Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25-26 / 122. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1996. május 25., szombat HOROSZKÓP KOS (III. 21.-IV. 20.) Szerelem:-Sze­retné jobban elmélyíteni a még csak fel­színes kapcso­latot. Ez nél­külözhetetlen a biztonságérze­téhez. Akkor boldog, ha úgy érzi: partnere mindenben telje­sen az öné. Hivatás: A munka­helyén egyre több esetben kell engednie ahhoz, hogy a vi­szonylagos béke fennmaradjon. Ez az idő múltával egyre in­kább feszélyezi, és egyre kíno­sabban kezdi érezni magát. BIKA (IV. 21.-V. 20.) Szerelem: A szerelmi élet­ben talán túl sokat követel a partnerétől, és ezzel elriasztja szegényt. A teljesítmény ezen a téren igazán nem a szeretet fokmérője! Hivatás: A kollégái­tól kapott információk alapján úgy véli, hogy változtatnia kell a stílusán, munkatempóján. Ez csak nagyon kevés embernek sikerül, mert a Bika túl makacs. Ha lesz is váltás, nem tartós. IKREK (V. 21.-VI. 21.) Szerelem: Iga­zán átenged­hetné magát a nagy érzésnek. Partnere is jobban kö­tődne önhöz, ha gyakrabban ki­fejezésre juttatná, hogy szereti. A baj az, hogy nemcsak ő, ha­nem mások is szívesen lenné­nek közel önnel közelebbi kap­csolatban, és nem tud ellen­állni. Hivatás: A munka most háttérbe szorul, mert minden percét kitölti a magánélet, a szerelmi kaland. RÁK (VI. 22.-VII. 22) Szerelem: Bár szereti a hűsé­get, most mintha belefá­radt volna az egyhangú­ságba. A nyugalomé s a bizton­ság nem olyan fontos, mint hogy kipróbálja vonzerejét. Egész eddigi kapcsolatát koc­káztatja ezzel. Hivatás: Mun­kakedve megsokszorozódott, mert a munkatársak között is akadt valaki, akinek a figyelmét szeretné magára felhívni. OROSZLÁN (VII. 23. -VIII. 23.) Szerelem: A héten önzőbb lesz, mint máskor, ezzel azonban ki­vívja partnere haragját, Vagy egyszerűen csak feszültség keletkezik kettőjük között. Hivatás: Az elmúlt he­tekben alaposan kifáradt, pi­henni szeretne, de erre a közel­jövőben aligha tud sort keríteni. A héten viszont - jó munka- szervezéssel - szabaddá teheti a délutánjait, és hosszú hétvégét tarthat. Q7ÍT7 (VIII. 24.-IX. 23.) Szerelem: A testiség helyett a szellemi ösz- szetartozás vonzza. Olyan társat keres, akivel sokat beszélgethet, de minél kevesebb szó essen az erotikáról. Hivatás: Új ismere­tek kötik le figyelmét. A gya­korlati vagy elvont tudomá­nyok valamely új ága teljesen bűvkörébe vonta. Ez arra kész­teti, hogy mindent feladjon, ami eddig lefoglalta. MÉRLEG (IX. 24.-X. 23.) Szerelem: Visszanyeri lelki nyugal­mát, és máris sokkal jobban érzi magát ezen a héten, sőt, a világgal, partnerével is nagyszerűen ki tud jönni! Ha elég figyelmes, ez az állapot hosszú távra megma­rad. Hivatás: A munkában nem a kihívást tartja most fontosnak, mint régen, hanem inkább a pénzt. Ezekben a napokban személye egyre jobban anyagi­assá válik. SKORPIÓ (X. 24.-XI. 22.) Szerelem: Munkatársai közül valaki­hez sokkal több és szoro­sabb szál fűzi, ami nem lenne baj, csak a kör­nyezet az apró jelekből is tpd olvasni és pletyka kerekedhet. Próbálja tejesen titokban tartani és a hivatalon kívül „kimutatni” érzéseit. Hivatás: Terveibe ez­úttal is beleszól a véletlen - ez nemcsak rosszat tartogat, ha­nem - szerencsére - jót is. NYILAS (XI. 23.-XII. 21.) Szerelem: Tit­kos randevúra siet, megint képtelen megmaradni állandó part­nere mellett. „Kell egy kis vál­tozatosság” - vallja, és nem tö­rődik a figyelmeztetésekkel, baráti jó tanáccsal. De a lelki- ismeret-furdalás elől nincs me­nekvés! Hivatás: Amiről eddig Ön csak álmodozott, illetve senkinek nem mert beszélni, most elérhető távolságba kerül. Ne adja fel! BAK XII. 22-1.20) Szerelem: Boldog, ha otthon lehet, a meleg családi fészek vonzza, csak kevés embernek sikerül kicsalogatnia a négy fal közül. Még az a forró szerelmi ajánlat sem, amelyet a héten vagy közeljövőben kap. Hivatás: Terveibe most azért ne vonjon be senkit, mert a közös munkára teljességgel alkalmat­lan. Önzése ezúttal jelentős kárt okozhat! VÍZÖNTŐ (1.21.-II. 20.) Szerelem: Ta- Ián valamilyen szórakozóhe- ™ lyen, kulturális im össze azzal, aki meghatározója lesz az elkö­vetkező években életének. A hirtelen támadt érzés teljesen átalakítja gondolatait. Hivatás: A munkahelyén teljes erőbeve­téssel dolgozik, mert fel akarja hívni magára a felettesei fi­gyelmét. Számítson kollégái kellemetlenkedő megjegyzése­ire is. HALAK (II. 21.-III. 20.) Szerelem: A szenvedély tel­jesen hatal­mába keríti, és a szerelem ró­zsaszín szem­üvegén át nem veszi észre, hogy partnere egyáltalán nem olyan boldog ebben a kapcso­latban, int ön hiszi. Ha áltatja magát, megint csalódás érheti! Hivatás: Sziporkázó ötleteit va­laki mindig lesöpri, hogy ezzel a háttérbe szorítsa önt. Ezúttal képes felvenni vele a harcot! 06-90-303-572 0640-303-573 0690-303-574 0690303-575 0690-303-576 0690303-577 Fentebb Herczeg Kata horoszkópját olvashatják, akitől ezen­túl telefonon is megtudhatja mindenki a jövőjét. Hívja a csil­lagjegye alatti számot, ha többre is kíváncsi! (A hívás percenként 77 forint+áfa) 0690303-578 0690303-579 0690303580 0690303581 0690303582 0690303583 <z aCatti A Szentlélek eljövetelének ünnepe a keresztény világban Beszélgetés Török József egyetemi tanárral, egyháztörténésszel Csodálatos a magyar nyelv, amely a kissé szikár hangzású görög pentecostes-t csengő-bongó pünkösd szavunkká vará­zsolta. Ám milyen tartalmat rejt magában ez a kifejezés, mi­lyen múltja van napjaink virágillatű csöndes ünnepének? Török József egyháztörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorától kértünk választ.- A pentecostes magyar fordításban tulajdonképpen az „ötvenedik”-et, az ötvenedik napot, a mai használatban a húsvét utáni ötvenedik napot jelenti - mondotta a profesz- szor.- Az Ószövetségből tudjuk, hogy a pünkösd eredetileg - valamikor a zsidók egyiptomi fogsága körüli, mózesi idők­ben - a bő termés hálaadó napja volt. Az Egyiptomból való kivonulás után Isten szö­vetséget kötött kiválasztott népével, s kinyilvánította számára a tízparancsolatot. Ez a kivonulás utáni ötvenedik napra esett, s így pünkösd en­nek az ünnepe lett. Azt mond­hatjuk tehát, hogy egy kezdeti, természeti jelenségért való há­laadás átment egy üdvtörténeti esemény ünnepévé.- Él-e napjainkban ez a ha­gyomány?- A nap tartalmának „átvál­tozása” Jézus születése után folytatódott. Az Újszövetség rögzíti, hogy Jézus húsvétkor feltámadt, s az ezt követő na­pokat tanítványai körében töl­tötte. A negyvenedik napon szemük láttára felemelkedett a Mennyekbe, de előtte meg­ígérte, hogy elküldi a szent lelket, a vigasztalót. Az apos­tolok a mennybemenetel után Jeruzsálemben maradtak. Húsvét után az ötvenedik na­pon, pünkösd reggelén is együtt voltak, Szűz Mária is velük volt, s - mint Az Apos­tolok Cselekedetei-ben olvas­ható - „hirtelen zúgás támadt az égből, mint heves szélvész, betöltötte azt a házat, és azt a termet, amiben tartózkodtak, és lángnyelvek alakjában a szent lélek leszállt mindegyi­kükre.” Az apostolok ekkor, az ígéret beteljesülésének bir­tokában, a szent lélektől, az igazság leikétől eltelve elkezd­ték hirdetni Krisztus evangéli­umát. Mint a nagy ünnepeken mindig, Jeruzsálemben ekkor is rengeteg, a távoli vidékekről érkezett idegen tartózkodott, s ahogy hallgatták a szavakat, mind úgy érezték, hogy a saját nyelvükön szólnak hozzájuk az apostolok.- Ez jelképesen, vagy való­ságosan értendő?- Valóságosan. Valameny- nyien megértették az aposto­lok beszédét, akik a héber népnyelvi változatát, a Jézus által is beszélt arám nyelvet használták. A soknyelvű hall­gatóság mégis mindent értett, mert ki-ki a saját nyelvén el­mondottként hallotta az igét. Ez rendkívüli jelenség volt. A pünkösd tehát ettől az időtől kezdve mind a mai napig a szentlélek eljövetelének az ünnepe az egész keresztény vi­lágban.- Milyen egyházi, liturgikus külsőségek kísérik e napot?- Ismert, hogy 380 körül Je­ruzsálemben a keresztények megkeresték az esemény ere­deti színhelyét, s úgy ünnepel­tek, hogy felolvasták azt az evangéliumi szakaszt, amely az ott történteket idézi. Napja­inkban sajátos szimbólumai vannak a pünkösdi szertartá­soknak. A papi ruhák és a se­gédkező világiak öltözékének a színe, a piros idézi a láng­nyelvek formájában megjelent szent lelket, s erről szólnak az egyházi énekek, himnuszok. Kétségtelen, a karácsonyhoz, a húsvéthoz több népszokás kapcsolódik, s így a nem hí­vők is könnyebben tudnak kö­tődni azokhoz az ünnepekhez, mégis, jó ideje a pünkösd sem csupán a hívőké.- Újabb keletű hagyomá­nyokról lehet hallani. Mit szól ezekhez az egyház?- Üdvözli, támogatja, al­kalmasint maga kezdeményezi azokat. Világszerte terjed pél­dául az a szép szokás, hogy a pünkösd vasárnapját meg­előző szombat éjszakát a hí­vők valamely földrajzilag ki­emelkedő helyen, dombon, hegyen virrasztó imádság mel­lett töltik. Pár éve Budapesten a Gellért-hegy is ilyen liturgia színhelye. A Krisztina téri templomban pedig szombat este a pünkösdi liturgia zso­lozsmáját énekli-imádkozza a gyülekezet. Deregán Gábor Pünkösdi kisszótár A keresztény egyház egyik legjelentősebb ünnepe, amely a húsvétot követő 50. napon kezdődik. Tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek ekkor szállt le az apostolokra, s indult világhó­dító útjára a keresztény vallás. A liturgiában Révay Edit val­lásszociológus kalauzol. AZ ÜNNEP NEVE A görög pentekosztesz (ötve­nedik) szóból származik. Maga az ünnep a zsidó vallás­ból ered. A hagyomány szerint Isten e napon adta törvényeit választott népének. A húsvét (peszah) utáni 50. napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az ünnepét ülték. IDŐPONTJA Minthogy a niceai zsinat hatá­rozata óta a húsvét „mozgó ünnep” ( a zsidó húsvét dátu­mához illeszkedik), így a pün­kösd is évente i más-más na­pokra esik. A keresztény pün­kösd az idén május 26-27-én lesz. A CSODA Jézus ígérete szerint az aposto­lok fölött tüzes nyelvek formá­jában a Szentlélek jelent meg. A pünkösdi csoda ábrázolása gyakori: az apostolok karéjá­ban középen ül Mária, fölötte pedig a Szentlélek galamb ké­pében terjeszti ki szárnyait. Egykoron galambot bocsátot­tak szabadon a templomban és égő kóccsomót szórtak szét, így emlékezve a nagy napra. ZÖLDÁGHORDÁS Régi népszokás a zöldághor­dás, pünkösd énekes-táncos, játékokkal színesített ünnep­lése. Kaput formáló feltartott karok alatt haladnak át a gye­rekek, s közben éneklik, „Bújj, bújj zöld ág, zöld leve- lecske...” A zöld ággal díszí­tés, akárcsak a rózsa, jelképes jelentőségű: erre száll le a Szentlélek. HARMATSZEDÉS A pünkösdi hajnali fürdetés és harmatszedés a néphit szerint egész évre megtisztítja a szer­vezetet, mentesít például a ke­lésektől. Ha valaki pünkösd­kor „szent kutak”-ból vett víz­ben mosakszik vagy abból iszik, kiváltképp egészséges marad. A harmattal mosako­dás szépség varázsoló erejű. Hasonlóképp jótékony hatású a pünkösdi locsolás. KIRÁLYNÉJÁRÁS Pünkösdölésnek, pünkösdjá­rásnak is nevezik. A kislányok termékenységvarázslással összekötött, játékos köszön­tője. Négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és a legszebbet. Ez utóbbi kezében rózsaszirmokkal teli kosár van. Házhoz érve az udvaron vagy ajtó előtt megállnak, a kiskirályné fölött kendőt feszí­tenek ki, énekelve körbejárják, termékenységvarázsló mon- dókák kíséretében. FELNŐTTÉ AVATÁS Több felekezet körében meg­honosodott szokás, hogy ek­kor tartják a serdülők rituális felnőtté avatását. Elnevezése: a katolikusoknál bérmálás, a protestánsoknál konfirmáció, a zsidóknál Bár micvá. EGYNAPOS KIRÁLYSÁG A pünkösdi királyságként is­mert játék neve a múlandó­ságra utaló átvitt értelmű je­lentést is kapott. A tréfás ve­télkedőkkel, ügyességi pró­bákkal egybekötött népi játé­kok során királyt választanak, akinek „uralkodása” általában egyetlen napig tart. ESŐVARÁZSOLÁS A pünkösdhöz kötődő egyik legkedveltebb hagyomány a májusfa-állítás, mely egyszer­smind „esővarázsoló” is. A néphit magyarázata: „májusi eső aranyat ér”. BAZSARÓZSA A porcelánedények kedvelt díszítményének, a bazsaró­zsának eredetije a mérsékelt öv déli sávjában vadon terem. Az antik világ gyógynövény­ként jegyezte és babonás erőt tulajdonított neki. Pünkösd tá­ján nyílik. Szirmaiból ma is kiváló görcsoldó készül. Va­laha a virág magjából készített fűzért a csecsemők nyakába akasztották 'abban a hitben, hogy megkönnyíti a fogzást. Régi magyar neve bazsarózsa, délszláv eredetű. Mai nevét a németből kölcsönözött Pfingstrose a pogány Róma májusi rózsaünnepének rene­szánszkori fölélesztésekor született. Cs. Benkő Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom