Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

1996. január 9., kedd 3. oldal Megyei Körkép Sió-, Sárvízmenti települések szövetsége Újabb regionális összefogás Felajánlották a csatlakozás lehetőségét Sió-, Sárvízmenti települé­sek polgármesterei kaptak meghívót arra a tegnapi, Kölesden megtartott ta­nácskozásra, amelyen egy térségi társulás, a Sió-, Sár­vízmenti Területfejlesztési Szövetség létrehozásáról ha­tároztak. A régió településeit már rég­óta foglalkoztatja egy ilyes­fajta társulásnak a létreho­zása, a mostani szervezés vi­szont Szó'di Imre országgyű­lési képviselőtől indult el, aki jelentős szerepet játszott a megyénkbeni Duna-menti te­lepülések hasonló jellegű tár­sulásának a megalakulásában is. Kölesd valószínűleg a ké­sőbbiekben is a központja lesz a szövetséggel kapcsola­tos valamennyi munkának, ez részben a helység a régión be­lüli központi elhelyezkedésé­ből következik, részben Ko­csis György polgármester személyének, kitartó munká­jának is köszönhető. A szövetség a remények szerint lehetőséget kínál majd több régióbeli települést közel azonosan érintő problémák - például kommunális hulla­dék, szennyvíz, vezetékes gáz, belvíz, úthálózat, oktatás, és még egy sor más dolog - megoldása érdekében történő közös fellépésre, például a fejlesztéshez szükséges pá­lyázatok együttes benyújtá­sára. A meghívott tizenegy tele­pülés - Bikács, Györköny, Kajdacs, Kistormás, Nagydo- rog, Pálfa, Pusztahencse, Tengelic, Kölesd, Németkér és Sárszentlőrinc - vezetői közül utóbbi kettő nem vett részt a tanácskozáson, ame­lyen a jelenlevők elvben ki­mondták a szövetség megala­kulását. (A társulás gyakorlatban való létrejöttéhez mindenek­előtt az egyes képviselő-testü­leteknek a jóváhagyása szük­séges.) A résztvevők felajánlották a szövetséghez való csatlako­zási lehetőséget Medina, Szedres, Harc, Sióagárd, Zomba és Simontornya ré­szére is. Legközelebb - várhatóan a januárban mindenütt lezajló testületi üléseket követően -, február elején ülnek össze az érintett településeknek a veze­tői.-es­Filmklub indul Bonyhádon Manapság a filmkluboknak, művészmoziknak elég gyér a látogatottságuk. A napokban arról olvastam, hogy a fővá­rosban egy ilyen kezdemé­nyezést meg is szüntettek, miután odáig fajult a dolog, hogy egyetlen néző ült a mo­zivászon előtt. A bonyhádi a Művelődési Központban évek óta szer­veznek filmklubos vetítése­ket. Itt érdemes? - kérdeztük Pálné Szabó Edit népművelő­től. — Ez immár a harmadik év, hogy a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium fel­kérésére szervezünk filmklu­bot, amely természetesen nyi­tott, bárki megnézheti a fil­meket, akár csak egy-egy ve­títésre is be lehet fizetni. Ta­pasztalatunk szerint azonban többnyire diákok és tanárok a látogatói ezeknek az előadá­soknak, és száz érdeklődő esetén már sikeresnek mond­ható a vetítés. — Mi alapján választották ki a filmeket? — Mivel a gimnázium ké­résére lesz ismét filmklub, az ottani diákok választották ki, hogy milyen filmek érdekel­nék őket. Ebből a „kívánság- listából” sikerült hat alkotást beszereznünk, és minden hó­napban egyet fogunk levetí­teni. — A bonyhádi filmklubban csupa friss alkotás szerepel, és ezek közül is csak egy a magyar film. Ebben az érte­lemben ez nem egy hagyomá­nyos filmklub. — A régi filmeknek álta­lában lejárt a vetítési joguk, nem beszerezhetőek. Ezért választottunk inkább mai, ki­emelkedő alkotásokból. A rendes mozi műsorrendjén csak tucatfilmek futnak, amiknek vetítése bevétel ori­entált. A filmklub az eladott bérletekkel nullszaldósnak mondható, de mivel igény van rá, megszervezzük. Azt azon­ban hiányolom, hogy nincs á vetítések után az érdeklődők­nek lehetőségük közösen megtárgyalni a filmeket. A bonyhádi filmklub első előadása holnap, január 10-én 17 órakor lesz, a „Philadelp­hia - az érinthetetlen” című feliratos amerikai filmmel. mr Sugárzási engedélyt kapott a VTV Mindenki nézheti a műsort (Folytatás az 1. oldalról.) — Mire szól a sugárzási en­gedély? — Az engedély alapján az UHF 59-es csatornán adjuk a városi televízió műsorát de­cembertől. — A szekszárdi lakások többsége rá van kötve a kábel- rendszerre. Érdemes-e ilyen esetben újabb csatornát nyitni? — A szerkesztőségen belül is vita volt köztünk arról, hogy érdemes-e egy olyan városban sugározni, amelyiknek a nyolc­van százaléka be van kábe­lezve. Végül is úgy gondoltuk, hogy mivel a sugárzási engedé­lyünk 9-11 kilométeres kör­zetre szól, olyan városkörnyéki településeket is el tudunk érni, amelyek eddig kimaradtak az adásokból. — Érdekli-e és mennyiben az őcsényben, Várdombon, Harcon lakókat a megyeszék­hely eseményei? — Szekszárdnak, mint me­gyeszékhelynek nagy a von­záskörzete, így a televíziónak is vannak feladatai. Olyan megyei intézmények, szervezetek, szö­vetségek működnek itt - me­gyei önkormányzat, társada­lom, nyugdíjbiztosítás, ÁNTSZ, megyei rendőrség, tűzoltóság, Gyermekek Háza, Zeneiskola, Vöröskereszt, Mál­tai Szeretetszolgálat, középis­kolák -, melyeknek a tevékenyT sége kihat a környező települé­sekre is. Az általuk nyújtott szolgáltatások érdeklik a falun lakókat is. Ezért kezdtük meg a sugárzást. — Milyen formában történik a sugárzás? — Saját beruházásban, tehát nem önkormányzati támogatás­sal. 1995. július 1-vel megala­kult egy közhasznú társaság a városi televízió működtetésére, mely ma már gazdasági társa­ságként működik, így a saját törzstőkénkből és az ez évi be­vételeinkből tudtuk megvalósí­tani ezt a sugárzó adót. — Mennyibe került mindez? — Mintegy öt millió fo­rintba. — Mit láthatnak a nézők az új csatornán? — A Tolnai Népújságban rendszeresen közöljük a műso­rainkat, aki kíváncsi és rá akar hangolni az adásunkra, az új­ságban közöltek alapján ezt megteheti. Szekszárdon egy szoba-antenna is elég a vétel­hez, a környező településeken pedig tetőantennával fogható az adásunk. — Változott-e a VTV mű­sorpolitikája? — Remélem, hogy a szek­szárdi nézők nem vehettek észre semmit abból, hogy a te­levízió átalakult és más formá­ban működik. Nemrég készítet­tem egy nézettségi felmérést, mely szerint Szekszárdon a legnépszerűbb műsor a Ma Este című hírösszefoglaló, ezt meg­próbáljuk bővíteni, időben szé­lesíteni. Visszatekintve az el­múlt félévre úgy gondolom si­keres volt, a meglévő kapcsola­tainkat az MTV Pécsi Stúdiójá­val sikerült megtartani és emel­lett kapcsolatot alakítottunk ki a Duna TV-vel, melynek hír­adójában rendszeresen láthatók a mi tudósításaink is, de megje­lentünk az Objektívben is. Si­került populárisabb műfajba is betömünk, a Republik Együt­tesnek készítettünk egy klippet a stúdiónkban, a saját eszköze­inkkel, a Szív tévének a duna­újvárosi tánc világbajnokságról adtunk anyagot, és mi vettük fel a Kim Novak Együttes műso­rát. Ezek a műsorok nemcsak szakmai megmérettetést jelen­tettek nekünk, hanem pénzt is hoztak. Az ilyen bevételek te­szik lehetővé a továbblépés le­hetőségét. /. kováts Érthetetlen kegyetlenséggel (Folytatás az 1. oldalról.) Miután T. Gábor rájött, hogy a barlangban nincs semmi, me­nekülni próbált. Nem messze egy tisztáson érték utol, Matúz János kirúgta alóla a lábát, majd a már napokkal előbb erre a célra elkészített rövid bottal ütlegelni, majd rúgni kezdték. Később arra kényszerítették, hogy visszatérjen a pincebar­lang elé. A barlangból T. Ta­más hozta ki a lapátot, amellyel folytatták a verést, majd a még élő áldozatot be vonszolták a barlangba. Bent Matúz János és T. Tamás megpróbálták meg­fojtani a még nyöszörgő sértet­tet, de a madzag elszakadt. Ez­tán ruhákat, majd egy priccset borítottak rá. A barlang előtti véres nyomokat eltüntették és elindultak vissza a városba. Az egész szörnyűségre azért került sor, mert T. Gábor ezt megelőzően többször eldicse­kedett haverjainak, hogy a szü­leinek sok pénze van, valutában is. T. Tamás Sz. Zoltánnal meg is beszélték, hogy betörnek, de május elsején csak T. Tamás hatolt be a házba, mert Sz. Zol­tánnak nem állt módjában éj­szaka eljönni otthonról. A bűn- cselekménnyel közel 260 ezer forintnyi kár keletkezett, de T. Gábor rájött, hogy csak isme­rősi lehettek a tettesek, ezért több, mint hetvenezer forintot visszakért. A vádlottak tervei között az szerepelt, hogy további betöré­sekből származó pénzből moto­rokat vásárolnak maguknak, legalább hármat, darabonként mintegy 240-260 ezer forint ér­tékben. A. József megelégedett volna egy olcsóbb járművel is. Elhatározták, hogy ismét betör­nek T. Gáborékhoz, ekkor me­rült fel a kérdés mi lesz, ha a fiú elárulja őket. Ezért elhatároz­ták, hogy megölik. Május nyol- cadikán T. Gáboréknál nem volt senki otthon. A lakásban a járást és a kulcsok helyét T. Tamás ismerte, ő ment tehát be Matúz Jánossal. A. József a buszmegállónál őrködött. Sz. Zoltán értesítésére már nem volt idő. Délben törtek be, majd meg­keresték T. Gábort, és innét a történet már ismert. A gyilkos­ságot követően a pénzt, s az egyéb értékeket elosztották. A történtek hírét Sz. Zoltán, - az ő szóhasználatukkal élve - rö­högve fogadta, s a neki ,járó” pénzt eltette. A tárgyaláson jelen voltak a vádlottak törvényes képviselői, az áldozat apja, rokonai, köztük a nagyanyja, s a sértett család­jának képviseletében, a vád ol­dalán helyet foglalva egy ügy­véd. A vádlottak nyugodtan, közönyösen, helyenként cini­kusan adták elő a mintegy fél órán át tartó verés részleteit. A bíróság még csak két vád­lottat hallgatott ki, ezért most csak annyit, hogy Matúz János és A. József vallomása több ponton nem egyezik. A szem­besítések eredménytelenek vol­tak. Néhány megdöbbentő rész­letre is fény derült a fiatalok templomkerti szórakozásaiból. A. József mondta el - ennek ő is áldozata volt -, hogy időn­ként lefogtak valakit, és meg­etették fűvel, ami annyit jelen­tett, hogy a szájába, orrába töm­ték a füvet. Matúz János része­gen égő cigarettát oltott el A. József szájában. Kiderült az is, hogy a vádlot­tak a fogdában leveleztek egy­mással. A cédulákat a WC-ben a linóleum alá dugták, s hogy kinek szól, azt a falra írták. A. József elmondta a tárgyaláson, hogy a neki szóló levél arra hívja fel, hogy a betörés és a gyilkosság ki tervelését fogják rá Matúz Jánosra. Ahogy A. József fogalmazott, mondják azt, hogy ő volt az „eszmei kita­láló”. A tárgyalást szerdán foly­tatják Ihárosi Ibolya Hírek A Megyéből TOVÁBB Napok március közepén A tolnai székhelyű TO­VÁBB Szabadidős Társaság március 14-én, 15-én és 16- án (csütörtöktől szombatig) rendezi meg a TOVÁBB Napokat a tolnai művelő­dési házban — döntött a rendezvénysorozat szerve­zőbizottsága pénteken. A programok szervezése fo­lyik, a végleges eseménylis­táról a későbbiekben számo­lunk be lapunkban. Újévi hangverseny Földváron A dunaföldvári zeneiskola növendékei adnak újévi hangversenyt január 13-án 17 órai kezdettel a helyi művelődési házban. Lakásom és környezetem Ezen a héten még lehet je­lentkezni a paksi Finlandia Kör, a művelődési központ és a városi televízió által ki­írt képzőművészeti pályá­zatra, amely kapcsolódik a Finnországban megrende­zésre kerülő 10. Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Művé­szeti Kiállításhoz. A paksi alkotásokat január közepén a művelődési házban mutat­ják be, majd a szervezők el­küldik Finnországba. Az idei témakör a Lakásom és környezetem címet viseli. Úszósapka-vásár Bonyhádon Kötelező lesz az úszósapka használata a bonyhádi tanu­szodában, február 1-jétől. A város mindhárom általános iskolájában úszósapka-vá­sárt tartanak január 15-ig. Előadás az szja-ról A Magyar Közigazgatási Kamara Tolna Megyei Ta­gozata előadást szervez ja­nuár 16-án, kedden 10 óra­kor Szekszárdon, a Várme­gyeházán. A személyi jöve­delemadó törvény módosí­tásáról Karácsony Imréné, a Pénzügyminiszter főtaná­csosa tart előadást. Kiállítás Tamásiban Gulyás Róbert festményei­ből nyílt kiállítás tegnap a tamási művelődési köz­pontban. Az alkotások feb­ruár 11-ig tekinthetők meg. Fogadóóra: hétfőn A Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsé­gének fogadó ideje január 15-étől megváltozik. Áz ed­digi szerdai helyett minden héten hétfőn, 10-16 óráig várják a hozzájuk forduló­kat Szekszárdon, a Szak- szervezetek Házában (Au- gusz 1. u. 9-11.) az I. emelet 120. számú irodában. Megyei vezetőségi érte­kezletet tartanak a nyugdíjas érdekszövetségek január 15- én, hétfőn, 10 órai kezdettel Szekszárdon. Az értekezlet során elkészítik az elmúlt év mérlegét, ezt követően pe­dig az 1996-os évi költség- vetést és munkatervet, amit majd a februári küldött-ér­tekezleten ismertetnek és véleményeztetnek majd a tagsággal. Pályázat, fiataloknak Továbbképzés Németországban A Gustav Stresemann Institut (GSI), Bonn és a Deutsche-Un­garische Gesellschaft e. V. (DUG), Bonn 1996-ban a fenti időpontban németországi szakmai továbbképzést szervez a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata közve­títésével, tizenöt fő részére. Fiatal magyar és magyaror­szági német résztvevők jelent­kezését várják, akiknek az élet­kora 20-30 év között van, szak­irányú végzettséggel rendel­keznek, önálló foglalkozást kí­vánnak űzni, megfelelő német nyelvismerettel bírnak. A tanfo­lyam szervezői a továbbképzést elsősorban magyarországi né­metek részére kívánják lehe­tővé tenni. A továbbképzés el­sődleges célja:- a résztvevők továbbkép­zése tanult szakmájukban,- segítségnyújtás a későbbi­ekben önálló megélhetési lehe­tőség megteremtéséhez,- a németországi politikai, társadalmi és gazdasági viszo­nyok, valamint az Európai Unió fejlődésének megismerése. A szakmai gyakorlatot a fenti időpontban az alábbiak szerint tervezik: A résztvevőket először kéthetes tanfolyam ke­retében a GSI-ben megismerte­tik a német viszonyokkal. A tanfolyam költségeit a német fél viseli. Ezt követően a részt­vevők térítést kapnak, amely elegéndő a szállás és ellátás költségeinek fedezésére. A szakmai gyakorlatokra elsősor­ban Bonn/Köln térségében nyí­lik majd lehetőség. Az elképze­lések szerint a szakmai gyakor­lat időtartama alatt a DUG-ta- gok szükség esetén a résztve­vők segítségére lesznek. Az utolsó héten ismét a GSI-ben tartanak a résztvevőknek in­gyenes továbbképzést. Jelent­kezni, illetve a jelentkezéshez szükséges űrlapokat igényelni az alábbi címen lehet: Magyar- országi Németek Országos Ön- kormányzata 1396. Budapest, Pf: 485. Telefon: (1)-112-6259 vagy (1)—112—5043. Jelentke­zési határidő: 1996. január 31. A továbbképzésre kiválasztott jelentkezőket előreláthatólag Budapestre hívják majd meg bemutatkozó beszélgetés céljá­ból. A résztvevők végleges ki­választására is itt kerül sor. Ügyeljünk a macskára is! A hazai rókaállomány minden tagját veszettség-gyanúsnak kell tekintenünk tudtuk meg dr. Sudár Géza szekszárdi vá­rosi tisztifőorvostól. Ha va­laki tehát a szemetes kukák környékén, vagy netán az ut­cán kóborló rókát lát, joggal tekintheti az állatot fertőzött­nek, annál is inkább, mert tel­jesen természetellenes, ha ez a ragadozó a városba merész­kedik. Ilyen esetben a pol­gármesteri hivatalnál kell be­jelentést tenni, ahol intézked­nek az állat eltávolítása, vagy ha a helyzet lehetővé teszi, ki­lövése ügyében. Szintén a hi­vatalban kell bejelentést ten­nie annak, akinek a kutyái ró­kát téptek szét, netán ő maga pusztította el háza körül, vagy udvarán az állatot. Nagyon fontos, hogy ne érintse ember a tetemet, várják meg, amíg a gyepmester megfelelő védő­öltözékben eltávolítja. A ku­tyákat kötelező évenként ve­szettség elleni oltásra vinni, elvileg tehát nem fertőződ­hetnek. A kutyáknál sokkal inkább veszélyeztetett a többi háziállat, elsősorban a macska. A kutyák oltását tör­vény írja elő, a macskák ese­tében ilyen jogszabályi előí­rás nincs, holott a szakembe­rek szerint nagy szükség lenne rá. Az ismert adatok szerint a fertőzés sokkal több esetben terjedt át emberre macskáról, mint kutyáról. Ezért lenne fölöttébb kívána­tos, ha a macskatartók is évenként oltásra vinnék ked­venceiket, mert ezzel nem­csak a cicus, hanem saját éle­tüket is óvnák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom