Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

16. oldal Hétvégi Magazin 1996. április 27., szombat Vidékieknek 50 százalékos vasúti kedvezmény jár a koncertre Tíz gyerek és öt unoka Illéséknél „Sok kérdést már megoldottunk. Nem volt soha ilyen jó dolgunk...” Ezeket a sorokat álmából felébredve is fújja egy nemzedék, amely a hatvanas évek végén élte át fiatalságának legszebb éveit. Hamarosan, május 10-én és 11-én újra fellép a legendás Illés zenekar a Budapest Sportcsarnokban. Harmincegy évvel ezelőtt, 1965 őszén az akkor még középisko­lás Illés Lajos alakította meg az együttest. S már huszonnégy éve annak is, hogy felbomlott. Azóta csak nosztalgiából, a ra­jongók örömére álltak össze egy-egy koncert erejéig. Utol­jára hat éve, a Népstadionban játszottak együtt. Száznegy­venezren látták őket élőben, és több millió ember a tévékészü­lékek előtt, hiszen a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette a koncertjüket. Illésék felett sem múltak el nyomtalanul az évek. Összesen már tíz gyermekkel és öt uno­kával büszkélkedhetnek, igaz az öt unoka mindegyike Illés Lajosé. Szörényi Levente Idén tölti be az ötvenegyedik életévét. Egy fiú édesapja, aki szintén zenei pályára lépett. Szörényi Örsnek már önálló lemezei jelennek meg. Levente gyermekkorában hegedülni, majd gitározni tanult. Nevéhez fűződik a népzene dallamvilá­gának és hangszereinek alkal­mazása a rockzenében. Az Illés zenekar felbomlása után testvé­Túl az ötödik ikszen révei, Szabolccsal és Bródyval együtt a Fonográf együttes ala­pítója. 1984-ben visszavonult, de vissza-visszatért a pályára. Három szólóalbuma jelent meg. 1986-ban Bródyval közö­sen színpadi műveket írt. Ebben az időszakban született a Kő­műves Kelemen és az István, a király is. Bródy János Kiemelkedő zenei és előadó­művészeti tevékenysége elisr méréséül nemrég Liszt-díjat kapott. Ötvenéves, három gyermek apja. Ám beceneve A Liszt-díjas „Tini” ennek ellenére Tini maradt. Ritmusgitáron, furulyán és cite- rán játszik és valamennyi dal szövegét ő írta. Az Illés zenekar felbomlása előtt már a KITT- egylet kitalálója, majd a Fonog­ráf együttes tagja. A legendás társaságon belül ő az egyetlen manapság is rendszeresen fel­lépő zenész. Csaknem ötszáz dalszövege ismert, amelyek ön­álló kötetben is napvilágot lát­tak. 1980-tól több szóló lemezt jelentetett meg. Nevéhez fűző­dik az 1988-ban bemutatott Is­meretlen ismerős című film ze­néje, és a Tolcsvay Lászlóval közösen megalkotott Doctor Herz. Illés Lajos Nemrég ünnepelte 54. szüle­tésnapját. Három fiúgyermek apja és öt unoka ^na is fiatalos, vidám nagypapája. Hétéves kora óta zongorázik, de csak 1962-ben döntötte el, hogy megalakítja az Illés zenekart. Már hosszú ideje vidéken él, ám az utóbbi években egyre többet hallatott magáról. Elő­ször szerzői lemeze jelent meg, amelyen pályatársai éneklik da­lait, majd oratóriumot kompo­nált. Jelenleg Cantus Hungari- cus címmel a középkornak kí­ván zenei emléket állítani, a lemez várhatóan még az idén kapható lesz a boltokban. Ötszörös nagyapa Szörényi Szabolcs Két évvel idősebb, mint test­vére, Levente. Két felnőtt lá­nyát Rékának és Emesének hív­ják. Gyermekkorában ő is he­gedülni tanult, majd mando­linra, később basszusgitárra váltott. A hatvanas évek elején még külön muzsikált a két fi­vér, de azután Levi bevitte őt is az Illésbe. Ettől kezdve összefonódott kettőjük pályafutása, bár Sza­bolcs inkább a háttérben, zenei rendezőként, szerzőként dolgo­zott. Ő felügyelte többek között az István, a király stúdiófelvéte­leit és színpadi megszólaltatá­Az együttes a májusi koncertre készül fotó: feb/diósi imre Büszke a vasútmodelljeire sát. De jellegzetesen mély hangja ott dörmögött olykor a Fonográf, Koncz Zsuzsa és Ha­lász Judit lemezein is. Különösen büszke vasútmo­delljeire, valamint arra a he­gedű alakú basszusgitárra, amely pontosan olyan volt, mint amin annak idején Paul McCartney játszott. Csak egy­szer valaki rálépett. Pásztory Zoltán Németországban él francia származású feleségével és Linda nevű lányával. Idén lesz ötvenkét éves, bár külsőre szinte semmit nem fogott rajta az idő. Pályafutását a konzerva­tóriumban kezdte. Az Illés együttes fellépéseivel párhu­Honthy Hannának is dobolt zamosan esténként a Fővárosi Operettszínház zenekarában is dobolt. Részese volt - a zenekari árokban - még a Honthy Hanna főszereplésével játszott Csár­dáskirálynőnek. Németország­ban előbb egy szalonzenekar tagja , jelenleg egy szálloda és egy golfpálya működtetésében vannak érdekeltségei. Legújabb dobfelszerelését az 1990-es népstadionbeli koncertre vásá­rolta, s most is ezen gyakorol. Ahogy fogalmaz: ő az utca em­bere, hiszen általában tömeg- közlekedési eszközökön utazik. Németh Zsuzsa Ajándék anyámnak Anyák napja közeledtével kü­lönösen aktuális ez a szép kö­tet, amely válogatás a magyar irodalom édesanyákat ábrá­zoló írásaiból. Említésképpen néhány név a szerzők közül: Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor, Ády Endre, Heltai Jenő, Krúdy Gyula. Mesélnek a fiatal és szép anyákról, akik életet adnak, s odaadóan gon­doskodnak a gyermekeikről, valamint a megfáradt idősek­ről, akiket már nekünk kell támogatnunk. Az anyák előtti gyöngeségünk erő, hibánk ügyetlenség, tökéletlensé­günk szeretetre méltóan gyermeki. Ha édesanyáink el­olvassák ezeket az írásokat, számukra egész évben anyák napja lesz, hiszen a szép gon­dolatok soha nem hervadnak el. Egy szál virág mellé he­lyezzük ezt a könyvet is édes­anyánk asztalára. A tengeribeteg bálna Útikalauz ától cetig EPHRAIM K I S H O N r F M'£: N 'C:. KI S HON Ephraim Kishon (Kishont Fe­renc) izraeli író. 1924-ben született Budapesten, ,és 1949-ig Magyarországon élt. Humoreszkjeit, szatirikus műveit a világ majd minden nyelvére lefordították. Ma­gyarul megjelent művei: Ve­szett ernyő nyele, Az eszed tokja, A zanyja Krausz, De- kameron, 110 humoreszk, Hogy volt?, Volt szerencsém és A tengeribeteg bálna. Ez a „tengeribeteg bálna” is csak Kishon fejében születhetett meg! Képtelen szóképek és tótágast álló történetek köve­tik egymást, gazdag ismerete­ket nyújtva az olvasónak. „Megzenésíti” egy-egy or­szágról kialakult közhelyein­ket, kiegészítve megfigyelé­seivel. De miközben egymás mellé kötözi a pellengérhez a fecsegő olaszt, a fontoskodó svájcit, a ledér franciát -sa furfangos izraelit -, nem sze­retetlenül ítél, jut egy-egy si- mogatás is mindannyiunknak. Erotika az Interneten Az Internet-szolgáltatók el­mondhatják, hogy a világ leg­szebb lányai, asszonyai is megtekinthetők a világot át­fogó számítógépes hálózat se­gítségével. Az elektronikus sajtószemlében ugyanis jelen van a Playboy meg a Penthouse magazin is. À statisztika szerint 1995. decem­ber 21-1996. január 20. között 54 millió alkalommal hívták le csak a Penthouse „lányos olda­lait” az Internet használói. Ha egy-egy szemlélődő férfiú csu­pán tíz hölgyet vett alaposab­ban szemügyre, az már több, mint félmilliárd szépség. A legtöbb érdeklődő közép- és főiskolás, egyetemista. Ki- kapcsolódásként a nagy számi- • tógépes cégek, az IBM, az Apple meg az AT&T távköz­lési társaság munkatársai is szí­vesen legeltetik szemüket a Pent’ lányain, olvasgatják a csiklandós történeteket. Nin­csenek fából az amerikai űrha­józási hivatal szakemberei sem - derül ki a NASA háza tájáról érkező hívások gyakoriságából. Az Internet magán-előfizetői­nek többsége éjfél után kukkol, és átlagosan 13 percig lapoz­gatja a Penthouse-t. À számítógépes hálózaton elérhető oldalak nézettségét a Nielsen Intézet állította statisz­tikai sorrendbe. Ebből kiderül, hogy a hölgyszemlén kívül az ESPN sporttelevízió, az USA Today című amerikai napilap, a Time Warner médiakonszern és a Wired című számítástechni­kai folyóirat elektronikus vál­tozata örvend a legnagyobb ke­resletnek. Melyek a férfiak és a nők legjellemzőbb hazugságai? Én hazudni? Na nem, soha -, szoktuk mondani, pedig hát előfordul, hogy füllentünk egy kicsit. Miket? íme: A férfiak — Gyakran hencegnek az autójukkal, a vezetési tudo­mányukkal vagy a műszaki képességeikkel. — A munkahelyen sokan eltúlozzák a fontosságukat. — A karosszékben ücsör­gők is előszeretettel emlege­tik soha nem létezett sporttel­jesítményeiket. — Elhallgatják a hűtlen­ségüket, de ifjú kori hódítása­ikkal szívesen kérkednek, — Gyakran kevesebbet mondanak, ha az életkorukról vagy a testsúlyukról kérdezik őket. A nők A nők ez utóbbit szépítik meg, azaz lefelé kerekítik a súlyukat és a korukat. — Szeretik szentül hinni, hogy a partnerük hűséges hozzájuk. — A munkában egyre in­kább előtérbe kerül a tekinté­lyük, a pozíciójuk. — Gyakran eltitkolják, mennyit dohányoznak. — Elhallgatják a szexuális vágyaikat, a szerelmi boldog­talanságukat, és a partner kedvéért igyekeznek úgy tenni, mintha tökéletes lenne a szexuális életük. Elítélhető-e panzsi a szaglászgyógyász? A világ egyetlen „szaglász- gyógyásza”, a 62 éves Guy- Claude Burger elhitette gyó­gyíthatatlan betegségekben szenvedő embertársaival, hogy fölépülhetnek, ha reá és az orrukra hallgatnak. Párizstól nem messze kibérelte a Montrame-kastélyt, pompás parkjából óriási konyhakertet csinált és újsághirdetésekkel csábította a pacientúráját. A ke­zelés szerfölött egyszerű volt: a szerencsétlenek csak nyers éte­leket fogyaszthattak. Az még csak hagyján, hogy nyers zöld­ségekkel, gyümölcsökkel, magvakkal traktálta őket, de a húst is ekként vetette eléjük. Kutyaként kellett végig szag­lászniuk mindent, mi az aszta­lon szemnek, szájnak ingere (undora), és aminek a szaga a legkevésbé volt a beteg elle­nére, azt illett jóízűen elfo­gyasztania. Burger szerint (akinek ere­deti szakmája mérnök) az em­beri szervezet ösztönösen tudja, hogy miben találja meg a gyó­gyító anyagot. A kiválasztásban az orr, a szaglás segít. Tekintettel arra, hogy „gyó­gyításnak” nevezte a tevékeny­ségét, csalás és kuruzslás miatt bíróság elé állították. Jogi képviselője a francia botrányügyvéd, Jacques Ver­ges, aki szerint védence nem kuruzsló, hanem „különleges képességű feltaláló”, aki talál­mányát az emberiség szolgála­tába állította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom