Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

1996. február 21., szerda 5. oldal Hazai Tükör után a szocialistáknak nem volt más választásuk, mint az új adótörvény elfogadása. Mára kiderült, hogy a törvény alapo­san félresikerült.- A pénzügyminiszter le­mondása nem volt váratlan - jó néhányszor kilátásba helyezte már -, legfeljebb az, hogy ép­pen most került sor rá.-Az államháztartási reform azonban nem egyetlen minisz­ter személyéhez kötődik, ezért meggyőződésem, hogy min­denképpen folytatódni fog. Békési László (MSZP):- Az idei szja-törvény készí­tőit jó cél vezérelte, de a kivite­lezés csapnivalóan sikerült.- A cél az volt, hogy lehető­leg mindenki egyformán vi­selje az adóztatás terheit, il­letve, hogy az eltitkolt bevéte­lek is adóztathatóvá váljanak. Csakhogy ebben az esetben nem a jövedelmek eredete, ha­nem nagysága a mérvadó, ezért diszkriminatív megoldás és sú­lyos hiba a két lakossági cso­portra érvényes kétféle adó­szisztéma. Meg kell büntetni a csaló vállalkozókat - ez a tö­rekvés érvényesült abban, hogy végül a kettős adójóváí­rással és a 48 százalékos, pél­dátlanul magas adókulccsal megszületett a torz rendszer, amelynek végrehajtása, köve­tése szinte lehetetlen.- Ellentmondást látok a tör­vény szövege és az APEH ál­lásfoglalása között is. El tudom képzelni, hogy később éppen az APEH bünteti meg a mun­káltatókat, ha a törvény betűje szerint nem a maximumot von­ják le.- Rossz tehát az egész rend­szer, mégis azt hiszem, hogy generális módosítására talán csak jövőre kerül sor. Pedig többen előre jeleztük a kabi­netnek, hogy bajok lesznek. Hibás a kormány, ám azok is, akik áthajtották a parlamenti szavazást. Bokros Lajos csak egyike a felelősöknek.-T- Tartok attól, hogy Bokros távozása után lelassul a gazda­ság átalakításának folyamata. Takács Mariann Már a parlamenti tárgyalás, majd az idei első bérfizetések nap­jaiban éles bírálatok és viták kereszttüzébe kerültek az 1996. évi adójogszabályok. Most az SZJA-törvény módosítására készül a kormány, s napokon belül őrségváltás lesz a pénzügyi tárca élén. A két kormányzó párt egy-egy ismert közgazdász képviselőjét arról kérdeztük, mi a véleményük az adóügyi bonyodalmakról, s milyen fejlemények várhatók a gazdaságpolitikában. Ungár Klára (SZDSZ):-Az adózási szabályok tol- dozása, foldozása, és - attól függően, milyen lakossági kör voksait akarja megszerezni az MSZP - bizonyos csoportok kivételezettsége várható az év hátralévő részében.- Véleményem szerint széles rétegek számára már az is elvi­selhetetlen, hogy jelentősen nőttek adóterheik. A nehezen kezelhető számítási technikával együtt járó további levonások pedig sokkolják az embereket.-Az SZDSZ tavaly nyáron és ősszel több konkrét javasla­tot tett le a Pénzügyminiszté­rium asztalára. Ezek lényege: egyetlen adótábla, egyszerűbb számítási módszer, s adóked­vezmény azoknak, akiknek fő­állású jövedelmük mellett más bevételük is van. A PM illeté­kesei azonban kőkeményen ki­tartottak saját verziójuk mel­lett.- Emlékezhetünk: az MSZP őszi kongresszusán minden­képp be akarták jelenteni, hogy az Érdekegyeztető Tanács rá­bólintott az új adótáblára. Ezek Adótörvény, adóelőleg, őrségváltás a pénzügyi tárca élén... Ön mit szól hozzá? Rabártól Bokrosig A rendszerváltás óta eltelt öt évben öt pénzügyminisztert „fogyasztott el” az ország. Bok­ros Lajos egy évig bírta. Lehet­séges utódjáról megkezdődtek az egyeztető tárgyalások. A sort Rabár Ferenc nyitotta meg. 1990. május 24-től de­cember 19-ig állt a Pénzügymi­nisztérium élén. A rendszervál­tás után ő szembesült először az IMF kemény feltételeivel, és a taxisblokád idején is helyt kel­lett állnia. Utódja, Kupa Mihály különösen tűrőképesnek bizo­nyult: 1990. december 20-tól 1993. február 12-ig vezette a tárcát. A gazdaság egészének rendbetételét célzó terveivel hívta fel magára a figyelmet. Stílusát, humorát még az adófi­zetők közül is sokan kedvelték. Örökét az 1993. február 24-e és 1994. július 15-e közötti idő­szakra Szabó Iván vette át. Ő ipari miniszterből lett pénz­ügyminiszterré. Akkor állt a tárca élén, amikor vészesen csökkent a GDP, és a választá­sokat előkészítendő, meghirdet­ték a gyorsítási programot. A választások után hivatalba lépett koalíciós kormánynak Békési László lett az első pénz­ügyminisztere. 1994. július 15- től 1995. február 28-ig töltötte be tisztét. Vannak, akik „az el­vesztegetett egy év” kárvallott­jának tekintik. Tőle Bokros La­jos vette át 1995. március 1-jé- től a váltóbotot. Megszorító in­tézkedéscsomagja miatt a leg­népszerűtlenebb politikussá vált. Türelmi tartalékai február 18-án fogytak el, és a hónap végén búcsúzik. T. M. Korai tiltakozás átszervezés ellen Kedden is napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a Ház ülése, majd két olyan törvényjavaslat is terítékre került, amely életünk rendhagyó, vagy más szóval rendkívüli ese­ményeihez, a tűzoltóság, illetve a polgári védelem beavatko­zását igénylő történéseihez kapcsolódik. Gyimóthy Géza az FKgP ne­vében szót emelt az ellen, hogy bizonyos mezőgazdasági szervezetek kettős irányítás alá kerüljenek. Értesüléseik szerint ugyanis van olyan terv, hogy az erdészeti, a földügyi, a növény- és állat-egészség­ügyi szakigazgatást, a minő­sítő intézeteket, a kárpótlási és földhivatalokat a tervezett egységes megyei közigazga­tási hivatalok alá rendelik; szakmai irányításuk azonban az FM-ben maradna. Kis Zoltán, az FM államtit­kára kijelentette: még semmi­lyen döntés nem született. Az említett, úgynevezett dekon- centrált szerveket - két sza­kaszban - most világítják át. Irányításuk pedig valószínűleg olyan marad, mint a jelenlegi, ha az FM eleget tud tenni a kormány bizonyos takarékos- sági igényeinek. A polgári védelemről szóló új törvény megalkotásával gyökeresen megváltozik a te­rület helyzete. Tevékenysége - hosszú idő után először - újra civil feladattá válik, s a tennivalókat államigazgatási, önkormányzati és polgári vé­delmi szervezetekre bízzák. Előtérbe kerülnek a béke idő­szakára jellemző, elsősorban humanitárius és katasztrófa- védelmi feladatok. így például az árvizeknél, a vegyi és más hasonló baleseteknél nyúj­tandó segítség. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzol­tóságról szóló törvény szerint a gazdálkodó szervekben léte­sítményi tűzoltóság működte­tését rendelik el. Az önkéntes tűzoltóságok szervezeti formá­ját egyesületről köztestületre változtatják. Bevezetik a tűz­védelmi bírságot, s ezt a köte­lezettségek megsértésekor szabják ki. (simonffy) Keresse a következő címeken: Elektronic 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 1. • Hirt Ferenc 7090 Tamási, Fő u. 10. Gyakori gond a ledolgozott évek igazolása Visszatérőben a munkakönyv Egy munkaügyi tanácskozás tanúsága szerint az idén első­sorban a munkaügyi ellenőr­zés, a nyilvántartás, valamint a munkakönyv újbóli beveze­tése foglalkoztatja a szakem­bereket. A munkakönyv esetleges ismé­telt bevezetése minden munka- vállalót érint. Várható tehát, hogy sok szó esik róla az Ér­dekegyeztető Tanács március 1-jei plenáris ülésén is. A Magyar Munkaadói Szö­vetség tegnap rendezett konfe­renciáján a munkaügyi tárca il­letékesei elmondták: még nem eldöntött a kis könyvecske jö­vője. Sokak szerint bevezetése ke­véssé indokolt, mivel adatait ál­talában pótolják azok az igazo­lások, amelyeket a munkaadók nyújtanak be munkavállalóik­ról. Ugyanakkor az sem tagad­ható, hogy a munkavállalók gyakran nehezen tudják doku­mentálni munkában töltött éveik számát. Vita van arról is, hogy a munkakönyv közokirat legyen-e, vagy sem, illetve hogy előfeltételként szolgál­jon-e a dolgozó alkalmazásá­nál. A tartalmát illetőleg csak a munkavállalói oldal véli úgy, hogy a munkakönyvnek refe- renciajellegű iratnak kellene lennie. 31 százalékkal drágul a víz- és csatornadíj 1100 település kap támogatást A költségvetés az idén 2,5 mil­liárd forint hozzájárulással mérsékeli a legmagasabb ön­költségű ivóvíz- és csatorná­zási művek felemelt díjait - közölte kedden a szaktárca képviselője. A támogatás nyomán - az ár­emelések ellenére - a köbméte­renkénti vízdíj egyetlen telepü­lésen sem lehet több 114,2 fo­rintnál, áfával együtt. A víz- és csatornadíj együttes összege pedig - szintén áfával - nem haladhatja meg köbméteren­ként a 190,4 forintot. A tárcaközi bizottság elbírá­lása alapján 1100 település ré­szesül támogatásban. A Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsé­gében tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a támogatás a lakossági ivóvíz- és csator­nahasználati díjak meghatáro­zott összeghatáron felüli ré­szének ellentételezésére szol­gál. A hozzájárulást a szolgál­tató vállalatok kapják, hogy a kiszámlázandó lakossági díja­kat ennek megfelelően csök­kenthessék. A tárcaközi bizottság pá­lyázatot hirdetett a támogatá­sért folyamodó települések önkormányzatainak. Erre 1585 kérelem érkezett be. A támogatásra alkalmasnak ítélt 1100 település közül csupán 180 csatornázott. Ott köbmé­terenként 170 forintban állapí­tották meg az ivóvíz- és csa­tornahálózat együttes lakos­sági díját. A nem csatornázott telepü­léseken pedig 102 forint a fi­zetendő díj. Támogatás híján az előbbiek 240, az utóbbiak 135 forintot fizetnének. Koós Tamás Új előirányzat. Az MSZP képviselőcsoportja ma tár­gyalja meg azt a módosító­csomagot, amely alapvetően megváltoztatja a társadalom- biztosítás ez évi költségveté­séről szóló javaslatot. A pénz­ügyi és a népjóléti tárca szak­értői dolgozták ki, s önálló képviselői indítványként ter­jesztik a parlament elé. A vál­tozások nyomán a tb-alapok hiánya nem haladja meg a kormány által elfogadott 17,8 milliárd forintos határértéket. Cáfolat. Kiss Elemér, a Mi­niszterelnökség közigazgatási államtitkára rendkívüli sajtó- tájékoztatón cáfolta Bokros Lajos hétfői nyilatkozatának néhány állítását. Leszögezte, hogy a kormány támogatja az államháztartási reform végre­hajtását: tíznél több ezzel kap­csolatos előterjesztés szerepel a kabinet által kezdeménye­zett törvényhozási program­ban. Az sem felel meg a való­ságnak, hogy a kormányülé­sen a miniszter valamennyi javaslatát elvetették. Európa embere. Kedden a Parlamentben átadták Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének az amerikai Reader’s Digest ma­gazin Az év embere Európában kitüntetését. Az ünnepségen megjelent Gál Zoltán házelnök és a parlamenti pártok számos vezetője. Nincs hatáskör. Az Alkot­mánybíróság visszautasította azt az indítványt, amely szerint az Országgyűlés alkotmányt sértett, mert nem írta ki a NATO-csatlakozás ügyében kezdeményezett népszavazást. Rámutatott, hogy a parlament kifogásolt határozata konkrét döntést tartalmaz, ezért nem minősül sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének. Ratifikálás. Ezentúl visszaté­rítik az IFOR-erők számára Magyarországon beszerzett termékek és szolgáltatások álta­lános forgalmi adóját és fo­gyasztási adóját, ha beszerzé­sükben közreműködött a HM Elektronikai Igazgatóság Rt. Logisztikai Igazgatósága. Rati­fikálták ugyanis az IÉOR-erők magyarországi állomásoztatá- sára született NATO SOFA- egyezményt, amely lehetővé te­szi, hogy az érintett termékeket mentesítsék az adóteher alól. Megalakultak. Megtartotta első ülését a Cigányügyi Koor­dinációs Tanács, amelynek fel­állításáról tavaly döntött a kor­mány. A testület elsődleges fel­adata, hogy elősegítse az érin­tett tárcák és hatóságok együttműködését, ösztönözze a cigányság helyzetének javítását célzó tervek megvalósulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom