Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-17 / 41. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. február 17., szombat Fotó: Ritzel Börzsönyi hótangó Társasági Élet A Bartina Néptánc Egyesület mecénás bálja A jótékonysági és szponzorbálok az utóbbi években kezdtek elterjedni az országban. Szekszárdon a Bartina Néptánc Egyesület mecénásbálja nyitotta a sort 1991-ben, s mára a város egyik fontos társasági eseményévé, igazi hagyománnyá vált. Február 10-én a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermébe érkeztek sorra a bál vendégei. A hagyományt követve minden érkezőt az „udvarmester” fogadott, s ahogy a régi filmeken játtiatő,, hangos szóval jelentette be a vendéget. Matókné Kapási Julianna, az egyesület vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Kocsis Imre Antal polgármester mondott megnyitót, amit a következő idézettel zárt: Az Úr megáldja a jókedvű adakozót. Az egyesület táncosai palotással nyitották meg a bált, majd a vendégeket kérték fel egy keringőre. A jó hangulatról a változatos és ínycsiklandozó svédasztal, a talpalávalóról pedig az Ex (Animátó) együttes gondoskodott. Az egyesület táncosai műsorral szórakoztatták a vendégeket, többek között az igen sikeres Ugróslány és a Betyárjáték című koreográfiát mutatták be a közönségnek. A bálozók nagy többsége valamilyen módon kapcsolódik a Bartinához. Jelenlétükkel mindannyian támogatók is, de a személyesebb kötődés is jellemző. Rendszeres résztvevője a bálnak Ördög Zoltán és felesége, valamint Dúsa Nándor és felesége. Mindkét házaspárnak két gyermeke táncol az egyesületben. Jobban Zoltán és felesége örömmel mesélte el, hogy nagyobbik lányuk éppen előző nap volt élete első Bartina előkép- zős foglalkozásán, nagy lelkesedéssel vett részt a próbán, s közölte, ide minden nap menni akar. Sipos Márton és felesége az együttes táncosai voltak néhány éve még. Egy- egy ilyen báli alkalommal ismét találkozhatnak régi barátokkal, s kisfiúk révén egy táncos-palánta is gazdagítja az előképzősök sorait. A bálon a város ismert személyiségeinek egész sora vett részt, többek között Bach József, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Berta Attila megyei rendőrfőkapitány, dr. Bőszné dr. Wéber Aranka a közigazgatási hivatal vezetője, dr. Palkó László jegyző, s a sort még hosszan lehetne folytatni a városi közélet és a kulturális élet illusztris képviselőivel. A vendégseregen végigtekintve pedig bizton állítható, hogy a Bartina mecénásbál a város legelegánsabb rendezvényei közé tartozik. Palotással nyitottak a bartinások fotó: bakó jenó Nem szülinapi buli, kiállítás A technika sokunk számára ismeretlen. A viaszveszejtés nem gyertyafaragást jelent, hanem olyan szobrászati eljárást, aminek eredményeként - ahogy Decsi Kiss János fogalmazott Szatmári Juhos László és alkotótársai dombóvári kiállításának megnyitóján - az ihletett- ségtől nagyon gyorsan eljuthat az alkotó a kész alkotásig. Ilyen technikával készült szobrok - Szeverin Ferenc jóvoltából rendezett - sokasága látható a Dombóvári Galériában e hét szerdájától március 13-ig, vasárnap kivételével naponta 10-17 óráig. Az alkotások nemcsak fényt, teret is kaptak, mint ahogy az alkotók fantáziája, mondanivalója sem szorult az öntőformába, inkább abban teljesedett ki. A galéria mennyezetéről lefüggő, szárnyatlan, de lebegő emberalakok; a satuba fogott hegedű fájdalmas csókja a fűrésszel; a brémai muzsikusok megingathatatlan, mégis félelmetesen kényes egyensúlya; a csonkolt, foszlott izmaival szárnyalni képtelen Pegazus látványa mind a való világ valószerűtlen panteonjává teszi a Dombóvári Galériát. A Galériát, ami immár alapítványi formában működik, s ahol a tárlat - Gönczi Péter könyvkötőmester furulyajátékának is köszönthetően - jó hangulatú megnyitóján - mégha kifejezetten is aprópénzért - valóban kalapolt a házigazda. A megnevezés nem véletlen, hiszen a Szatmári Juhos László és az ő szekszárdi művésztelepén alkotó hét szobrász munkáiból nyílt tárlat rendezője, Szeverin Ferenc inkább szíves vendéglátó volt a megnyitón, mint a „telemorzsáz- záknekemittaszőnyeget” típusú, „muszájprotokoll” személyiség. A megnyitó éppen Bálint és Valentin neve napjára esett. A házigazda ajándékozott is többeknek, hiszen a Galériában - mégha sokan is voltak - csak egy család volt jelen szűk körben. A szeretetre, szépségre nem csak Valentin napon áhí- tozók családja. A kiállítás pedig arra jó, hogy utólag is bárki csatlakozhasson ehhez a családhoz, hiszen a tárlat nem születésnapi buli, amiről le lehet maradni. Március 13-ig ellátogathatnak az éredklődők a Galériába, s ha nem csak a szemüket, hanem tudatukat és szívüket is nyitva tartják: nem távoznak ajándék nélkül. - nagy Szatmári Juhos László: Háry János FOTÓ: T1LINGER Baky Péter és a hullámzó műterem Szekszárdon a művészlakásoknál újra meg újra visszatérő gond, probléma a ház konstrukciós hibája. Amióta ezek megépültek, a bentlakó művészek energiájának egy részét az a bosszankodás emésztette fel, ami a beázásokból, a kifűthetet- lenségből, és ne soroljuk, mi mindenből nem adódott. Mözsi Szabó Istvántól kezdve Fusz Györgyön át most Baky Péteren a sor.- Az a társasházi közösség, amelyben a műtermes lakás is van, nem tud felmutatni annyi pénzt, hogy az új tulajdonosi jogviszonyban a tatarozásra az épület szigetelésére tudna költeni. A vagyonkezelő is csak résztulajdonos, és az önkormányzatnál aligha akadna képviselő, aki a műtermes lakásra, vagy mondjuk az épület felújítására megszavazna egyetlen fillért is - mondja Baky Péter festőművész a szekszárdi Művészetek Háza igazgatója.- Hangjában nem bosszankodó indulat feszül, hanem valami keserű, fanyar derű ...- A lakás egy része használhatatlan. Nem tudom hova tolni a bútorokat. Fűteni nem lehet, mert ha 17 fok fölé megy a hőmérséklet, akkor ami fönt, kívül megfagyott, az bejön a lakásba. A műtermet használni nem tudom. Hullámos a padló, a papírok, a vászon nem bírja a nedvességet. A közel egymillió forintos könyvtáramat sem tudom hova tenni. Ráadásul az egészségi állapotomban is bekövetkezett egy olyan változás, amit nem javít ez a lakáshelyzet. Baky Péter elmosolyodik, amikor a tulajdonviszonyokról beszél. Kissé kuszának érzékeli. A szomszédos műterem valamivel jobb állapotban van, de . .. néz maga elé, majd körülhordozza tekintetét beszélgetésünk helyszínénk a Művészetek Házában. Lapunkban is többször hírt adtunk különböző rendezvényekről, amelyek éppen attól lettek rangosak, hogy az egykori zsinagóga, ma Művészetek Háza csillogó fényei, belső architektúrája adtak felejthetetlen emlékű pillanatokat.- Három éve vagyok ennek az intézmények a vezetője. Most lekopogva mondom, még nem ázott be az idén. Viszont 12 éves a felújított épület, lesznek gondok a fűtéssel, lejár a padlófűtés garanciája. A galambok nagyon sokat rontottak az épület külső homlokzatán. A külső márvány felfagyásaihoz a tél most hozzásegített. Belső átalakításokra is szükség lesz. Nagyon fontos volna öltözők kialakítása, az irodákat is másként kellene elrendezni. Lehetőség volna egy stúdiót is építeni, hang- felvételek céljára. Ez olyan beruházást igényel, ami hosszú távon térülne meg, de a bevétel fedezné a ház programjainak egy részét. Tíz évig nem lehetett hozzányúlni az épülethez, most eljött az idő erre. Viszont nincs pénz ... Ennyi hétköznapi gondot hallgatva arra gondolna az ember, hogy a művész ihletett percei elszakadnak, és a valóság ural mindent. Erről Baky Péter így beszél:- Az a tény, hogy napi kapcsolatom van művészkollégákkal, szerencséssé tesz. Nem rontott az ihleten, ha ez ihlet kérdése, hogy egy intézményt vezetek és nem tanítok. Mint festő, mint képzőművész az említett gondjaim mellett azt mondhatom, hogy felszálló szakaszába kerültem az életemnek. Stabilizálódottnak érzem a helyzetemet, a lakásgond ellenére is. Szekszárdon szeretnék maradni, dolgozni, alkotni. Néhány kiállítási meghívásom is van. No, és ami ritkán fordult elő az utóbbi években, most vásároltak is festményt. Úgy gondolom, hogy munkatársaimmal együtt sikeresen zártuk azt a harmadik évet, amit itt a Művészetek Háza vezetésével töltöttem. Terveimben is szeretném megvalósítani, hogy ne csupán egy város, egy megyeszékhely intézményeként ismerjenek bennünket, de a régió, az ország is tudja, hogy egy-egy szimpózion, triennálé okán, vagy egy országos jelentőséggel bíró hangversenyért is érdemes Szekszárdra utazni. Decsi Kiss János
