők, a véméndi német cso­port és a szekszárdi Ifjú Szív Táncegyüttes táncosai. Külön­leges élményt nyújtott a bagi Muharay Elemér Népi Együt­tes produkciója, valamint a gö­rögországi vendégcsoport. A görög együttes az ország köz­ponti részében fekvő Pelion hegységből, Portana városá­ból érkezett, immár nem isme­retlenül. Tavaly a nagymányo- kiak táncoltak náluk vendég­ségben. A délutáni és az esti műsor­ban hat táncot mutattak be, há­rom ipirosit és három thessa- liait. Vezetőjük, Karai skoy Eleni elmondta, hogy az el­múlt években Törökország­ban, Romániában, Olaszor­szágban, Belgiumban és Cip­ruson vettek részt hasonló nemzetközi fesztiválon. A nagymányoki program este bállal zárult és ahogy ilyenkor szokás, az együttesek egymásnak tanították saját táncaikat. Hangyái Ezt a tudósítást ifj. Klem Pé­ter temetkezési vállalkozó és a MAYER-BALOGH Gép­gyártó és Kereskedelmi Kft. jóvoltából valamennyi nagymányoki család olvas­hatja. Köszönjük! Vetélkedő Szentgálon: Futtában kapd el a kakast! A kézi aratás ma már csak szórakozás, s ez így van jól, vallják az öregek, kiknek még volt részük ebben a rendkívül nehéz munkában. Ha mégis előkerülnek a kaszák, és vágják vele a rendet azt csak hobbiból, versenylázból teszik az emberek. Szengálszőlőhegyen az idén második alkalommal megren­dezett aratónapon a három csapat igazi aratási hangulatot teremtett. Meglátszott, hogy a szórakozásból végzett munkát gyakorlás előzte meg. Ez az eredményben is megmutatko­zott, mert a feladatot mind­egyik csapat jócskán túlteljesí­tette. A szakértőkből álló bí­ráló bizottság - Bea József, a Tolna Megyei FM Hivatal ve­zetője, Karika Ferenc, a szö­vetkezet főagronómusa, Bár- dosi Lajos nyugdíjas tsz-tag és Misóczki József gazdajegyző ­az értékeléskor többek között figyelembe vette a tarló ma­gasságát, a kikaszáltságát, a rendeket, és milyen kévéket kötöttek az asszonyok. Az el­sőséget Pál Sándor és csapata szerezte meg, 2. helyen Szarka István és három társa, valamint a 3. helyen Hegedűs József és csapata végzett. A helyezése­kért járó díjakat dr. Solymosi József országgyűlési képviselő adta át. Röviddel az eredményhirde­tés után a nézők a focipályán nagy kört alakítottak ki, és megkezdődhetett a kakasfogó verseny. Két kakast - egymás után - kellett futtában megfog­nia a négyfős csapatoknak. Ez a látszat ellenére nem is volt olyan egyszerű feladat. Az első kakas gyorsan áldozatul esett, egyesek szerint megsütötte a nap, azért nem akart futni. A második kétlábúval már sokkal több gond volt, de némi nehéz­ségek után az is kézreakadt. A szengáli Magyar Antalné - aki a program főszervezője volt - munkája meghozta gyümölcsét. A falu apraja- nagyja kellemes hangulatban töltötte el a napot, jól szórakoz­tak a délutáni játékos vetélke­dőkön, s nagy tapssal jutalmaz­ták a szengáli asszony kórus, az orosházi és a zombai tánccso­portok szereplését. (péteri) « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom