Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1996. május 13., hétfő Kereszttűzben Ágoston András, a VMDK elnöke Viharos vajdasági viták Nyilatkozatháború zajlott a hétvégén a két vajdasági ma­gyar érdekképviseleti szerve­zet, a VMDK és a VMSZ so­raiban. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke szerint he­lyettese, Páll Sándor nem fo­gadja el a szervezet autonómia­koncepcióját. Az alelnök ko­rábban azt állította, hogy Ágos­ton politikai tévedései miatt a párt elvesztette bel- és külföldi támogatottságát. A párharc további fejlemé­nye, hogy Ágoston kijelentette: „Ha a választások előtt sorra kerülő közgyűlésen Páll Sándor kerül a szervezet élére, akkor a VMDK beiratkozik a Vajdasági Magyarok Szövetségébe.” Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó című lapban Kasza József szabadkai polgármester, VMSZ-elnök felszólította Ágostont, hogy bizonyítsa azo­kat a vádakat, amelyeket a VMDK tagjai hoztak fel ellene, ellenkező esetben bírósági úton keres elégtételt. A VMDK sze­rint Kasza Józsefet súlyos anyagi felelősség terheli, bár ezt igyekszik elpalástolni. Kasza eljuttatta a Magyar Szónak azokat a dokumentu­mokat, amelyek szerint a VMDK elnöke tavaly augusz­tusban és szeptemberben 430 márkás honoráriumot vett fel az Illyés Alapítvány pénzéből. A vakvéletlennek köszönhető, hogy horogra akadt Peches tömeggyilkos Rómában folyik a náci hábo­rús bűnös, Erich Priebke pere. A nyolcvanon túli öreg­ember korához képest igen jó állapotban van, ami esetében nem túl szerencsés, hiszen va­lószínűleg életfogytiglani bör­tönbüntetés vár rá. Priebke ártatlan emberek szá­zait mészárolta le a második vi­lágháború alatt. De vajon ho­gyan akadt a horogra majd fél évszázaddal 1945 után? A Los Angeles-i Simon Wie­senthal Központ egyik Német­országban dolgozó ügynöke akadt egy bizonyos Reinhard Kops nyomára, aki Argentíná­ban él, s a háború után rengeteg nácinak segített kiszökni Euró­pából. Vele nem nagyon tudtak mit kezdeni, hiszen Kops maga nem követett el háborús bűnö­ket. Mindez azonban tudomására jutott Sam Donaldsonnak, az amerikai ABC televízió egyik riporterének, aki stábjával fel- kerekedett, hogy riportot ké­szítsen az álnéven rejtőző Kopsszal. Kops rettenetesen beijedt, és azt mondta az újságírónak: ugyan miért kell neki egy ma­gafajta kishallal foglalkoznia, amikor el tudja vezetni őt Priebkéhez, a régóta keresett SS-tiszthez, aki ugyanebben az argentin kisvárosban, Bari- loche-ban él. A többi már nem az újság­írók dolga volt. De végül is Sam Donaldsonnak köszön­hető, hogy elvezette a hatósá­gokat a fél évszázada bujkáló Priebkéhez, aki kiadatását kö­vetően most egykori bűntettei­nek helyszínén felel gyalázatos tetteiért. FEB A KDNP radikális gazdasági programot dolgoz ki Döntöttek Dobogókőn Van más út is, mint a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája, amelynek megvalósítása tö­meges elszegényedést okoz. A KDNP országos elnöksége ezért az alternatívák felkíná­lására radikális gazdasági program kidolgozása mellett döntött - jelentette be Giczy György a Dobogókőn tartott háromnapos munkaértekez­let zárása után. A pártelnök rámutatott: jelen­leg a bankok diktatúrája ural­kodik. Az MNB szuverén dön­tésétől függ, hogy mennyi újabb kölcsönt vesz fel, és ebbe a parlamentnek sincs beleszó­lása. Ez a gyakorlat ellenőrizhe­tetlen, ezért alkotmányellenes - vélte, s hangsúlyozta: a sze­génység növekedésével a de­mokrácia működésképtelenné válik, mert a nincstelen ember kiszolgáltatott, alapvető jogait sem tudja, meri érvényesíteni. A KDNP radikális program­jával mindenképpen az adós­ságállomány felülvizsgálatát akarja elérni. Álláspontjuk sze­rint a magyar gazdaságot nem szabad a pénzügyi viszonyok­nak alárendelni. Fontos tényezőnek tartják a mára kiveszőben lévő társa­dalmi szolidaritás újbóli feltá­masztását. A mostani vezetés­nek csak tehertételt jelentenek az idősek és a betegek tömegei. A KDNP úgy véli, széles társa­dalmi összefogással kell a gyengéket, a leszakadókat tá­mogatniuk az erősebbeknek. Elkerülhetetlen a korhatáremelés Egy reprezentatív felmérés tanúsága szerint a lakosság 93-94 százaléka nem ért egyet a nyugdíjkorhatár felemelésével. A diplomások 79, az ennél alacsonyabb végzettségűek több mint 95 százaléka utasítja el a tervezett változtatást. Mi a vé­leménye erről Vágó Jánosnak, a közvélemény-kutatást meg­rendelő Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat elnökének?- Személyes tapasztalatom, hogy az állampolgárok nin­csenek tisztában azokkal a demográfiai és gazdasági kilá­tásokkal, amelyek miatt nem halasztható tovább a nyugdíj- reform, s ezen belül a korhatár felemelése sem - válaszolta lapunk kérdésére. Egyáltalán nem közismert, hogy 2010 körül érik el a je­lenlegi nyugdíjkorhatárt a nagy létszámú, úgynevezett Ratkó-korosztályok (a Rákosi korszak egészségügyi minisz­teréről kapták e nevet), mi­közben a keresők, s egyben já­rulékot fizetők száma össze­zsugorodik. A felmérés egyér­telművé tette, hogy erősen megoszlik a válaszadók véle­ménye a korhatárról. A Nyug­díj-biztosítási Önkormányzat például a 62 évet bizonyos fel­tételekkel elfogadhatónak tartja. De többek között ra­gaszkodik az új rendszer foko­zatos bevezetéséhez, a rugal­mas nyugdíjba vonulás lehető­ségének megteremtéséhez. Vágó János hangsúlyozta: ismerik a lakosság egészségi állapotáról szóló aggasztó je­lentéseket. Kétségtelen, Ma­gyarországon jelenleg 64 év a születéskor prognosztizálható életkor. Ez hat-nyolc évvel alacsonyabb a nyugat-európai átlagoknál. Azok körében azonban, akik megérik a 45-47. évet, számottevően megnövekszik a magasabb életkor elérésének esélye. Mindez az egészségügy fel­adataira, a kormány szociálpo­litikai tennivalóira figyelmez­tet, de nem érv az alacsonyabb nyugdíjkorhatár mellett. Deregán Gábor Ünnepélyes fogadalomtétel. Szombaton, 70 nappal az olimpia előtt Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében csaknem 190 Atlantába készülő sportoló ismételte Kovács Antal cselgáncsozó és Kocsis Erzsébet kézilabdázó esküjének szövegét. fotó: feb/hajdu Történelmi hétvége Lakiteleken az európai integrációról Nyugat-Európa jobbra tart? A történelem iróniája, hogy nemcsak Magyarországon, ha­nem Moszkva volt csatlós államainak többségében is újra ha­talomra kerültek a szocialisták, akik a kommunizmus örökö­seinek tekinthetők - mondta vasárnap Lakiteleken Alexis Wintoniak, az Európai Demokratikus Unió (EDU) főtitkára. A nyugat-európai jobbközép konzervatív pártokat tömörítő szervezet vezető politikusa a történelmi hétvége keretében tartott előadásában leszögezte: komoly feladat az európai konzervatív pártok számára annak elősegítése, hogy „a volt szocialista országokban a következő választások során demokratikus politikai erők kerüljenek hatalomra”. Wintoniak szerint egész Eu­rópa jövője dől el a szóban forgó országokban a követ­kező választások során. Nehéz lenne megmagya­rázni a nyugat-európai álla­mok polgárainak, így Ausztria lakosainak, hogy az Unióban a volt kommunisták is beleszól­hatnak a mindenki számára kötelező európai törvényho­zásba. „A kommunizmus örö­kösei egyfajta közös terhet je­lentenek számunkra”, mondta az EDU főtitkára. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke az EDU főtitkárával folytatott eszmecsere után elmondta, ez a mostani megbeszélés is azt igazolja, hogy a jelenlegi kormánykoalícióval szemben a sikerek ellenére bizalmatlan Nyugat-Európa. A diplomáciai műmosoly, a többpontos kérdőívek megkül­dése - véli Lezsák - csak idő­húzás. A Nyugat-Európában többségben kormányon lévő jobbközép pártok ugyanis sze­rinte ilyen feltételekkel - a ha­talmon lévő szocialista kormá­nyokkal - nem engedheük meg maguknak az integrációt. Az MDF elnöke szerint a csatlakozást minden ország megrázkódtatásokkal élte át, nem lehet, hogy az ezzel kap­csolatos terheket még tetézzék olyan ország befogadásával, amelyben a kommunisták örökösei vannak hatalmon. Az ENSZ-tilalmat felrúgva Bosznia és Horvátország nem csak Irántól és Törökországtól kapott fegyvereket a kilencve­nes évek elején. A The Wa­shington Post szerint egy ame­rikai diplomata elismerte, hogy az USA kormányzata tisztában volt azzal: Zágráb, illetve Sza­rajevó egyes fegyvertételeket Argentínából, Magyarországról és a volt szovjet tömb államai­ból szerez be. Egyetlen elnökjelölt sem le­het biztos egy hónappal az oroszországi választás előtt a sikerben. A leghatásosabb ro­hamot Borisz Jelcin elnök haj­totta végre a győzelem napján a június 16-i siker érdekében - állapította meg a moszkvai Iz­vesztyija. * Teljes ülés. Az Alkotmánybí­róság ma megvizsgálja a hadi­rokkantak és hadiözvegyek térí­tésmentes utazását korlátozó rendelkezés jogszerűségét, és megvitatja azt az indítványt is, amely a jövedelempótló támo­gatásra jogosultak körének szűkítését sérelmezi. Változtatást igényelnek. A Magyar Kardiológusok Társa­ságának 34. közgyűlése nyilat­kozatban kérte, hogy a gyó­gyító-megelőző ellátásban ta­pasztalt szakemberek bevoná­sával fogalmazzák újra az egészségügyi törvény Ország- gyűlés elé terjesztett változatát. Elnöki találkozó. Országos találkozót tartottak az SZDSZ megyei elnökei. Az alkotmá­nyozásról, az összeférhetetlen­ségi, illetve a választójogi tör­vényről, valamint a központi nyomozóhivatalról tárgyaltak a szabaddemokraták és a szocia­listák parlamenti frakciója kü­szöbönálló megbeszélésének előkészítéseként. Több időt kérnek. Szomba­ton Budapesten bemutatkozott a parlamenten kívüli pártok ér­dekegyeztető fóruma. Képvise­lői a megadott negyvenöt nap­nál több időt igényeltek az al­kotmánykoncepció társadalmi vitájára, hogy a parlamenten kívüli pártok és civil szerveze­tek is kifejthessék véleményü­ket. Fájdalommal tudatjuk minden baráttal és iskola­társsal, hogy szeretett kis­lányunk, ÖMBÖLI BEÁTA temetése 1996. május 14- én, 17 órakor lesz a hidasi református temetőben A gyászoló család Megnyitó helyett Az Expo ma már szép álom, pedig ha megvalósul, cselek­vési programnak számított volna a magyar államiság lét­rejöttének 1100. évfordulóján - mondta Boross Péter volt miniszterelnök szombaton Budapesten, az Expo zászló­kertjében megrendezett ün­nepségen. Ezen a napon való­színűleg 53 ország részvételé­vel nyitott volna a rendezvény. Boross a néhány megjelent­nek kifejtette: az Expo a ma­gyar nép számára lehetőséget nyitott volna, hogy megmu­tassa: nemcsak lelkesedni, ha­nem új dolgokat alkotni is tud. Hangsúlyozta: a közös prog­ramok azért fontosak, mert növelik a nemzet büszkeségét; a jelenlegi kormány azonban elszalasztottá ezt a lehetősé­get. FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS Megteltek a horgászparadicsomok Az élő csalit nem kedvelik a rekordhalak Beköszöntött a jó idő, s egyre több horgász keresi fel a tavak és folyók környékét. Vizeink legfőbb „gyümölcsei” pedig szép számban akadnak horogra. A 330 ezer tagot számláló Magyar Országos Horgász Szövetség rekordlistája is erről tanúskodik. Szalay Ferenctől, a Magyar Horgász című lap főszerkesztő­jétől megtudtuk, hogy a ha­zánkban legelterjedtebb hor­gászhalból, a pontyból 124 re­kordfogást jelentettek az elmúlt év folyamán. A legtöbb pontyot a Tisza Atkái holtágában fog­ták, de szép számban akadt ho­rogra ez a fajta a Balatonnál és a Ráckevei-Duna-ágon is. A csalik közül továbbra is a kukorica bizonyult a legsikere­sebbnek. A rekordfogásoknál minden második esetben erre haraptak a halak. A legkevésbé csábító az élő csali volt, amely mindössze 5 rekordfogás eseté­ben bizonyult sikeresnek. A tapasztalatok szerint a leg­több rekordméretű pontyot szeptemberben fogták, de jó volt a kapás júliusban, augusz­tusban és októberben is. A hor­gászok csalijára többnyire éj­szaka (a rekordok 37 százalé­kában) harapnak, míg regge­lente 16 százalékos volt a siker. A ponty mellett harcsát, amurt, csukát, süllőt, balint, mámát, kecsegét, angolnát, bu­sát és még néhány ritkább hal­fajtát rejtenek a hazai horgász­paradicsomok. A legnagyobb súlyú halak között egy Szentes melletti tóból tavaly kifogott, 98 kilós harcsa vezeti a listát. A második legnagyobb halként egy csaknem hatvankilós busát jegyeztek fel nemrég. Á rekordok hitelességét két tanúnak kell igazolnia, s több­nyire készül a horgászt és zsákmányát megörökítő fotó is. Persze egy jó horgász tiszte­letben tartja a „szakma” szabá­lyait is. A halak ívására tekin­tettel például a Balatonon min­den évben április 20-tól kezdő­dően egy hónapig tilos a horgá­szat valamennyi halfajtára. Ugyanakkor vannak védett hal­fajok, amelyeket soha nem sza­bad kifogni. Ilyen a dunai ga­lóca, a magyar máma, az ingola és a viza. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom