Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-25 / 71. szám
1996. március 25., hétfő 5. oldal Hazai Tűkör Politikai üzengetések Az MDF szerint csak a frakció szakadt Egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a Magyar Demokrata Néppárt léte és szerepvállalása hozzájárul az ellenzéki együttműködés erősítéséhez. A többi között ezt sugallták a hét végi politikai megnyilatkozások. Az MSZP elnöksége rendkívüli ülésen vitatta meg a hét végi kongresszus elé kerülő beszámoló tervezetét, s állást foglalt az alapszabály módosításával összefüggő kérdésekben. Az elfogadott javaslat indítványozza az elnökhelyettesi tisztség bevezetését, az ügyvezető alelnöki poszt megszüntetését. Szorgalmazza, hogy - a jelenlegi 15-19 helyett - 9-15 tagú legyen a párt országos elnöksége, s azt is kezdeményezi, hogy a párt élére legfeljebb három alelnököt válasszanak. Az MDF helyi elnökeinek ülésén egybehangzóan megállapították: nem pártszakadás történt az országos gyűlés után. Csak a frakció tagjainak egy része távozott, de az új párt nem az MDF-ből szerveződik. Tíznél kevesebb szervezet szűnt meg, miközben több mint húsz új alakult. Az FKGP-vel fennálló viszonyról szólva megerősítették: ahol lehetséges, helyi szinten együttműködnek a kisgazdák képviselőivel. Pártközi, pártvezetői együttműködésről azonban mindaddig nem lehet szó, amíg a kisgazdapártra a jelenlegi stílus lesz jellemző. Az FKGP elnöke, Torgyán József azt jövendölte, hogy „Szabó Ivánék össze fognak borulni a Fidesszel, s a KDNP liberálisait integrálva csatlakozni fognak az SZDSZ jobbra át!-ot végrehajtó szárnyához, hogy azzal úgymond nemzeti liberális konglomerátumot hozzanak létre”. E törekvésnek azonban a Független Kisgazdapárttal- szemben nincs tömegbázisa. Az MDNP frakciójának értékelése szerint az MDF-fel sikerült barátságosan megosztozni a munkaszobákon és a technikai eszközökön. Megerősítették: elfogadják, hogy a parlamentben az erősorrendnek megfelelően foglaljanak helyet, s így a függetlenek mellé üljenek. Egy oktatási fórumon a Fi- desz-MPP képviselője hangsúlyozta: álmok, elképzelések helyett az oktatás meglévő lehetőségeit kellene megőrizni és csak egy-két területet fejleszteni. A diáklétszám fogyatkozása nem indokolja az iskolabezárásokat. Pamacs lesz a Göncölszekér rúdja végénél Mindjárt itt a látható semmi Jelenleg óránként 180 ezer kilométeres sebességgel közeledik a Föld felé a Hjaku- take-üstökös, amely ma lesz hozzánk a legközelebb: mindössze 15 millió kilométernyire. Március 25-én és 26-án derült időben már puszta szemmel is észrevehetünk egy halvány ködpamacsszerű foltot a Göncölszekér rúdja végénél. Néhány nap múlva pedig a Sarkcsillag szomszédságában figyelhetjük meg az üstökös több százezer kilométer átmérőjű, gázból és porból álló „fejét”, ami a Nap erősödő sugárzásának hatására fokozatosan alakul ki. A napsugarak felmelegítik a „látható semminek” is nevezett üstökös néhány kilométer átmérőjű, különféle anyagokból és jégből összetett magját. A befagyott jég és a gázok párologni kezdenek, az ultraibolya-sugárzás hatására alkotóelemeikre bomlanak. A párolgó gázok nagyon sok port sodornak magukkal. Ekkor megjelenik a mag körül az üstökös „haja”, s kialakul a „fej” együttese, amit halvány fénypamacsként érzékelünk az égbolton. A csóva porból és gázokból áll, s úgy fejlődik ki, ahogy a kométa feje - elliptikus pályáján - a Naphoz közeledik. A csóvát tehát a Napból szünet nélkül áramló, elektromosan töltött részecskék tömege, az úgynevezett napszél alakítja ki. A fej körüli porfelhőt a Nap fényének nyomása egyszerűen elfújja és a csóvában a gázokhoz társítja. Az üstökösök csóvája ezért mindig a Naptól távolodó, a mag haladásával ellentétes irányba mutat. A laboratóriumokban előállítható legritkább légüres tér is sűrűnek számít a csóva anyagához képest, amit csak irdatlan méretei tesznek láthatóvá. Ezeket, a néha több tízmillió kilométer hosszú égi képződményeket okolta évszázadokig az emberiség minden földi rosszért, holott ártalmatlanok. J. Nagy János Májusban lezárják az egyházak kárpótlására kijelölt ingatlanok listáját Természetben vagy pénzben? Az egyházi tulajdonrendezés Ugye még mindig meglehetősen kényes kérdés. Hagyományt és XXI. századi igényeket kell észszerű keretek között összekapcsolni, közelíteni egymáshoz. A kormányfő a múlt héten a lényeges kérdésekben látszólag megegyezésre jutott a történelmi egyházak képviselőivel. Platthy Iván címzetes államtitkártól kértünk tájékoztatást.- Az egyházi vezetők ez év elejére összeírták mindennemű ingatlanigényüket. Kiderült, hogy mintegy 4000 épületről van szó, de ezeknek csupán 40 százalékánál ragaszkodnak a természetbeni kártalanításhoz. Az elmúlt csaknem öt évben 2000 ingatlan ügyét sikerült megoldanunk, ezek 80 százalékát természetben kérték és kapták vissza az egyházak. Időközben kiderült, hogy sok, egykor gyönyörű, modem fel- szereltségű épület mára lepusztult romhalmaz, rendbehozataluk majdnem annyiba kerül, mint egy új felépítése. A kormány felajánlotta az egyházaknak a pénzbeni kártalanítást, s azok többnyire el is fogadták az ajánlatot.- Milyen összegű kárpótlást kapnak az egyházak és mikor?-Mintegy 100 milliárd forintról van szó. A kormányfő elmondta az egyházi vezetőknek, hogy ha az anyagi kárpótlást választják, számolniuk kell az ország gazdasági korlátáival, és el kell fogadniuk, hogy 2011-ig csak fokozatosan kerülhet sor kártalanításukra, de módosításra szorul az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény is.- Honnan teremtik elő' a kárpótláshoz szükséges forintokat?-Több, a költségvetést kímélő megoldás is szóba került. Például csereingatlan-alap létesítése, de van olyan egyház, amelyik kárpótlásul állami értékpapírokat is elfogadna.-Mikor kerülhet a törvénymódosítási javaslat a parlament elé?- Április második felére elkészül egy javaslat a kárpótlás pénzügyi hátterének biztosításáról, ezt követően májusban beterjeszthető lenne a törvény- módosítás tervezete. Ezzel véglegesen lezárulna az igénylista körüli vita is. (szalóky) Hétvégétől Budapesten forgatják az Evita című filmet Madonna rejtélyes érkezése Lángokban a Szabadság tér - tombol fiz argentin forradalom Evita- - vagy inkább Madonna- - lázban ég az ország. Mert kár is lenne tagadni, hogy önmagában egy filmforgatás már Budapestet sem hozza lázba. Ám a „pop nagyasszonyának” érkezése mindenképpen olyan szenzáció, amelyhez hasonlót csak Michael Jackson vagy a Rolling Stones érkezése idején élhettünk át. Nos, mint azt már hírül adtuk, szombaton megkezdődött és várhatóan egy hónapig tart Alan Parker angol rendező Evita című filmjének budapesti fogatása. Az első helyszín a televízió székháza előtti Szabadság tér volt, ahol szombaton és vasárnap forradalmi tömegjeleneteket vettek fel a kamerák. A film ugyanis az argentin forradalom idején játszódik és főszereplője Éva Peron, akit Madonna alakít. Az első két napon egyetlen sztárt sem lehetett látni, pedig ekkor már a Kempinski Szálló vendége volt a Che Guevarát alakító Antonio Banderas. A Szabadság tér szinte idegenforgalmi látványossággá vált. A forgatás helyszínét övező rendőrkordon túloldaláról jól lehetett látni a filmfelvétel részleteit. Szombaton a pirotechnikusoké volt a főszerep, hiszen robbantásoktól, lövöldözésektől volt hangos a tér. Vasárnap már inkább a lovak látványa vonzotta a kíváncsiskodókat. A többször megismételt jelenetben legalább száz, korabeli jelmezbe bújtatott statiszta játszotta el a tüntetést, amelyet a szintén korabeli lovasrendőrök oszlattak szét. Eközben füstgépek okádták a szúrós szagú működöt, amelytői nemcsak a Szabadság térre telepített műpálmafák, hanem a kíváncsiskodók is fuldokoltak. Mentők, tűzoltók álltak készenlétben, hogy a cseppet sem veszélytelen jelenetek biztonságára ügyeljenek. Több tucat kamion, korabeli autó és persze a stábot etető, itató „hadtáp” is a helyszínen tüsténkedett. Míg a tévészékháznál a kíváncsiskodók tömege előtt még javában forgattak, a Bazilika előtti Szent István téren már szorgosan díszletezték a következő helyszínt. A cégtáblák helyére az argentin feliratok kerültek. A hírek szerint Madonna a hét közepétől áll a kamerák elé. Érkezésének pontos idejét vasárnap délben még a Kempins- kiben sem tudták, de a kilencediken már készen várta a lakosztálya. N. Zs. Taláros kérdések. Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésén megvizsgálják: jogszerű-e, hogy a magasabb jövedelmeknek csak egy részét veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál. Arról is véleményt mondanak, hogy az ellenőrzött szervek a jövőben fel- lebbezhetnek-e az Állami Számvevőszék megállapításai ellen. Változhat a vakáció. Túl hosszú a nyári szünet az általános és középiskolákban. Ez ellentétes az európai gyakorlattal, ahol hosszabb a tanév, de több alkalommal szakítják meg szünetekkel a tanulást - mondta Magyar Bálint, a közoktatási tárca vezetője egy diákfórumon. Disputa az értékekről. Folytatódott az Értékvesztés és értékteremtés című konferenciasorozat. A részvevők - egyházak és oktatási intézmények képviselői, politológusok, közgazdászok - ezúttal elsősorban az oktatás, a család kérdésköreivel foglalkoztak. Emlékezés. Kossuth Lajos halálának 102. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeztek a budapesti Fiumei úti temetőben a reformkor kimagasló alakjának emlékét ápoló szövetség képviselői. Az 1993-ban Monokon alakult szervezetnek jelenleg 2300 tagja van. Védik a kultúrát. Közgyűlést tartott az írók Szak- szervezete. A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat kormányzati intézkedéseket sürget az irodalom és általában a kultúra jelentős felértékelésére és társadalmi elismertetésére. Az írók tiltakoznak a kortárs magyar irodalom, a könyv- és lapkiadás, a könyvkereskedelem intézményeinek aggasztó elszegényedése ellen. Diákkertészek. Az iskolakének századokon át fontos szerepet töltöttek be a felnövekvő korosztályok életre nevelésében. Hagyományuk feltámasztásával a Nemzeti alaptantervvel összhangban gazdagítható a környezeti nevelés eszköztára - állapították meg az erről tartott tanácskozáson. §iker az éterben. Immár kilencedszer nyerte a Magyar Rádióamatőr Szövetség válogatottja a rövidhullámú világbajnokságot, 21 nemzet képviselőit előzve meg. A tavalyi eredményt csak most hozták nyilvánosKik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos februári felmérése Göncz Árpád A legutóbbi felmérés szerint a Dunántúlon februárban huszonhárom politikus közül tizennégy népszerűsége nőtt, háromé változatlan maradt és csak hatnak a megítélése romlott. Az első és utolsó két helyezettől eltekintve 19 politikus megítélése többé-kevésbé közepesnek mondható. A legmeredekebben - 7 ponttal - Horn népszerűsége javult, ezzel együtt is csak 17. a listán. Az 50 ponton felüliek „klubjába” Keleti György mellett Gál Zoltán és Nagy Sándor is bekerült. Egyes politikusoknál az erős ro- konszenvet és a határozott ellenszenvet jelző szavazatok közel állnak egymáshoz. Ezt mutatja Tor- gyán esete, akit a megkérdezettek 16%-a nagyon rokonszenvesnek, 28%-a igen ellenszenvesnek talál. Az adatfelvétel ideje: 1996. február. Az adat- felvétel módja: személyes kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 336 fő a nyugati országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress Füzessy Tibor Szekeres Imre Szájer József Maczó Ágnes Deutsch Tamás ■I81 Horn Gyula 48 47 47 49 46 45 45 42 45 43 +1 +2 +6 +6-1 0-1-2 +7 +4-2 +4 Orbán Viktor Pető Iván Gál Zoltán Nagy Sándor .1^ .<.S> ^dED 43 .69 +2 50 „79 „95 +6 +1 40 43 43-2 +2 *4 61 43 42 +1-1-1 85 Giczy György 53 52 51 51 53 51 51 51 50 50 4S +1-2-1 +1 +3 +2 +2 +5 +2-3 +1 091 r* 00 o ,7 2 +1 ,79 ♦260 lsépy Tamás Csintalan Sándor Für Lajos Szabó Iván Boross Péter Torgyán József 49 45-1-1 mm e Bokros Lajos 27 +2 26 +3 mm Fodor Gábor I népszerűség (%) a nyugati országrészben népszerűség (%) országosan k ismertség <%) a nyugati országrészben : ismertség (%) országosan I
