Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-11-12 / 110. szám
16. oldal Hétvégi Magazin 1996. május 11., szombat A korbácsolás állampolgári jog Kimeríti-e a testi sértés bűntettét, ha valakit megkorbácsolnak? Ezen az egyszerűnek tetsző, ám sokkalta bonyolultabb kérdés egyértelmű megválaszolását egy londoni bíróságtól várták a feljelentők. A rendőrök. A zsaruk ugyanis - bejelentésre - fölkeresték a korbácsolás helyszínét, ami nem más, mint egy tisztes, szabályos engedély és házszabályzat alapján működő, válogatott tagságú londoni klub. Az oda járó úriemberek joga, hogy havonta egyszer jól elfenekeljék őket. Nádpálcával, széklábbal vagy korbáccsal, mindenkit ízlése szerint. Kékre-zöldre verve, vörös hurkákkal legdomborúbb felükön és szerfölött boldogan, elégedetten szokták elhagyni nem mindennapi szolgáltatást nyújtó klubjukat. A bíróság jó kétheti tanácskozás után arra a megállapításra jutott, hogy állampolgári jogon bárkinek járhat a korbács, feltéve, ha az illető saját maga kéri, követeli ezt, és a cselekményre (értsd: megvere- tésre) zárt körben - például lakásban, klubban - kerül sor. A rendőrségnek nincs joga, hogy ilyen helyeken razziával zavarja a meghitt együttlétet, még akkor sem, ha ütlegelés közben jajveszékelés hallatszik vagy vér folyik. Mindez ugyanis a nemi kielégülés egyik formája. Üvölt a kihalt dínó Szenzációs ötlete támadt három amerikai kutatónak: üvöltésre bírnak egy sok- sok millió évvel ezelőtt kihalt dinoszuruszt. Ehhez semmi egyébre sincs szükségük, mint egy számítógépre. Birtokukban van ugyanis a növényevő hadroszuriuszok családjából származó parasza- urolofusz különösen jó állapotban megmaradt koponyája. Benne pedig egy másfél méter hosszú cső formájú szerv. Rendeltetését mindeddig nem tudták kideríteni. A tudósok csupán következtetnek arra, hogy miután ez a csőcsont üregek sokaságát foglalja magába, ráadásul alakja harsonára emlékeztet, akár hangzótest, rezonátor is lehetett. Az albuquerque-i kutatók a dínócsontok méretét számítógépbe táplálják, elkészítik az állat fejét, és benne a hangzótestet, majd generátorral hallhatóvá teszik a földünket egykor benépesítő állat hangját. A (legalább) 1300 éves kártya Detlef Hoffmann kártyatörténeti műve világsiker lett. Bebizonyított valamit, amit eddig is sejtettünk: a kártya az ember ősi szórakozása. Az első kártyákat a kínai Mennyei Birodalomban találták a hetedik században. Európában a kártya története tiltással kezdődött. 1377-ben a firenzei magisztrátus dörgedelmes hangú okmányban tiltotta be „a Keletről jött szerencsejátékot”. Ez kifejezetten segítette az elterjedését, méghozzá nemcsak Itáliában. Két évvel Amerika felfedezése után Németországban megjelent Sebastian Brant „Bolondok hajója” című szatírája és ebben a szerző maró gúnnyal ostorozza azokat, akik „éjjel-nappal csak verik a blattot”. A szerző szerint Kínában a kőből készült mahjong és a fából készült dominó előzte meg a kártyát, ami Indiában kerek és ovális formában is hódított. A készítők mindkét ázsiai országban igyekeztek megfelelni a gazdagok igényeinek: elefántcsontból és gyöngyházból is készítettek kártyákat. Európában a középkorban királyok, lovagok ábrái díszítették a lapokat. A nagy francia forradalom után viszont a feudális szimbólumokat „demokratikusabb” jelképek váltották fel, például a hazát, az erőt, a bölcsességet megtestesítő nőalakok. Detlef Hoffmann e változások legszebb példájának azt tartja, hogy a skat-játékban a királyt és a dámát megfosztották hatalmától és a plebejusabb Bubi lett a kulcsfigura. Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi MAJOM A múlt és a jövő, a józan ész és az őrület, az álmok és a valóság között van valahol a 12 MAJOM rejtélye. Ezt a jövőben játszó drámát Terry Gilliam rendezte, a főszereplők Bruce Willis, Madeleine Stowe és az Oscar-díjra jelölt Brad Pitt. 2035-öt írunk, és az emberiség egy nyomorúságos földalatti világban él, miután a föld lakosságának 99 százaléka kipusztult, a bolygó felszíne lakhatatlanná vált és az emberiség fennmaradása bizonytalan. Hogy sorsukat biztosítsák ebben a földalatti új világban, a túlélőknek az időutazásban kell bízniuk, mint egyetlen lehetőségben. Kétségbeesetten remélik, hogy a múlt mintái