Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-07 / 57. szám

1996. március 7., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép ÉT-ülés után Tamási Aggasztó helyzetben Nem került szóba közalkal­mazotti létszámcsökkentés a tamási Érdekegyeztető Ta­nács hétfői ülésén - tudtuk meg Szép Ferencnétől, az ÉT közalkalmazotti oldalának képviselőjétől. Az érdek­egyeztető fórum a város - előzetes információk alapján szoros - költségvetésének tervezetéről tárgyalt.- Mennyiben volt formális és mennyiben tartalmi a köz­alkalmazotti oldal szerepe? - kérdeztük Szép Ferencnétől.- Ebben a helyzetben az ÉT nem tudja betölteni a va­lódi szerepét - hangzott a vá­lasz - hiszen azt a negatívu­mot, amely a város költségve­tésében mutatkozik, nem tud­juk megszüntetni. A felada­tunk, hogy a sok megszorító megoldás közül a legjobbat keressük meg. A polgármes­terasszony ismertette a hely­zetet, mi próbáltuk az intéz­mények érdekeit védeni. Fel­iinger Károlyné ígéretet tett, hogy véleményünket a testü­let elé viszi.- Mennyire tartják elfo­gadhatónak a tervezett költ­ségvetést?- Úgy érzem, hogy ez a költségvetés nem teszi lehe­tővé az intézmények egész éves működését. Aggasztó­nak tartom a középiskolák helyzetét is, de még inkább a művelődési intézményekét, főképp a Diákcentrumét. El­fogadhatatlannak tartanánk, ha bezárnák a DC-t, ennek az álláspontunknak hangot is ad­tunk. (tf) Két vélemény Szabó Albert felmentéséről Ismét kísért a múlt? A bevallottan a nyilas esz­meiséget követő, rasszista, antiszemita nézeteit Szálasi arcképe alatt kifejtő Szabó Albertet és társait felmentette a bíróság. Az ítéletről két szekszárdi személyiséget kér­deztünk meg. Mayer Rezső nyugdíjas, II. világháborús munkaszolgála­tos: — Elgondolkodtató, hogy a magyar törvények le­hetőséget - és most már men­levelet - adnak a náci eszmék nyílt terjesztésére. Én ponto­san tudom, családom szomorú sorsán keresztül, de szemé­lyesen is, mert megtapasztal­tam, hogy mit jelent a náciz­mus. Csak a hihetetlen sze­rencsémnek köszönhetem, hogy '44-ben nem hurcoltak el valamelyik koncentrációs táborba. Egyébként visszaem­lékezve a harmincas évekre: akkor is ugyanúgy, ugyan­ilyen jelszavakkal jelentkez­tek a nyilasok, mint most. S akkor is csak legyintettek az emberek, mondván, hogy nem kell őket komolyan venni... Balogh József, a szekszárdi roma kisebbségi önkormány­zat elnöke: — Felháborít és lesújt az ítélet. Lehet, hogy a magyar állam elismeri az ilyen szélsőséges mozgal­maknak a létjogosultságát? A fajgyűlöletről mi, romák egyébként nagyon sokat tud­nánk beszélni, hiszen a szkín- hedek már meggyilkoltak egy ártatlan cigány embert. A Szabó Albert féle ítélet eseté­ben csak arra tudok gondolni, hogy hiányoznak a megfelelő törvények, persze nemcsak ebben az esetben, hanem más esetben is. -szá­Növényegészségügy „Zöld könyves” tanfolyam a hosszabbításért Mint ahogy azt már a keddi lapszámunkban megírtuk, az úgynevezett lejárt „zöld könyvek” meghosszabbítá­sára, újabb 5 évre, lehetősé­get biztosít egy most megje­lent rendelet. Ezért a megyei növény­egészségügyi állomás mun­katársai nyolc órás tanfo­lyamokat szerveznek, 15 al­kalommal, azok részére, akik lejárt engedéllyel ren­delkeznek. Az utolsó nap (március 29-e, Bonyhád), ezt követően már csak 