Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-13 / 62. szám
6. oldal Gazdaság 1996. március 13., szerda Pályázati figyelő 1./ Közös gyökerekkel Európa felé a Kárpát-medencében élő fiatalok részére. A pályázatokban olyan gondolatok leírását, programterveket várunk, amelyek tartalmazzák: a nemzeti értékeket megőrző, az egyes kultúra értékeit ismertető, feltételező jövőképet. Egy olyan Európa-kép körvonalait, amelyben a pályázó fiatalok elképzelik jövőbeli életüket. Egy, a lakóhelyen, iskolában, baráti körben megvalósítható, saját erőre, gondolatokra támaszkodó programtervet, amelyet a pályázó fiatalok az év során megvalósítanak, amely témája az európai integrációs folyamat, figyelembe véve a pályázat címében megfogalmazott gondolatiságot. Beküldési határidő: március 29. 2./ A BSCA - Csodák Palotája pályázatot hirdet természettudományos jelenségeket játékosan és interaktívan bemutató eszközök készítésére. Pályázni három tevékenységre lehet: Meglévő eszközeink felújítása, szükség esetén újratervezése. Meglévő ötletek kivitelezése. A pályázó saját ötleteinek kivitelezése. A pályázatok beadási határideje: március 31. Bővebb felvilágosítás: a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Telefon: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Információs - Szolgáltató Irodában. Szekszárd, Béla tér 6. Telefon: 74/311—928. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Még egyszer a peronoszpóráról Vannak események, amelyekről nem lehet eleget beszélni. Ezek közé tartozik a múlt évi szőlőperonoszpóra-járvány is. Olyan méretű volt, amilyet az utóbbi fél évszázadban nem tapasztaltak. Az okokról még ma is vitatkoznak. Makó Szabolcs szakmérnök, Balatonboglári Borgazdaság Rt.: — Az ötvenéves átlaghoz viszonyítva a Dunántúlon 50- 100 mm-rel több volt a májusjúniusi csapadék. Sokszor naponta két-háromszor is megeredt az, eső. Harminc év óta nem volt országos fertőzés, a szakemberek és tulajdonosok nagy része nem érezte kellően a veszélyt. Az új gazdálkodók egy része a kórokozót nem ismerte fel. De akik felismerték a veszélyt, azok is tehetetlenek voltak, mert országosan hiányoztak a leghatékonyabb szisztematikus szerek. A jövőre vonatkozóan a hatékony jelzőszolgálat kiépítését haladéktalanul meg kell valósítani. Dr. Diófási Lajos igazgató, Dunántúli Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet: — Már 1994-ben figyelni kellett volna arra, hogy az átlagosnál melegebb és párásabb időjárás miatt a peronoszpóra több területen is „leperzselte”- a tőkék lombozatát. Ekkor képződtek az áttelelésre képes oospórák, amelyekből a tavalyi évi járvány kialakult. A tavalyi tél az átlagosnál melegebb volt, ez kedvezett az oospórák áttelelé- sének. A tavasz februárban kezdődött, májusban pedig a csapadékos időszak. A levelek májusban és júniusban 300 órán keresztül folyamatosan nedvesek voltak. A peronoszpóra akkor támadott, amikor a szőlő a betegségre a legérzékenyebb: a tavaszi erőteljes növekedési szakaszban, virágzás előtt, alatt és a kötődés után. A veszély lebecsüléséhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi 15 évben a fő figyelmet a lisztharmat és az atkák leküzdésére fordították. Emellett a zöldmunkákat, a hajtásválogatást, a csonkázást, hónalja- zást nem, vagy csak felületesen végezték el, ami a légmozgást gátolta, a levegő páratartalmát pedig növelte. Helytelen időpontokban, megkésve, néha ötletszerűen permeteztek és a szükséges lémennyiséget sem vitték rá a tőkékre. Amikor látták, hogy súlyos a helyzet, agyonpermetezéssel próbálták mérsékelni a kárt. Az sem elhanyagolható indok, hogy a növényvédőszer-árak rendkívül megemelkedtek. Emiatt a gazdák a piacon, ellenőrizetlen, de olcsóbb szereket vásároltak és azzal védekeztek. Hogy a jövőben mit lehet tenni ellene? A megelőzés mindennél fontosabb, a gyomirtás, a zöldmunkák és a permetezések meteorológiái mérésre alapozott időzítése a betegség sikeres elhárításának alapja. Mauthner Házikerti praktikák Ha elérkezett a március, akkor... .. .is találhatunk munkát. Amikor a talaj állapota és hőmérséklete megengedi, kezdhetjük a korai káposztafélék palántáinak kiültetését és a fejessaláta magjának helybevetését. Március 15-20-a között vessük el a május elején kiültetendő melegigényes paprika és paradicsom magját, laza szerkezetű tápdús talajba, műanyagpoharakba-, ládikákba, cserepekbe és tartsuk szoba- hőmérsékleten a lakás legnapfényesebb ablakaiban. A talajt tartsuk lehetőleg összegyűjtött hólével vagy esővízzel állandóan nyirkosán, de semmiképp ne öntözzük tocsogósra. A borsó, a petrezselyem, a sárgarépa vetését ne siessük el, mert a hiedelmek ellenére a hideg talaj gátja ezeknél a hideg- tűrőknél is a csírázásnak, és visszaveti a csíranövénykét a fejlődésben. A csíraállapotban bekövetkezett tavaszi fagy ki is pusztíthatja. Feltétlen várjuk meg a legalább 10 Celsius fokos felsőrétegi talajhőmérsékletet. A petrezselyemnél akár ennél több is lehet, mert pl. 10 Celsius foknál 3-3,5 hét, 15 Celsiusnál csak 2 hét a kikelés ideje. Egészségesebb állapotban hálálja meg a türelmet. Az ősszel kiültetett-dugga- toít, sekélyen gyökerező áttele- lők talajait sürgősen, óvatosan, kis, erre szolgáló kis kapával lazítsuk, mert a bojtos gyökérzetnek a normális fejlődéshez nagy a relatív levegőigénye. A május elején kikerülő paprika, paradicsom talajelőkészítésénél, de másnál is, legyünk figyelemmel legalább a három fő tápelemnél, a nitrogén- foszfor- és káliumnál (N.P.K.) a növények sajátos tápanyagigényére, ami fenti sorrendben a paprika és paradicsomnál 5-4-4, hagymaféléknél 4-2-2, gyökérzöldségeknél 4-3-5, csemegekukoricánál 8-10-4, burgonyánál 6-3-2, babnál 10-12-16 dekagramm műtrágya tíz négyzetméterenként, a termőrétegbe egyenletesen bedolgozva közepes táperejű, jó szerkezetű talaj esetében. A műtrágyaadagok N=34 százalékos ammóniumnitrátra P= 18-20 szuperfoszfátra és K=40 százalékos káliumklo- ridra vonatkoznak. Hiánybetegségek kivédésére a kereskedelemben kapható nyomelem levéltrágyák kiválóan alkalmasak. A kiskertben is ügyeljünk a kedvező és kedvezőtlen növénytársításokra. A szőlőben és a gyümölcsösökben is csak indokolt esetben végezzünk lemosó permetezést, a hasznos élőlények kímélése érdekében. Ha mégis kell, a kén és réztartalmú készítményeket részesítsük előnybe. A legelterjedtebb nyári balkonvirágunk a muskátli megnyurgult hajtásait harmadára vágjuk vissza. Szakái László Viszik a Crossbarkomténert. Sok éven át szolgálta a bonyhádiak telefonálását a képen látható konténerközpont. Az ősszel átadott elektronikus központ lehetővé tette, hogy ezt a régi, de még használható berendezést máshova szállítsák. Egy szállítási cég szakemberei igyekeznek megbirkózni a húsz tonnás teher átrakásával. fotó: bakó jenó Nőtt a megye állatállománya A Tolna megyei Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint hosszú idő óta először az elmúlt évben nőtt az állatállomány. Az 1995. december 31-i adatok szerint a termelők 50.000 szarvasmarhát, és 309 ezer sertést tartottak. Az állományok nagyobbik részét a gazdasági szervezetekben regisztrálták. így szarvas- marhából e körben istállózták az állomány bő háromnegyed részét, a sertéseknek több, mint a 60 százalékát. A gazdasági szervezetek szarvasmarha-állománya 1995- ben 2,9 százalékkal nőtt, ezen belül azonban a tehénlétszám hosszú idő után a múlt évben az év utolsó három hónapjában is nőtt. A múlt évben a sertések száma a gazdasági szervezetekben 12,2 százalékkal növekedett és ezen belül is az anyakocalétszám. A változást már év közben is lehetett tapasztalni, hiszen márciusban és júniusban egészen kisméretű csökkenést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, szeptemberbén pedig már nagyarányú növekedést. Az egyéni gazdálkodók körében a múlt év végén 10 ezer szarvas- marhát és 121 ezer sertést tartottak. Hosszabb távra visszatekintve elmondható, hogy az egyéni gazdaságokban a szarvasmarhák száma utoljára 1982-ben volt hasonlóan magas. Abban, hogy 1995-ben nem következett be a szokásos mértékű év végi állomány csökkenés, szerepet játszott, hogy az anyaállat-beállítási támogatás hatására megugrottak a létszámok. -mauMost érdemes PIONEER kukoricát termeszteni milyen szempontok alapján választja ki a megfelelő hibrid kukorica vetőmagot? Nálam a PIONEER-nak hitele VEÎ1 Nálam a PIONEER-nak hitele van. Büszke vagyok szakmai hírnevemre, nem engedhetek a minőségből. De a gazdasági nehézségek miatt nem tudok komolyabb összeget befektetni. Választanom kell a jó hibridkukorica és az intenzív termelési feltételek között. A Juliana és a Marista is bebizonyította, hogy extenzív körülmények között is magas hozamra képes, a termelés biztonságát garantáló, értékes hibrid. Ráadásul az idén a tavalyinál olcsóbb áron szerezhetem be. Természetesen ismét a PIONEER mellett döntök. Önnek ezt ajánlja a PIONEER: Örömmel tájékoztatjuk Önt, hogy a PIONEER hibrid kukorica vetőmagok ára most további 2 %-kal csökkent. A PIONEER hibrid kukoricát vásárlók a vásárolt mennyiség 2%-ának megfelelő plusz vetőmagot kapnak. A vetőmagot a vásárlást igazoló számla felmutatásával márc. 20-án és ápr. 17-én vehetik át a következő címen: Dombóvár, Kaposmag Kft., Kórház u. 2/a. 0 Az Önhöz legközelebbi PIONEER kukorica vetőmagot árusító cégek: KSZE RT. Szekszárd, telefon 74/411-923 • Kaposmag Kft: Dombóvár, telefon 74/365-044 • Intercooperation Rt. Szekszárd, telefon 74/418-230 • Jamag Bt. Szekszárd, telefon 74/312-333. Ha kitölti és címünkre (PIONEER, 1537 Bp., Pf. 453/ 347) márc. 21-én éjfélig visszaküldi az alábbi kupont, Ön egyike lehet a négy szerencsés győztesnek, akik 10 tele zsákot nyernek a legjobb PIONEER hibridekből. Ön szerint melyek a PIONEER hibridkukoricák előnyös tulajdonságai? FAO 200 FAO 300 FAO 400 FAO 500 POLKA JULIANA, CARLA MARISTA, CHIARA VOLGA