Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22-23 / 145. szám
1996. június 22., szombat Magazin 5. oldal Rejtett értékeink Goll János munkássága A múlt században a művészetek és tudományok fellendülését nemcsak a közismert, legkiválóbb egyéniségek vitték véghez, hanem a mögöttük álló derékhad, amely aprómunkájával kellő hátteret teremtett, megalapozta a további fejlődést is. Ilyen lelkes és szorgos férfiú volt az, akinek nevét már szülővárosa is csaknem elfeledte. Goll János atyja egyike volt megyénk ama németajkú gazdáinak, akik jó érzékkel vállalkoztak a reformkor fellendülése idején. Az idősebb Goll borkereskedőként is sikerrel teremtette meg családja anyagi alapját, s így 1841. június 25-én (más adat szerint 21- én) született fiát taníttatni tudta. Az eleven eszű gyermek tehetsége korán megmutatkozott: 12-14 éves korában nagy segítségére volt a mezőváros tanítójának, de néhány év múlva már elhíre- sült , magántanítványa is akadt Elter Ferenc személyében. A segédtanítóságból élethivatás lett, amikor 1858-1860 között a pesti tanítóképzőt elvégezte, de ezzel sokoldalú képzése éppen csak megkezdődött, hiszen az 1860. május elsején elnyert fővárosi tanítói állás, ahogy Szinnyei József megjegyzi életrajzában: „szellemi vágyait ki nem elégítette”. A Nemzeti Zenedében éppúgy sikerrel végez és kap oklevelet, mint az első tornatanítói tanfolyamon, mellesleg pedig az otthonról hozott németnyelvtudást is korszerűsíti, szakirodalmi ismeretekkel bővíti. Közben a Nemzeti Tornaegylet, a Budapesti Torna Club és a' Pestvárosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapításában is lelkesen vesz részt. Már 1865-ban meghívták a katolikus tanítóképző zenetanárának, 1871-től pedig a Nagymező utcai polgári iskola zenetanára lett, noha erről oklevelet csak 1873- ban szerzett, akárcsak a magyar és német nyelv tanítói szakából. Élete szakadatlan munkálkodással telik: 1873- ban kiadja Kis dalnok című énektani gyakorló és dalkönyvét a népiskolák számára, az országos tanáregyesületben, majd a zenetanárok hasonló szervezetében visel fontos tisztségeket, számos felolvasást tart, megindítja a Tánc című folyóiratot, amely 1876-tól Orpheus néven jelenik meg színvonalas kottamelléklettel. Tíz évvel később Apolló címmel indít hasonló lapot, amely hat évig szolgálta a zenei pallérozódás ügyét. E téren mindenképpen úttörő volt. Énektan című könyve, amely 1874-ban látott napvilágot, nemcsak számos kiadást ért meg, hanem az első is volt hazánkban a maga nemében. Ugyancsak alapvető lett Magyar nemzeti lant című gyűjteménye, amely 200 férfinégyes népdallal segítette a virágkorukat élő dalárdákat 1876-ban. (A zeneszerzőként is ismert Goll az akkor országos hírű szekszárdi dalárda számára is írt zenét, amit nagy sikerrel mutattak be eleink). Joggal érezte fontosnak, hogy szakmailag is fejlessze e jó szándékú férfiak zenei ismereteit, s egyben magyarosítsa is zenei nyelvünket. Ennek érdekében állította össze 146 oldalas nagy munkáját, a Zenészed műszótárt. „A munka e téren hézagpótló, s a dal- és zeneegyesületek jól használhatják” - értékelte 1885. június 21-én a Vasárnapi Újság, amelyből megtudhatjuk, hogy a híres szótáríró, Ballagi Mór dr. Goll rendelkezésére bocsátotta egy részben, kéziratban elkészült zenészeti lexikon anyagát is. Kedves anekdota, hogy Bá- taszék lelkes szülötte minden egyes magyarításáról kikérte Ballagi véleményét, aki viszont egyszer ugyancsak megtréfálta. Arra a kérdésre: hogyan adná vissza magyarul a genérálbasszus kifejezést, azt gondolván, úgyis kihúzza, azt válaszolta: tábornoki alkatig. A sürgető munka miatt ez Goll figyelmét elkerülte, s így nyomtatásban is megjelent - a szakma nem kis derültségére ... Ezzel együtt, akárcsak Zenetan című munkája s összesen tizenhárom műve, több kiadásban szolgálta nemzedékek zenei fejlődését a népiskolától a felnőttkorig. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Kodály előtt sem módszerben, sem hatásban nem fölözte senki Goll munkásságát. Két fia közül az egyik építészmérnök, a másik magán- tisztviselő lett, de az utóbbi atyja nyomdokain is járt, ő alapította a budapesti egyetemi énekkart, amiért Ferenc Józseftől - kissé atyjának is szóló - elismerést kapott. Goll János ezt már nem érhette meg, 1907. október 20- án halt meg Budapesten. Dr. Töttó's Gábor Az író, aki szerint Amerika forradalmak előtt áll Apám azt mondta, magyar legyek Nyolcvanötödik születésnapját ünnepelte a napokban az Egyesült Államokban élő magyar származású író-költő, Sislay József. Eredeti nevén Schiszler úr az új világban született, de fiatal éveiben Kisszékelyen élt. Szüleivel a harmincas évek gazdasági válsága elől ismét Amerikába menekültek. Eddig hét kötete jelent meg, de már újabbakon dolgozik a kiváló szellemi frissességnek örvendő alkotó. Német származású feleségével jelenleg Magyarországon tartózkodik, lapunknak Bonyhádi rokonainál, a Koller panzióban nyilatkozott. nekem csak Kosztolányi fordításai tetszenek, a többi nem nagyon. Az anyagot egyébként most hoztam lektorálásra Magyarországra, bízom benne, hogy rövidesen megjelenhet. — Milyen munkát tervez a közeljövőben ? — A magyar gyerekekről, — Élete nagy részét az óceánon túl töltötte, mégis magyarnak vallja magát, ma is magyarul ír. — Amikor kimentem Amerikába, apám azt mondta, legyek magyar. Magyar iskolám nem volt több, mint három osztály. Ugyanakkor kijártam négy amerikai egyetemet, jártam két évet francia, egyet német iskolába, úgy hogy ezeken a nyelveken is megtanultam. — Ön Petőfiről is írt könyvet. Miért? — Mert ő tanított engem verset írni. Egyébként meggyőződésem, hogy nem a csatatéren halt meg, hanem betegségben. — Nem hiszi el tehát a Segesvári csatamítoszt? — Nem, külön ezért utaztam Lengyelországba, Ausztriába és Óroszországba, hogy bebizonyítsam. A Petőfi Sándor tragikus halála című kötetemben részletesen írok erről. — Az első kötete 1938-ban jelent meg. — Igen, New Yorkban adták ki Az igazság megfeszítte- tik címmel. — Az említetteken kívül még további öt kötete lelhető fel. — A Megfizetett tartozásom volt a második könyvem, ami még Amerikában jelent meg. írtam Habsburg Rudolfról, ez már Szek- szárdon látott napvilágot, ahogy a Négyszáz vers című antológiám, majd az Utazás hazámban című kétkötetes versgyűjtemény valamint Az apák bűnei a földtekén című versgs dráma. — A felesége német, az élete nagy részét angol nyelvi környezetben töltötte. Mi az anyanyelve? — Természetesen a magyar, hiszen sohasem fordítok például magyarról angolra, ezzel szemben éppen most fordítottam le az összes jelentős amerikai és angol költő verseit magyarra. Régi vá- Sislay József gyám volt ez. — Nem kockázatos manapság például Shakespeare-t fordítani? — Ó, nem. Nagyon boldogan tettem. Az az igazság, hogy és a nőkről szeretnék írni egy antológiát. A gyerekeket nagyon szeretem, a nők pedig előbb-utóbb forradalmat fognak csinálni. — Ezt hogy érti? — Egy amerikai munkás, ha csak két órát dolgozik, túltermel. Én úgy gondolom, hogy még az én életemben a nők forradalma előtt lesz még egy színesbőrű forradalom is. — Miért gondolja? — Én erről többször is írtam verseket: ki lehet ugyan zsákmányolni a népet, szolgát is lehet belőle csinálni, de mikor egyszer felszabadul a szolga, akkor nem lehet ismét rabbá tenni. Ma pedig az amerikai színesbőrűek egy jelentős hányada segélyből él. — És a nők? — Őket pedig a férfiakkal szemben ki tudják játszani a munkaadók, hiszen olcsóbb munkaerőt jelentenek ... Hát ennyit a forradalmakról. — Ön ma is az Amerikai Magyar Szó külső munkatársa. — Igen, ott publikálok rendszeresen immár évtizedek óta, csak azt sajnálom, hogy öregszik a szerzőgárda. De fotó: bakó jenő azért nem adom fel, lén világéletemben optimista voltam, bízom benne, hogy a lap - nevéhez híven - sokáig fóruma lehet a magyar szónak. Hangyái Zöld tógában, énekszóval Szekszárdi karnagy a debreceni kántusban Az 1739-es debreceni pestis idején alakult a kántus, amikor a lelkészek nem győzték a temetéseket. Maróthy profesz- szor, aki akkor érkezett tanulmányújáról, úgy gondolta, ha csak egy zsoltárvers hangzik el a temetések alkalmával, az is több a csendnél. Ez az igény hozta létre az első quartettett. Számuk később bővült, fiú vegyeskar lett. A női szólamokat fiúk énekelték, az idősebb diákok a tenort és a basszust. Kezdetben a négyszólamú zsoltárok hangzottak fel a kántus előadásában, aztán a repertoár is bővült. Azóta a Debreceni Református Kollégium Kántusa világhírű lett. Ma bárki lehet a tagja, aki vállalja a rendszeres munkát és megfelel a felvételi vizsgán. Erről beszélgettünk a kántus vezető karnagyával, Berkesi Sándorral, nemrégiben történt szekszárdi fellépésük alkalmával. Egy pécsi szereplésre utaztak, amikor a Dunamelléki Református Kórusok találkoztak. Erre kapott meghívást a Tiszán-túli kántus is. így Szekszárdon megállva hangversenyt adtak a református templomban. Zöld tógában, sárga díszítéssel, mint az egykori erdélyi diákok, úgy köszöntek be és énekszóval foglaltak helyet. A kántus tagjai között volt Bodahelyi Mónika, aki szekszárdi illetőségű és ő is vezényelte a kórus énekét. Anducska Adrienn fuvolázott, Berkesi Sándor kísérte orgonán. A kántusba való felvétel nem kötődik vallási felekezethez, bár többségük református, van közöttük hithű katolikus is. A létszám átlag hetven. Szekszárdon a kamarakórus volt, ők készülnek az őszi belgiumi fellépésre és a pécsi találkozót is ennek megfelelő összeszoktatásnak szánták. Repertoárjukon az úgynevezett protestáns anyanyelviségnék megfelelő dallamok szólalnak meg. Az idegen, régi szerzők darabjai között is elsődlegesnek tekintik, hogy a biblia versezete legyen jelen. így van ez akkor is, amikor angol, vagy német bibliai szövegek és az ezekre írott motetták kerülnek műsorba. A genfi zsoltárok, Szenczi Molnár Albert fordításaiban, vagy Gárdonyi Zoltán műveiben felhangzó gondolatok a kántus és karnagyuk hitvallását is jelzik. Ezeken túl a XVI-XVII század refromátori énekkincse és sok-sok zsoltár parafrázisa található a műsorban. Mindez a történelmi dallamokkal, például Tinódi Lantos Sebestyénével egyfajta alap-anyanyelvűséget is jelent. A kántus műsorán a magyar történelem, a magyar folklór primőrként áll. Ennek következtében tölti be a híd szerepét a határon és tengeren túl élő magyarokkal. Amerika, Japán magyarjaihoz előbb jutottak, mint például Nagyváradra. Ide készül most a kántus. Ez szerepel Berkesi Sándor közeli tervei között is, amikor augusztus 4-én a Reformátusok Világtalálkozóján Erdélyben lépnek fel. Ott majd a nyíregyházi szimfonikus zenekar kíséri őket Kodály Zoltán, Psalmus Hungaricusának az előadásakor és zöld tógával énekszóval hordozzák a békét. Decsi Kiss János „És most oh Jákob, így szól az Úr, a te teremtőd és a te alkotód, Izráel: NE FÉLJ, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged. Ésa. 43:1. A biblia Igéi univerzális beszédek. Krisztus születése előtt a választott nép Jákob ill. Izráel nemzetségének szólt elsősorban. Krisztus mennybe menetele után minden korban, minden néphez szól. Krisztus azért jött, hogy minden ember Üdvösséget nyerjen és az Igazság ismeretére eljusson. A teremtő Isten így szól: Ne félj! Kétféle ember van: az egyik aki bevallja, a másik aki tagadja, hogy ő fél. Aki nem vallja be, hogy félelmek között jár, az vagy strucc módon gondolkodik: „homokba dugom a fejem nem látom a veszélyt”, vagy: „sok a munkám, ki ér ma rá foglalkozni a veszélyekkel”. Vannak olyanok is, akik erőnek Jó hír és bátorságnak páncélját hordják magukon, de ha magukba néznek és egyedül maradnak, csendes könnyeikkel áztatják párnájukat, a meg nem fogalmazott félelem miatt. A bibliában van egy hadvezérről szó. Sok győztes csatát vezetett, bátor és erős harcos volt, a király előtt igen nagy és nagyra becsült, katonái tisztelték és ellenségei féltek tőle. De otthon a felesége és a szolgák, akik körülötte voltak tudták, uruk halálos beteg: bélpoklos. Az akkori kor gyógyíthatatlan betegségei között tartották nyilván. Egy névtelen zsidó rabszolga kislány - mert szólni az ő rabtartójának - van megoldás Izraelben, Elizeus próféta az Élő Isten szolgálja meggyógyítaná az én uramat a betegségből mondta a kis rabszolga. (II. Király. 5:1. kk.). Ma is így van, ha egy betegséggel bekopog az Élő Isten a házunk ajtaján. Az erősségeink (a pénz, a rang, a büszkeségünk, stb.) jól takarnak. Külsőleg tartjuk magunkat, de ha rákérdeznek: hogy van... Bizony könnyek jelennek meg szemünkben, lelkünk gyógyíthatatlan sebei miatt és csak idő kérdése mikor roppanunk össze. A Teremtő Isten így szól: NE FÉLJ! Ne félj vállalni azt, hogy szíved tele van bizonytalansággal, kétségek gyötörnek a holnap felől... Neked szól az Élő Isten nem másnak... Ne félj! Csendesedj el és lásd meg - ő az Élő Isten - fordulj felé! Imádkozz velem: Istenem, TE tudod, hogy félelmekkel tele a szívem, segíts rajtam! Köszönöm, hogy biztatsz. Ne félj! - de add, hogy a valóságban is megtapasztaljam, hogy nincs okom a félelemre, mert Te velem vagy. Ámen. Gy. J. Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmisék: Szombat 17.00 Újváros. 18.30 Belváros. Vasárnap 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.30 Belváros. Református Istentiszteletek: Vasárnap 10.00-kor Kálvin tér (gyermekistentisztelet). 10.00-kor Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus Istentiszteletek: Vasárnap 9.30-kor német áhitat. 10.00-kor Luther- tér. Minden páros héten 9.30- *kor német áhitat. Metodista Istentiszteletek: Vasárnap 10.00-kor Munkácsy 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 istentisztelet. Szerda 17.30 Bibliatanulmány. Szombat 16.00 ifjúsági bibliakör. Baptista Istentiszteletek: Dózsa György ut 1. Vasárnap 10.00-kor, Szerda 17.30. EMMAUSI ÚTON Ketten megyünk, vagy egyedül megyünk. . . Hová? E földön sok-sok Em- maus van. JÉZUS idézzük közbe-közbe búsan, emlékeink is ballagnak vélünk . . . így létezünk múltat emlegetve, csodákra visszarévedezve járunk. de csüggedésünk annyiszor elárul: „ Ó, mi azt hittük...” (ezt meg ezt, ha tette) Pedig hát EGGYEL többen ballagunk: hozzánk szegődik új meg új alakban VALAKI mindig, hogy fáradhatatlan mondja az Igét, nem vagyunk magunk. Lelkünk föleszmél, boldog szót rebeg kenyérben, borban fölfedezve testét: „Maradj velünk, hogy be ne esteledjék, búban, örömben hadd legyünk veled!” Füle Lajos
