Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06 / 5. szám
14. oldal Hétvégi Magazin 1996. január 6., szombat Az idei esztendő: szökőév 1996 szökőév, a február hónap 29 napos lesz. Erre azért van szükség, mert a napév (az az idő, amely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot) nem pontosan 365 napos. Szökőév négy- évenkénti beiktatása nélkül ezért minden évben egynegyed nappal térne el a tényleges időszámítás a naptáritól, ami azt jelentené, hogy kereken 350 évenként a tavasz decemberben kezdődnék. Ez a probléma már az egyiptomiaknak is feltűnt. Ezért a fáraó rendeletére már Krisztus előtt 238-tól minden négy esztendőben beiktattak egy szökőnapot. Ezt Julius Caesar is átvette az általa szerkesztett naptárba, amely egészen a középkorig érvényben volt. Ő azonban a szökőnapot nem február 28., hanem már 23. után beiktatta. A naptár világa azonban még így sem volt teljesen rendben. A Julius Caesar által készített naptár, amely 365,25 napot tartalmazott, pontosan 11 perccel és 46 másodperccel hosz- szabbá tette az évet, mint amilyen hosszú egy napév volt. 128 év elteltével ez már egy teljes napot jelentett. Ezért aztán az évszázadok folyamán a naptári tavaszkezdet mindjobban eltért a csillagászatitól. XIII. Gergely pápa ebben a helyzetben 1582-ben „meghúzta a vészféket”. Naptárreformot rendelt el és ennek következtében még abban az évben október 15-e következett október 4-re. Ráadásul a jövőt illetően töröltetett néhány szökőévet. A Gergely-féle naptárreform ellenére is fennmaradt egy egészen kis eltérés a napév és a naptári év között: mindösz- sze 26 másodperc. Német csillagászok számításai szerint ez az eltérés csak 3320 év múlva tesz majd ki egy egész napot. Akkor majd megint el kell hagyni egy szökőnapot. Az 1996-os év egyébként rendkívül kedvező lesz azok számára, akik rövid szabadságot akarnak kivenni. Nem lesz olyan ünnep, amely feleslegesen egybeesne a hétvégével. Aki például március 30-án, szombaton megy szabadságra, az kihasználhatja nagypénteket és húsvéthétfőt, és 8 nap szabadsággal 16 napot lehet távol munkahelyétől. Ugyanígy május 11. és 27. között kilencnapi szabadság árán 17 napot pihenhet. Agyafúrt ötletek, filmvásznon A New York-i Radio City Music Hallban tartották a díszbemutatóját annak a filmnek, amelyre mind a szakma, mind a közönség már egy éve vár. Igaz, a Goldeneye (Aranyszem) már sorrendben a 17. James Bond film, de az első a Szovjetunió szétbomlása, illetve a berlini fal lerombolása óta. A nagy kérdés, hogy az állandó ellenség, a szovjetek helyett ki ellen irányul a 007-es ügynök tevékenysége? Nos, most is megjelenik az orosz maffia, valamint egy orosz hölgy, Natalja Fjodorovna Szimonova is szerepel á filmben. de a komputerszakértő amellett, hogy Bondot az ágyába csábítja, mellékesen még a világot is megmenti. Az új James Bond film természetesen tele van technikai- és komputertrükkökkel, a főszé- replő nemcsak lő, verekszik, autót vezet és gumikötélről ugrál, de még repülni is tud. A címszereplő, • Pierce Brosnan az 1962-es indulás óta a hetedik a sorban. Bár némelyek szerint nem is ő a sztár, hanem Nick Finlayson, aki csak azért nem szerepel a filmlexikonban, mert ő a színfalak, a kamerák mögött dolgozik. A 40 éves Finlayson ugyanis a legagyafúrtabb Bond-kellékek kitalálója és elkészítője. Ez alkalommal beveti a rakétaként működő és robbanó gipszlábat. A brit technikus ötlete volt a robbanó búváróra, a derékszíjba rejtett függeszkedőzsinór, az öngyújtóba szerelt plasztikbomba, a kábító gázt lövellő kulcstartó... A több, mint harminc éve létező Bond-filmek kezdetén a 007-es ügynök még közönséges pisztollyal harcolt. Aztán jött a hadianyag-raktárral fölérő levéltárca, az üldözők előtt az utat olajjal elárasztó autó, melynek üléséből katapultálhat a pilóta, a zsebszámítógéppel működő páncélszek- rénykód-megfejtő, a víz alatti rakéta, a légpárnás csónakká változó velencei gondola, a mini sugárhajtású repülőgéppé átalakuló lószállító kaloda. Csupán a sztori nem változik: a titkosügynök és ellenfeleinek küzdelme, az örökös harc a teltházas moziért. Kulcsár László, FEB 96-ban újra © És a ráadás: egy garnitúra Semperit (S) gumiabroncs! Aki autózik, pontosan tudja, hogy a gumiabroncs állapota, minősége életbevágóan fontos biztonsági tényező. Az ÁB-AEG0N Biztosító gondoskodni akar partnerei biztonságáról, ezért olyan nyereményjátékot hirdet, amelynek díjai jelentősen növelik a közlekedés biztonságát, segítenek a balesetek megelőzésében. Ne kockáztasson! Fizesse be most 1996 első negyedévére személygépkocsija kötelező felelősségbiztosítását az ÁB-AEGON-nál, és nyerje meg a 100 SEMPERIT gumiabroncskészlet egyikét. Az ÁB-AEG0N adatbázisából - közjegyző jelenlétében - 1996. február 20-án számítógép sorsolja* ki azt a száz szerencsés személygépkocsi tulajdonost, akik öt új SEMPERIT gumiabronccsal már valóban biztonságban érezhetik magukat. Ez a biztosítás kötelező, de a biztosító szabadon választott. Az ÁB-AEGON reméli, hogy sikerül megkönnyítenie a választást. biztonság kamatozik. Alti Alma revü táncosnő képét festették a Western Pacific légitársaság Boeing 737-es gépének farkára. Újabban ugyanis az Egyesült Államokban is fel lehet használni a repülőgépeket kereskedelmi reklám céljára. feb- Reuters Heti húsz gyilkosság New Yorkban Amerikában „bekeményít” a rendőrség és a bíróság Ha hinni lehet a statisztikának, az Egyesült Államok minden harmadik fekete bőrű fiatal állampolgára bűnöző, s a törvénnyel összeütközésbe került 20-30 év közötti feketék száma drámaian növekedett az elmúlt öt esztendőben. A .washingtoni igazságügyi minisztérium adataira építő kutatócsoport „Sentencing Project” nevet viselő tanulmánya szerint ugyanis a 20-30 év közötti színes bőrűek 32,2 százaléka vagy rács mögött ül, vagy próbaidősként (tehát viselkedésétől függően) bármikor lecsukható. Öt évvel ezelőtt viszont „csak” minden negyedik fekete számított bűnözőnek. A tanulmány szerzői szerint a statisztika romlásának oka, hogy a rendőrség az utóbbi időben sokkal keményebben lép föl a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőivel szemben, s a bíróságok ugyancsak szigorúbbak, döntéseikkor hajlanak a maximálisan kiszabható ítéletek felé. Mark Moore, a Harvard Egyetem kriminológus professzora viszont ekként vélekedik: „Fehérek úgy tolmácsolják ezt a tanulmányt, hogy a feketéket eleve bűnöző alkatként lehessen megpecsételni.” A statisztika ugyanis csalóka: nem tükrözi, hogy az esetek nagy részében a fehéreket még meg sem állítják azért, amiért feketéket jogerősen elítélnek. Hetente húsznál több embert gyilkolnak meg New Yorkban. A Hudson menti 17 milliós város lakói és a metropolist járó turisták egyaránt tartanak attól (is), hogy elkeseredett kábítószer-élvező, pénzt követelve, pisztolyt nyom az orra alá. Holott nem ők jelentik az igazi veszélyt New York-ban - derül ki egy minap elkészült kriminalisztikai tanulmányból. Tény viszont, hogy utcai bandák tagjai és drogárusok pisztoly, sőt mind gyakrabban géppisztoly nélkül egy tapodtat sem tesznek. Jól tudják ezt a kábítószerek rabjai is, s ezért eszük ágába se jut, hogy maguk is pisztollyal hadonásszanak, miközben napi adagjukért alkudoznak.
