Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-26 / 98. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1996. április 26., péntek A bosnyák kormány iráni szakértők által kiképzett kommandóosztagokat szervezett, hogy végezzenek azokkal, akiket Szarajevó politikai ellenfeleknek vagy háborús bűnösöknek tekint - értesült a The New York Times. Az egyik alakulat letartóztatott tagjait azzal gyanúsítják, hogy meg akarták ölni Fikret Abdicsot, a szarajevói kormány ellen fellázadt muzulmán vezetőt. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-tör- vényszék elnöke csütörtökön azt javasolta, hogy hozzanak ismét büntetőintézkedéseket Jugoszlávia és a boszniai szerbek ellen, mert hatóságaik nem hajlandóak együttműködni a bírósággal. Antonio Cassese tűrhetetlennek minősítette, hogy Belgrád semmiféle lépést nem tett a két boszniai szerb vezető, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics kézre kerítése érdekében. Sali Berisha fölszólította a Koszovóban élő albánokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely növelhetné a feszültséget a tartományban. Az albán elnök egyúttal sürgette a nemzetközi közösséget, tegyen intézkedéseket a koszovói etnikai problémák megoldása érdekében. Kétoldalú egyezmények egész sorát írta alá csütörtökön Pekingben Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő. Az egyezmények a gazdasági kapcsolatokat és a kínai-orosz együttműködést hivatottak fellendíteni, egyebek között az atomenergia és az űrkutatás terén. A meghalt csecsen vezető, Dzsohar Dudajev utódja, Zelimhan Jandarbijev lehetetlennek tartja a válság politikai rendezését a jelenlegi moszkvai kormánnyal. A Le Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatában közölte: mindenáron meg fogják bosszulni azt a népirtást, amelyet az oroszok végeztek Csecsenföldön. Rekordmennyiségű, 15 kilogramm Semtex robbanóanyagot helyezett el szerda éjjel az északír köz- társasági gerillamozgalom az egyik londoni híd alatt. A kisebb károkat okozó detonáció csak a gyújtószerkezet működésbe lépését jelentette, maga a töltet nem robbant fel. Búcsú 10 000 kórházi ágytól Elhalasztották a döntést a Központi Nyomozó Hivatal felállításáról Felgyorsul az egészségügy szerkezetátalakításának üteme. Ha a parlament elfogadja a kormány által tegnap jóváhagyott javaslatot, ebben az évben mintegy tízezer kórházi ágyat szüntetnek meg. Várhatóan 300 orvos marad munka nélkül. Az intézkedés nyomán - a már korábban végrehajtott leépítésekkel együtt - tízezer egészségügyi dolgozó válhat munkanélkülivé. A kabinet döntése szerint a szakorvosoknak új praxisuk kiépítéséhez kedvezményes hitelt, a hiányszakmákban való elhelyezkedéshez pályázati lehetőséget ajánlanak fel. Támogatják továbbá úgynevezett csoportpraxisok, azaz háziorvosok és szakorvosok közös vállalkozásainak létrehozását is. A leépítés mértékét a kormány megyénként határozta meg, de a konkrét döntéseket a megyei egészségügyi fórumok hozzák majd meg. (Lesznek egyébként olyan megyék is, amelyeket nem érint az intézkedés.) Az egészségügyi dolgozók felmentésének, illetve végkielégítésének költségei 3,5-4 milliárd forintra rúgnak, a szerkezetátalakításból származó megtakarítás várhatóan 4-5 milliárd lesz az idén. Nem született döntés az ülésen a központi nyomozóhivatal létrehozásának módjáról - jelentette be Kiss Elemér közigazgatási államtitkár. Ezért május első felében visz- szatérnek a témára. A tervezet szerint az öt évnél nagyobb büntetésre „esélyes”, bonyolult ügyek kerülnének az új szervhez. Hogy melyek ezek, arról az ügyész határozna. Nem pénz-, hanem hitelinjekciót kapnak a súlyos anyagi gondokkal küzdő közszolgálati médiumok - határozott a kormány. A kölcsön összege 2,5 milliárd forint. Állást foglalt a kormány abban is, hogy tovább épülhet az M3-as autópálya. A Füzesabonyig vezető szakasz várhatóan 1998-ra készül el, a munkálatok már idén nyáron megkezdődnek. Az úthasználatért fizetniük kell az autósoknak. Takács Mariann Az atomerőmű-robbanás következményei felmérhetetlenek Tíz évvel Csernobil után A történelem legpusztítóbb erejű reaktorbalesete volt 1986. április 26-án, egy pénteki napon robbant föl a csernobili atomerőmű négyes számú blokkja. A robbanás valamennyi következménye még ma sem mérhető föl teljes pontossággal, ezért nyugtalanító, hogy - egyes szakértők szerint - Európa keleti felében mindmáig „ketyeg a nukleáris bomba”. Ezen a héten Csernobil nem csak az évforduló kapcsán került szóba: tűz pusztított az erőmű körüli szellemvárosok környékén. A lezárt zónában a tíz évvel ezelőtt kiszabadult radioaktív molekulák 95 százaléka mára lerakodott a talajra, a bokrokra, a fákra. Az erdőtűz miatt azonban ismét jutottak a levegőbe sugárzó anyagok: „hatalmas radioaktív felhő keletkezett” - tudósított a Los Angeles Times a helyszínről. Szerencsére a lassan sodródó légtömeg csak a közvetlen környéket fenyegette, és a 2,6 milliós lélekszámú Minszket nem érte el. A világ ismét aggódva olvasta a zónából érkező híreket. Éppúgy, mint a tíz évvel ezelőtti szerencsétlenséget követően. Mára kiderült, hogy tíz éve tulajdonképpen „apró hibák” szerencsétlen összejátszása miatt robbant föl az atomerőmű egyik blokkja. A sors iróniája, hogy a személyzet épp egy különleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni, ezért változtatták meg a reaktor működési rendjét. A szabálysértések katasztrófához vezettek, és a Washington Post „évfordulós” írása szerint kétszázszor akkora radioaktív sugárzás keletkezett, mint Hirosimában és Nagaszaki- ban együttvéve! A károk szinte FOTÓ: FEB/GAMMA felmérhetetlenek. Becslések szerint Csernobil utóhatásai Fehéroroszország nemzeti jövedelmének 15 százalékát, Ukrajna költségvetésének 12 százalékát emésztik fel. Sokan felteszik a kérdést: újra megtörténhet-e a katasztrófa? Még ma sem lehet pontosan tudni- úja az amerikai lap -, hogy a szovjet atomerőművek valójában mennyire veszélyesek. Jelzés értékű, hogy Németország egy évvel az újraegyesítés után bezárta az összes volt keletnémet reaktort. Ukrajna most igen eredményesen zsarolja a világot a csernobili balesettel. Néhány nappal azután, hogy a fejlett országok 3 milliárd dollárt ígértek Ukrajnának azért, hogy 2000-ig bezárja az erőművet, kijevi tisztségviselők máris kétkedésüknek adtak hangot: talán mégsem lesz elég az összeg... FEB Göncz a csatlakozásról Veszélyeket rejt a rossz politikai légkör Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás útjának harmadik harmadában áll, visszafordulni már nem lehet és nem is akar senki - mondta Göncz Árpád csütörtökön az Európai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság tagjaival tartott találkozón. A köztársasági elnök szerint nem a csatlakozás ténye a fontos, hanem az azt megelőző folyamat. Úgy vélekedett, hogy mind az Európai Unió, mind a most átalakuló országok problémái meglepő módon hasonlítanak egymásra: mindegyiket jellemzi az elöregedés, a versenyképesség folyamatos csökkenése, a gazdasági modernizációs folyamatokkal járó munkanélküliség. Magyarország helyzetét nehezíti, hogy még nem alakult ki az a mentalitás- és gondolkodásmódbeli változás, amelyet Nyugat-Eu- rópában a több évszázados polgárosodás hozott létre. Kérdésre válaszolva Göncz Árpád elmondta: Magyarországnak mind Szlovákia, mind Románia EU-tagsága rendkívül fontos. Nem lenne ugyanis szerencsés, hogy ha a schengeni határ Magyarország és Románia, vagy Magyarország és Szlovákia között húzódna, nehezítve a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét. Az államfő kifejtette: nincs veszélyesebb egy országra, egy kisebbségre nézve, mint a rossz politikai légkör. Az új alkotmánykoncepció bírálata Az új alkotmány koncepciója nem foglalkozik a civil társadalom, így a társadalmi szervezetek, a szakszervezetek szerepével, az érdekegyeztetés rendszerével, illetve annak közjogi helyzetével. Ezt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tegnap megtartott konferenciáján tették szóvá. Szabályozatlan nyelvvizsgáztatás Hiányoznak az Állami Nyelvvizsga Bizottság eljárási és működési rendjét rögzítő jogszabályok. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezért felkérte a művelődési tárca vezetőjét a szükséges rendelet kiadására. Százmilliós túlfizetés betegszállítóknak Szubjektív elbírálás és az ellenőrzés szinte teljes hiánya jellemzi a betegszállító vállalkozások finanszírozását. Az egészségbiztosító gazdálkodását vizsgáló bizottság ülésén ismertetett részjelentés mintegy 100 millió forintra becsüli a magán-betegszállítóknak 1995-ben indokolatlanul kifizetett összeget. Az FKGP a saját útján halad Jelenleg nincs szükség az ellenzéki pártok szorosabb együttműködésére. A valódi ellenzéki tényezőknek egyelőre saját pártszervezeteik erősítésére kell törekedniük. Ezt teszi a Független Kisgazdapárt is, amely saját útján halad a liberál-kom- munista hatalom leváltása felé - jelentette ki Torgyán József. Újra otthon az egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek csütörtökön jó egészségben elhagyta a Széher úti kórházat. A magyar katolikus egyházfő április 27-én, a pasaréti ferences plébániatemplomban két fiatal diakónust szentel pappá. Kikérdezés után adatfeldolgozás Sikeresen lezárult a háromhetes kis népszámlálás, az úgynevezett mikrocenzus. Adatainak feldolgozását májusban kezdi meg a Központi Statisztikai Hivatal. A számlálóbiztosok 638 településen összesen 80 ezer lakásban élőket kerestek fel. Folytatják az MDF országos gyűlését A Magyar Demokrata Fórum elnöksége befejezte a 10. Országos Gyűlést lezáró tanácskozás előkészítését. A küldöttek módosítják az alapszabályt, elfogadják a párt gazdálkodásáról szóló jelentést, és megválasztják a hiányzó elnökségi tagokat. Csak 87 csík. A zebrák élvezik a meleget és a napfényt, amely talán őshazájukra, Afrika szavannáira emlékezteti őket. A szakemberek a természet csodájaként tartják számon ennek az állatfajnak a fennmaradását, mivel barna alapon fekete csíkos őse a múlt században kipusztult: áldozatául esett annak a hajtóvadászatnak, amelyet különleges bőréért folytattak. A Fővárosi Állatkert „csíkcsacsijainak” értéke 700-800 ezer forint. És ha valaki a zebra csíkjainak számára kíváncsi, eláruljuk: a megfejtés 87. Aki nem hiszi - számoljon utána! fotó: feb/hajdu andräs Amire nem számítottak a térkép átrajzolói Káosz a délszláv határokon Hamarosan teljesen helyreállhat a délszláv háború miatt öt évig szünetelő közúti és vasúti összeköttetés Szerbia és Horvátország között. Mivel a nagy felfordulásban ellopták a vasút réz felsővezetékeit, előbb azokat kell pótolni. Horvátok, szlovének, osztrákok egyaránt aggódva ráncolják a homlokukat: ha ugyanis újra megindulnak a különböző nemzetiségűeket szállító tehervonatok a „vendégmunkásvonalon”, rövid idő alatt torlódások keletkezhetnek, a kamionok pedig akár napokig vesztegelnek majd a határállomások térségében. Ott, ahol egykor csak két határt kellett átlépniük törököknek, bolgároknak, görögöknek, most kénytelenek négyen átkelni. A horvát és szlovén közúti átkelők vámosai felkészületlenül néznek a nagy roham elébe. Már húsvétkor végtelennek tetsző várakozás fogadta a vendégmunkásokat. Ha a béke beköszöntével a nyáron meglódul dél felé a turistaáradat, pillanatokon belül bekövetkezhet a közlekedési káosz. Ráadásul Ausztria déli határa egyben az Európai Unió külső határa is, emiatt az osztrákok kötelességszerűen alaposabban ellenőriznek majd. Ha a szlovén és a horvát vámosok nagyvonalúan meggyorsítják az utaskezelést, ezáltal hatalmas mennyiségű és értékű vámolat- lan áru áramlik majd ki és be. Emellett az ismét megnyílt táT , MAGYARORSZÁG /- -^ fe^!uBLJANA |\\ j I 'K ® / fzÄGRÄB \ Kap0Svár Pécs \ J V-v ® i __'' CflOMÁNIA \ r-Y' \ Á G í;:; ‘ v.|d..á9 \ vol-keleti-balkáni útvonal újra a térségbe csábítja a (kábítószer-) csempészeket. Ha viszont betartják az előírásokat, elcsípnek ugyan néhány bűnözőt, de elriasztják a turistákat. Súlyos gazdasági gondokat is fölvet a térkép újrarajzolása. A (horvát) rijekai kikötőben horgonyzó orosz hajók hárommillió tonna nyersolajtól szeretnének megszabadulni. A címzett Szerbia. Ennyi kőolajat csakis a rijekai berendezések képesek továbbítani a belgrád- pancsovai finomítóba. A horvátok azonban csak akkor indítják meg a szivattyúkat, ha a szer- bek visszaadják nekik a djele- tovcii olajmezőket.
