Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-18-19 / 116. szám

Evangéliumot minden otthonba! Simontornyán és Tolnanémediben Simontornyán és Tolnanémediben május 28. és június 2. között Az Evangéliumot Minden Otthonban Alapítvány munkatársai látogatnak minden házba, otthonba, hogy megajándékozzák az ott élőket egy szórólappal. Érről beszélgetünk Rácz József, simontornyai református lel­késszel: — Kik hozták létre ezt az alapítványt? — Különböző egyhá­zakhoz tartozó emberek, de nem akarnak új egyhá­zat, vagy közösséget létre­hozni, sőt, együttműköd­nek a helyi gyülekezetek­kel. — Gyakran kopogtat­nak házakba, lakásokba különböző' ügynökök, és néha erőszakosan kínálják portékáikat. Voltak, van­nak közöttük hittérítők is, akik inkább riasztanak, mint térítenének. Mennyi­vel másak tz alapítvány munkatársai tőlük? — Hangsúlyozzák, hogy nem akarják má­sokra erőszakkal kénysze­ríteni nézeteiket, csak sze­retnék, ha az ntthonok­író, körülbelül 1600 év alatt jegyezte le Isten mondanivalóját. A világ csaknem minden nyelvére lefordították. Örök világ­siker, évente több százmil­lió Bibliát adnak el. Egye­dülálló könyv. — Ennek ellenére állító­lag vannak olyan bibliák, amelyeket belepett a por. — Jó tanács azoknak, akik portalanítani akarják a Bibliájukat: ne az elején kezdjék az olvasást! Ke­ressék meg inkább Márk, vagy Lukács evangéliu­mát. Kezdetben ezeket könnyebb megérteni. A Biblia beszámol arról, hogy az ember szíveseb­ben járja a saját útját, hogv megszakít rtiinden kapcsolatot Istennel. í zzel vétkezik tulajdonképpen. Isten senkii é sem kénysze­ríti rá akaratát, de egyér­telműen rámutat a bűn Korra és nemre való tekintet nélkül, ha­talmas érdeklődéssel várta a szekszárdi közönség a Babits Mihály művelődési házban megtartott Zorán koncertet. A művésszel ebből az alkalomból beszél­gettünk. — Tavaly ősszel a Budapest Sport- csarnokban megtartott első koncertemnek a folytatása ez a mostani, melynek során még 12 városba megyünk majd el, ugyan­ezzel a műsorral. — Ne vegye udvariatlanságnak, ha megkérdezem, az Ön korosztálya, az ötven év körüli zenészek, sorra tartják búcsú­koncertjeiket. Gondolt-e már erre Ön is? — Az Illésék sem búcsúkoncerten ját­szottak, noha már néhányszor ezt beter­vezték. Én nem gondoltam rá és nem is foglalkoztat egy utolsó koncert előkészí­tése. Sőt jövőre szeretnék megint egy új lemezt megjelentetni. — A hatvanas évek zenekarai, a Metró, az Omega, az Illés, később a Hungária nagy hatással voltak a fiatalokra és nem csak a zenei stílusukat, de az életszemléle­tüket is erősen befolyásolták. A mái könnyűzenében nem látni ilyen egyénisé­geket. — Én soha nem gondoltam, és ma sem hiszem, hogy akkor mi az elérhetetlen színvonalat képviseltük. Egy olyan sze­rencsés időszakban kezdtük el a pályán­kat, amikor az egész műfaj létrejött és et­től az úttörőknek sokszor könnyebb, de gyakran nehezebb dolguk is volt. Mosta­nában valóban sok olyan technós zene van, mely önmagában eléggé primitív, és nem is az a célja, hogy az ember hallgassa, hanem hogy mozogjanak rá. De szívesen hallgatok olyan zenekarokat, mint a Kis- pál és a Borz, mely egészen jó csapat, jó szövegeket írnak és igényes a zenéjük is. Most is vannak tehetséges fiatalok. Inkább az a gond, hogy nagy a kínálat, az égi csa­tornákon minden jön, ami a világban léte­zik, a lemezpiac telítve van, mindent lehet kapni. A másik pedig az, hogy egyre ne­hezebb labdába rúgni, egyre nehezebb észrevétetni magát a kezdőknek, akármi­lyen tehetségesek is. — Az Ön dalaiban nagyon fontos sze­repet kapott és kap a. szöveg. A mai könnyűzenében mintha ez egy kicsit hát­térbe szorult volna. — Persze, mert sokkal magasabbra emelkedett az az ingerküszöb amivel va­lakit ki lehet borítani, meg lehet fogni. Túlzottan megszokottá válik, hogy az em­berek naponta véres holtesteket látnak a televízióban, erőszakhullám van az egész világon, a terrorizmustól kezdve egészen a hétköznapi bűnözésig. Ettől az állandó sokkoló hatástól egyre nehezebb figyelni az egyszerűbb, kevésbé szenzációs, de nagyon is emberi dolgokra. Az érzelmek háttérbe szorultak, a szeretet, a szerelem, a jó kapcsolat, a hűség kicsit röstellni való lett. Éttől egyre nehezebb értékes szöve­geket írni, melyek szépek, jók és még ke­lendők is. — Egy ilyen koncerten hány főből áll a csapata ? — Ma már szokatlan az ilyen nagy mé­retű stáb, mint a miénk és ennek anyagi okai vannak elsősorban. Kilenc, nagyon jó nevű, keresett zenész, két lányból álló vo- kál, igényes világítás, nagyon sokba kerül így ez a műsor, és csak a Volkswagen, az Arai és a Westel 900 támogatásával tudjuk egyáltalán megvalósítani, hogy eljárunk vidékre is. — A zeneszerzőről, az énekesről többet tudnak a rajongói, mint a magánember­ről, A szűk családi körébe kik tartoznak? — Van egy nagy fiam, aki Amerikában él, a feleségem Éva és a tizenkét éves kis­lányom jelenti nekem a szűk családot. Nagyon nagy drukkereim hála istennek, de ugyanakkor értő kritikusaim is. Jó csa­pat vesz körül, nem csak a színpadon, de a magánéletben is. M.I. Előadások a férfiak védelmében „A férfiak védelmé­ben” címmel a fér­fiak és a párjuk egészségéért aggódó hölgyek számára tar­tottak előadásokat az ÁNTSZ Tolna'Me- gyei Intézete egész­ségvédelmi osztályá­nak szervezésében, Szekszárdon. A megjelenteket Győriné Ge­rendái Klára egészségnevelő, a program szervezője köszön­tötte, majd dr. Katona Klára főorvos tartott előadást a csontritkulásról. Mint elmondta, a férfiakat később sújtja ez a betegség, mint a nőket, általában 60-70 éves korban. A csontritkulást lehet kezelni, ez azonban hosszú és költséges folyamat, az igazi a megelőzés lenne. Fiatal korban kell arról gon­doskodni, hogy megfelelő mennyiségű fehérje és kal­cium jusson a szervezetbe, hogy 20-25 éves korra - ami­kor a növekedés befejeződik - a lehető legjobb állapotban legyen a csontrendszer. (Ja­vallott tartózkodni az alkohol­tól és a dohányzástól, mind­kettő gátolja ugyanis a kal­cium felszívódását a cson­tokba.) A megelőzéshez tarto­zik a rendszeres testmozgás, az úszás, a torna, a rendszere­sen végzett fizikai tevékeny­ség, főként az ülőmunkát vég­zők körében. „Öregfiúk és a sport” címmel tartott előadást dr. Moser Tamás főorvos, majd a szájüregi daganatos megbetegedésekről beszélt dr. Rosta Tibor főorvos. Dr. Téglásy Imre „Kinek jó a férfi, ha beszélő szerszám?” címmel tartott előadást. Mint elmondta, az előadás címe an­tik eredetű, az ókori Rómában kétféle szerszámot ismertek, a néma szerszámot, mint pél­dául az eke és a beszélő szer­számot, vagyis a rabszolgát. Véleménye szerint vannak férfiak, akiket a nők, mondjuk a feleségük, nem tekint más­nak, csak beszélő szerszám­nak, aki valamire jó, valamit teljesít, netán szexuális vá­gyakat elégít ki, de ezen túl­menően az emberi dimenzióit az illető személynek nem ve­szik figyelembe. A modem társadalomban egy sajátos rabszolgaviszony alakult ki, nem csak a férfiak, a nők szempontjából is. Ez annak a következménye, hogy eltárgyiasultak az emberi vi­szonyok, elidegenedett egy­mástól a két nem és mindkettő csak a külsődleges formákban megnyilvánuló nemiségre ügyel. A jelen korban mindkét nemet kizsákmányolják, klasszikus értelemben vett nemiségüktől fosztják meg a férfiakat és a nőket. Ebben a sajátos rabszolga­viszonyban nem csak sok férfi, sok nő is él, egymáshoz hasonlóan szomorú helyzet­ben. Elsősorban azokra az apákra és az anyákra gondol­junk, akiktől elveszik az apa­ság és az anyaság érzését, mert az előadó szerint nem férfiak és nők vannak, hanem apák és anyák, illetve leendő apák és anyák, s ez az a sze­rep, amit meg kell védeni, hogy ne csupán szerszámok­ként szemléljük egymást, ha­nem élő, érző emberi lények­ként, akiknek emberi méltó­ságuk is van, akár férfiról, akár nőről van szó. Társa­dalmi feladatok ezek, olyan társadalmi öntudatra lenne szükség, ami nem kényszeríti bele a férfiakat és a nőket olyan szerepekbe, mint ko­runkban. Venter Marianna

Next

/
Oldalképek
Tartalom