Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1996. március 30., szombat Harminchét év és a Perczel-díj Harminchét éve érkezett Bonyhádra az Ablonczy orvosházaspár, hogy se­gédkezzenek a helyi kór­ház megalapításában. Az intézmény 1960. januárjá­ban kezdett üzemelni 29 ággyal. A lelkes házaspár teljes gőzzel belevetette magát a munkába, amiben nem volt hiány, hiszen 47 ezer fős körzet tartozott Bonyhádhoz. Az eltelt évekről kérdeztük Dr. Ablonczy Pált és feleségét. Mariann néni — Három évi osztályos munka után egymagám kezdtem meg a szakrendelést Bony- hádon, és ezt egészen 1974-ig folytattam - mondja Dr. Füredi- Szabó Mariann. - Ekkor vezet­ték be az úgynevezett sávos rendszert, így már hárman irá­nyítottunk belgyógyász szak­rendelést, de ezután is hozzám jött a legtöbb beteg kivizsgá­lásra. A klinikán tanították: ha egy beteg már látott téged, akkor attól kezdve tied a felelősség. Ehhez igazodtam mindig. — Az én feleségem szenve­délyes orvos és diagnoszta. Az évek folyamán úgy tapasztaltuk, hogy a népszerű orvos mindig gyanús a kórházi körökben. Épp ezért voltak konfliktusok is, pon­tosabban a kollégáknak voltak problémáik Mariann munkasze­retetével, népszerűségével. De a puding próbája az evés, az or­vosé pedig a beteg - mondja Pali bácsi. — A nyugdíjkorhatárt elérve még dolgozni szerettem volna, így felajánlottak nekem egy kör­zetet, amit nagy örömmel elvál­laltam, és gyógyítottam tovább hét éven át. Aztán mentem csak végleg nyugdíjba, és beindítot­tam egy kis magánrendelőt, mert ma is sokan keresnek fel bajaik­kal. Úgy érzem, mindig volt kellő türelmem, lelkierőm, és ta­lán szakmai tudásom is a gyó­gyításhoz. Ráadásul nagyon megszerettem Bonyhádot, őszinte, becsületes emberek él­nek itt. A gyógyításról még mindig nem mondtam le. Amennyiben rendbe jön a szemproblémám, újra szeretnék betegekkel foglalkozni - moso­lyog Mariann néni. Pali bácsi — Mindig érdekelt a tudo­mányos munka. Bonyhádra ke­rülésünkkor az epefesték kellék kutatásával foglalkoztam, egy féléves németországi ösztöndí­jat is kaptam a minisztériumtól. Az már csak az akkori politikai viszonyoknak köszönhető, hogy csupán egy drezdai klini­kára sikerült kijutnom, ott pe­dig nem foglalkoztak ezzel a vizsgálattal. Egyébként közel harminc közleményem jelent meg orvosi kutató munkámról, és országszerte tartottam elő­adásokat. — Milyennek találja a mai orvosi munkát? — A jó orvosnak nem vál­tozik a gyógyítás folyamata, mert ő „csak” vizsgál és gyó­gyít a hozzáférhető terápiával. Nem az orvos szerepe változott meg, hanem a technika. Ma az egészségügyben elsősorban er­kölcsi válság van, nehéz a mai körülmények között az ember­nek megőriznie a jó hangulatát. Én tulajdonképpen mindig úgy éreztem, hogy pályatévesztett vagyok, csak nem tudtam mó­dosítani - mosolyog Pali bácsi. - A gondolataimat azért igény­lik, az orvosi kamara meghívott a nyugdíjas tanácsadó testüle­tébe. Ma is nagyon érdekel a napi orvosi sajtó, és egy kisebb szakmai könyvtáram is van. Dr. Ablonczy Pál a márciusi ünnepi testületi ülésen átvette a város Perczel-díját. Mint négy- szemközt elárulta, szerette volna ezt megosztva, feleségé­vel közösen kapni. Erre azon­ban sajnos nem volt lehetőség. Az Ablonczy házaspár a na­pokban elköltözik a fővárosba. Egy színfoltját veszíti el általuk Bonyhád városa. Máté Réka Rejtett értékeink Sebestyén Géza munkássága A kiegyezés után ezrek és tízezrek kerekedtek föl, hogy az ország fővárosában, a vi­lágvárossá nyújtózkodó Bu­dapesten próbáljanak szeren­csét. A millióssá duzzadó nagyváros sokaknak biztos munkalehetőséget kínált, s ez befolyással volt családjukra is. A Kurdon házaló kereske­dőként élő Stern Zsigmond- nak 1878. február 11-én szü­letett Géza nevű fia, de két öccse már Budapesten látta meg a napvilágot. Zsiga bá­csi előbb a lóvasúton, majd villamoson volt kalauz, ami az akkoriban hőn áhított nyugdíjas állást jelentette. Fiait, akiknek egy irányban nyilvánult meg a tehetsége az Országos Színművészeti Akadémiára járatta. Géza mindvégig a legjobb tanulók közé tartozott, 1899-ben végzett és Désen kezdte meg pályáját. Pécsett, Temesvá­rod, majd Kolozsvárott lett jelentősebb társulatok tagja, s ahogy az 1930-ban kiadott A magyar társadalom lexi­kona mondja: „Színészi játé­kában, főként az erős, szug- gesztív ábrázolásban, ko­moly művészi eredményt ért el, jellemszínészi szerepkö­rében mindenkor élethű és valószerű figurát elevenített meg.” A korabeli színházak egy része szívesen vitte társulatát a nagyobb vidéki városokba, ezért jött létre olyan különle­ges képződmény, mint a buda-temesvári Magyar Színház, amelynek székhe­lyei egyúttal tevékenysége határait is jelezték. Sebes­tyén Géza 1909-től színész, majd színigazgató lett e tár­sulatnál. Ekkor már 1915-öt írtak. A háború évei alatt minden épkézláb férfit beso­roztak, Sebestyén pedig némi furfanggal bár, de ki tudta menteni pártfogoltjait. Egy alkalommal meghívta báró Hazai Samu honvé­delmi miniszert egy elő­adásra, amelyben Rómeó szerepét egy púpos fiúra osz­totta, s amikor Hazai kérdőre vonta, elé tette besorozott színészeinek listáját. Egy héten belül valamennyi újra játszhatott. Érdemeit a legmagasabb szinten is méltányolták, egy­szer egyenesen nemesi címet helyeztek neki kilátásba, amit ő azzal hárított el, hogy ugyan mi lenne a címere, ta­lán zöld mezőben villamos szakaszjegy? Az ellen meg végtelenül egyszerű édesapja tiltakozott, hogy fia érdemei okán őt ellenőrré léptes­sék elő vagy hivatalnokká tegyék... Békés István írja 1962-ben megjelent Új magyar anekdo­takincs című könyvében: „Sebestyén Géza elmés, él- ces s kissé bizarr figuráját színháztörténeti értékelésnél élesebben körvonalazzák azok az apró történetek, ame­lyek róla szólották, vele tör­téntek, hozzá kapcsolódtak, egész pályáján keringtek róla. Jeles színész volt, ügyes igazgató, de színpadi alakítá­sainak, színházi alkotásainak emlékével rég elment volna már az idő hajója - ha nem élnének eleven, csattanós bemondásai, és nem vetítené elénk mozgékony alakját egy emberábrázoló és korfestő legendakor”. Pedig színigazgatóként sem lebecsülendő teljesítmé­nye: előbb a miskolci szín­házat virágoztatta föl s állít­tatta helyre, majd 1924-től a budapesti Városi Színházzal tette ugyanezt. Nem volt könnyű dolga, hiszen a vá­rosatyák ahány színésznőcs- kének csak udvaroltak, mind Sebestyén nyakába akartak varrni. Bárdi Ödön, a Thália mosolya írója örökítette meg a színigazgató reagálását arra a kérdésre: - Rendben van már a társulat? „A mindig szellemes igazgató így felelt: - Már minden párt képvi­selve van, méltóságos uram - tört ki - a főváros urai véletlenül sem udvarolnának egy tehetséges színésznő­nek? .. Tréfáit, epés szellemessé­geit ma is szívesen olvassa az anekdoták kedvelője, de azért azt sem illik elfeled­nünk, hogy ő hozta először Budapestre Benjamino Gig- lit, ő fedezte föl Darvas Lilit, aki még az 1970-es években is tündökölt. Az 1936. április másodi­kén elhunyt Sebestyén min­denkit szeretett, csupán a pöffeszkedő önteltséget nem bírta. Egy ízben, amikor ren­dezőjének nem engedélyezett Az ember tragédiájához 200 statisztát, 287 új jelmezt s új díszletet, az mérgében azt mondta, akkor nem engedi, hogy neve a színlapon szere­peljen, mire Sebestyén meg­jegyezte: „Akkor marad Ma­dách egyedül...” Dr. Töttős Gábor m prímagáz OWÍSWWt&SÍXSMÍ KW«** % Minden jóban van valami rossz. így van ez a meleggel is. Meleg nélkül nem otthonos az otthon, de a meleg vagy drága (villanyfűtés), vagy büdös (olajfűtés), vagy kosszal jár (fa- és széntüzelés). Pedig mennyire jó volna mindezen hátulütők nélkül, egyszerűen csak élvezni a meleg minden egyes Celsius fokát... Közismert tény, hogy a PB-gáz a legjobb hatásfokú, legkényelmesebb, és egyben árban is versenyképes energiahordozó. Váltson erre a tiszta, környezetbarát, és kü­lönösen gazdaságos fűtési módra a nagy kapacitású PRÍMAGÁZ-tartállyal! Az 5 m3 befogadóképességű PRÍMAGÁZ-tartályt - átlagos otthoni gázfogyasztás mellett - egy átlagos fűtési szezon alatt mindössze 1-2 alkalommal kell feltölteni. A feltöltést a PRÍMAGÁZ tartálykocsijai végzik az Ön által megadott időpontban. És innentől kezdve csak egy mozdulat a termosztáton, és árad a meleg... A PRÍMAGÁZ-tartály telepítése a járulékos költségekkel együtt (telepítés, engedélyeztetés) körülbelül 170.000,-Ft + ÁFA-ba kerül. Ha felhívja a PRÍMAGÁZ (06-1) 265-70-92 hangpostafiókját, vagy visszaküldi címünkre a lenti szel­vényt, munkatársunk személyesen is felkeresi Önt és minden részletre kiterjedő, díjmentes felvilágosítást ad a PRÍMAGÁZ-tartályról, elhelyezéséről, használatáról és költségeiről. Gondolja meg és döntsön gyorsan! Cím: 1300 Budapest, Pf.: 225, 0 PRÍMAGÁZ —M—— PRÍMAGÁZ ENERGIA (§) I I I I I I I I I I I I I Ajánlatuk igen érdekes a számomra. Kérem, küldjék el munkatársukat, hogy személyesen világosítson fel a részletekről. "évnnnniínnnnnnnnnnnnnnnnmnnnnnnnnnnnnnnnnnn «-□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ t«l: □□□□□□□□ i I 4 4 «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom