Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-19 / 66. szám
1996. március 19., kedd Megyei Körkép 3. oldal A Tárgyalóteremből Á látnok vádlott, avagy ki ölte meg 0. Annát? Ezt a történetet a világ legjobb krimiírójának sem hinnék el, ilyent csak az élet tud produkálni. Hogy 1993. nyarán mi történt valójában Szedresen, azt csak a vádlott, Ignácz György tudja. Tény, hogy O. Annát, a kocsmai mulatság után már senki sem látta élve. Az eltűnése miatt indult eljárás során a vádlottat is kihallgatták, de értékelhető nyomra nem akadtak. Talán a feledés jótékony homálya bontotta volna az áldozat életét és halálát, ha a vádlott el nem követi azt a hibát, hogy Zombori álnéven levelet írat, amelyben tudatja, hogy Anna férjhez ment, s boldogan él Szegeden, ne is keressék. A nyomozás e levél kapcsán nemhogy lezárult volna, hanem éppen felélénkült, annál is inkább, mert a vádlott egy rövid ideig Szegeden élt. A felderíthetetlen szálak közé tartozik, hogy az egy utcában lakó vádlott és az áldozata között milyen kapcsolat volt. Lehet, hogy semmilyen, lehet, hogy a lány már korábban is érdeklődött a vádlott iránt, aki ezt vagy viszonozta, vagy nem. Ignácz György szokás szerint lopás miatt került a rendőrség érdeklődési körébe, de ő ezt az érdeklődést olyany- nyira nem viszonozta, hogy megszökött. Miután elfogták, előzetes letartóztatásba került. Ekkor jött az első fordulat, O. Anna ügyében vállalta a úgynevezett igazságvizsgáló gép használatát. Kiderült: a vádlott tudja, hogy a lány már nem él, s azt is, hogy erőszakos halállal halt meg. Később azt is elmondta, hogy szeretkezés közben ő maga fojtotta meg. Némi keresgélés után azt is megmutatta, hol találhatók a holttest maradványai. A szántóföldön a csontok nem is voltak különösebben mélyre temetve, s nem is találták meg valamennyit, de a szakértői vizsgálat bebizonyította, hogy O. Anna földi maradványairól van szó. A család el is temette tisztességgel. A vádlott viszont taktikát változtatott, minden korábbi vallomását visszavonta és azzal állt elő, hogy ő valójában látnok, aki a holttest hollétét „megálmodta”. Ekkor következett az elmeszakértői intézet, ahol - több hónapos megfigyelés nyomán - megállapították, hogy nem elmebeteg. A bírósági tárgyalás sem szűkölködött fordulatokban. Először egy hamis tanú leple- ződött le látványosan. A vallomás azt lett volna hivatva bizonyítani, hogy a vádlottnak semmi köze a levélhez, amiről a rendőrségen azt mondta, ő diktálta egy gyereknek. A tanú már bele is kezdett a nagy ívű vallomásba, amikor a vádlott rászólt, hogy már nem ezt kell mondani, mert megváltozott a program! Hogy valóban változzon, arról a vádlott maga is gondoskodott, amikor újabb fordulatot adott a történetnek, s „bevallotta”, hogy a barátját védte eddig, akit mint tettest meg is nevezett. Következett a pótnyomozás. A megnevezett személynek szerencséje volt, mert a O. Anna eltűnésének idején halt meg a nevelőapja, s a temetési előkészületekben is részt vett - dolgozott a kripta építésén - majd még azután is egy ideig nem tartózkodott Szedresen. Gyermekkori agysérülés miatt nem igazán beszámítható, a pszichológiai, elmeszakértői vizsgálatok ismét időt vettek igénybe. így történhetett, hogy majd három év múlva, tegnap hirdetett ítéletet a megyei bíróság dr. Vincze Zoltán vezette büntetőtanácsa. A vádlottat emberölésben mondták ki bűnösnek, s öt év hat hónap szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős, mert nemcsak a vádlott és védője, hanem az ügyész is fellebbezést jelentett be. Utóbbi súlyosítá- sért, a vádlott és védője felmentésért fordult a Legfelső Bírósághoz. Ihárosi Ibolya Újabb vízbefulladás Ismét életet követelt egy tó megyénkben. Ezúttal Váralja, az ottani halastó volt a tragédia színhelye. Vasárnap délelőtt L. Henrikné 59 éves mázai lakos a rendőrség vizsgálata szerint megcsúszott a meredek partoldalon, s belezuhant az ezen a részen hirtelen mélyülő mederbe. L. Henrikné - aki egy korábbi munkahelyi baleset miatt mozgás- korlátozott volt - a vízben lelte halálát. Szabó Józsefet Eötvös Loránd-díjjal tüntették ki Örülök, hogy végre megtört a jég! Mint arról már beszámoltunk, Szabó József, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója a múlt héten magas szakmai elismerést kapott. Az Eötvös Loránd-díjat Dunai Imre ipari minisztertől vette át, az ipar fejlesztésében végzett munkájáért. Szabó József elmaradhatatlan résztvevője a paksi rendezvényeknek, ezer szállal kötődik a városhoz. Március 15-én is ott volt a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésen, ahol számosán gratuláltak kitüntetéséhez. Itt kértünk rövid interjút a vezérigazgató úrtól. — Meglepte a kitüntetés? — Két okból is váratlanul ért. Egyrészt nem vagyok az az ember, akit ki szoktak tüntetni, másrészt az elmúlt csaknem egy évtizedben, mióta az atomerőmű építése befejeződött, az atomenergetika területéről senki nem kapott hivatalos elismerést. Ez kissé fájó volt a szakma számára, hiszen közismert, hogy a paksi atomerőmű mind termelési mutatóit, mind a biztonsági szempontokat tekintve világszínvonalon dolgozik. A díjnak azért örülök, mert azt jelzi, végre megtört ajég! — A fogalmazásából kihal- latszik, hogy nem csak saját tevékenysége, hanem kollégái munkája elismerésének is tekinti a díjat. — Nagyon komolyan gondolom, hogy valamennyi munkatársamnak szerepe van ebben a kitüntetésben. Az ipar területén nem lehet egyedül kimagasló eredményeket elérni, és ez különösen igaz az atomenergetikában! Rákosi Gusztáv Megyei „nem” a tolnai oktatási központra A jószándék hiányzott a testületből? (Folytatás az I. oldalról.) (tornaterem), amire igazából szükség lenne. Úgy gondolom, semmi probléma nincs, ha a pályázat sportcsarnok építéséről szól. A közgyűlés úgy vélte, ha ez az oktatási-kulturális centrum egy különálló intézményként is elképzelhető, akkor Tolna pályázzon nyugodtan, egyedül, építse fel, és a megye majd fizet bérleti díjat a testnevelés órákért. — Tolna nehéz anyagi helyzete vajon nem független attól, hogy tornateremre, vagy egy ilyen központra nyújt be pályázatot? — Úgy gondolom, a képviselők ebben az esetben is megosztottak lettek volna. Igazából én úgy hiszem, hogy ennek a kategóriájú gimnáziumnak ekkora méretű tornacsarnokra nincs szüksége. Különösen, hogy Tolnán két másik sportcsarnok is működik. — Jelenleg viszont az a helyzet, hogy 350 gyereknek továbbra sem megoldott a testnevelése. — Valóban, de hozzáteszem, ezt csak a legutóbbi közgyűlésen tudtam meg. Amikor tavaly átvettük az intézményt, a megállapodásban szerepelt, hogy a tornaterem-probléma megoldásáig > a város gondoskodik arról, hogy a gyerekek testnevelési oktatásban részesüljenek. Ügy gondolom, Tolnán van annyi szabad sportcsarnok-kapacitás, hogy megfelelő szervezéssel meg lehet oldani a problémát. Ha pedig van szabad kapacitás, felmerül a kérdés, kell- e 72 millióért építeni egy tornacsarnokot? Vagy inkább venni kell tízmillióért egy buszt az iskolának, amivel a diákok szállítását meg lehetne oldani. Rózsa Sándor, tolnai városatya, a megyei közgyűlés tagja meglepődött a közgyűlés határozatán. Véleménye szerint a jószándék hiányzott a testületből, a döntés ugyanis nem pénzügyi jellegű volt. A tolnai képviselő szerint is két alapvető probléma merült fel a beruházással kapcsolatban, amelyeket azonban Tolna megnyugtató módon tudott volna orvosolni. Az egyik kifogás az volt, hogy a megyének, mint fenntartónak kellene fizetnie a központ üzemeltetését. A város viszont hajlandó lett volna arra, hogy a testnevelés órákra eső részen kívül átvállalja a létesítmény fenntartási költségeit. Azzal az ellenvetéssel kapcsolatban pedig, miszerint a város nem biztos, hogy képes lesz 3 éven át 12 millió forintot az „asztalra tenni”, Rózsa Sándor kifejtette, hogy a tolnai önkormányzat megfelelő fedezetet tudott felmutatni a beruházásra. A városatya úgy tapasztalta, hogy sok megyei képviselő nem ismeri pontosan ezeket az információkat, ezért a közgyűlés ülésén javasolta, hogy csak később, alaposabb tájékozódás után szavazzanak a kérdésben. Javaslatát azonban elvetették. Ezek után az volt az érzése, a képviselők többsége „zsiger- ből” szavazott, eleve ellenezte a létesítmény megvalósítását, -sÚj szolgáltatásokat terveznek Vállalkozásban a dombóvári bölcsőde (Folytatás az 1. oldalról.) működteti a dombóvári bölcsődét úgy, hogy idén hat, jövőre öt, majd '98-ban négymillió forint támogatást kap a működtetéséhez az önkormányzattól. Mint az alapítvány ügyvezető igazgatójától Soponyai Mihálynétól megtudtuk, az alapítvány szeretné az összes bölcsődei gondozónőt átvenni. Alapszolgáltatásként a reggel hattól délután hatig való nyitva tartás lesz, amit különböző szolgáltatásokkal szeretnének kiegészíteni. Bár a pontos gazdasági számítások még nem állnak rendelkezésre, tervezik az igény szerinti hosszabbított nyitva tartást is, amit kiegészít a hétvégi ügyelet, a nyári gyermekhotel szolgáltatás, illetve tizenkét éves korig nyári gyermekmegőrzés. Szakszerű ellátást biztosítanának fogyatékos gyermekeknek is, amire bizonyára szintén van igény. Az alapellátáson túli szolgáltatásokért befolyó pénzt egyrészt az alapszolgáltatás fenntartására, másrészt a bölcsőde fejlesztésére, a szolgáltatási díjak mérséklésére szeretnék fordítani. Minderről ma kapnak részletes felvilágosítást a szülők, és a bölcsőde dolgozói is. - nagy Hírek Csányi László emlékszoba A Csányi László hagyatékából berendezett emlék- és kutatószoba megnyitására március 21-én, 15 órakor kerül sor Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola „E” épületében. Megemlékezést mond Módos Péter író, az Európai Utas főszerkesztője. Tévé a bonyhádi kórháznak Négy televízióval támogatja a Völgységi Takarékszövetkezet a bonyhádi kórház alapítványait. A készülékek a kórtermekbe kerültek, hogy a világ, a városkörnyék aktualitásait nyomon követhessék a betegek. A takarékszövetkezet ezzel szeretné elősegíteni a betegek gyógyulását. Bibliaismereti előadás Az Apostolok nyomában című bibliaismereti előadás- sorozat március 21-én folytatódik a dombóvári művelődési házban. A 17 órai előadás címe Hogyan éled túl a közelgő válságot. A rendezvény ingyenes. Az agrárkamara vendégei A Magyar Agrártudományi Egyesület nyugdíjas klubjának tagjai március 21-én a Tolna Megyei Agrárkamara vendégei lesznek. A kamara vezetői tájékoztatják munkájukról a nyugdíjasokat. Módosul a rendelet A szekszárdi közgyűlés szociális bizottsága március 19-én 15 órakor ülést tart. A képviselők a szociális rendelet módosításának tervezetét vitatják meg. Szőlőről, borról a városházán A Szekszárdi Szőlő és Borkultúra Alapítvány március 19-én, kedden 14 órakor tartja ülését a városházán. Új Bayer-kötet bemutatója Bayer Béla Tavirózsa című kötetének bemutatójára kerül sor március 20-án, szerdán, 18 órától, a szekszárdi Művészetek Házában. Az est házigazdája: Decsi Kiss János újságíró. Van mááásik, de az is sáros Úttalan utakon, Bonyhádon Nem először fordulnak lapunkhoz az olvasók: menjünk ki, nézzük meg, milyen az utcájuk! Nos, a bonyhádi Semmelweis utca képe magáért beszél. (Mondhatnánk ugyan, hogy van mááásik, hiszen a házak hátulról is megközelíthetők, de ott is hasonló a helyzet.) A jótékony fagy eddig utat csinált ott, ahová a pénzből nem futotta, azonban ahogy melegszik az idő, úgy dagad a sár, no meg a lakók feje e méregtől. Evek óta próbálkoznak az itt élők, hogy szilárd burkolat kerüljön a házak elé - hiába. Korábban ott feneklett meg a szervezés, hogy az utcában lakók közül nem mindenki vállalta, hogy a saját forintjaival is hozzájáruljon az építkezéshez. Azok, akik a szívükön viselik a problémát, hol a lakókhoz rohannak aláírásért, hol levelet küldenek a hivatalba, ahonnan többnyire csak sajnálkozó választ kapnak. A városban tizenöt, a Semmelweis utcaihoz hasonló utca illetve útszakasz található. Ahhoz, hogy a szilárd burkolat mindenütt elkészüljön, mintegy 33 millió forint kellene - tudtuk meg a műszaki osztályon, ahol azt is felidézték, hogy tavaly az önkormányzat egyetlen fillért sem tudott költeni új utak építésére, eltekintve telekalakításhoz kapcsolódó építkezésektől. A műszaki osztály az idén is besorolta a burkolat nélküli utakat, ám a csütörtökön a testület elé kerülő költségvetési tervezetben a beruházások között immár szintén „csak” járdaépítések és átereszkészítések szerepelnek. Egyetlen kivétel a Madách és a Jókai utca közötti nyaktörően hullámos út eltüntetése. Az egymilliárdos költségvetésből egyébként mindössze harmincmillió fordítható az idén Bonyhádon beruházásra, az utak, járdák felújítására költhető összeg pedig éppen annyi, mint 1982-ben, azaz ötmillió forint. Az ezredfordulóig pedig már csak négy évünk van .. . Hangyái Egy hely, ahol a néző kérdez Bokros Lajos jön a kaszinóba Közéleti kaszinó címmel új rendezvény-sorozat indul március 21-én, 19 órakor Szekszárdon, a Gyermekek Házában. A havonta egy alkalommal sorra kerülő kaszinó műsorának szervezője a Gemenc Interservice. — Mi célból és kik számára hozták létre a közéleti kaszinót? - kérdeztük Papp Tímea szervezőt. — A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, mint társszervezővel közösen a szekszárdi polgároknak szeretnénk fórumot létrehozni, ahol ismert közéleti, politikai személyeknek tehetik fel a kérdéseiket. Személyesen kérdezhetik meg mindazt, ami foglalkoztatja őket. — Mondhatnánk, hogy olyan talk-showra fog havonta egyszer sor kerülni, ahol nem a műsorvezető', hanem a néző kérdez? — így van, ez a dolog lényege. — Ki lesz a közéleti kaszinó első vendége? . — Három vendégünk lesz egyszerre az első kaszinói ösz- szejövetelen. A legközismertebb névvel kezdem, meghívtuk a lemondott pénzügyminisztert, Bokros Lajost. Rajta kívül vendégünk lesz Gyulai Gusztáv, az Operabál ’96 rendezője és Molnár György, a Kormány Vendégházak és Rezidenciák igazgatója, a Magyar Protokoll Szövetség elnöke. Ők fognak válaszolni a közönség kérdéseire. — Hol jelentkezhetnek azok, akik „kaszinózni” szeretnének? — A Gyermekek Házában, illétve nálunk, a Gemenc Inter- service-nél, a szekszárdi Széchenyi Üzletház I. emeletén. — Lesz-e belépődíj? — A szponzoroknak, a Budapest Banknak, a Sárszeg Áfésznek, a Cooptouristnak köszönhetően jelképes összeg, száz forint lesz a belépődíj. A Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak pedig ingyenes a belépés. Szeretettel várunk minden polgárt, akit érdekelnek a közügyek március 21-én, csütörtökön este a kaszinóba.- f kováts -
