Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-15 / 88. szám

1996. április 15., hétfő Gazdaság 5. oldal Brüsszeli bürokraták, kontra gépkör (Folytatás az 1. oldalról.) — 1986-ban indult a szer­vezés. Jelenleg 32 gépkör lé­tezik Svédországban, egy-egy gépkörnek egyelőre csak 2- 300 tagja van. (Összehasonlí­tásul: Svédországban mintegy 9000 közepes nagyságú gaz­daság működik.) A szerveződés fő célja: mi­nél többet megtakarítani a gépvásárlásnál. Ennek megfe­lelően a középvállalkozók és a kistermelők azok, akik ebben résztvesznek, a nagyok nem. Nálunk elsősorban az állatok takarmányozásánál van szük­ség együttes tevékenységre, jó példa erre az ún. gépláncok kialakítása a silózásnál. — Mit tapasztaltak az itteni gépkörökkel kapcsolatban ? — Ismerős dolgokat lát­tunk, tapasztaltunk, mert an­nak idején mi is így kezdtük. Azt tudtuk, hogy Németor­szágban az állam komoly tá­mogatásban részesíti a gépkö­röket is. Svédországban ez nem így van, és úgy hallottuk, Magyarországon is a hozzánk hasonló nehézségekkel mű­ködnek a gépkörök. — Milyen benyomásokat szereztek a nagyüzemekről? — A svédországi szövet­kezetekben a tulajdonosi je­lenlét testközelben érezhető. Én úgy láttam, ez itt nem egé­szen domborodik még ki, és eléggé egy kézben összponto­sulnak az erők. — Irigyli-e valamiért a magyar mezőgazdákat ? — Csodálom ezeket a gyö­nyörű, egybefüggő földeket. Svédországban kis területen 3- 4 féle minőségű föld is akad, amit ráadásul erdők, tavak, sziklák tagolnak. Magyaror­szágnak óriási lehetősége, hogy nagy területen, azonos minőséget tud előállítani. — Tud-e tanácsolni vala­mit az itteni gazdáknak? — Tartsanak össze. Egye­düli gazdának nincs esélye. Az európai közösségbe való belé­pés után ez még hatványozot­tabban érvényes lesz. Sajnos egyre inkább Brüsz- szelben, a bürokraták határoz­zák meg a mezőgazdaság fő irányvonalait. Az árak alakulá­sába a gazdák nem nagyon tudnak beleszólni. Az egyetlen védekezési lehetőség a gépi be­ruházások csökkentése. Erre alkalmas a gépkör is. -ht­Őzek a behavazott mezőn. Szombat reggelre ránk köszöntött a zimankó, szép, nagy pelyhekben, sűrűn hullott a hó. Bár a meteorológusok szerint volt már ilyen máskor is, azért a hirtelen jött havazás embert, állatot egyaránt meglepett. Az őzek - mint azt fotós kollégánk Pincehely és Gyönk között lencsevégre kapta - élelem után kutattak a havas mezőn, a gó­lyák rémülten melengették fészkük' mélyén az utódokat rejtő tojásokat. A legbosszúsabbak mégis csak a földekre, szőlőkbe tavaszi munkára igyekvő gazdák voltak, akik a hóesést nézve sűrűn emlegették - negatív jelzővel illetve - a (fagyos) szenteket. fotó: bakó Magyar Államkötvény 1998/H fix kamatozású PILLANATOK A JELEM MACY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. március 21-én kibocsátott 1998/H jelű Magyar Államkötvényt a kibocsátó 1996. április 18-án újra felajánlja. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/H 2 év futamidő, évi fix 24% kamat. A kifize­tendő kamat mértéke az éves kamat időa­rányos része, amely a kamatfizetési időpon­tok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekí- tetten) kerül meghatározásra. A kötvény kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, és a lejárat után tovább nem kamatozik. Értékesítés feltételei: Az államkötvény ki­bocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyisé­gét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. JEGYZÉS Az aukciót követő jegyzési időszak: 1996. április 15-19. A jegyzés a jegyzési időszak zárónapja előtt lezárható. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • április 24-i felhalmozott kamat 2,24%. Az elérhető éves hozam 24,5%. A jegyzésen értékesíthető mennyiség: Maximum az aukción értékesített mennyi­ség 50%-a. A jegyzés pénzügyi teljesítési napja: 1996. április 24. Kamatfizetés félévente: 1996. szeptember 21., 1997. március 21., 1997. szeptember 21., 1998. március 21. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapí­rok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton ke­resztül a befektetők bármikor hozzájut­hatnak az éppen kibocsátott vagy a for­galomban lévő állampapírokhoz és az or­szág egész területén lehetővé válik az ál­lampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetők­nek teljes körű letéti szolgáltatást nyújta­nak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • Magyar Hitel Bank Rt. 7101 Szekszárd, Arany János u. 23-25., Dombóvár VALAMINT: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Augusz Imre u. 7. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG MIIVDEMAPI PERPATVARAINK Kitől pusztulnak a méhek? Vádlottak padján a vegyszeres gyomirtás A tavasz kezdeten a nagy gazdaságok és a kistermelők is hozzáfognak a permetezés­hez. A vegyszeres kezelés azonban - ha gondatlanul végzik - veszéllyel is jár, amely kártérítési perekhez vezethet. Egy vidéki bíróság tárgyalta annak a méhésznek a keresetét, aki méhei pusztulásának okát, és az ebből eredő kárt a kör­nyékbeli tsz repülőgépes vegy­szeres permetezésében jelölte meg. Alperes azonban a kereset elutasítását kérte, arra hivat­kozva, hogy az általuk megbí­zott repülőgépes szolgálatot terheli a felelősség. A perbe ez­után bevont szolgálat viszont azzal védekezett, hogy a perme­tezést a helikopter tulajdonosa, vagyis a a mezőgazdasági szö­vetkezet végezteti, tehát a kárt nem ők okozták. Az eljáró bíróság abból in­dult ki, hogy adott esetben való­jában kétféle veszélyes tevé­kenységről lehet szó. Egyrészt a helikopter, mint motorikus erővel működő gép, maga is veszélyes üzem, de veszélyes a vegyszeres növényvédelem is, akár a levegőből, akár földi permetezéssel végzik azt. Jogszabályi előírás szerint a veszélyes üzem üzemben tartó­jának azt kell tekinteni, akinek érdekében az működik, és aki az ezzel kapcsolatos alapvető döntésekre jogosult. A felek által megkötött szer­ződésből pedig egyértelműen kiderül, hogy a helikopter üzemben tartásának jogát a me­zőgazdasági termelőszövetke­zet kifejezetten fenntartotta magának. A méhek kipusztulása a permetezéssel áll okozati ösz- szefüggésben, a kártérítési jog­viszony tehát a méhész és a vegyszerezést végző szövetke­zet között állapítható meg. A bíróság a termelőszövet­kezetet kötelezte a méhész által kimutatott összegű kártérítés megfizetésére. Dr. Lajer Erika Segítség nélkül nem áll lábra a szarvasmarha-ágazat Csappanó állomány, csökkenő kivitel Az elmúlt nyolc évben a szar­vasmarha-állomány 1 millió 800 ezerről 940 ezerre fogyat­kozott A tejtermelés 2,8 milli­árd literről 1 milliárdra csökkent, a tej ára viszont hat-kilencszeresére emelke­dett. S míg a nyolcvanas évek második felében a marha­húskivitel évi 270 ezer tonnát tett ki, addig jelenleg mind­össze 80-90 ezer tonna. A számok egyértelműen az ága­zat kritikus helyzetére utalnak - nyilatkozta lapunknak dr. Öcsödi Gyula, a Földművelés­ügyi Minisztérium főosztályve­zetője. Hozzátette: az állam anyagi segítsége nélkül az ágazat aligha tud talpra állni, s megfe­lelni az Európa Unió követelmé­nyeinek. A tervezéshez mindenekelőtt meg kell határozni az állattartás optimális (farm- és nagygazda­sági) méreteit. Szakszerű szám­vetést szükséges készíteni arról is, hogy mennyi hús, tej, tejter­mék kell a hazai igények kielégí­téséhez, és mennyi a külpiaci ér­tékesítéshez. Csak ennek ismere­tében tervezhető a fejlesztés és a beruházás. A tárca szerint külön figyelem fordítandó a szarvasmarha-te­nyésztéssel foglalkozó mintegy ötvenezer kistermelőre. Azzal is érdemes számolni, hogy tevé­kenységük rövidesen differenciá­lódik. A 20-30 állatot tartó te­nyésztők fölfejleszük állomá­nyukat az ideális harminc-ötve­nes létszámra; sokan azonban „lecövekelnek” egy-két állat tar­tása mellett. A földművelésügyi kormány­zat az idén az apaállatok vásárlá­sát támogatja, de a termelők az 1 milliárdos állattenyésztési alap­ból - többféle címen - további anyagi segítséghez is juthatnak. A támogatások 60 százaléká­hoz normatív úton, 40 százalé­kához pályázat révén lehet hoz­zájutni. Újvári Gizella Gázmotor és katalizátor Csaknem 2 milliárd forintot szánnak az idén a Központi Környezet­védelmi Alapból a közlekedés okozta környezetszennyezés csökken­tésére. A pénz csaknem egyharmadával a katalizátorok utólagos fel­szerelését és szervizelését, illetve a propán-bután és földgáz üzem­anyagok alkalmazását, a gépkocsik benzinmotoijainak átalakítását, továbbá gázüzemanyag-töltő állomások létrehozását támogatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom