Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

A VALLATÓSZÉKBEN GULYÁS RÓBERT (7. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. FEBRUÁR 2. PÉNTEK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ■■■■■■ Mai melléklet cTele­Wízió­ÉS Rádió­műsor Tanácskozott a megyei közgyűlés Takarékos költségvetés Murdock ezredes nemcsak mondta, hanem a sajtótájékoztatón bizonyította is, hogy fontosnak tartják az amerikai hadsereg kapcsolatát a sajtóval, a magyarokkal. Hangsú­lyozta, milyen nagyra értékelik Dél-Magyarország népének támogatását, s a magyar hadse­reggel kialakult együttműködést. Képünkön a megyegyűlésen beszél, a vele készült inter­júnk a 3. oldalon olvasható. fotó: gottvald károly Létszámleépítés a Bőrgyárban 1995-ben megkétszerezte árbevételét a Simontornyai Bőrgyár Rt., idén a gyárban mégis létszámcsökkentésre kerül sor. Az rt. gazdasági igazgatóját, Szokodiné Barkóczi Rózsát a leépítés gazdasági hátteréről, a cég szakszervezeti tanácsának titkárát, Csősz Lászlót az érdekérvényesítés lehetőségeiről kérdeztük. A megyei közgyűlésen napi­rend előtt felszólat Edward J. Murdock ezredes, a Kapos­vár és Taszár térségében ál­lomásozó IFOR erők civil-ka­tonai összekötő csoportjának vezetője, aki tájékoztatást adott az amerikai csapatok mozgásáról, majd azt mondta: a boszniai béke árát sok ezer katona elszántsága, és Dél-Dunántúl népe fizeti meg. Az ezt követő sajtótájékoztatót nagy érdeklődés övezete. Az újságíróknak elmondták, hogy a teherszállítás legnagyobb ré­sze a Dombóvári csomóponton keresztül jutott el Taszárra, az üzemagyag bázisuk is ott van. Bérbe vették az egyik dombó­vári MÓL üzemagyag-tárolót, s vásároltak 1,5 millió liter gáz­olajat. Megnézték a kaposszek- csői laktanyát, ahol a kamionok számára parkolót kerestek a vagonok megérkezéséig, de az még nem dőlt el, hogy igénybe veszik-e. Valójában már nem a kiszállításról van szó, hanem az utánpótlás és a visszaút meg­szervezéséről. A katonai felsze­relés kilencven százaléka már célba ért, a kivonulás mintegy két hét alatt befejeződik. Né­hány Tolna megyei település és útvonal tartalék lehetőségként szolgál, jelenleg főként a 61-es utat használják. Az ezredes el­mondta, hogy az átvonuló kon­vojokat minden esetben a ma­gyar rendőrség biztosítja. Arra a kérdésre, hogy miért nem vá­sárolnak több magyar terméket vállalkozóktól, azt felelte, nem tartanák igazságosnak, (Folytatás a 3. oldalon.)- A társaság olyan üzleti tervet készített - válaszolta Szokodiné Barkóczi Rózsa -, mely szerint ebben az évben meghatározott jövedelmezőségi szintet és mérleg szerinti ered­ményt kell realizálnia. Az adóskonszolidációs eljárás ke­Interpellációk Tolnán Három interpellációval kapcso­latos napirend szerepelt a leg­utóbbi tolnai testületi ülésen. Egy korábban a polgármester­hez intézett kérdésre ekkor vá­laszolt a kérdezett, ezen kívül két új interpelláció is érkezett az „olajtámogatással” kapcso­latban. rétében megállapodások kény­szerítenek egy fix nyereség el­érésére. Egyszerűbben: a cég­nek olyan adósságtörlesztési kötelezettségei vannak, ame­lyek mindenképpen indokolják a meghatározott összegű ered­mény elérését. Rózsa Sándor korábbi kérdé­sére, („Meddig lesz még gaz­dátlan a hivatalban a közoktatás és a kultúra ügye?”) adott vála­szában a polgármester nem ér­tett egyet azzal a felvetéssel, hogy ezen területnek ne lenne (polgármesteri) hivatali képvi­selete. Tájékoztatott arról, hogy- Felmerült-e más mód a kö­telező nyereség elérésére?- Minden tényezőt számí­tásba vettünk, amellyel a nyere­séget növelni tudjuk, ezeknek csak egy része a létszámleépí­tés. Főként azokat vettük sorra, amelyek nem a létszámot érin­tik, hanem műszaki, szervezési megoldásokkal költségcsökke­néshez vezetnek: takarékos gazdálkodás, a felesleges kész­letek, eszközök értékesítése. (Folytatás az 5. oldalon.) a művelődési bizottság munká­jának hivatali előkészítésén túl az információtovábbítás mun­kájába bevonta a hivatal hu­mánpolitikusát. A polgármester a kifogásolt helyzettel kapcso­latban kérte konkrét esetek is­mertetését, (Folytatás a 2. oldalon.) Röviden A dunaföldvári kertbarát­kor Téli esték sorozatának következő előadása február 5-én hétfőn, 18 órától lesz a művelődési központban Dunaföldvár és a régészet címmel. Előadó: Pásztor Emília régész. Meghosszabbított látoga­tási idő. Az előzetes elkép­zeléssel ellentétben a dom­bóvári művelődési ház elő­tér tárlatán Csonka Sándor festőművész képeit nem szedték le, a képzőművé­szeti alkotások február kö­zepéig megtekinthetők. Február 3-án, szombaton 18 órakor kerül sor Gyün­kön a német nemzetiségi kulturális bemutatóra, és farsangi bálra. Felborult Mazda. Szeren­csésen végződött tegnap délelőtt a 65-ös számú fő­úton egy közlekedési bal­eset. Tizenegy óra 45 perc­kor egy Mazda kisteherautó Tamásitól Szakály felé tartva fékezés közben a már száraz úttesten megcsúszott, és kisodródott az úttestről. A gépjármű felbillent, sze­mélyi sérülés azonban nem történt. Gyünk jelenlegi hitelállo­mányának, mintegy kilenc millió forintnak a teljes visszafizetését tartalmazza a a községi önkormányzat 1996-os költségvetési kon­cepciója, amelyet e heti ülé­sükön tárgyaltak a község képviselői. A koncepciót az illetékes bizottságok február 15-ig hozzák meg döntésü­ket Gyönk idei büdzséjéről. Nyolcszázezer forint kár keletkezett és két személyi sérülést történt abban a teg­nap délutáni balesetben, amelynek során a 6-os úton az úgynevezett vöröske­resztnél úgy akart átmenni a Székesfehérvár felől érkező autó az úton Tolna felé, hogy közben nem adta meg az elsőbbséget a Pécs felől érkező gépkocsinak. Tolna megyei Expo-tervek Márciusban Vita Agricolae A március 1. és 3. között Szekszárdon megrendezendő „Vita Agricolae” Mezőgazda- sági Szakkiállítás és Vásárról, valamint a rendezvényhez kapcsolódó Agrárkonferen­ciáról tartott sajtótájékoztatót tegnap délután a Vállalkozók Házában Bálint Zoltán, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke, dr. Bősze Gábor, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ vezetője és Dráno- vits István, a Szekszárdi Fesz­tivál Iroda vezetője. A ren­dezvényt közösen szervezi a vállalkozói központ és az ag­rárkamara, ez az együttműkö­dés immár hagyományosnak is nevezhető, a tavalyi tapasz­talatok alapján. Bálint Zoltán elmondta, a kamara fontosnak tartja, hogy tagjai évi rendsze-* rességgel tájékozódjanak a modern eszközökről és tech­nológiákról, szakmai tudniva­lókról. A Vita Agricolae-re mintegy 50 kiállítót várnak, nemcsak megyei, regionális, országos, sőt, külföldi vendé­geket és cégeket is. Az agrár­konferencia programján a szakmai előadásokon kívül szerepel egy fórum a megyé­ben lévő politikai pártok ve­zető agrárszakembereivel. Mind a kiállítás, mind a szakmai program fontos in­formációkhoz juttatja majd az agrárágazat kisvállalkozóit. A sajtótájékoztatón ismer­tették a megyében erre az évre tervezett szakkiállítások, vásárok és szakmai konferen­ciák tervét. A vállalkozói központ és a fesztivál iroda hangsúlyt fektet arra, hogy a szakkiállítások mindig szak­mai konferenciákkal együtt szerveződjenek, kiváló al­kalmat nyújtva egy-egy terü­let szakembereinek arra, hogy kibővítsék ismereteiket, il­letve széleskörű tapasztala­tokra tegyenek szert. A szek­szárdi Vita Agricolae-n kívül Paksexpo lesz az Atomváros­ban energiagazdálkodási kon­ferenciával, Dombó Expo Dombóváron területfejlesz­tési konferenciával és Álisca Expo ’96 Szekszárdon vállal­kozásfejlesztési napokkal egybekötve. vem Jogsértő támogatás-kifizetés? A Szekszárdi Borvidék Szőlő és Borkultúra alapítvány tegnap tanácskozást tartott Szekszárdon. Szó esett a tavalyi munkáról, az idei programokról, többek között a Borvidéki Borút programjairól. Bejelentették, hogy információs irodát nyitottak Szekszárdon, a Szé­chenyi utca 24-ben, ahol minden megyei bortermelőt termelési, értékesítési, piaci tanácsok­kal várnak. E helyen egyébként palackozott borokat is forgalmaznak. fotó: bakó jenó Kétmillió mínusz, sorvadó kultúra A nemzeti, helyi és egyáltalán a kulturális értékek teremtésére, őrzésére, közvetítésére elhivatottak, abban közreműködők és a művelődési ház dolgozói nevében intézett tiltakozó levelet a dombóvári önkormányzati képviselőkhöz Farkas János, a dombóvári művelődési ház igazgatója. Ennek kapcsán tőle a következőket tudtuk meg. A levélben tiltakozik az intéz­mény vezetője a kulturális érté­keknek, és magának a kultúrá­nak „mesterségesen gerjesztett sorvasztása” ellen. Igaz, a levél megfogalmazására nem képvi­selő-testületi határozat kész­tette, hanem az úgynevezett in­tézményi költségvetési tárgya­lás, ami az előző évekhez ha­sonlóan inkább adatközléssé módosult az elnevezéssel ellen­tétben. A művelődési ház fenn­tartójának végrehajtó szerve, vagyis a polgármesteri hivatal pénzügyi irodája adta elő a megmásíthatatlaunak tűnő el­képzelését e „tárgyaláson” ar­ról, hogy mennyi pénzből kell üzemeltetni a város egyetlen művelődési házát. Konkrétan arról van szó, hogy az 1992-től a már nem a városi könyvtárral integráltan működő intézmény lehetetlen helyzetbe került. À fenntartó ugyanis a nyitvatar- táshoz és az épület fenntartásá­hoz szükséges pénzt sem bo­csátja rendelkezésre az intéz­ménynek. Idén hozzávetőleg ki­lenc millió forintra lenne szük­sége a művelődési háznak erre. Azt tudni kell - mondja Farkas János -, hogy tavaly a hiányzó másfél millióból egymilliót megadott az intézménynek a fenntartási költségekhez a vá­ros. Arról azonban 1995-ben nem esett szó, hogy ez egyszeri támogatás lenne. Hiányzik tehát egymillió. No és a bérkeret 10%-át - szintén hivatali döntés alapján - is visszatartják, amit tetéz az is, hogy félmillió forinttal több bevételt várnak a művelődési háztól, mint az elmúlt évben, így összesen valamivel több, mint kétmillió forint mínusszal vághat neki az intézmény en­nek az esztendőnek. Azt nehéz volna kijelenteni, hogy az intézmény ezt a hiányt kompenzálni tudja, hiszen (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom