Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám

1996. június 18., kedd Megyei Körkép 3. oldal Nyári jótanácsok Hurrá, nyaralunk! Az utóbbi években megnőtt az egzotikus országok iránti érdeklődés Magyarorszá­gon. Mivel manapság már csak pénzügyi feltételei vannak egy-egy ilyen útnak, egyre többen célozzák meg nyaranként Ázsia, Afrika, netán Dél-Amerika orszá­gait. Különleges élményt je­lent mindez, de különlege­sen óvatosan is kell felké­szülni egy-egy ilyen útra. Feltétlenül kössenek utasbiz­tosítást a nyaralók - ez nem csak az egzotikus országokra vonatkozik - sőt, ne csak egészségüket, poggyászukat is biztosítsák. Állítsanak össze úti gyógyszertárat, enyhébb", könnyebb lefolyású betegsé­gekre, elegendő mennyiség­ben. (Például: hasmenés, hány­inger és görcs elleni tablettá­kat, kenőcsöt, tablettát rovar­csípés ellen, magas faktorú fényvédő krémet, kötözőcso- magot, fájdalom- és lázcsilla­pítót, fertőtlenítő oldatot, ro­varriasztót, stb.) Fontos a megfelelő ruházat is, hiszen egy meleg országban is lehet hűvös, s az északi vi­déken is süthet a nap. Ajánla­tos tehát felkészülni a hidegre is, akármit ígér az utazási iroda. Arról nem is beszélve, hogy sok forró országba láto­gató vendég a szállodai lég­kondicionálás miatt kap erős náthát. Ne felejtsük ki a fejre­valót, ízlés szerint vihet az utazó szalmakalapot, baseball sapkát, kendőt, a fontos, hogy elkerüljük a napszúrást. Ugyanez vonatkozik a leé­gésre is, ha lehet, az egész év­ben Napot nem látott hófehér bőrt ne az egyenlítő tájékán kezdjük el barnítani. Az utazá­sok zöme sok sétával, túrával van kombinálva, tehát ki ne maradjon a kényelmes cipő! (Senki ne az úton „avassa fel” új szerzeményét, mert a feltört sarok, vízhólyagos lábujj nem csak kellemetlen és kényel­metlen, de el is fertőződhet.) Bár igen kellemes élmény megkóstolni idegen tájak kü­lönös aromájú ételeit, itt is ve­szélyek leselkedhetnek a turis­tára. Sok országban nem meg­felelő minőségű az ivóvíz, s igen kellemeüen betegségeket lehet beszerezni a fogyasztásá­tól, szerencsétlen esetben akár tífuszt, vagy kolerát is. Nem elég ha csak az ivóvíztől tar­tózkodunk, például az ebből készült fagylalt, jégkocka is fertőzhet. Ázt sem szabad elfe­lejteni, hogy a tengeri állatok (rákok, kagylók, stb.) fokozott mértékben tartalmazzák a fer­tőzött vizek kórokozóit. Utazás előtt tájékozódjon a turista, milyen védőoltások ajánlottak a célországba utazás előtt, illetve milyen gyógysze­rek szedése tanácsos az út előtt, netán az út ideje alatt is. vem Az olimpiára utazó sportolókat fogadták (Folytatás az !■ oldalról.) A megyei önkormányzat el­nöke, Bach József és a fő­jegyző, dr. Farkas László fo­gadták az olimpiára utazó Tolna megyei sportolókat, sportvezetőiket, edzőiket. A Szekszárdi Húsipari Sport­egyesület részéről Czanka At­tila és Farkas Zoltán súlyeme­lőket, edzőjüket, Kovács Vil­most, az egyesület ügyvezető­jét, Mercsényi Gyulát, az Atomerőmű Sportegyesülettől pedig Kovács Antal cselgán- csozót, edzőjét, Hangyási Lászlót - aki a Magyar Csel­gáncs Szövetség szövetségi kapitánya - és Juhász Sándort, az egyesület ügyvezető elnö­két. A kötetlen beszélgetés során a sportolók és edzőik szóltak a felkészülésről, az azt nehezítő gondjaikról, felidézték eddigi pályafutásuk legemlékezete­sebb pillanatait. A sportolók abban egyetértettek, hogy a vi­lágversenyen tudásuk legjavát készülnek nyújtani. A résztve­vők közös álláspontja az volt, hogy a versenyzők és edzőik minden elismerést megérde­melnek azért, hogy a kvalifi­kációs versenyek során kihar­colták az olimpián való részvé­tel jogát. Bach József, a me­gyei közgyűlés vezetése és a sportszeretők népes tábora ne­vében kérte a versenyzőket a becsületes küzdelemre és helytállásra. Szekszárdon, a városházán Kocsis Imre Antal polgármes­ter, dr. Palkó László jegyző, valamint a művelődési bizott­ság tagjai fogadták Farkas Zol­tánt, Czanka Attilát és a sport­vezetőket. Kocsis Imre Ántal köszöntötte az olimpiára utazó két szekszárdi súlyemelőt. A meghívottak nevében Mercsé­nyi Gyula köszönte meg az üdvözlő szavakat. (p.teri) Bomapok, némi savas utóízzel (Folytatás az 1. oldalról.) — Áz alapítvány már többet tett, mint amit egyáltalán tudna, szerintem az alapítvány lehető­ségeit meghaladta az, amit most csináltunk. Ahhoz, hogy még többet tudjunk tenni, támogatás kellene, amit sajnos nem ka­punk meg. Mit igényelnének? — Milliókat áldoznak sok­szor olyan dolgokra a borvidé­ken, aminek nincs kézzelfog­ható haszna. Elkészítettek egy pályázatot többmillió forintért a bormarketingről, arra viszont, hogy ez a pályázat megvalósul­jon, nem áldoznak egy fillért sem. Mi szerettünk volna egy Szőlő és borirodát létrehozni, minimális működési költség­gel, de ehhez egy fillér támoga­tást sem kaptunk sem a Vállal­kozói Központtól, sem a me­gyétől, sem pedig a várostól. Kértünk pedig. Kérdezem én, mit ér akkor az írásos anyag, ami többmillió forint értékben elkészült? Az alapítványhoz visszatérve: szervezőirodák, fesztiválirodák éveken keresz­tül fizetett alkalmazottakkal szerveznek egy ittenihez ha­sonló rendezvényt. Nálunk mindenki társadalmi munkában dolgozott, egy fillér fizetség nélkül. Ez az arany tojás sosem fog, mert nem tud látszani any- nyira, mint amennyire kellene. — És mindez kin múlik? — Az egész borvidéken, mindenkin, mert nem csak kö­vetelni, hanem áldozni is kell ezért a borért. Egy kalapból csak akkor lehet kivenni bármit is, ha abba bele is tettünk vala­mit. Az természetes dolog, hogy egy program befejezése után mindenkinek van vélemé­nye arról, mi hogyan sikerült, mit kellett volna jobban csi­nálni. Én ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy mégis mit tettek annak érdekében, hogy jobban sikerüljön? A harmadik boma­pok bizonyította, hogy jó úton haladunk, csak nagyobb össze­fogás kellene. De hát ezt mondja mindenki, mégis Villányban palackozott szekszárdi borokat lehet kapni a boltokban. — Ez az én gondom, hogy mindenki csak beszél, beszél, beszél, de tenni valamit senki sem akar. Mi már háromszor feldobtuk a labdát. Ha már van egy alapítvány, azoknak a cé­geknek, vállalkozóknak, akik borral, szőlővel foglalkoznak, be kellene tenniük bizonyos össze­get az alapítványba, és rájuk bízni, hogy működtessék a tőkét. Áldoznának erre mondjuk öt­százezer forintot, a néhány mil­lió forint kamataiból nyugodtan gazdálkodhatna az alapítvány. A rendezvényeinket szponzorok támogatásával hozzuk létre, ma­gyarul tarhálunk. Ez nagyon megalázó, pláne ha arra gondo­lunk, hogy mindezt egy közös­ség érdekében tesszük. — Ebben nincs társuk? — Pályázatot adunk be a vá­roshoz, de arra, hogy vagy megnyerjük a pályázatot vagy nem - nem lehet programot szervezni, hisz azt már egy év­vel korábban el kell kezdeni. Ha én most nem tudom, hogy a IV. Alisca Bomapokra milyen támogatóm lesz, nem tervezhe­tek. Ez abszolút nonszensz, hisz az ember végig egy kes­keny kötélen táncol. — Mennyibe került ez az egy hét? — Több százezer forintba, csak a kulturális program kia­dásai 300 ezer forintra rúgtak. — Az egyik egyetemi szintű előadáson 15-en voltunk, a Nyi­tott pincék megnyitóján vagy ti­zenöten: — A hét végén viszont már többszázan ott voltak a rendez­vényeinken. De hát Szekszárd ilyen, szombaton este alig látni embert a városban, most vi­szont benépesültek az utcák. — A termelőknek mi eb­ből a gyakorlati haszna? — Találkoztak a fogyasz­tókkal, a kereskedőkkel. Arról nem is beszélve, hogy egy hétig Szekszárdról beszélt az egész ország. Ennél többet azt hiszem nem kell elérni. Tehát nem valószínű, hogy jövőre is lesznek Alisca borna­pok? — Hogy jövőre mi lesz, még nem tudom. Egy biztos: én már lemondtam a kuratóriumi el­nökségről, mert ezt a munkát mégegyszer így nem vállalom el. Ez nem egyszemélyes do­log, ez ügy, amit szolgálni kell. Eddig a szakmáért éltem, ezek után már a szakmából kell megélnem. -d­Sok a hibás adóbevallás (Folytatás az 1. oldalról.) A társaságok körében egyér­telmű a javulás, a több éve mű­ködő, eleve bonyolultabb szabá­lyok szerint adózó vállalkozások nagyobb gondot fordítanak adó­kötelezettségeik teljesítésére. Az adószámmal rendelkező nonpro­fit szervezetek, alapítványok, egyesületek körében már na­gyobbak a hiányosságok, ami részben abból adódik, hogy az új szervezetek száma egyre nő, vál­lalkozást kevésbé folytatnak, így tévesen azt gondolják, hogy be­vallási illetve egyéb adókötele­zettségük nincs. — Hány egyéni vállalkozó és hány társasvállalkozás, gaz­dasági szervezet köteles adóbe­vallást tenni Tolna megyében? — 1995-ben 5.500 társas vállalkozás és 12.275 egyéni vállalkozó volt bevallás adására kötelezett. A bevallások 45-50 százaléka hibásnak bizonyult. A hibák nagy részét a hivatal automatikusan ki tudta javítani. — Mi tesz az APEH téves adatközlés, mulasztás esetén? — Ha a téves adatközlés a bevalláson történik, hibás beval­lásról beszélhetünk. A hiba az egyéb tartalmi, elírásbeli, sor té­vesztési, aláírás hiány miatti hi­bán kívül az adó összegében is jelentkezhet. A hibás bevallás alapján az adóhatósági reagálás alapvetően kétféle lehet, egy­részt a bevallást ki kell javítani, ha szükséges, az adózó behívá­sával, ugyanis a hibás bevallás feldolgozhatatlan. Másrészt az adózás rendjéről szóló törvény szerint a hibás bevallás mulasz­tási bírsággal szankcionálható. — Milyen esetben bírságol az APEH? — A bevallás benyújtásának elmulasztását minden esetben szankcionáljuk. Bírságoljuk azokat is, akik az első vagy előző bírságoló határozatra nem teljesítették a pótlandó kö­telezettséget, szigorúan kont­rolláljuk a megszűnés bejelen­tésének elmulasztását is, vala­mint a levont személyi-jövede­lemadó előleg befizetést elmu­lasztókat. A bírságot egyedi mérlegeléssel, az adózó egyéb körülményeinek figyelembe vé­telével állapítjuk meg. Nem azonos összegű bírságot kap a bevallás elmulasztása miatt egy kisközségben működő idős, nyugdíj mellett dolgozó, áfa körbe nem tartozó cipész, vagy a több éve tevékenykedő, több­ször mulasztó vállalkozó. — Mennyi a bírság összege? — A bírság összegét a tör­vény mulasztásonként differen­ciálja. Bevallás bejelentés elmu­lasztása miatt a bírság első eset­ben 100.000 Ft-ig terjedhet, a bejelentés, adatszolgáltatási kö­telezettség késedelmes teljesí­tése miatt pedig első alkalommal 50.000 Ft-ig bírságolhatunk. — Hiba esetén kit büntetnek, az adóalanyt vagy a könyvelőt? — A kötelezettségek pontos teljesítése az adóalanyokat ter­heli. Más kérdés, hogy az adó­zók a könyvelővel való kapcso­latukban a felelősség kérdését utólag rendezhetik akár meg­egyezéssel, akár bíróság előtt.-fké­Hírek A faddi választás eredménye A vasárnap Faddon lezajlott időközi polgármester-válasz­táson a szavazásra jogosultak 35,7%-a adta le voksát. A négy jelölt közül Antus And­rásra 117-en, Csemik Antal- néra 143-an, Kocsner An­talra 842-en, Vajda Tiborra 92-en szavaztak. A bírósági végrehajtásról „A bírósági végrehajtás a gyakorlatban” címmel a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara tanács­kozást tart június 19-én, szerdán, délelőtt 10 órától Szekszárdon, a Vállalkozók Háza II. emeleti előadóter­mében. FIDESZ-esek Fürgédén A fürgedi önkormányzat vendégei lesznek június 20- án, csütörtökön Deutsch Tamás és Varga Mihály, a FIDESZ Magyar Polgári Párt alelnökei. A látogatás célja a munkahelyteremtés­sel és vállalkozás-szervezés­sel kapcsolatos beszélgetés, melynek keretében 19 órakor egy lakossági fórumon látják vendégül az érdeklődőket, a fürgedi kultúrházban. Pályázat-elbírálás Tolnán A tolnai képviselőtestület művelődési bizottsága hol­napi, szerdai ülésén egyebek mellett elbírálja a közműve­lődési (önszerveződő műve­lődési közösségek), a gyer­mek és tömegsport pályáza­tokat. Döntenek a millecen- tenáriumi rendezvénysoro­zat és a Thelena Fesztivál támogatási összegéről is. Első fordulóban tárgyalnak a közművelődési koncep­cióról, véleményezik a Il-es iskola igazgatói állására be­nyújtott pályázatot, és ösz- szeállítják a bizottság II. féléves munkatervét. Testületi ülés Kalaznón A körjegyzőség helyzete lesz a fő napirendje a hol­napi, június 19-i testületi ülésnek, amelyet Kalaznó község önkormányzatának képviselő-testülete tart. Várhatón határozatot hoz­nak a patikavagyonról, s döntés születik arról is, hogy az iskolások tan­könyvvásárlását mennyivel támogatja az önkormányzat. Van hová menniük a diákoknak Annak ellenére, hogy nincs valami nagy hőség, mégis: kitört a nyár. Mihez foghatnak a szünidőben, milyen programok közül válogathatnak a bonyhádi diákok? Ennek néztünk utána. Évek óta hagyomány, hogy a bélatelepi táborba mennek a három bonyhádi iskola tanulói. Idén három turnusban közel négyszázan nyaralhatnak a Ba- laton-parti üdülőben. A kiseb­bek Váraljára mennek, a három intézményből két turnusra jött össze jelentkező. Érdektelen­ség övezi ugyanakkor a koráb­ban az iskolákban szervezett nyári napköziket. Amikor leg­utóbb felmérték, 4-5 nyári nap­közis akadt volna a városban tanuló mintegy ezerötszáz diák közül. Ezért aztán az idén már nem is kérdezték, ki jelent­kezne. Vannak azonban más igé­nyek és lehetőségek. Mindhá­rom iskola diákjai ott vannak a ma Szálkán kezdődött megyei képzőművész táborban. A Vö- rösmartysoknak ugyanott kör­nyezetvédelmi tábort rendez­nek. A hármas iskolából Baut- zenbe utaznak ötvenen, a ket­tesből Wernauba harmincán. A kettes iskola leendő hetedikesei egy hetet töltenek Tamásiban. A művelődési központ hiába hirdette meg bentlakásos tábo­rát, ahol a különféle mestersé­gekkel ismerkedhettek volna a nebulók, elenyésző volt az ér­deklődés. A ház a nyáron ezért csak diszkót tart, illetve a mo­ziban filmeket vetítenek, és né­hány rendezvényt szerveznek. A házban működő Vita Nova Klub életmódtábort tervez au­gusztus végre Váraljára. A mű­velődési központ pedig július 1 -jétől augusztus 11 -ig tulaj­donképpen zárva tart, csupán hétfőn, csütörtökön és vasárnap 17 és 21 óra között, illetve program esetén lesz nyitva. A városi könyvtárban a szünidőben naponta délután kettőtől videovetítés lesz. Hét­főn, szerdán és pénteken rajz­filmekkel, kedden, csütörtökön és szombaton kaland- illetve természetfilmekkel váiják a di­ákokat. Az tanuszoda egészen az au­gusztus végi leállásig várja a lá­togatókat, reggel nyolctól déli egy óráig, illetve délután kettő­től este tízig. Hangyái Közalkalmazottak, reform előtt Le kell számolni az olcsó államigazgatás illúziójával - jelen­tette ki tegnap délelőtt dr. Kiss Sándor Szekszárdon, a város­háza dísztermében. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalma­zottak (MKKSZ) szakszervezetének országos elnöke szerint az államigazgatási munka mindenekelőtt hatékony, gyors és szak­szerű legyen, váltsa ki az ügyfelek elégedettségét. Dr. Kiss Sándor többek kö­zött erre hívta fel a figyelmet, miután a szakszervezet nemrég tartott V. kongresszusának ta­pasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, a jelenlévő ál- lamigazgazgatási vezetőkkel és munkatársakkal. A közigazga­tás személyi állománya ma komolyabb gondokkal küszkö­dik, mint korábban, adódik ez többek között abból is, hogy az ágazat dolgozóit nem készítet­ték fel teljes mértékben az új feladatok ellátására. Ebben a helyzetben jelentette be a kor­mány a tervezett közalkalma­zotti reformot, mely intézkedési csomag 20 ezer munkatárs el­bocsátásával számol. Ezzel az intézkedéssel - mely nincs összhangban a reformmal - szembe kell szállni, nem első­sorban a közalkalmazottak, ha­nem a társadalom érdekében - mutatott rá dr. Kiss Sándor. Szünet után Fehér József fő­titkár a közalkalmazottak rosz- szabbrá forduló helyzetét jel­lemezve adatokkal igazolta, hogy 1992 óta napjainkig 35 százalékkal csökkent az ágazat dolgozóinak reálkeresete. Ezt az adatot egyébként az V. kongresszuson résztvevő bel­ügyminiszternek módjában lett volna cáfolni, ám Kuncze Gá­bor nem ezt tette, hanem ma­gyarázta a tényt. A joggal várt, megkövetelt és teljesített lojali­tást sem a korábbi, sem a mos­tani kormány nem honorálta. Minden ellenkező híresztelés­sel szemben senki nem védi meg a közalkalmazottakat sen­kitől és semmitől: egyedül a szakszervezet képes ellátni az érdekképviseleti feladatokat. A tanácskozás zárásaként Fehér József megköszönte a nyugalomba vonuló Bartos Lászlónak, az MKKSZ megyei szövetsége titkárának több év­tizedes, eredményes munká­ját. -szá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom