Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-15 / 39. szám
1996. február 15., csütörtök Gazdaság 7. oldal Egy millió hektoliter borral lett kevesebb Szőlőmetszési bemutató Az idén immár 40. alkalommal rendezték meg Pécsett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szentmiklósi telepén a metszési bemutatót. Az érdeklődésre jellemző, hogy az előadóterembe nem lehetett beférni, így sokan a han- gosítókon keresztül, az udvarról hallgatták dr. Diófási Lajosnak, az intézet igazgatójának rendkívül érdekes előadását. Az elmúlt évről sok jót szőlősgazda szemmel nem lehet elmondani, mondta az igazgató, hiszen napfényben szegényebb (239 órával kevesebbet sütött a nap, mint a megelőző évben), rendkívül csapadékos (csak májusban, júniusban 1.077 mm eső esett), ennek ellenére aszályos volt a július és az augusztus (40 napig egy csepp eső sem esett). Emellé minden együtt volt ahhoz, hogy súlyosnak mondható legyen a szőlő növényvédelme is, olyan károsító lánc alakult ki, ami ötven éve nem volt hazánkban. Tavasszal az atkák ellen, majd a peronoszpóra és a lisztharmat, végül a szürkerothadás ellen kellett permetezni.. Mindegyik fertőzés önmagában is elegendő lett volna ahhoz, hogy rossz évet zárjanak a szőlősgazdák. Magyarországon a múlt év miatt egymillió hektoliter bor terméskiesésére számítanak a szakemberek, ez ötmilliárd forint kárt jelent. A korai fajták gyengébb minőséget produkáltak, mint a késeiek. Kiváló az idei bor savösszetétele. A gyenge és a kiváló minősítés egyaránt jellemző lehet a 95-ös évjáratra, fajtától és tájjellegtől függően. Az intézet kutatási eredményeiről is esett néhány szó, így megtudtuk, hogy 145 fajtát felújítottak és 1.130 fajtával büszkélkedhetnek. Az előadás után az érdeklődők megnézhették a különböző művelésű ültetvények metszésének bemutatóját, illetve a helyszínen is tehettek fel kérdéseket. Ezután borkóstoló és kötetlen beszélgetés, vita következett. (Dr. Diófási Lajos az idei év várható eredményeiről, a vesszőbeérésról, a rügyek termékenységéről, a fogyásról, a metszés kezdetére 7 is nyilatkozott lapunknak, melyet a későbbiekben közlünk.) Mauthner Vitaindító helyett: ismét az export támogatásokról „Még korai végveszélyről beszélni” (Folytatás az 1. oldalról.) — Az idei évi exporttámogatási rendszerben több változás következett be. A változások szükségességében a három érintett rendeletalkotó - a Földművelésügyi-, a Pénzügyi- , és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumok - egyetértett. A módosítások legfontosabb elemei a következők: a./ minden támogatott termék Ft/ mennyiségi egység alapon részesül a szubvencióból. Ennek indoka egyrészt az Európai Unió gyakorlatával történő harmonizáció igénye, másrészt olyan kedvezőtlen tapasztalatok, amelyek a támogatások lehívásánál már az egyes szakmai szervezetek számára is feltűnőek voltak. Véleményem szerint a minőségi különbséget a termék árában kell elismertetni, az exporttámogatás „célja” más. b./Tovább csökkent a támogatott termékek száma. Ez a folyamat már 1995-ben megindult, tehát a fokozatosság érzékelhető. Természetes, hogy az érintettek ezt a fokozatosságot nehezen élik meg, de sajnálatos módon olyan szükségszerűség ez, amelyet nem lehet elkerülni. A legnagyobb vitát a támogatások mértékének mérséklődése váltotta ki. Valóban, egyes ágazatok esetében 30%-os, vagy azt meghaladó a szubvenció csökkenése. Ennek legfontosabb okai: a költségvetés által rendelkezésre bocsátott keret és a GATT megállapodásban vállalt kötelezettségek megvalósítására irányuló szándék. Ez utóbbit azért nevezem szándéknak, mert az idei évre jóváhagyott keret is túllépi az említett GATT előírást. Azonban éppen a teljes és azonnali drasztikus csökkenés elkerülése érdekében jelenleg is tárgyalások folynak a GATT utódszervezetével, a WTO-val és bízunk abban, hogy az átmenetet megkönnyítő megállapodásra sikerül jutnunk. Ezzel egyidejűleg az Országgyűlés döntése alapján már történt pénzátcsoportosítás a termelői támogatások javára. Kétségtelen, hogy nem teljes, csak részleges kompenzációt jelent, azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy szélesebb körben kell a támogatást „elosztani”. A jövő útja, már 1997-ben, az agrártámogatások rendszerének átalakítása lehet. Azaz, a GATT megállapodásban szabaddá tett támogatási forrás révén a termelői támogatás arányának számottevő növelése szükséges, míg az exportszubvenció eddigi meghatározó súlyának tovább kell csökkennie. Nagyon fontos, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedő végre felismerje az egymásrautaltságot és kölcsönös érdekeltség alapján alakítsa ki gazdasági kapcsolatát, nem pedig a kereslet és a kínálat szélsőségeit érvényesítse. — Felmérték-e mekkora kár következhet a jelenlegi helyzetből? — Nagyon határozottan le kell szögezni, hogy a#termelők helyzetében beállt változás nem kizárólag, sőt nem elsősorban az exporttámogatás csökkenéséből fakad. Nyilvánvaló, hogy az ún. input árakban (takarmány, energia, stb.) bekövetkezett emelkedés alapvetően befolyásolja a termelés költségeit. Sajnos számolni kell azzal, hogy a hatékonysági szint alatt gazdálkodók nem, vagy csak nagy áldozat árán tudják e hatásokat ellensúlyozni. Úgy vélem, ma még korai és helytelen drámai összeomlásról, végveszélyről beszélni. A termelői árak csökkenése általában a múlt év végén tapasztalható erős keresleti piac miatt a józan szakemberek szerint is természetellenes magasságokba szökött árakhoz viszonyítva ad ilyen jóslásra lehetőséget. A megelőző évek hasonló időszakához képest már más a kép. Ezért objektiven kell elemezni a mai állapotokat és szigorúan gazdasági alapon kell a szükséges intézkedéseket meghozni.- A gazdálkodók kiszámítható piacot szeretnének, ez mikorra várható? — Számos tényező járul hozzá a kiszámíthatóság erősödéséhez. Ezek között említem a szerződéses kapcsolat fontosságát (az Európai Unióban egyes termékekre jellemző, hogy szerződés nélkül nincs termelés, másoknál pedig a termelő eleve tudomásul veszi a szerződés hiányában nem számtani, hanem mértani ha- ladvány szerint növekvő kockázat terhét). Ide tartozik a minőség megteremtése és annak árban történő elismerése. A felsoroltak egyértelműen a stabilitást, a kiszámíthatóságot fokozzák. Lényeges a teljes gazdaság teljesítőképességének javulása, a lakossági fogyasztás növekedése, az infláció visszaszorulása, a hitelviszonyok javulása. Mind az állami szervek, mind az érdekképviseletek és szakmai szerveződések számára komoly feladat az informáltság erősítése. Ez összefüggésben van a tudatformálással is, hiszen nem tagadhatjuk: csak nagyon kevés termelő volt felkészülve a piacgazdaság követelményeire. Mauthner Pályázati figyelő 1. A Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti szakmai kollégiumának pályázati felhívása a kortárs magyar képzőművészeti élet hazai és nemzetközi eseményeinek, rendezvényeinek támogatására. Beküldési határidő: 1996. március 4. 2. A Helyi pályázati program (Local Grants) környezetvédelmi csoportok helyi tevékenységeit és működését támogatja. A fő cél a társadalmi részvétel növelése. Támogatásra környezetvédelemmel foglalkozó független, nonprofit szervezetek jogosultak. Határidő: 1996. március 1. 3. Filmklubok támogatása. A pályázat célja a hazai és a nemzetközi filmművészet kortárs és filmtörténeti alkotásait bemutató magyarországi filmklubok programjainak támogatása. Határidő: 1996. február 20. 4. Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás. Pályázat 10-18 éves diákok számára tetszőleges tematikájú, tárgyú, jellegű diákalkotások megvalósítására. Követelmények: a kidolgozott pályaművek tükrözzenek elmélyült, tudományosan megalapozott érdeklődést, komoly kutatómunkát. Határidő: 1996. február 28. A pályázatokról felvilágosítás a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítványnál. Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. \ Pályázati felhívás A Tolna Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a munkaerőpiaci képzés kiemelt feladatainak megoldását segítő képzési programok szervezésére és lebonyolítására Pályázható szakirányok és területek:- a megyei munkaerőpiacon aktuálisan keresett szakmák, megnevezett munkaerőigény alapján,- a perspektivikusnak látszó szakmai terület szakképzettségi igényei,- állásajánlathoz kapcsolódó képesítés megszerzésének biztosítása,- vállalkozóvá válást elősegítő képzés,- foglalkoztatás bővítés, munkahelyteremtés képesítési igényeinek kielégítése,- szakképzetlen alacsony iskolázottságú fiatalok és tartós munkanélküliek betanított-, illetve szakmunkás képzése,- pályakezdők és tartós munkanélküliek pályakorrekcióját, elhelyezkedési esélyeik növelését biztosító képzés,- munkaviszonyban tartást segítő átképzési támogatás igénylése,- megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése. Pályázati feltételek:- megfelelő szakmai, technikai háttér és képzési kapacitás,- engedélyezett képzési és vizsgaszervezési tevékenység,- jóváhagyott programterv vagy képzési tematika,- rendezett adó- és társadalombiztosítási tartozás. Pályázatok benyújtásának határideje: 1996. március 4. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó útmutató (egységcsomag) a Szolgáltatási Osztálytól (Szekszárd, Mártírok tere 11-13. III. emelet) átvehető, kiegészítő információ a 74/419-122-es telefonon Fazekas Bélától vagy Polereczky Pétertől kérhető. (85984)
