Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

4. oldal Megyei Körkép — Dombóvár És Környéke 1996. május 22., szerda Az erdő nem csak romantika Petz Ádám az erdőből a városba költözik Hazavárunk Döbröközre Hazavárunk címmel jövő év Pünkösdjén szeretnék meg­rendezni a Döbröközről el­származottak találkozóját. A találkozó megtartása alapos előkészítést igényel, azért a felkészülést már idén meg­kezdték a településen. Az előkészítő munka mi­nőségét, amolyan főpróbán lehet majd lemérni e hétvé­gén, hiszen a május 25-én és 26-án lebonyolításra kerülő Döbröközi Pünkösd egyrészt a jövő évi találkozó anyagi alapjait teremtheti meg, más­részt a mostani műsorok a jövő évi rendezvény program­jának kidolgozásában is se­gíthetik a találkozó szerve­zőit. Az idei pünkösdölő május 25-én este nyolckor kezdődik a katolikus templomban, ahol orgonahangversenyt rendez­nek, s a persely bevételét a 1997-es találkozó lebonyolí­tására fordítják. Május 26-án reggel hattól országos állat- és kirakodó- vásár veszi kezdetét a vásárté­ren, majd este fél nyolctól a tornacsarnokban színes, kul­turális műsorral várják az ér­deklődőket „így élünk mi, ezt tudjuk mi” címmel. A döbrö­közi Pünkösdöt az ezt követő bál záija. Dombóvári állásajánló Gyermeknap Dombóváron A városi művelődési ház szervezésében május 26-án, városi gyermeknapot tarta­nak Dombóváron. Az egész napos, színes program reggel nyolc óra­kor kezdődik, amikor is a különböző versenyekre ne­vezhetnek a gyerekek egy órán keresztül. A nevezési idő végeztével kerül sor az első megmérettetésre, hi­szen aszfaltrajz verseny kezdődik, s kezdetét veszi a bringacsata elnevezésű ke­rékpáros ügyességi verseny is. Kilenctől vehetnek részt a gyerekek a kisállat börzén, s láthatják a májusfa kitán­colást az intézmény előtti téren. Fél tíztől Robertó, a bű­vész szórakoztatja a publi­kumot, s tízkor testépítő bemutató kezdődik, amin részt vesz Domonkos Zsolt országos bajnok testépítő is. Tíz harminckor a Fanyűvők duó megzenésített gyer­mekversekkel lepi meg a gyerekeket, s tizenegykor tűzoltó bemutató lesz. A délutáni program 14 órakor kezdődik BMX és Kung-Fu bemutatóval, majd 15 órától a Bóbita bábszínház produkciója kö­vetkezik. Délután négykor táncverseny kezdődik, amit táncbemutató követ, majd fél hattól a Rock and Roll Rádió zenekar műsorát hallhatják a gyerekek. Este hétkor - már az idősebbek részvételére is számítva - a gyermeknapi rendezvények egyetlen belépődíjas műsora kezdődik. Ekkor a színház­teremben a kaposvári Rock Szín Kör adja elő a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát. Egy napra nyitva az Országház Ma három autóbusszal tesznek látogatást a döbröközi általános iskola diákjai, pedagógusai, az iskolaszék tagjai, a helyi ön- kormányzati képviselők és még számos érdeklődő, mintegy százötvenen az Országházban. Ez is jelzi, hogy van igény a parlament megtekintésére, amire hamarosan mindenkinek lehetősége lesz. Dr. Szabó Imre Dombóvár város és környéké­nek országgyűlési képviselője ezúton értesíti választópolgá­rait, hogy május 26-án, vagyis e hét vasárnapján, reggel fél tíz­től délután négy óráig előzetes bejelentés nélkül is bejuthatnak az érdeklődők az Országházba, hiszen ekkor parlamenti nyílt nap keretében szabad lesz a be­járás a törvényhozás házába. Petz Ádám kilenc karácsonyt töltött már a kocsolai erdő­szélen, a szentkúti erdészház­ban, de hamarosan Dombó­várra költözik. Negyvenegy évet szolgált erdészként. A jó kedélyű, hatvan éves kora ellenére fiatalos Ádi bácsi Szálkán született a Mayer ká­polna mellett, s nagy örömmel tölti el, hogy aktív pályafutása éppen a kocsolai erdőszélen ér véget, ahol hasonló kis kápol­nát látogathát reggel és este hű­séges „barátjával”, egy hatal­mas kuvasszal. Az erdészház szobái lakályo­sak, s Petz Ádám szobájának falát Petőfi Sándor képe mellett hajdani általános iskolai tanító­jának, s a soproni erdészeti szakközépiskola tanárainak képe díszíti. Azonban nem csak róluk beszél nagy tisztelettel, hanem mindazokról, akik hét­köznapi hősei az erdőnek. Mert az erdő - mondja - csodálatos, tündéri, de nem csak ez. Mert az erdőben verejtékes, veszé­lyes munka folyik. Beszélgetésünk közben arra kér, név szerint is említsem meg a dombóvári őri Józsefet, aki hajnalban, viharlámpával, (Folytatás az 1. oldalról.)- Nem is fognak asszimilá­lódni, bár ez kissé pesszimista alapállás. Arról van szó, hogy ők annyira mások habitusuk­ban, mentalitásukban, és nem tudnak átalakulni egyik percről a másikra, mint ahogy a társa­dalom megkívánná tőlük.- Nem tudnak a cigányok szerepet játszani?- De tudnak, sőt szeretik mutogatni magukat, de ez nem lényegi jellemvonásuk, nem te­lik meg tartalommal ez a ma­gamutogatás.- Több éven keresztül, szá­mos településen fotózta a ci­gányságot. Az objektiv túlolda­lán állva mindent sűríteni lehet a képekben, vagy kialakult egy olyan kapcsolata a cigányok­kal, amit a fotók nem fejeznek ki?- Én ezekkel az emberekkel szorosabb kapcsolatba nem ke­rültem, s nem is ez érdekelt en­gem, hanem az, hogy él egy nemzetiség ebben az ország­ban, amely az előítéletek vastag falaitól nem tud egyről a ket­tőre jutni. Ebben nyilván ők is hibásak, de a befogadó nemzet is hibás, mert képtelen túltenni magát az előítéleteken, vagyis nem tudja lebontani a magyar­ságot és cigányságot elválasztó falakat. Egyfajta vasfüggöny mögött élnek a cigányok. Ez azért érdekes, mert nációtól, méteres hóban ment dolgozni, s Kis Vendelt, aki a Mecsekben egy hónap alatt ezer köbméter fát termelt ki másodmagával. Persze - teszi hozzá — nehogy azt higgyék az olvasók, hogy csak vágják a fát, irtják az er­dőt, hiszen nincs szégyenkezni valónk. Több tekintetben is jobb eredményeket mutatunk fel az erdőgazdálkodásban, mint Európában, vagy Észak-Amerikában. Petz Ádám élete épp oly vad­identitás zavaroktól függetlenül mi magyarok is ebben élünk itt és most. A képeket az 1980-as évek elején kezdtem készíteni és az érdekelt kezdettől fogva, hogy ez az érzelemmel teli nemzeti­ség mit csinál, s mi lehet belő­lük egyáltalán.- Azok azért még más idők voltak.- Nyilván a Dombóváron kiállított képeim egészen más tartalommal telnek meg most, mint akkor. Akkor sem voltak a cigányok sokkal jobbak, de mindenféle társadalmi körül­mények között csak vállalták magukat. Ők tudták magukról, hogy cigányok, s ehhez tartot­ták magukat. Most viszont senki nem tudja magáról, hogy kicsoda is valójában. Ha valaki tudja, az óhatatlanul ugyanúgy beleütközik a falakba, mint a cigányság.- A kiállításon látható fotók, éppen valóságtartalmuk miatt talán emelhetik is ezeket a fala­kat.- Az életképek pillanatai nem csak velük történhetnek, s történnek meg. A megdöbbentő az, hogy a cigányokat évszáza­dok óta kizárják maguk közül, pedig ők csak olyanok, amilye­nek.- Milyenek?- Tele vannak őszinte szen­vedéllyel, s nem is próbálják regényes, mint maga az erdő, amiben élete nagy részét töl­tötte. Igaz, Budapesten az erdő­felügyelőségen is dolgozott, de szíve mindig az erdőhöz, a ma­dárdalhoz, s ehhez a kemény, felelősségteljes, de romantikus „munkahelyhez” vonzotta. Vallja, hogy újra születve is ezt a pályát választaná, s ezért örül, hogy a fiatal erdőmémök Hor­váth Róbert személyében nyugdíjba vonulás előtt méltó utódot ismerhetett meg. mérsékelni magukat. Ezt a roma zsargonban úgy mondják, hogy gizda, büszke. Ha ez egy magyarban van meg, akkor a közvélemény egészen másként fogja fel. Van kultúrájuk, nem is akármilyen. Az persze más kérdés, hogy van e itthon ci­gánypolitika vagy nincs. Sze­rintem nincs, csak az a kérdés, hogy élve maradunk-e vagy megdöglünk. Ezek a mai világ­ban már nem jelentenek morá­lis kérdést.- A társadalom ezt a vér- mérsékletet antiszociálisnak fogj a fel.- Szerintem azt kell tudni elfogadni, hogy mindenki őszintén élhessen, ők azt csi­nálják őszintén, amit mi nem tudunk, s ezt tisztelni kell.- Az milyen érzés volt, hogy a kiállítás megnyitón egyetlen cigány sem jelent meg?- Volt olyan roma, akit meghívtunk, s mégsem jött el. Ez nem véletlen, sorstragédiá­nak fogható fel. Aki egyszer ki­szakadt ebből a körből, az még a saját rétegétől is elszakad, s a másik réteg pedig nem fogadja el. A cigányságot pedig azok képviselik, akiknek nincs tény­leges kapcsolatuk velük. Sajnos úgy érzem, hogy akinek ebben az országban önálló, karakteres jellemvonásai vannak, nem sok jövője van.- nagy ­A Tolna Megyei Munkaügyi Központ dombóvári munkaü­gyi kirendeltségén álláskere­sőknek, munkanélkülieknek a következő álláslehetőségeket, munkahelyeket kínálják: Karosszéria lakatos, lakatos, állattenyésztő, esztergályos­marós, kisállattenyésztő, he­gesztő, asztalos, nehézgépke­zelő, tehergépkocsi ve­zető-nehézgépkezelő, autó- szerelő-telephelyvezető, ne­hézgép szerelő, gépi varró, betanított pék, ostyasütő (férfi), festő-mázoló, seprű­kötő, boltvezető, mérlegképes könyvelő, sertésgondozó. Az állásokról bővebb felvi­lágosítást adnak a kirendelt­ség munkatársai hétköznapo­kon, munkaidőben személye­sen a Bezerédj utca 14. szám alatt, vagy a 466-338-as és a 466-835-ös telefonszámo­kon. Úgy szeretném meghálálni Az ünnephez méltó műsort láthattak Május első vasárnapja után, a közelmúltban a dombóvári Gondozóházban is megtartot­ták az anyák napját. A szociá­lis intézményben - mondta el Rabné Mádli Ilona intéz­ményvezető - több idős gon­dozott édesanya, nagymama is napközbeni otthonra talált, s az ünnepi rendezvényen igyekeztek ehhez méltó mű­sort adni nekik. Lévén a Gondozóház dol­gozói is szinte kivétel nélkül édesanyák, gyermekeik is ré­szesei voltak a szívhez szóló anyák napi rendezvénynek, s az idős asszonyok meghall­gathatták a dombóvári nyug­díjas vöröskeresztesek műso­rát is. A dombóvári tejüzem, és a Bujáki cukrászda felaján­lásának köszönhetően túrós­pogácsával, süteménnyel is megvendégelhették az asszo­nyokat, akiknek saját készí­tésű ajándékot adtak át. Kovács Kati dalát a Joker rádió sugározta ez alkalom­ból, s nem csak az idős asszo­nyok, hanem a Gondozóház dolgozói is meghatódva hall­hatták: Úgy szeretném meg­hálálni ... Az előítéletek vastag falain túl Jurta épült Kaposszekcsőn A kaposszekcsői általános is­kola diákjai már-már a hon­foglalás tudósai, hiszen nem csak a dombóvári Molnár György Általános Iskolában rendezett millecentenáriumi vetélkedőt nyerték meg, ha­nem a közelmúltban saját házi versenyükön is bemutathatták maguk készítette honfoglalás kori tárgyak makettjeit, szá­molhattak be a korról szerzett szerteágazó ismereteikről. A millecentenárium ka­posszekcsői iskolai ünneplé­sének azonban ezzel sem sza­kadt vége, hiszen még az el­múlt szombaton is állt az a korhű jurta sátor, amit a elsős és másodikos kisdiákok szüle­inek segítségével állítottak fel az intézmény udvarán. A sátrat a gyerekek által otthonról hozott szőrmékkel, használati tárgyakkal rendez­ték be, s nem kis időbe telt, amíg a két évfolyam diákjai a sátorba lépve mindannyian megszemlélték, milyen kö­rülmények között éltek előde­ink. A sátor felállítása után a Dombóváron is jeleskedő ötödikesek közül hárman, honfoglaló magyarnak öl­tözve, lovon érkeztek a jurtá­hoz, ahol kisebb társaiknak előadták a honfoglalás korá­ról szerzett ismereteiket. A jurtát a kisdiákok szülei­nek segítségével várhatóan augusztusban ismét felállít­ják, hiszen Kaposszekcsőre akkor érkeznek Németor­szágból vendégek, akiknek bizonyára épp olyan élményt jelent majd a sátor belső, mint az iskolásoknak. Hírmondó A Vöröskereszt szervezé­sében holnap reggel nyolc órától délután kettőig ön­kéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán. Békési László lesz a ven­dége p dombóvári művelő­dési házban május 29-én, a Szabadelvű Kör szervezé­sében 18 órától kezdődő rendezvénynek, amin a volt pénzügyminiszter A magyar gazdaság és pénzügypoli­tika 1996-ban címmel tart előadást. Még megtekinthető a dombóvári könyvtár folyó­sólyán a millecenetnárium jegyében nyílt kiállítás a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A dombóvári rendőrkapitány­ság illetékességi területén az elmúlt két hétben sem pihen­hettek a rendőrök, amiről az alábbi esetek is tanúskodnak. Kaposszekcsőn lakásbetörés Ismeretlen tettes ellen indult eljárás, aki szintén április 29-én, reggel kilenc óra és délután háromnegyed kettő közötti időben benyomta egy, a kaposszekcsői Ifjúság utcában lévő családi ház ab­lakát, majd a házba behatolva onnan betétköny­vet, készpénzt és aranytár­gyakat vitt magával. A lopási kár meglehetősen nagy, hiszen a ház tulajdo­nosa 830 ezer forint értékkel lett szegényebb. Ehhez képest elenyésző az Lebilincselő ablak betöréséből származó ötszáz forintos rongálási kár. Rigóhegyi látogatás Ismeretlen tettes április 29-re virradó éjszaka ajtóbefeszítés és lakatlefeszítés módszerével hatolt be négy tanyára a gyu- laji Rigóhegyen. A présházak­ból különböző használati tár­gyakat, szőlőkötözőt, pohara­kat, evőeszközöket, tányéro­kat, ébresztőórát, gázpalackot, gáztűzhely kapcsolót, s egye­beket lopott el. Ezzel összesen . 28 ezer fo­rint kárt okozott a tanyatulaj­donosoknak. A betörések so­rán okozott rongálási kár pe­dig 3 ezer forint. Utolérték a Trabantot Május 11-én ismeretlen tettes a dombóvári MÁV állomás parkolójából ellopott egy le­zárt Trabantot, amiben a tulaj­donos személyi okmányai is voltak. Az ezzel okozott kár 150 ezer forintra tehető, ám már semmi ok aggodalomra, hiszen a forró nyomos üldözés eredményeként a dombóvári rendőrök lakossági segítséggel elfogták a Trabantot ellopó három elkövetőt. Csak leöntötték Az előbbi Trabant gazdájánál rosszabbul járt annak a Mer­cedesnek a tulajdonosa, aki­nek autóját ismeretlen tettes május 10-én a dombóvári Ady utcai parkolóban csónaklakkal leöntötte, s az indítókulcs he­lyét gyüfaszállal betömködte. A kocsiban ugyanis hatvan ezer forint anyagi kár keletke­zett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom