Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-07 / 32. szám
1996. február 7., szerda Gazdaság 5. oldal A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A vámtörvényről A vámtörvény a végrehajtási utasítás tükrében címmel előadás és konzultáció lesz 1996. február 14-én 10 órakor Szek- szárdon, a Vállalkozók Házában. Részvételi szándékukat és a témával kapcsolatos kérdéseiket a kamara ügyfélszolgálatán szíveskedjenek jelezni. Török üzleti kapcsolatok 1996. február végén folytatódnak a Magyarország és Törökország közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését célzó tárgyalások. A tárgyalásokhoz a magyar álláspont kialakításához szükséges az üzleti-kereskedelmi szféra, a vállalatok és a vállalkozók észrevételeinek, esetleg gondjainak, megoldandó kérdéseinek ismerete, amelyeket az IKM és a MKIK gyűjt össze és továbbít. Várjuk azoknak a vállalatoknak és vállalkozóknak a jelentkezését, akik török üzleti kapcsolattal rendelkeznek, illetve a már meglévő kapcsolat mellett úja't létesítenének. Kiállítások, vásárok A Kereskedelemfejlesztési Alapból támogatott Nemzet-- közi Autókiállítás és Szakvásár lesz 1996. április 13-21-ig, valamint Nemzetközi Közlekedési és Logisztikai Szakvásár lesz 1996. április 13-18 között Lipcsében, az Új Vásárterületen. Részvételi díj: 29.950 Ft/ négyzetméter. Jelentkezési határidő: 1996. február 15., Jelentkezés: Interpress Kiállítások Kft. 1364. Budapest, Irány u. 1. Seifert Ibolyánál és Kovács Rékánál. Tel: 266-0780,- 0781,-0782. Millecentenáriumi Kiállítás és Vásár lesz nemzetközi résztvevőkkel 1996. aug. 9-től 20-ig Ópusztaszeren, a Magyar Világfalu területén. A kiállítás fő témája: Magyarország helyzete, fejlődése a régiók bemutatásával. Csatlakozási modellek az Európai Unióhoz. Szabad terület: 2.000 Ft+ÁFA négyzet- méter, fedett terület 15.000 Ft+AFA/négyzetméter. Jelentkezési határidő: február 28. Törvénymódosítás előtt az adóelőleg levonásáról Új varázsszavak: adójóváírás, arányosítás, sávos-kulcsos tábla (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Hózsa Istvánt az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának jogi osztályvezetőjét kértük arra, hogy próbálja meg hétköznapi magyar nyelven elmondani, mi van a törvényben, s mit tehet az állampolgár, hogy ne legyen adótúlfizetése, és mit tehet a munkáltató ugyanezért. A kérdésre válaszolva az osztályvezető elmondta, hogy a törvény alkalmazói, vagyis az APEH és a levonásról gondoskodó szakemberek rájöttek, az alkalmazandó szabályok nagyon komplikáltak. Ennek elkerülése érdekében a bérkifizetők az egyszerűbb módszert választották. Többet vontak le, mert ezzel kevesebb munkájuk volt. — Mit ír elő a törvény, hogyan lehet adóelőleget levonni, és mikor kell egyik, mikor lehet a másik módszert választani? — Két táblázat van a törvényben, az összevont adóalap, vagyis az adóelőleg táblázat, és az úgynevezett sávoskulcsos, vagyis a bértábla. Akinek csak bérből származik a jövedelme, annak a sávos szerint számolják ki az adóját és adóelőlegét. A normál adótábla szerint kilencszázezer összjövedelemnél 325 500 forint személyi jövedelemadó adó jön ki egy évre, a sávos kulcsok szerint pedig 268 900 forint, ami azt jelenti, hogy ha csak bérből van jövedelme, akkor 56 600 forinttal kevesebb, mint ha ezen kívül bár- honnét származik jövedelme. Adójóváírást úgy lehet alkalmazni, ha a munkavállalónak bérből, és máshonnét is van jövedelme, akkor arányosítani lehet a kettőt. Meg kell határozni, hogy mekkora az összjövedelemben a bér, és a máshonnan származó jövedelem összege, és ebben az arányban lehet jóváírni. — De, mi az az adójóváírás? — Ez azt jelenti, hogy bér- jövedelmekre sávonként kisebb adókulcsok vannak meghatározva, s akinek csak bér- jövedelme van, e szerint adózik. — Ha mindkettő, akkor pedig arányosítani lehet. De kell-e, és minek alapján? — Ha nemcsak bérjövedelem van, akkor az összevont adóalap tábláját kell alkalmazni az adóelőleg kiszámításánál. Tehát, ha a munkavállaló tudja, hogy például megbízási szerződés alapján díjat vesz fel, a törvény szerint erről nyilatkoznia kell, és akkor már az összevont tábla szerint adózik, tehát az adóelőleget is e szerint kell számítani.- A két táblát arányosítani kell, vagy lehet?- A törvény a munkavállalóra hárítja a nyilatkozat kötelezettségét. Ha nyilatkozott, akkor kellene a munkáltatónak azt a komplikált eljárást választania, amely során figyelembe veszi a munkavállaló egyéb jövedelmét is - amelyből a másik kifizetőhelyen már levonták a negyven százalékot - s arányosítja a két táblát. Természetesen plusz munkát jelent a munkáltatónak, ha vállalja az év közbeni folyamatos arányosítást, s e szerint számítja az adóelőleget. Ebből következett, hogy sok munkáltatónál, az egyszerűség, és a biztonság kedvéért túl sok adóelőleget vontak le - fejezte be a törvény és a helyzet magyarázatát az APEH osztály- vezetője. Ihárosi Földárverés Szekszárdon - mérsékelt érdeklődés, magas árak „Csak kínomban vettem erdőt” (Folytatás az 1■ oldalról.) Az érdeklődés tehát mérsékeltnek mondható, legalábbis ahhoz képest, hogy pár nappal ezelőtt Szedresen a meghirdetett árverésre 250-en regisztráltatták magukat. Akkor az ország minden részéből - Győrből, Komáromból, Budapestről, Veszprémből, Nógrád megyéből - érkeztek a helyiek mellett licitálók, és ez annyira meglepte a kárpótlási hivatal munkatársait, hogy aznap csak az adatfelvételre jutott idő. így az árversére Szedresen csak hétfőn kerül majd sor. Ahhoz képest viszont így is sokan voltak Szekszárdon, hogy apró területekre (18 ha erdőre, 6000 négyzetméter szántóra, 4 ha legelőre és 600 négyzetméter gyümölcsösre) lehetett csak licitálni. Az árverésen elsősorban azok vettek részt, akik később adták be a kárpótlási igényeiket, és így kissé megkésve jutottak a kárpótlási jegyükhöz. Hétfőn és kedden a legkedvezőbb vételhez az a licitáló jutott, akinek 500 forint/ aranykoronáért sikerült vásárolnia, ezt azonban kevesen mondhatták el magukról, hiszen a legmagasabb összeget egy aranykorona erdőért adták, ami 40000 forint volt. Az árverés vezetője azt is elmondta, hogy jóval több volt a kárpótlási jegy és így a kereslet is, mint amennyi termőföldet meghirdettek. Sokan voltak azok is, akik bár vásároltak földet, de még mindig nem tudták a rendelkezésükre álló kárpótlási jegyüket elkölteni. Egy idősebb úr - a nevét nem kívánta megmondani - kérdésünkre, hogy mire sikerült licitálnia, azt válaszolta: „Csak kínomban vettem erdőt, mert a közös tulajdont nem szeretem és egyébként sem értek egyet a jelenlegi erdőtörvénnyel, de nem volt más lehetőségem. A kárpótlási jegynek szinte semmi értéke nincs, így el kell költeni földre vagy erdőre, kinek mi jut, mindegy, mert különben elveszik. Rettenetes ami itt folyik, egymásra licitálunk, felverjük az árakat, már elnézést a kifejezésért, de hülyét csinálunk magunkból, mert rákényszerí- tenek bennünket. Mi lesz azzal a sok kárpótlási jeggyel ami még az embereknél van? Mit lehet rajta venni? Vagy keretezzem be és mutogassam majd az unokáimnak?” Hogy kevés a kárpótlásra kijelölt földterület, ezt már az illetékesek is tudják. Azt mondják nincs miből újabb területeket kimérni. Négy évvel ezelőtt, amikor az első földárverésekre került sor és az árveréseken rendre megmaradtak a kijelölt földek, mert olyan kevés volt az érdeklődő, és ami elkelt az is csak 500 forintért, akkor senki nem gondolta volna, hogy hamarosan megváltozik ez a helyzet. Bár már az utolsó hónapjaiban „jár” a kárpótlás, azért még koránt sincs vége, hiszen több mint hatvan településen lesz II/2-es földárverés, és legalább negyven helyen reklamáció, adatmódosítás, csúszás miatt lehet majd újból licitálni. -mauAlapítvány „A kályhás szakmáért” Ne haljon ki a mesterség „A kályhás szakmáért” címmel alapítványt hozott létre az év elején Szekszárdon hat személy. Az alapítvány céljáról a kuratórium elnöke, Alexander Sütsch tájékoztatta lapunkat: A több, mint húsz éve Németországban élő férfi hőgyé- szi kályhás családból származik, maga is ezt a mesterséget tanulta annak idején. Mint mondta, az alapítvány célja a kihalásban lévő magyarországi kályhacsempe készítő és cserépkályha építő szakma tradícióinak támogatása, a szakma megmentése. A valamikor egy mesterség - csempekészítés, cserépkályha építés -, ugyanis napjainkra csaknem teljesen ketté szakadt. Az alapítványt tevők szeretnék, hartem halna ki a kályhás mesterség, ezért támogatják az ipari tanuló képzést. Szándékukban áll tanulmányi versenyeket, továbbképzéseket, szakmai ankétokat szervezni, pályázatokat kiírni, szakirodalom kiadását támogatni. Elképzeléseik között szerepel a kályhás mesterséget, csempekészítést bemutató múzeum kialakítása is. Külföldi Kell az utánpótlás szakmai kapcsolatokat szándékoznak kiépíteni a kölcsönös tájékoztatás, szakmai tapasztalatcsere céljából. Az alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. A kuratórium titkára Spengler Ferenc, a dombóvári kályhás dinasztiát képviseli. A kuratórium tagjai: Szűcs József Szekszárd, Stocker Antal Zomba, Stefanné Mészáros Lívia Hőgyész, Hajdú László Püspökladány. - jki A csőd szélén egy sikerágazat Ha a csirkések hatmilliárdot veszítenek, az állam sem nyerhet Jó évet zárt tavaly a baromfiipar, mintegy 35 százalékkal növekedett a termelés és az export. A tenyésztők és feldolgozók szerint azonban lehet, hogy mindez immár a múlté. Szakértői számítások szerint ugyanis az 1996-ra tervezett 3-3,5 milliárd forinttal kevesebb támogatással az átlagos hatékonyságú feldolgozó üzemek gyakorlatilag elvesztik az utóbbi években nehezen megszerzett külpiacaikat. Kállay Béla, a Baromfi Terméktanács titkára az 1990-1992 közötti időszakra emlékeztet, amikor a magyar baromfiexport drasztikusan a felére esett vissza. Történt mindez azt követően, hogy az ágazat 1990-ben mintegy 160 millió dolláros veszteséget szenvedett el a külpiacokon. Ekkor került csődbe, illetve felszámolásra a húsz világszínvonalú feldolgozó üzem többsége. Ilyen körülmények között indult meg a privatizáció. S két- három esztendő alatt sikeres - és az ágazat szempontjából meghatározó - vállalkozássá fejlődött Kelet-Magyarorszá- gon - a kisvárdai, a debreceni, a hortobágyi nagyvállalatok romjain - a Hajdubét Rt. A dél-alföldi feldolgozókat tömörítő Conavis Rt. pedig 1995-ban már 15 milliárd forintos, főként exportból származó árbevételt könyvelhetett el. A sikertörténet része a Hun- gerit és a hernádi vágóhidak fejlődése is. 1994-95-ben végképp bizonyítottak. A kisgazdálkodók termelői kedve töretlenül - sokszor túlszárnyalva a piaci igényeket - fejlődött. Tisztes, bár az árbevételhez képest nem túl magas nyereséget könyvelhettek el a feldolgozó közvetítők. Most, három esztendő múltán ismét válságba került a baromfiipar. A terméktanács főtitkára úgy véli: ha nem sikerül utólag módosítani az exporttámogatási kulcsokat, mintegy 55 ezer tonnával kevesebb lesz a feldolgozók alapanyagigénye, ami azt jelenti, hogy a brojler- csirketartók 6-6,5 milliárd forint bevételtől esnek el az idén. Ám emiatt az állam is jelentősen károsodik. Kállay szerint kétmilliárd forint árán az ágazat megrázkódtatás nélkül elviselné a megszorítást. Újvári Gizella DOUWE Egberts Paloma - megéri az árát!
