Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-07 / 32. szám
1996. február 7., szerda Megyei Körkép 3. oldal Megnyitó csütörtökön, Szekszárdon Közigazgatási napok Dél-Dunántúlon Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék közigazgatási hivatalai együtt szerveznek közigazgatási napokat, olyan módon, hogy négy hónapon át, havonta, előre eldöntött témáról, egy-egy rendezvény házigazdájának szerepét vállalja egy-egy megye. Adott napon a közigazgatás aktuális kérdéséről tartanak előadásokat, korreferátumokat. A nyitó .rendezvényre február 8-án, csütörtökön délelőtt kerül sor Szekszárdon, a téma pedig a közigazgatási bíráskodás. A közigazgatási napokat megnyitja dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka, a megyei hivatal vezetője, majd a témáról tart előadást dr. Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A közigazgatási bíráskodás másik oldaláról dr. Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke beszél. Korreferátumot tart dr. Major László, a Tolna Megyei Bíróság polgári közigazgatási kollégiumának vezetője, Bondomé dr. Szabó Edit, a Zala, és Vörös Tamás, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője. Kézjegy IL: A „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja tegnapi összejövetelén a tagok Wessely Gábort elnöki, Baranyai István- nét pedig titkári tisztségében erősítették meg, a tagdíjat pedig a duplájára emelték. A tegnapi Kézjegy-programon Bayer Béla - aki szintén tagja az egyesületnek - foglalta össze pályafutását, idézett műveiből, és dedikálta könyveit. Idén várhatóan három Bayer-verseskötet megjelenésére kerül sor. A „Tavirózsa” című gyermekverseket tartalmaz, márciusban várható a megjelenése. A Graubáprilisban, lau (Szürkéskék) című, német nyelven írt költeményeket magában foglaló könyv április elején, míg a Törésvonalak című versgyűjtemény év végén jelenik meg. A Kézjegy második antológiáját („Kézjegy II.”) áprilisban vehetik kezükbe az olvasók, Czakó Gábor előszavával, Baky Péter illusztrációival. A Tolna megyei tollforga- tókkal kapcsolatos hír, hogy a Somogy című irodalmi lap legfrissebb számában recenzió jelent meg a Kézjegy első antológiájáról. -sA gimnáziumhasznosításról A tolnai képviselőtestület - figyelembe véve a lakossági fórumon elhangzottakat - februári ülésén kíván visszatérni a volt tolnai gimnáziumépület hasznosításának kérdésére. A téma tárgyalásának előkészítését szolgálja a polgármesteri hivatal által február 9-ére, péntek délelőtt 10 órára szervezett megbeszélés, a tolnai városházán. A tárgyaláson ott lesz Lajtai Zoltán, a város főépítészé, valamint azok, akik korábban már jelezték, hogy konkrét elképzeléseik vannak az épület- együttes hasznosításáról. A megbeszélés célja az igények egyeztetése, összesítése, konkretizálása, a realitásokkal való összevetése. Az ezen szempontok alapján kidolgozandó anyag kerülhet később a bizottságok, illetve a testület elé. Farsangolnak a hőgyésziek A hőgyészi művelődési ház takarékossági szünet után a napokban ismét megkezdte munkáját. A régi megszokott ütemterv szerint újra a művelődési házban működnek az egyesületek, a csoportok. A ház a farsang jegyében kezdte meg a programjai szervezését. A vállalkozók, illetve az iskolások bálja után február 9-én, pénteken, a nyugdíjasok tartják farsangi báljukat. Szombaton, 10-én reggel 8 órakor a helyi sporthorgász egyesület - a tíz éves évforduló jegyében - tisztújító közgyűlésének ad helyet a kultúra háza. 15 órakor az általános iskola felső tagozatos tanulóinak farsangi bálja kezdődik. Vasárnap, február 11-én az ovisok tartják farsangi báljukat. PA kisebbségi ombudsman Szekszárdon A prognózis több munkát jósol A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat február 1-i ülésén az elmúlt év munkájáról és az 1996-os év feladatairól tárgyalt. Az ülés vendége volt dr. Kaltenbach Jenó', a nemzetiségi és etnikai jogok országgyűlési biztosa, népszerűbb néven a kisebbségi ombudsman. — Kevés, vagy sok a dolga a kisebbségi om- budsman-nak? — Nehéz erre válaszolni, ha a munkában rendelkezésre álló kis apparátust nézzük, amely sokszor munkaidőn túl is dolgozva igyekszik ellátni feladatait, akkor az ügyek száma sok, másrészt azt tapasztalom az országot járva, hogy az emberek nem igazán tájékozottak ezzel az intézménnyel kapcsolatban. Most kezd csak beépülni a köztudatba, így aztán prognosztizálható, hogy az ismertséggel párhuzamosan az ügyek száma is szaporodni fog. Az, hogy az intézmény kevéssé ismert, egyrészt a mi propaganda tevékenységünk hiányosságaira világít rá, másrészt arra, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer is újdonságnak számít még. — Milyen jellegű ügyek kerülnek ön elé? — Az általunk feldolgozott ügyeket kétféleképpen kategorizálják. Egyrészt aszerint, hogy milyen kisebbséget érint, másrészt hogy egyéni, vagy közösségi sérelemről van-e szó. Az esetek többsége a roma kisebbség ügye, de jelentős számú akad a többi nemzetiség soraiból is, egészen pontosan minden honi kisebbség képviselteti magát. Ami engem leginkább meglepett, az az, hogy szinte minden ügy egyéni sérelmet tár elénk, holott jól tudom, hogy a megalakult 800 kisebbségi önkormányzat rengeteg problémával küzd. Új maga az intézmény, nincsenek hagyományai, gyakran a környezet sem fogadja be, ennek ellenére kevés az indítványszerűen megfogalmazott panasz. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de valószínűleg drámai módon szaporodni fog azonban a jövőben, amikor az önkormányzatok szembesülnek majd a problémáikkal. Pontosan ezért módosító indítvány beadást fontolgatjuk a nemzetiségi törvény kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részével kapcsolatban, mert több idevágó problémával kapcsolatban nem tartalmaz megfelelő megoldást. Venter Marianna Pályázhatnak a tűzoltók A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma az önkéntes tűzoltóságok fejlesztése, működési feltételeinek javítása érdekében 1996-ban is pénzügyi támogatást nyújt. A rendelkezésre álló összeg felosztására e felhívás alapján pályázatot benyújtó önkéntes tűzoltóságok között kerül sor. A pályázat célja: A tűzoltási és kárelhárítási feladatokat ellátó önkéntes tűzoltóságok műszaki, technikai ellátottságának fejlesztése, elhelyezési körülményeinek javítása. Ezen belül kiemelten támogatott az egyéni védőeszköz beszerzés és a híradástechnikai fejlesztés. A pályázaton résztvehetnek azok az önkéntes tűzoltóságok, melyek cégbíróság által bejegyzettek, rendszeres tűzoltási és kárelhárítási tevékenységet folytatnak, önkormányzati pénzügyi támogatásban részesülnek... Az önkéntes tűzoltóságok pályázataikat 1996. március 10-ig juttathatják el a megyei tűzoltószövetségekhez. A pályázathoz szükséges „Adatlapokat” az MTSZ-nél és megyei szervezeteinél szerezhetik be az önkéntes tűzoltóságok. A megyei tűzoltószövetségek a pályázatokat javaslataikkal ellátva 1996. március 31-ig továbbítják az MTSZ- hez. A pályázatok elbírálását az MTSZ 1996. március 31-ig végzi el. A pályázati összegek odaítéléséről - szakmai vélemények figyelembe vételével - a belügyminiszter dönt majd. A megyék az állam hatalmi túlsúlya ellen Önkormányzatok kontra hivatalok (Folytatás az 1■ oldalról.) A testület legutóbbi ülésén szóba került, hogy ezzel kapcsolatban törvényességi észrevétel érkezett a Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjétóí, aki - az Alkotmányra hivatkozva - azt kifogásolta, hogy a közgyűlés a belügyminiszterhez fordult, holott az illetékes a kormányfő' lenne. „Formailag kizárt, hogy a Kormány határozata ellen a Közgyűlés a Belügyminiszterhez forduljon. írja az észrevételben dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka. Erre reagálva a hivatal vezetőjéhez írott levelében a . megyegyűlés elnöke az önkormányzati törvény 96. paragrafusára hivatkozva - amely leírja, hogy a belügyminiszter közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát, hatáskörét és a megyei közigazgatási hivatal tevékenységét érintő jogszabályok tervezeteinek előkészítésében - kijelenti, hogy szerinte a kérdéses kormány- rendelet visszavonása ebbe a körbe tartozik. Bach József szerint ettől eltekintve egy felterjesztés téves címzése önmagában nem valósít meg törvény- sértést. .. Hangyái Hírek A Megyéből Művelődéstörténeti vetélkedő A millecentenárium keretén belül művelődéstörténeti versenyt rendez Bátaszéken a II. Géza Gimnázium. A február 9-én, pénteken, 13 órakor kezdődő házi versenyen a gimnázium tizenhat csapata szerepel. Koncert Szekszárdon J. S. Bach és Vivaldi - egymással és egymás nélkül címmel február 15-én 19 óra 30 perces kezdettel Sebestyén János orgonaművész koncertjére kerül sor Szekszárdon, a Művészetek Házában. A koncerten közreműködik a Szekszárdi Kamarazenekar. A nyugdíjasok kérése A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetségének szüksége lenne egy középméretű lemezszekrényre, térítés ellenében is. Az ajánlatokat a hétfői fogadónapokon kérik a 74/319-739-es telefonon, vagy a Hunyadi u. 4. szám alatt 8-12 óráig. Hagyományőrző sváb bál A szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola és Grundschule idén is megrendezi műsoros, hagyományőrző sváb bálját. A rendezvényre február 17-én, 15 órai kezdettel kerül sor a Gyermekek Házában. A szervezők a rendezvényre a diákokon kívül szeretettel várják a szülőket, nagyszülőket is. „Ünnepeljen velünk!” Bekfi Istvánnak Cikóra, 19. születésnapjára kívánunk sok boldogságot: szüleid és testvéreid. Dunaszentgyörgy és Györköny költségvetés-készítés előtt Mit lehet még lefaragni? (Folytatás az F oldalról.) Horváthné Kolozsváry Ilona, Dunaszentgyörgy jegyzője elmondta lapunknak, hogy tavaly november végén a testület által elfogadott irányelvek alapján húsz millió forint hiányzik a tervezett kiadásokhoz képest, pedig fejlesztésekről szó nem esett. Most éppen azt vizsgálják, hol lehetne lefaragni a működési költségekből. Tételesen átnézik az intézmények költségvetéseit, van-e még lehetőség a takarékosságra. Javítana a helyzeten, ha sikerülne eladniuk a község tulajdonában lévő ingatlanokat, hiszen van három értékes épületük, vannak házhelyeik, ipartelepítésre alkalmas közművesített telkeik. Intézményt aligha lehet már bezárni Szentgyörgyön, bölcsőde 1991 óta nincs, tavaly ideiglenesen megszüntették a cigánykollégium működését. Ez évben először kommunális adót fizetnek majd a magán- személyek is, duplájára emelkedik a gépjárműadó, bár ez még így is kevesebb lesz mint sok más helyen. Györkönyben valamivel talán jobb a helyzet — tudtuk meg Rohn Mátyás polgármestertől. Az önkormányzat pénzügyi bizottsága már tárgyalt a költségvetési elképzelésekről, két változatot terjesztenek a testület elé, mindkettő szerint egyensúlyban tartható a bevételek és kiadások ösz- szege. A testület jövő hétfőn tárgyalja a költségvetést, az ott kialakuló elképzelést közmeghallgatáson véleményezheti a falu lakossága. A közmeghallgatáson elhangzó javaslatok, vélemények összegzése után ül össze újra a testület, hogy véglegesítse Györköny ez évi gazdálkodásáról szóló rendeletét. Az alapintézmények működtetése várhatóan itt is felemészti a mintegy negyven-negyvenkettő milliós bevétel felét, és bár idén emelkedtek a helyi adók, komoly önkormányzati beruházásokra Györkönyben sem gondolhatnak. —rákosi— • • „ügyeletes” vita Bonyhádon (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk érdeklődésére a bonyhádi jegyző, Kovács Péter megjegyezte: az ügyelet nem is szűnt meg. <5k nem utasítottak el egy kérést sem, „csupán” nem tudtak megegyezni a fizetendő összegben. Ettől függetlenül: az önkormányzati törvény és az önkormányzatok hatásköréről szóló törvény csak abban az esetben kötelezhet egy települést ilyen feladat ellátására, ha a másikban nincsen a feladat elvégzéséhez szükséges intézmény. A tegnapi egyeztetésig a bt. meghatalmazása Bonyhád területére, illetve Cikó, Kakasd, Mőcsény és Grábóc betegeinek hétvégi ellátására szólt. A nagymányoki ügyelet távozásával az a kérdés maradt, hogy mi lesz Aparhanton, Lengyelen, Kisvejkén, Nagyvejkén, Závodon és Mucsfán. Ezek a települések eddig ugyanis nem tudtak megegyezni Bonyháddal a költségek tekintetében. A hat település azt szerette volna, ha a havonta betegenként járó 21 forint felét a hétközi ügyeletre fordíthatják, és csak a másik felét adták volna a hétvégi ügyeletnek. Bonyhád azonban arra hivatkozott, hogy éppen a falvak ellátása kerül többe, és azt nem vállalhatja át - saját polgárai rovására - a városi ön- kormányzat. Kovács Péter lapunknak elmondta, hogy tavaly például hatszázötvenezer forinttal kellett kiegészíteni a társadalom- biztosítástól kapott összeget. Végül a hat település közül öt rábólintott arra, hogy a huszonegy forintot maradéktalanul át kell adni az ügyelet működtetésére, Aparhant polgár- mestere azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy mutassanak konkrét számokat a felmerülő költségekkel kapcsolatban. A vita elvi része lezárult, a megoldás tehát közelebb került. A megyei tiszti-főorvos kijelentette: a korábbi szinten kell az ügyeletet ellátni. A kistelepülések polgármesterei csalódottak: azt várják, hogy a minisztérium megváltoztatja a rendeletet úgy, hogy ők egy főre több pénzt kapjanak. Másként ugyanis aránytalanul nagy összegért kell ezeknek a falvaknak zsebbe nyúlniuk. Hangyái Dr. Kaltenbach Jenő fotó:GOTTVald károly