segítenek visszanyerni és felépíteni a jövőt, ezért tudósok egy csoportja, akik a valáha népes Philadelphia alatt élnek, kerítenek egy önkéntest, aki egy kísérleti úton visszatér 1996-ba. A reményeik szerint ez segítene megfejteni ezt az apokaliptikus rémálmot, mielőtt a titokzatos vírus teljesen kiirtaná az emberiséget a Földről. Bruce Willis játssza Cole-t, a nem túl lelkes önkéntest, aki talán nem a legideálisabb jelölt erre a veszélyes küldetésre. Mégis van benne valami, ami legyőzi a tudósok kétségeit - van egy állandóan visszatérő álma gyermekkorából, egy olyan emlék, aminek nem lehet megfejteni az értelmét, noha mindig újra és Madeleine Stowe és Bruce Willis újra lepereg Cole gyötört agyában. Mikor Cole megérkezik a múltba, megismerkedik Jeffrey Goinesszal (Brad Pitt), egy ismert tudós labilis idegzetű fiával, és dr. Kathryn Railly pszichiáterrel (Madeleine Stowe), aki az őrültek és próféták tanulmányozására szakosodott. Railly első diagnózisa az, hogy Cole hallucinál, vagy egyszerűbben: meg van háborodva. Ám ahogy egyre jobban megismerik egymást, Ra- illynak a világvégére figyelmeztető próféciákkal szemben tanúsított kételye meggyőződéssé változik, és végül elhiszi, hogy az emberiség valóban szörnyű végzetre van kárhoztatva. Cole, miközben maga sincs teljesen meggyőződve arról, hogy nem őrült, Raillyvel együtt azért küzd, hogy megoldja a rejtélyt, amihez csak két nyom áll rendelkezésre: gyermekkori emlék és titokzatos ábrák sora, melyek a Tizenkét Majom Hadseregeként ismert csoportot szimbolizálják. Könyvklub A sikeres élet titkai M. R. Kopmeyer, a világhírű amerikai gazdasági szakértő saját életével is bizonyítja, hogy az általa képviselt sikertechnikák mennyire hatékonyak: a szerző havi negyvenöt dollárt kereső tanoncból nyolc konszernvállalat elnökévé és több mint száz jelentős amerikai cég vezető személyiségeinek sikertanácsadójává vált. Ötvenéves korában visszavonult az üzleti élettől, létrehozta a The Succès Fundation nevű, jótékony célú tehetség- gondozó alapítványt, és közreadta hatalmas művét, a négykötetes Bevált sikerreceptek kézikönyvét, amelyet eddig hatvannégy nyelvre fordítottak le, s ezzel - szándékának megfelelően - sok millió ember sikertanácsadója lett. Üdülés a világűrben Akar Ön a világűrben üdülni? Tíz év múlva lehetősége nyílhat erre, ha van erre a célra - mai árakon - tízmillió forintja. Ennyibe kerülne ugyanis egy brit mérnök, David Ashford szerint egyhetes tartózkodás a 300 km magasságban Föld felett keringő űrállomáson. A tehetős turistákat űrrepülőgép viszi-hozza, s az utasok kétségkívül felejthetetlen élményekkel térhetnek majd vissza. Naponta 18 hajnalt és naplementét láthatnak és az űrállomáson elhelyezett nagyteljesítményű távcsövek segítségével bolygók és csillagok eddig ismeretlen képében gyönyörködhetnek. A „fő szám” alkalmasint a súlytalanság lesz: a „turisták” felfújt, rugalmas oldalú „tornatermükben” gyakorolhatják, hogyan lehet felülről dobni a labdát a kosárba, vagy elszállni a teniszütővel... Az élelmezés hasonló lenne az űrhajósok mai, előre elkészített menüihez s természetesen rendelkezésre állnak majd megfelelő illemhelyek is - amelyek a vákuumelv alapján működnek. A stílusosan csillagászati ár a felmérések szerint nem fogja elriasztani a jelentkezőket: Ashford úgy véli, hogy évente akár egymillió ember is akad, aki hajlandó ilyen összeget fizetni a nagy kalandért. A pénzre szükség is van, hiszen a terv megvalósítása legalább másfél milliárd dolláros beruházást igényel. Befektető mindenesetre - eddig - még nem jelentkezett. „Monsieur Mansart” az udvari főépítész Most három és fél évszázada, 1646-ban született Párizsban a Manzard-szoba névadója. Az évforduló egyik érdekessége, hogy eredeti nevében semmi nem emlékeztet a későbbi találmányra: az újszülött ugyanis Jules Hardouin néven látta meg a napvilágot, A férfiú 1885-ben XIV. Lajos főépítésze lett, 1699-ben pedig tovább emelkedett a ranglétrán: a Napkirály magas udvari címet adományozott neki. Mivel egy viszonylag közeli felmenője, Francois Mansart 1636-ban ugyancsak megkapta az udvari főépítész címét és Hardouin bevallottan sokat tanult rokona művészetéből, az akkori idők szokása szerint másodikként felvette a mester nevét és Jules Har- doun-Mansart néven jegyezte legszebb alkotásait. Olyanokat, mint a párizsi Invalidusok Templomát, vagy éppen a Chateau de Clagnyt, amiben Madame de Montespan, őfelsége kedvese élt és virult. Egyik építészeti leleménye a sok közül az volt, hogy a tető formájának megváltoztatásával növelte a tető alatt hasznosítható tér nagyságát és ebből az ötletből született a sajátos, tető alatti ablakszemeivel a világra pislogó újfajta szoba, a manzárd. A gróf kardigánja Kultúrtörténészek szerint éppen most másfél évszázados egyik legpraktikusabb ruhadarabunk, a kardigán. Születése idején még nem ismerték a szabadidő-ruha fogalmát, de ez a pulóverből lett mellényféle tipikusan ilyen. Létrehozása egy angol főrend, James Brudenell, Cardigan grófja nevéhez fűződik. Ő maga mondta, hogy leleményéhez egyrészt az ő újításra és praktikumra hajlamos egyénisége, másrészt a ködös Albion időjárása kellett. Naposabb tájakon ugyanis ritkább az úgynevezett pulóvernap, a brit szigeteken viszont csaknem minden nap ilyen. A derék earl nem titkolta, hogy egyszerűen lustaságból utálta a csak fejen áthúzható ruhadarabot. Ellenszenvét számtalan reumás-köszvé- nyes angol úr osztotta. Cardigan grófja ezért gondolt egyet és utasította háza illetékes hölgyeit: kössenek neki olyan pulóvereket, amelyeken elöl gombok vannak, melegek, de amelyeket úgy lehet felvenni, mint egy kabátot. A modem korban a kardigán legnagyobb brit prófétája Harold Macmillan volt, aki 1957-től 1963-ig őfelsége kormányának miniszterelnökeként szolgált. Vannak, akik azt állítják, a birodalom történetében ő az első neves államférfi, aki nem hivatalos eseményeken, tehát például otthonában, kardigánban hagyta magát lefotózni. A legendás kalap A párizsi Assouline-kiadónál megjelent Martine Buchet asszony könyve a Panama-kalap történetéről. Címe: „A legendás kalap”. A jelző jogos. A szerző emlékeztet arra, hogy amikor Napóleon szám- űzöttként a forró Szent Ilona szigetére került, levette híres háromszögletű csákóját és azt könnyű szalmakalapra váltotta fel. Hasonló modellel védekezett a tűző nap ellen 1906-ban Theodore Roosevelt akkori amerikai elnök, aki megtekintette a Panama- csatorna építési munkálatait. Mivel az amerikai elnököt érthetően sokat fényképezték, a fején látható szalmakreációt Panama-kalapnak keresztelték el. E fejfedő voltaképpen nem Panamából, hanem a dél-amerikai szubkontinens észak- nyugati részinek kis országából, Ecuadorból származik, négy évszázaddal ezelőttről. Az Andok szélén lévő Cuenca városkában találta ki valaki, hogy egy különleges pálmafajta leveléből mosás, szárítás után nehéz kézimunkával készítsenek a nap ellen valóban védelmet nyújtó kalapot. A Panama kalapnak három minőségi kategóriája van: a normál, a fino és a superfino. Ez utóbbi olyan puha és rugalmas, hogy büszke készítői szerint egy jegygyűrűn is átfér. Melegben ilyet hordott többek között Sir Winston Churchill és ezt viselte Humphrey Bogait a Casablanca című örökzöld filmben. A jövő század irodája A komputerek világában nemcsak a mindennapi kapcsolattartás változik meg, hanem a munkahelyi élet is. Kiváltképp érvényes ez a vezetőkre, akiknek nemcsak a saját munkamódszerüket kell az új technika adta lehetőségekhez igazítani - de egyidejűleg a XXI.század irodáját is meg kell szervezniük. A modem főnök a beosztottjait lézerfény segítségével irányítja. Ennek révén az illetőt egy speciális tévékészülék a főnök íróasztala elé „varázsolja”: a delikvens pedig egy képernyő előtt ülve hallgatja a vezetői intelmeket. A főnök feje fölött egy információs félgömb „lebeg”. Ez a berendezés érzékeli az agyhullámokat, s nyugtatja, ha idegessé válik. Ez az információs berendezés össze van kötve egy nagy teljesítményű számítógéppel, amelynek segítségével ellenőrizni tudja a terveinek, ötleteinek kivitelezhetőségét. A digitális berendezés percenként 800 szó feldolgozására képes. így pont olyan gyorsan tud dolgozni, mint ahogy a főnök gondolatai száguldoznak - stresszmentes állapotban. A főnök keze egy érzékelő táblán fekszik egész nap. Nemcsak írni lehet ezen a felületen, hanem a levelet elküldve a másodperc töredéke alatt elérheti a partnerét. Ez a felület egyidejűleg képes megmérni a főnök vérnyomását is ...