1997- ben szerveznek továbbkép­zéseket. így azoknak, akik a meg­adott időpontokban nem tudnak részt venni a tanfo­lyamokon, a zöld könyvek meghosszabítására az idén már nem lesz lehetőségük. Tájékoztatást a 74/411- 933-as telefonon lehet kérni. M.I. A Balkánon Albániában jut a legtöbb Mercedes egy főre Albán vendégek Pakson és Földváron (Folytatás az L oldalról.) Albániáról hírt is ritkán ka­punk, nemhogy e balkáni or­szágból érkezett vendégekkel találkozhatnánk. Tegnap ez is megtörtént, delegációt fogad­tak Pakson és Dunaföldváron. A küldöttséget Tónin Alime- hilli, a Demokrata Párt parla­menti képviselője, a mezőgaz­dasági bizottság elnöke ve­zette, tagjai voltak Gaqo Rota (Szocialista Párt), és Bashkim Koci (Demokrata Párt), a bi­zottság tagjai, velük volt Ro­land Bimo rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet. Ma­gyar részről elkísérte a delegá­ciót Sződi Imre, a paksi régió országgyűlési képviselője és Póka Ferenc hazánk volt tira­nai nagykövete. A vendégeket Száraz Ist­ván, a paksi Dunamenti Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke fogadta, rövid ismertetőt tar­tott a cég múltjáról és jelené­ről, a magyar mezőgazdaság lehetőségeiről. Tónin Alime- hilli válaszában az albán ag­rárágazat helyzetéről szólt. A rendszerváltozást követően Albánia gyökeresen más utat választott a magánosításban, mint Magyarország. Ezt rész­Tonin Alimehilli ben földrajzi, de inkább társa­dalmi okok indokolták, Albá­niában ugyanis egészen 1989- ig kemény diktatúra volt, és a parasztok számára még a szö­vetkezet elnevezés is gyűlöle­tes. Enver Hodzsa uralmának megdöntése, a demokratikus rend kialakulása után a földe­ket, a gépeket felosztották, megszüntették a mezőgazda­ságot terhelő vámtarifákat, há­rom éve nem kell adót fizet­niük az agrárágazatban tevé­kenykedőknek, alacsony ka­matú fejlesztési hiteleket ve­hetnek fel. Ennek eredménye­ként növekedésnek indult a mezőgazdaság, és mert Albá­nia agrárország, a nemzetgaz­daság is. Mindössze hat száza­lék az infláció, a költségvetés hiánya is csak hét százalék. Az országba rövid időn belül öt­venezer új traktor érkezett, és a Balkánon Albániában a leg­magasabb az egy főre jutó Mercedesek száma — mondta Alimehilli úr, majd jövetelük tulajdonképpeni tárgyára térve, a külföldi befektetők al­bániai előnyeiről beszélt. A küldöttség megtekintette a paksi szövetkezet tejtermelő telepét és sötétvölgyi szőlésze­tét, délután pedig Dunaföldvá­ron Lajkó István egyéni gaz­dálkodó családi gyümölcsösét. ~rg,pd— Mi lesz a gyógyszertári vagyon sorsa? Menteni, ami még menthető (Folytatás az 1. oldalról.) A jegyző elmondta, - éppúgy, mint a tanácskozáson, ahol a párhuzamot mások is jelezték, - hogy a történet kísértetiesen emlékeztet a vízmű vagyon sorsára. Véleménye szerint a gyógyszertári vagyon esetében sem lehet mesterségesen együtt tartani a zárt láncú kereskedel­met. A cég nyereségét minden­képpen a nagy gyógyszertárak tefmelik, ha azok kilépnek a láncból, akkor a kicsit semmit sem tehetnek. Ezért Bátaszéken azt javasolják a testületnek: ha életképes marad a részvénytár­saság, akkor annak adják bérbe patikájukat. A működőképes­ség évi hatszázmillió forintos árbevétel környékén képzelhető el. Ha nem ez történik, akkor vi­szont menteni kell a menthetőt, hangsúlyozta Bonnyai József. Az önkormányzati tanácskozá­son rajta kívül többen is han­goztatták, hogy fel kell osztani a vagyont, mielőtt még teljesen elértéktelenedik. Blazsó Ernő, a Gyógysze­részkamara megyei elnöke és az alelnök, Nagy Örs László, gyógyszertárvezetők, egy hoz­zászólásról akarták elmondani véleményüket. Blazsó Ernő meglepetésének adott hangot, hogy a kamarát a tanácskozásra nem hívták meg, sőt informális úton értésére ad­ták, hogy ez a tulajdonosok megbeszélése lesz. Akkor mi­ként vett részt azon Barcza Imre, és miként beszélhetett a magáé helyett gyógyszerészek nevében? Azt is elmondta, le­het, hogy a patikusok megnyer- hetők lehettek volna az együtt­működésnek, abban az esetben, ha érdekeik érvényesülnek a részvénytársaságban, de erre eddig senki, a gyógyszertári központ vezetése sem tett semmit. Azt is meglepetéssel hallja, hogy milyen nyereséges a cég, ebből eddig nem része­sültek, a kamara előtt nem fed­ték fel a gazdálkodás adatait. Ma már a patikusok 80-90 szá­zaléka az önálló működés mel­lett voksol. Nagy Örs László kijelentette, hogy szerinte mindannak az el­lenkezője igaz, amit Barcza Imre képvisel. A gyógyszeré­szek ma csalódott és remény- vesztett emberek, hiszen hato­dik éve packáznak velük. Szakma és hivatásszeretetből dolgoztak eddig, minden érde­keltség nélkül. Úgy véli, hogy az önálló - elsősorban bérleti konstrukcióban - működő pati­kusok és a betegek érdeke teljes mértékben egybeesik. Legyen lehetőségük a gyógyszerészek­nek szabadon rendelni, gazdál­kodni, hogy aki többet, jobban dolgozik, az többet is kereshes­sen. Bár ehhez hozzáteszi, hogy egy gyógyszertár aligha arany­bánya. Mindkettőjüknek az a véleménye, hogy gyógyszerész munkanélküliségtől nem kell tartani. Az egész témakörhöz még két zárómegjegyzés kínálkozik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a vá­rosok - Szekszárd kivételével - mennyire veszik komolyan, a szóban egyébként oly sokat hangoztatott regionális szere­püket. A jelek szerint az együttműködés csak akkor fon­tos a számukra, ha valamilyen pályázati pénz elnyeréséhez szükségük van a kis települések együttműködésére. A másik pedig az, hogy a nagy, tőkeerős hazai és nem­zetközi nagykereskedelmi cé­gek, vagy azok képviselői a ka­puk előtt állnak, és beruházni, vásárolni, terjeszkedni akarnak. Ha volna egy működőképes, patikahálózattal rendelkező részvénytársaság, akkor a ki­csik is jó áron adhatnák el rész­vényeiket. Ha ez nem jön létre, akkor hosszabb távon, az egész vagyon fillérekért kerül a tőke­erős cégek tulajdonába, vagy lesz a gyógyszerész is a ver­seny kiszolgáltatottja. Ihárosi Hírek Lakossági fórum frakcióvezetővel Az MSZP dombóvári szer­vezete március 8-án, pénte­ken este öt órától tart lakos­sági fórumot a művelődési ház kistermében. Az érdek­lődőket tisztelettel várja dr. Szabó Imre a térség ország? gyűlési képviselője, vala­mint vendége, dr. Szekeres Imre az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Cinege madár Decsen A Cinege madár népdalé­neklési és népi hangszeres verseny középdöntőjét De­csen, a faluházban tartják március 10-én, délután 15 órai kezdettel. Fellépnek: Aparhant, Bátaszék, Csóka, Decs, Dunaszentgyörgy, Kajdacs, Kisdorog, Mórágy, Nagymányok, Paks, Pálfa, Pörböly, Pusztahencse, Sár­pilis, Sióagárd, Szekszárd. Az egér is madár? A kérdésre március 8-án, pénteken 17.45 órakor, Szek- szárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház 8-as számú termében kapnak választ az érdeklődők. Itt tartja ugyanis előadását Az egérmadarak földjén címmel Orbán Zoltán dombóvári ornitológus, aki nyugat-afrikai expedíciójá­nak élményeit osztja meg a hallgatósággal. Wekler és Solymosi Bonyhádon A kistérségi társulások sze­repéről tanácskoznak pénte­keken Bonyhádon az Arany Oroszlán Szállodában. Az összejövetelen ott lesz a tér­ség országgyűlési képvise­lője, dr. Solymosi József és Wekler Ferenc, az SZDSZ ügyvivője. Kisgazdák gyűlése Az Egyesült Kisgazdapárt Tolna megyei szervezete március 10-én, vasárnap 15 órai kezdettel Szekszárdon, a Hunyadi u. 4. szám alatt me­gyegyűlést tart, melyen Raj­kai Zsolt, a párt országos el­nöke „A kisgazda eszmeiség és Magyarország jövője” címmel tart előadást, dr. Po- hankovics István, volt ipari és kereskedelmi minisztéri­umi államtitkár pedig a jelen­legi kormányzás gazdaság- politikai tevékenységéről mond kritikát. Minden ér­deklődőt tisztelettel várnak. Oroszláukölyök klub alakult. A Szekszárdon fél éve nyílott Peugeot VALL Autóház a legkisebbeket is magához szeretné kötni. Nemrégiben játékot hirdettek, melyben a 14 leg­több, a városban közlekedő Peugeot autó rendszámát, szám szerint 3650-et összegyűjtő gyere­ket hívták az elsőszülött oroszlánkölyök klubba. A gyerekek ajándékba trikót, sapkát, jelvényt kaptak, és még számos, az autóház által nyújtott kedvezményben lesz részük nekik és szüleik­nek. Tervezik, hogy a klub tagjai eljutnak majd Franciaországba a Peugeot gyárba is. fotó: g. k. A bírálat után bál következett Nem babonásak a szőlősgazdák Jól sikerült a borverseny Kurdon Kiemelkedő eredmények születtek a nemrégiben a kertbarátkor szervezésében megtartott 13. kurdi borver­senyen. Minden évben több kiváló bor kerül a bírák asz­talára. A mostani borok színre, ízre, zamatra, s főleg tiszta­ságra voltak jobbak a koráb­biaknál. Nem babonásak a kurdiak, amit igazolt az is, hogy az idén, a 13. versenyre mintegy 62 mintát tettek le az asztalra, 36 vöröset, és 26 fehéret. A fehérborokat bí­ráló bizottság elnöke a hő- gyészi Tóth László, míg a vörösborokat vizsgáló bi­zottság elnöke a kurdi Ta­kács János volt. Összességében 25 minta arany, 17 ezüst, 16 pedig bronz minősítést kapott, míg négyet oklevéllel jutalmazott az öt-öt tagú bizottság. Az arany minősítésűek közül ki­emelkedett Gondos János és Cser István olaszrizlingje, Nagy Sándor muskotály, Ta­kács János és Herr Péter kékfrankos, valamint Fordán Rudolf vegyes vörösbora. A többi aranyérmesről is szót kell ejteni, mert néhá- nyan kétféle mintát is hoz­tak, így Beberika Ferenc, Csordás József, Dékány Ottó, Gombik Ferenc, Hor­váth László, Juhos Szilvesz­ter, Kiss János, Pálfalvi Zol­tán, Ódor István és Szalai László. Valamennyi díjazott bort emléktárggyal jutalmaz­ták. A borbírálatot követő jól sikerült bátyus bálon az álta­lános iskola énekkara szere­pelt. Éjfélkor kétperces néma csenddel emlékeztek a közelmúltban elhunyt két kertbarátra, akik már nem érhették meg a bor ünnepét: Dékány Lászlóra és Takács Lászlóra.- péteri ­l K ■t r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom