Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

% 10. oldal Hétvégi Magazin 1996. március 9., szombat álíffib»wr. .B* .nadtala sö » Szárnyalás és... ■ .földetérés Egyesek szerint a pénz irányítja a világot. Szakértelemmel és megfelelő társsal most az Ön kezébe kerül az irányítás, és a döntés. Az EKB lesz az első külföldi bank Szekszárdon; tulajdonosai az olasz CARIPLO, a világ legnagyobb takarékbankja és a Bank Austria, a szomszédos ország legjelentősebb bankcsoportja. A biztos pont, ahonnan gondolatai bármilyen irányban szabadon szállhatnak. Tegyen pár lépést, hogy elképzelései valóra válhassanak... EKB - A JÖVŐ BANKJA Részvényesek: Bank**Austria £3 CARIPLO » Európai Kereskedelmi Bank Rt. * 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2. TEL: 74/ 414-233, Fax: 74/ 410-230 Hőgyészen hatottuk Energiatakarékos népművelés A népművelés, mint fogalom megkopott. ízét, zamatát veszí­tette a rendszerváltással. Hu­mán szféra, civil szerveződés, újabb keletű fogalompárjai kö­zött talál helyet az a tevékeny­ség, amit a művelődési házak közművelődésben dolgozó szakemberei visznek tovább az egykori népművelésből. Hőgyészen ugyanaz tapasz­talható, mint szerte az ország­ban. Vámosiné Farkas Máriát, a helyi művelődési ház megbízott igazgatóját az utóbbi hetekben- hónapokban azzal a kérdéssel is megszólították, hogy igaz-e, hogy bezárják a házat? Aki ezt terjesztette, az nyilván nem lépte még át ez intézmény kü­szöbét. Ha megtette volna, ta­pasztalatai közé raktározva to­vábbíthatná, hogy bizony elő­fordult a barátságtalan hideg az egész épületben, és az is, hogy kevesebb világítást használtak olykor-olykor, de ... Ezen a ponton álljunk meg. Ha most leltározásra kérnénk Vámosiné Farkas Máriát, akkor ő azzal kezdené, hogy a kará­csonyi közös műsor olyan vál­lalkozása volt a háznak, ami felvonultatta mindazokat, akik örömüket lelik a versekben, da­lokban, táncokban, de legin­kább abban, hogy mindezekkel másokat is szórakoztassanak. Óvodásoktól a nyugdíjasokig mutatták be műsorukat a szín­padon. Talán nem árulunk el meglepetést, ha ennek megis­métlését jelezzük, a közelgő ta­vaszi ünnepek egyikén. Úgy tűnik, hogy lehetetlen takarékosságra szólítani a hő- gyészi tenni akarókat! Gondol­junk az asszonykórusra vagy ci- terazenekarra, akik tudásuk megmérettetésére, minősítésére készülnek március 30-án. Ki az, aki előlük elzárná a próbák lehetőségeinek termeit? Külön szót érdemel ,a német nemzeti­ségi kórus, az éneklő hőgyé- sziek között. Ők a dalosok ver­senyében a megyei döntőben is szerezhetnek jó hírt a falujuk energiával takarékoskodni kényszerülő házának. Csak zárójelben kell itt meg­jegyezni, hogy a megyei dalos­találkozó helyszíne éppen Hő- gyész lett volna, de kénytelenek voltak visszautasítani a megke­resést, olajhiányra való hivat­kozással . . . Kell-e kommentár ilyen rendezvények megyei ha­tásának jelentőségéhez? Viszont az a tény, hogy „ku­tyavilág” lesz a hőgyészi műve­lődési házban, nem függ az „olajválságtól”! Tudniillik a hőgyészi kutyabarátok, ebte­nyésztők elhatározták, hogy rendszeresen találkoznak a jö­vőben és kicserélik tapasztala­taikat. Ennek helyszínére a mű­velődési házat választották. Következő összejövetelükre szakértő vendéget is hívnak. Az időpont is adott már: március 29. Hőgyészről volt szó, de az ilyen jelenség, az energiával való küzdelem, a pénzhiány, más település művelődési háza­ira is jellemző. A hőgyészi példa azért mégis követendő! Abban, hogy minden rossz el­lenére megmaradt a népműve­lők, pontosabban a művelődési ház dolgozóinak hite, reménye! Nem adják fel és nem akadá­lyozzák az öntevékeny, a műve­lődni, szórakozni, önmagukat kifejezni akaró csoportok tenni akarását. A nehézségek ellenére együtt teremtenek - talán ritkább - al­kalmakat, de megtalálva a kö­zös időpontokat a mások előtti bizonyságtételre, hogy igen, le­het nemzetiségi hagyományt őrizni, társasági életet élni, dal- lal-tánccal értéket teremteni a helyi szokásoknak tradícióknak megfelelően! Csak ezekben a napokban kicsit takarékosab­ban. Decsi Kiss János Díszlobogó sellő pajzstartókkal Tolna város díszlobogója Új rendelet született Tolna „város címeréről, körpecsétjé­ről, díszlobogójáról, zászlajá­nak létesítéséről és használa­tának rendjéről”, amellyel ér­demes ismerkedni, már csak azért is, mert a benne foglaltak megsértője szabálysértést kö­vet el és akár 10 ezer forint büntetés is kiszabható rá. A rendeletből egyebek mel­lett megtudhatjuk, hogy a vá­ros címerét - amelynek fő mo­tívuma, a vár - külön engedély nélkül lehet használni például az ..önkormányzat szerveinek FOTÓ: készített levélpapír fejlécén, borítékján, a tisztviselők és a jegyző hivatali helyiségeiben, az önkormányzat által szerve­zett ünnepségeken, vagy az utak mentén, a városhatárnál. Egyéb szervezetek, valamint magánszemélyek azonban csak a polgármester engedé­lyével használhatják. A város címerét csak hiteles alakban lehet előállítani, nyomdai úton fekete-fehérben is, kivételesen pedig fém, bőr, fa természetes színében. Ki­csinyíteni csak olyan mérték­ben szabad, amely a hiteles ábrázolást nem sérti. Ha a címer előál­lítása, használata, for- galombahozatala a vá­ros jó hírnevét, vagy'a közízlést sérti, enge­dély arra nem adható. A város címerével ellátott körpecsét más önkormányzatok kö­zötti kapcsolatokban protokolláris célból, szerződések, megálla­podások, illetve az ön- kormányzattal kapcso­latos rendelkezések hi­telesítésekor használ­ható, a polgármester engedélyével. A díszlobogó 90X180 centi méretű, ezüst alapon, a városi címer mellett ezüst sellő pajzstartókkal. Hímzéssel, kézimun­kával készült, TOLNA felirattal. A városháza dísztermében helyezik el. A városi zászló a díszlobogónál kisebb, 140X70 centiméter GOTTVALD nagySágú; alapszíne fehér, kék szegéllyel díszített. Engedély nélkül használható a tisztségviselők, a jegyző hivatali helyiségei­ben, állami ünnepeken, a vá­ros eseményein, rendezvé­nyein, más önkormányzatok közötti kapcsolatokban és a város intézményeinek rendez­vényein. Az egyéb célú hasz­nálatot a polgármester engedé­lyezheti. Állami ünnepek alkalmából 2 nemzeti és 1 városi, városi ünnepségeken 2 városi és egy nemzeti zászlót kell elhelyezni a középületeken. ad otthont ezekben a napok­ban a bonyhádi művelődési központ. Mint arról lapunk­ban beszámoltunk, a Me- cseknádasdon élő alkotó munkáit az egykori tanító- mester, Kovács Ferenc tanár­festőművész ajánlotta a nézők figyelmébe, aki még a bony­hádi Képzőművész Körben ügyelhette a mai kiállító szárnybontogatását. A tárlat képei mellé az ő gondolatai­ból idézünk. Most is őrzök egy tanulmányt Dechandt Antaltól. Egy kopo­nyát. Nos, ez több a stúdium­nál. Csupa lendület, egy alkotó vitalitásának olyan nyoma, amely nem elégszik meg a lát­vány visszaadásával, hanem ke­resi a forma stilizálása adta új világot, kifejezési lehetősége­ket. Öröm számomra, hogy egy jó évtizeddel később érett mű­vészként újra megjelent Bony- hádon, és mindannyian láthat­juk alkotásait. A képzőművész sokszor ke­resi az érzék felettit is, amely minden formát áthat, csak meg kell ezt találni bennük valaki­nek. Nos, Dechandt Antal meg is találja, meg is találta. Valószínű, hogy ez a rátalá- lás sokaknak enigmának, rej­télynek tűnik. Számára, a kép­zőművész számára - aki foko­zottan érzi a formák, alakzatok kínálta szobrászi gondolatok kibontakozását - már nem enigma, hanem a művészi vita­litás bemutatásának lehetőséget adó tárgy, forma. Természetesen vannak olyan természeti formák, alakzatok, amelyek tudat alatt befolyásol­ják a nézőt is - képzettársítást, reakciót válthatnak ki. Henry Moore-tól, a nagy an­gol szobrásztól olvastam egy­szer, hogy kell léteznie egy egyetemes, mindannyiunk számára jelentős rejtett forma­kincsnek a természeti tárgyak­ban. A szobrász felismeri ezt és szobrászi munkáját az általuk sugárzott munkákra alapoz­hatja. Ha fogékonyak akarunk lenni a szobrászat iránt, akkor meg kell tanulnunk, hogy a formát egyszerűen csak formá­nak érezzük és ne leírásnak. „Bartók mondja: Mi a ter­mészet nyomán alkotunk .. . Ez csak úgy' lehetséges, ha megpróbáljuk megérteni a természetet, megérteni, meg­érezni, megsejteni a természet belső életét. A nagy élményt ebben a folyamatos közelítés­ben a fokozatosan feltáruló egyszerűség, az egyszerűség mélysége, a mélység sokféle megjelenése, az ugyanaz és a mindig más rádöbbenésének élménye jelenti. Dechandt Antal formavi­lága, formaelemei és szerkeze­tei, színei és színkapcsolatai mind erre utalnak. Művein - valószínűleg szándéka ellenére - nyomon követhető, hogy ho­gyan gondolja tovább kiinduló formáit, tárgyait, érzékenyen ügyelve a lépések természetes szervességére, és mindig a szakma öntörvényei szerint te­szi ezt. Kovács Ferenc Ehhez sok ismeret szükséges. A formák egyszerűsége és bonyo­lultsága tagolásuk, a hangsú­lyok és feszültségek elrendező­dése az élő és nem élő struktú­rákban. A dolgok tulajdonsága­inak megismerése: keménysé­güké és lágyságuké, súlyossá­guk és könnyűségük, feszessé- gük-lazaságuk, simaságuk-ér- dességük, egyezések­hasonlóságok. A faktúrák sokoldalúsága, a ■ ritmusok és az analógiák, a kü­lönbségek megismerése. A tér jellege, a tér meghatározása, a dolgok behatolása a térbe. A megvilágítás természete, - ho­gyan befolyásolja azt, amit lá­tunk. A szín újdonságértéke mind-mind meghatározza és irányítja élményeink értelme­zését és az észlelést. Lantos Ferenc, neves kép­zőművész írja Dechandt Antal­ról, a híres magyar zeneszerzőt idézve: Dechandt Antal nyílt titkai Dechandt Antal alkotásainak J * I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom