Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

1996. április 27., szombat Megyei Körkép 3. oldal A bank széfjéből foglalták le a részvényeket Kié lesz az Agroker? (Folytatás az 1. oldalról.) A részletekről Juhász Ist­vánt, az Első Pesti Hengerma­lom igazgató-helyettesét kér­deztük. — Önöknek mekkora ösz- szeggel tartozott a KSZE-Ag- roker? — A végrehajtási határozat szerint 230 millió forinttal, mely abból adódott, hogy ez év február 28-ig kellett volna a KSZE-nek leszállítani felénk 13 ezer tonna kukoricát, amit mi már kifizettünk nekik. En­nek fejében, jogerős bírósági végzéssel foglaltuk le a Taka­rékbank széfjében elhelyezett Agroker részvénycsomagot. Egyelőre gondban vagyunk, mert nem tudjuk, hogy egy ki­ürült, kiürített vállalat mit ér, most vizsgáljuk a gazdasági mutatókat. — Ez érdekes helyzet, mert a Budapest Bank is magáénak érzi az Agrokert, amit értéke­síteni szeretne, de az Ön sza­vaiból az derül ki, hogy az Első' Pesti Hengermalom ve­zetése is hasonlóan gondol­kodik. Végül is kié az Agro­ker? — Részvényei nélkül mit ér egy részvénytársaság? Ar­ról nem is beszélve, hogy le­hetett egy rt-t a részvényesei hozzájárulása nélkül egy pénzintézetnek átengedni? A bank jelzálogjoga csak kielégítési sorrendet jelenthet, nem pedig azt, hogy önkénye­sen elfoglalja az épületet. A Budapest Bank most ugyan birtokon belül van, de tulaj­donba nem jut, így azt nem is fogja tudni értékesíteni. — Az Első Pesti Henger­malomnak lényegesen keve­sebb millióval tartozott a KSZE, mint a Budapest Bank­nak. — Ez más kérdés, ez eb­ben az esetben nem számít. Azt viszont, hogy a birtokba jutás mennyire volt törvény- szerű, azt vizsgáltatni fogjuk. * Természetesen a másik érintett felet, a Budapest Bank képviselőjét is szerettük volna megszólaltatni, azonban pén­teken, a vezetői értekezlet mi­att, erre nem volt lehetősé­günk. A témára még visszaté­rünk. Mauthner Mégis él a sztrájkfelhívás Belügyminiszteri üzenet a Mein Kampf finanszírozóinak Hitler könyve: „Az ötlet is ijesztő” Kuncze Gábor szerkesztőségünkben: vette a lapot fotó: gottvald károly Napról napra változik a Hő- gyész-Farm Rt.-nél kialakult helyzet: tegnap arról számol­tunk be, hogy szóbeli meg­egyezés született az április 19- én alakult sztrájkbizottság, va­lamint a cég igazgatóságának két tagja, Gerhardt Westers­chulte, valamint Andrea R. Seis között a bértárgyalások lefoly­tatásáról, és a sztrájkfelhívás visszavonásáról. Az igazgató­Petőfi, Remenyik, Weöres, Jó­zsef Attila, Dsida Jenő - né­hány költő a tegnap Ozorán rendezett szavalóverseny reper­toárjából. A megmérettetésen Tamási környéki általános isko­lák tanulói vettek részt két kor­csoportban. A legjobbnak az irégszemcsei Szavári András, illetve a pincehelyi Maturicz Miklós bizonyult, a második helyen Bekő József és Tóth Ni­kolett végzett, a harmadik he­lyezést pedig Kertész Anita, va­lamint Simon Annamária érte el. A zsűri elnöki tisztét a neves színművész, Bánffy György töltötte be, aki Tolna megyének visszajáró vendége: generáci­óknak adta át már instrukcióit hasonló szerepkörben.- Ha rosszízű hasonlattal di­csérhetem a verseny résztvevőit ság azonban írásban nem iga­zolta vissza a szakszervezet felé a csütörtöki megegyezést, így a felhívás jelenleg is érvé­nyes. - Az utolsó pillanatig várjuk a választ, ha azonban nem érkezik meg, április 29-én, hétfőn reggel hét órakor be­szüntetjük a munkát - jelentette ki Fonyódi Béla, a sztrájkbi­zottság vezetője. (tf)- mondta az ozorai szavalókról -, bár nem szeretem a főváros­sal való hasonlítgatást -, azt mondanám, hogy tizenöt gye­reket hallgattam meg, közülük legalább tíz akármelyik buda­pesti gimnáziumban megfelelt volna, olyan magas volt a szín­vonal. Egyetlenegy szavalóval sem találkoztam, akiről azt mondhattam volna, „hogyan került ide”, és ez nagyon nagy dolog. Én születésemtől kezdve derűlátó vagyok, még mindig nem vesztettem el a hitemet abban, hogy az ilyen találko­zóknak van értelmük. Az elve­tett mag egy része mindig el­pusztul, kiszárad, más része megered. S ha ez így van, nem lehet az ilyen munkát hiábava­lónak tekinteni. (tf) (Folytatás az 1. oldalról.) — Nemrég valaki azt írta, hogy Kuncze Gábor helyében már rég az asztalra csapott volna, mondván: Magyaror­szágon nem jelenhet meg Hitler könyve, a Mein Kampf. . . — Szerintem is gusztustalan és felháborító lenne, ha a Mein Kampf megjelenne. Már maga az ötlet is ijesztő... — Aki a kiadást elindította, az a Mónus Áron, aki korábban is egy betiltott, majd mégis en­gedélyezett könyvvel hívta fel magára a figyelmet. Megjósol­ható, hogy most sem fog meg­hátrálni. — Én azt hiszem, ez alka­lommal meglepetés fogja érni Mónus Áront. A finanszírozók helyében én ilyesmire nem ad­nék pénzt... Ezt akár üzenet­ként is lehet értelmezni. Május végén regionális találko­zót tartanak a dél-alföldi me­gyék számára - nyilatkozta la­punknak Nádor Rudolfné, a KÖSZ elnöke, aki egyébként a Baranya megyei Hosszúhetény polgármestere. A mintegy ötszáz települést tömörítő szervezet 18 választ­mányi tagja döntött a térségi tanácskozás napirendjéről is: — S mit üzenne párttag-tár­sának, a szabaddemokrata Kis Jánosnak, aki szerint végsőso­ron hiba lenne nem engedé­lyezni a náci beszédet Magyar- országon ? — Nem tartozom a Kis Já- nos-féle totális engedélyezés hívei közé, már csak azért sem, mert egy dolog az elmélet, s más dolog a gyakorlat. Az el­mélet nem veszi figyelembe azokat az érzékenységeket, me­lyek itt, Európában jelen van­nak. Sőt, nem veszi figyelembe azokat a folyamatokat sem, me­lyek a harmincas évek elejétől Németországot jellemezték. A következményeket ismerjük. Ez ma még nem az az idő, ami­kor a szólásszabadság védel­mében egy-egy területen ne kellene korlátokat felállítani. — Tamás Gáspár Miklós tárgyalnak majd az egészség­ügy finanszírozásának kérdése­iről, az önkormányzati részvé­nyek sorsáról és az alkotmá­nyozásról. Dr. Csejkó Ferenc alkot­mányjogász, a KÖSZ főtitkára az alkotmányozási folyamat önkormányzati kérdéseiről tar­tott előadást. A KÖSZ választ­mánya elfogadott egy állásfog­szerint önnek azonnal ki kellett volna rúgnia azt a rendőrt, aki kezet fogott a nyilas eszmeiség­hez közel álló Szabó Alberttel. Ön éppenséggel megvédte ezt a rendőrt. — Most is ezt teszem. Szabó Alberték éppen összetűzésbe keveredtek a MIÉP-pel, s ezt a viszályt akarta megakadályozni a rendőr. Ekkor fogott kezet egy bejegyzett párt nemrég felmentett vezetőjével. Ez ma­gától értetődően nem jelenti azt, hogy a rendőrség támogatja a szélsőségeket. Persze, az na­gyon hangzatos követelés, hogy most aztán ezt a rendőrt azon­nal ki kell rúgni. De ha valaki áttanulmányozza jogszabálya­inkat, akkor arra a következte­tésre jut, hogy nem érdemes ilyen követeléseket megfogal­mazni. Szeri Árpád lalást, amely mögé szeretnék felsorakoztatni a többi önkor­mányzati szerveződést is. Eb­ben a többi között választási kérdésekről, a parlament mű­ködéséről esik szó és különösen arról, hogy az alkotmányozási folyamat eredményeként sze­retnék, ha növekedne az ön- kormányzatok súlya Magyaror­szágon. Döntöttek arról is, hogy a KÖSZ kerüljön fel a szerveze­tek címjegyzékére, ismertebb nevén a lobbylistára.-háj­Hírek Emlékliget Szálkán A szálkai önkormányzat a millecentenáriumi évfor­duló megünnepléséhez em­lékligetet létesít a Kossuth utca végét lezáró közterüle­ten. A liget terveit Zeller Márta táj- és kertépítész ter­vezte. A pécsi erdőfelügye­lőségtől az emlékliget ki­alakításához százezer forint támogatást kapott a község. A parkosítást ma reggel kezdik, a szekszárdi Park- fenntartó GMK közremű­ködésével. A helyi erdészet fagyalcserjékkel járul hozzá az emlékliget kialakításá­hoz. Vérfagyasztó fogyasztó A Lakható Szekszárdért Egyesület és a Babits Mi­hály Művelődési Ház okta­tási bázisának szervezésé­ben ma 10 órától utcai ani­máció keretében szembe­sülhetnek fogyasztói szoká­saikkal a szekszárdi Skála parkolójában a vállalkozó kedvű járókelők. A vérfa­gyasztó fogyasztó elneve­zést viselő happeninget a fővárosi Humusz munka- szövetség egyik képvise­lője, László Andor vezényli. Vakvezető kutyák világnapja Április 27-én tartják a vak­vezető kutyák világnapját, melyről a világ minden ré­szén megemlékeznek. 1925 óta képeznek vakvezető ku­tyákat. Tolna megyében nyolc vak ember életét könnyíti meg az okos segí­tőtárs. Jelenleg megyénk­ben a vakok szövetségének négy tagja vár vakvezető kutyára. Társtalan­találkozó A Tolna Megyei Társtala- nok Baráti Egyesülete ma 20 órai kezdettel rendezi zenés, táncos összejövetelét Szekszárdon, az Ady Endre (505. számú) Szakközépis­kola éttermében. A jó han­gulatról az Ury Boys együt­tes gondoskodik. Régészek a víz alatt Nemzetközi konferencia kezdődik a mai napon a né­metországi Mainzban a ví­zalatti régészetről. A hazai eredményekről Szabó Géza szekszárdi régész ad tájé­koztatást a résztvevőknek. Bánffy György, a visszajáró zsűrielnök „Fővárosi” dicséret Ozorán Váralján ülésezett a KÖSZ választmánya Fajsúlyosabb önkormányzatokat Növekedjék az önkormányzatok szerepe. Ezt várja a Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ) az alkotmányozástól. Az állásfoglalást a KÖSZ tegnapi váraljai országos választmányi ülésén fogadták el. Vonzó-e az egészséges életmód? (Folytatás az 1. oldalról) A hagyományosan az egészsé­ges életmódra nevelés jegyében zajlott találkozóra tizenhét tele­pülésről érkeztek - nemcsak út­törők, és nemcsak Tolna me­gyéből. A középpontban ezúttal a testedzés népszerűsítése állt, ezt kívánták elősegíteni az ügyességi feladatok és erőpró­bák, a helyi gyermek-karate- klub, a tamási amerikai ugrókö- télcsoport, és az ORFK rendőr­szakközépiskolájából érkezett diákok bemutatója is. A pálmát a németkéri gyerekek vitték el, az elsősegélynyújtó-verseny­ben a hőgyészi iskolások voltak a legjobbak. Itt mindenkinek reggeliznie kellett! Kósáné dr. Kovács Magda a nyugdíjreformról Nem kényszer, választás- A generációknak kell megállapodni a nyugdíjrend­szer átalakításában, s ezt talán most az utolsó pillanatban lehet megtenni - mondotta Kósáné dr. Kovács Magda a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alel- nöke tegnap este Tamásiban tartott fórumán.- A nyugdíjrendszer kor­szerűsítéséről még idén dönteni kell - jelentette ki, és felhívta a figyelmet arra, hogy a korha­táremelésről szóló törvényt még az előző parlament hozta 1991-ben, 1994 tavaszán azon­ban felfüggesztette végrehajá- sát, „nyilvánvaló okokból” - tette hozzá. A korhatáremelés­nek 1995-ben az 1942-ben szü­letett nőkkel kellett volna elin­dulnia.- 1997-ben lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a korosztály el­döntse: nyugalomba kíván vo­nulni ötvenöt évesen, vagy to­vább dolgozik, ez esetben azonban két évig teszi ezt - mondta. Hangot adott véleményének: a nyugdíjazásnak rugalmasnak kell lennie, kényszerből senkit nem lehet a rendszerben tartani. Az alelnöknő a többi közt cá­folta azt a korhatáremelés ellen szóló érvet, amely az alacsony várható élettartamra, a rossz életesélyekre hivatkozik, az ugyanis nem a hatvan éven fe­lüliekre, hanem a negyven­negyvenöt éves korosztályra jellemző. (tf) \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom