Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01-02 / 127. szám
2. oldal Világtükör 1996. június 1., szombat Párizsba várják szombaton Göncz Árpádot. A magyar államfő háromnapos magánlátogatást tesz a francia fővárosban, amelynek keretében találkozik Jacques Chirac francia elnökkel, továbbá átveszi a hírneves Sorbonne egyetem díszdoktori diplomáját. Az orosz reformok és az átalakítás sikeres befejezését tartja fő feladatának Borisz Jelcin. Az orosz elnök az Urál lábánál fekvő Permben ismertette választási programját, és azt ígérte, újraválasztása esetén Oroszországban négy év múlva magasabb lesz az életszínvonal, mint Kelet-Európa bármelyik államában. Jugoszlávia kész arra, hogy együttműködjön Magyarországgal, amely mindig fontos gazdasági partnere volt - jelentette ki pénteken Zoran Lilies jugoszláv elnök, amikor fogadta Balsa Spadijert, Jugoszlávia új budapesti nagykövetét. A megbeszélésen Lilies közölte: az országa elleni szankciók felfüggesztésével létrejöttek a jugoszláv-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges feltételek. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ellenzi, hogy Radovan Karadzsics boszniai szerb vezetőt bíróság elé állítsák. A politikus kétnapos jugoszláviai látogatásáról hazaérkezve Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a Belgrád elleni szankciók újbóli bevezetése a békefolyamat végét jelentené. Bűnösnek vallotta magát pénteken Drazsén Erdemovics a hágai nemzetközi törvényszék előtt. A 24 éves horvát férfi a tárgyaláson beismerte, hogy részt vett muzulmán férfiak legyilkolásában. Az Európai Unió pénteken fölszólította az albán kormányt, hogy rendelje el a választás megismétlését azokban a választókerületekben, amelyekben a múlt vasárnapi szavazás során jelentős szabálytalanságokat állapítottak meg. Olaszország, mint az EU soros elnöke figyelmeztette Tiranát: kedvezőtlenül befolyásolhatja a szervezethez fűződő kapcsolatait, ha választási gyakorlata eltér a demokratikus normáktól. Egyhetes kampányba fogott pénteken a londoni székhelyű nemzetközi szervezet, az Amnesty International az emberi jogok kínai helyzetének bemutatására. A Tienanmen téri vérengzés közelgő hetedik évfordulója alkalmából kiadott jelentésük szerint politikai, vallási vagy lelkiismereti meggyőződésük miatt jelenleg is ezrek szenvednek üldöztetést az ázsiai országban. Netanjahu nyert Izraelben Benjamin Netanjahu, az ellenzéki Likud vezetője nyerte meg a kormányfőválasztást a szavazatok 50,4 százalékával - közölte pénteken az izraeli választási bizottság. A 46 éves Benjamin Netanjahu győzelmével egy friss és fiatalabb politikusnemzedék képviselője ragadja magához a hatalmat Izraelben. A jobboldali pártvezér a zsidó állam első olyan kormányfője lehet, aki Izrael 1948-as megalapítása után született. Most legyőzött ellenfelével, Simon Pereszszel szemben sohasem viselt kormánytisztséget. Nemcsak tehetségének, hanem rendkívüli ambícióinak is köszönheti, hogy három évvel ezelőtt a jobboldali párt- szövetség, a Likud vezérének választották. A politikus az Egyesült Államokban járt középiskolába, majd egyetemre. Az 1967-es háborúban a hadseregben szolgált, később részt vett a bejrúti repülőtér elleni támadásban, 1973-ban pedig a belga Sabena-gép túszul ejtett utasainak kiszabadításában. A Netanjahu családból mégsem ő, hanem Jonathan nevű bátyja érdemelte ki a nemzeti hős címet: ő vezette ugyanis 1976-ban az ugandai Entebbe repülőtérre térített francia gép zsidó utasainak megmentésére indított akciót. A túszok kiszabadultak, de Jonathan életét vesztette. Benjamin Netanjahu 33 A politika Benjáminja évesen hazája washingtoni képviseletének másodtitkára lett. Később Izrael ENSZ- nagyköveteként szolgált, majd hazatérve, belevetette magát a politikai küzdelmekbe. A jelek szerint szép sikerrel. Választások előtti örök népszerűségi lista Oroszországban Még mindig Nagy Péter a legnagyobb A választásokra készülő Oroszországban nemrégiben látott napvilágot annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, amelyben a következő kérdést tették föl a polgároknak: kit tart az ország történelmének legkiemelkedőbb személyiségének, vezetőjének? A Közvélemény-kutatások Összorosz Kutatóközpontja 2983 embert kérdezett meg. A válaszadók elsöprő többsége, 43,2 százaléka Nagy Péter cárt nevezte a legnagyobbnak. Lenin csak a második helyen végzett (10,6 százalék), míg Sztálin a harmadikon (8,9 százalék). Az egykori pártfőtitkár, Ju- rij Andropov, 6,1 százalékával megelőzte Nagy Katalin cárnőt (5,9 százalék), Brezsnyev (3,9 százalékkal) pedig a szerencsétlen sorsú utolsó cárt, II. Miklóst (2,4 százalék). Hrus- csovot és Jelcint a válaszadók 1,2 százaléka érdemesítette a legnagyobb jelzőre, Gorbacsov pedig még náluk is népszerűtlenebb ( 1,1 százalék). A dicstelen utolsó helyezés azt mutatja, hogy a politikus nem sok sikerre számíthat a június közepén esedékes elnökválasztáson sem. Politológusok és történészek számára egyaránt elgondolkodtató a lista. Jól tükröződik benne a Nagy-Oroszor- szág-álom továbbélése, a történelmi nosztalgia. Csakis ez a magyarázata annak, hogy a történelem olyan szélsőséges személyiségei, mint Nagy Péter és Lenin, a népszerűségi lista élére kerülhettek. Sztálin közkedveltsége épp ilyen elgondolkodtató. Hiszen ma már köztudott, mennyit szenvedett az orosz nép a diktátor hosszú, vérgőzös uralma alatt. És mégis. Olyan ez, mintha egy német közvélemény-kutatásban Hitler az élmezőnyben végzett volna. Ferenczy Europress NATO-vonat, csatlakozással A sínekhez láncolták magukat a tiltakozók Budapestről indult és Haj- máskérre érkezett pénteken az a vasúti szerelvény, amelyen az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó politikusok, diplomaták, szakértők és üzletemberek utaztak. A sajátos NATO-expresszt a néhai főtitkár, Manfred Wörner nevét viselő alapítvány indította útnak. A Nyugati pályaudvaron kisebb incidens zavarta meg a vonatindulást. Az Álba Kör Erő- szakmentes Mozgalom három tagja ugyanis a sínekhez bilincselte magát, így próbálva megakadályozni a vonat elindulását. A fiatalembereket a rendőrök előállították. A Veszprém megyei Haj- máskéren a NATO európai szerepéről és Magyarország felvételének esélyeiről beszéltek a rendezvény résztvevői. Több hozzászóló hangsúlyozta: bár Magyarországot nem fenyegeti veszély, atlanti csatlakozása azért fontos, mert már sokszor megszenvedte annak hátrányait, hogy ütköző övezetben helyezkedik el. Ivan Aboimov, az Oroszországi Föderáció nagykövete leszögezte: Oroszország nem tudja, s nem is akarja megvétózni Magyarország NATO- csatlakozását. Hozzátette: Moszkva csupán azt nem érti, hogy miért van erre éppen most szükség. Tizenkét óriásgépet akartak fölrobbantani Terroristák a bíróságon Az arab Ramzi Ahmed Jusze- fet és két társát azzal vádolják, hogy 12 amerikai óriásrepülőgépet akartak fölrobbantani a Csendes-óceán fölött. Ha tervük sikerül, négyezer ember pusztult volna el. Szerencsére nem sikerült. Egy mandai lakásban valamilyen „műhiba” folytán fölrobbantak a speciális készülékek, amelyeket anélkül lehetett volna a gépekre csempészni, hogy a repülőtéri detektorok kimutatták volna őket. A véletlen baleset után Juszefnek ugyan még sikerült Pakisztánba szöknie, ott azonban elfogták, és New Yorkba szállították. Két arab bűntársával együtt a minap kezdődött el a perük.. A terroristák Izrael támogatása miatt akarták megbüntetni az Egyesült Államokat: pontos terveik szerint a Northwestern és a Delta repülőtársaság gépeit akarták a levegőbe röpíteni, ártatlan emberek százaival a fedélzeten. A hajmeresztő terveket a terrorista számítógépének memóriájában találták meg a nyomozók. Bár a komputer a mandai lakástűzben megégett, a szakértőknek sikerült helyreállítaniuk a memóriáját, és így hozzáférhettek Juszefék terveihez. Minden idők egyik legvéresebb terrorakciótervének tárgyalása előreláthatólag három hónapig fog tartani az Egyesült Államokban. (szűcs) Kampáitycsend napolajreklámmal. Kétnapos parlamenti választások kezdődtek pénteken Csehországban, a kampánycsend idejére átragasztották az utcai óriásplakátokat is. Biztos bekerülőnek tartják a Václav Klaus kormányfő vezette Polgári Demokratikus Pártot és az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártot. fotó: feb/reuter Fél évszázad a gyógyulásra Az ózonvizsgálatok legújabb eredményei Létfontosságú a Föld fölött tizenöt-harminc kilométeres magasságban található ózonréteg: ez szűri ki a Nap veszélyes, ibolyántúli sugarait. A legfrissebb adatok szerint az ózonréteg egyre gyorsuló ütemben vékonyodik. Egy évtized alatt négy százalékkal, ám az iparosodottabb területek fölött még hamarabb. Az Egyesült Államok és Európa fölött 20-25 százalékkal vékonyabb az ózonpajzs, mint a nyolcvanas évek elején volt. A legújabb vizsgálatok azt is megerősítették, hogy a vulkán- kitörések szintén hozzájárulnak az ózonréteg pusztulásához. Egy mexikói tűzhányó 1980-as, egy Fülöp-szigeteki vulkán 1991-es kitörése például azért is járt nagy károkkal, mert parányi kénsavas részecskék jutottak a sztratoszférába. Azok ott fluorgázokkal vegyülve gyorsítják az ózon ritkulásának folyamatát. Nemzetközi egyezmény értelmében a világ legtöbb országában 1995 végétől fölhagytak a hűtőszekrényekben, klímaberendezésekben és a vegyiparban használt fluorvegyületek gyártásával. A vegyületek klórrészecskéi azonban még évtizedekig fennmaradnak. A szakemberek arra számítanak, hogy az ózonréteg csak a 21. század elején kezd majd regenerálódni, de akár ötven évig is eltarthat, amíg Földünk természetes védőburája maradéktalanul visszanyeri eredeti, egészséges állapotát. Egy 70 éves dráma új felvonása Amundsen hódította meg az Északi-sarkot is? Éppen hét évtizede, hogy Richard Byrd diadalmenetben vonult végig a New York-i Broadway-n, mert ő volt az első pilóta, aki elérte az Északi-sarkot. Egész Amerika ünnepelte. Most viszont olyan bizonyíték került elő, amely szerint Byrd és útitársa, Floyd Bennett szerelő sosem érte el a nagy célt. Roald Amundsen, aki 1911-ben a Déli-sark meghódítója volt, 1926-ban a világ másik sarka felé indult. Barátja, Umberto Nobile olasz kutató társaságában, annak Norge nevű kormányozható léghajóján repült az Északi-sark fölé - és mindössze három nappal később ért oda, mint Richard Byrd hárommotoros repülőgépével. Legalábbis eddig így tudtuk. Csakhogy az ohiói egyetem archívumának egyik rejtett zugában nemrég megtalálták Byrd eddig ismeretlen naplóját. A feljegyzésekből kiderül, hogy Byrdék Fokkerje elromlott, emiatt visszafordult, még mielőtt elérte volna az északi pólust. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen jelentőségű dokumentum az „elfekvőbe” került? Raimund Goerler, az egyetem archívumának vezetője egyetlen magyarázatot tud elképzelni: a füzet címlapján olvasható évszám 1925. Ezt nyilván később, tévedésből írta rá valamelyik rendszerező könyvtáros. Ez lehetett az oka annak, hogy senki sem sejthette: az írás valójában az egy évvel későbbi nagy eseményre vonatkozik. Az is megtévesztő, hogy az emlékirat első lapjai a Grön- land-expedícióval foglalkoznak, utána viszont hetvenhat sűrűn írt oldal szól az Északisarkra tett utazásról. Byrd feljegyzéseiből kiderül, hogy ezt a nagy vetélkedőt bizony Amundsen nyerte. Roald Amundsen egyébként mindössze két évvel élte túl a nagy párviadalt. Amikor 1928- ban megtudta, hogy barátja, Umberto Nobile, aki megpróbálta megismételni a sarki repülést, iszonyatos hóviharban eltűnt, azonnal a segítségére sietett - és soha nem tért vissza. FEB Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Szacsvay László Bochkor-koktél Rosie és az Oscar-díj Peter Coyotte bízik Polanskiban Alec Baldwin, az aggódó apa Noah Wyle, a szívrabló kisdoktor Rosie és a* Osear-díU PétcrXCoyott' Slfpawitt, 1 JÓMitt> ÍO-16. IH? Â
