Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 5. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tolna Es Környéke 1996. január 6., szombat Hír-Forrás A helyi népszavazás idő­pontjáról rendkívüli képvi­selőtestületi ülésen dönte­nek a szedresi képviselők. (A népszavazási kezdemé­nyezés a helyi vállalkozó háziorvos, dr. Gombay Csongor szerződésével kap­csolatos.) Az ülés időpontja január 8., hétfő, 18 óra. Kölesden Sződi Imre or­szággyűlési képviselő és Kocsis György, a helyi pol­gármester meghívására ösz- szegyűlnek a Kölesd kör­nyéki, illetve attól távolabbi települések - többek között Kistormás, Kajdacs, Sár- szentlőrinc, Györköny •- polgármesterei. A regionális megbeszélés célja egy Sió- Sárvíz gazdasági együttmű­ködési társulás megalakulá­sával kapcsolatos előzetes elképzelések kifejtése. Az ülésre hétfőn, délelőtt 10 órától kerül sor. Színházbosz indul a tolnai polgármesteri hivatal elől január 12-én, pénteken, 16.30-kor. A kaposvári Csiky Gergely Színház tol­nai színházkedvelő bérlete­sei Kosztolányi: Édes Anna című művének színpadi vál­tozatát tekinthetik meg. RenbőrÖrs Faddról tanyabetöréseket jelentettek, visszamenőleg körülbelül egy hónappal. Három tanyába hatoltak be hívatlan látogatók, ám né­hány kevésbé értékes hol­min - balta, függöny, cipő - kívül mást nem találtak. Tolnán is feltörtek négy tanyát a Páskumban. A kárérték itt is csekély, pon­tosabban a rongálási kár - tetőmegbontás, lakatlefeszí- tés - nagyobb, mint az el­tűnt holmik értéke. Allás-Ajánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ tolnai kiren­deltségén az alábbi állások betöltésére várják .munka- nélküliek jelentkezését:- díszműkovács: 60 fő- varrónő: 7 fő- üzemtechnológus: 1 fő- import kereskedelmi- ügyintéző, német vagy- angol nyelvtudással: -lfő- üzletkötő (legalább- érettségivel): 4 fő Tolna: egy alpolgármester maradt (folytatás az 1. oldalról.) — A tanácsnok feladatairól nem tudok mit mondani, mivel arról a képviselőtestületnek kell döntenie, persze, ha lesz ilyen poszt. Az alpolgármes­teriek) feladatait a törvény szerint a polgármester hatá­rozza meg. — A testület döntése tudo­másom szerint törvényességi problémákat vetett fel. — Az önkormányzati tör­vény 34. szakasza úgy fogal­maz, hogy a képviselőtestület megbízatásának időtartama alatt alpolgármestert választ, alpolgármesteredet választ/!«?. Egy másik szakasz arról ren­delkezik, hogy a képviselőtes­tület hatáskörébe utalt választás és kinevezés joga - kivéve az alpolgármestert - magában fog­lalja a felmentés, visszahívás jogát is. Ez a két dolog egybe­vetve értelmezhető úgy is, hogy a képviselőtestület nem hív­hatja vissza az alpolgármestert. De értelmezhető úgy is - ezen álláspont felé hajlok én is - hogy a törvény kötelezően egy alpolgármestert rendel megvá­lasztani, és a tilalom csak annak a visszahívására vonatkozik. Ha egy testület egynél több al­polgármestert választott, akkor nem tekinthető visszahívásnak az, ha azt mondja, hogy csak a törvényben előírt kötelező számú alpolgármesterrel kíván tovább működni. Erre utal az is, hogy a fentebbi törvényi sza­kasz konzekvensen egyes számban tesz említést az alpol­gármesterről. Mindettől függetlenül a ren­delet kihirdetésre került, él, lé­tezik. Amennyiben esetleg a közigazgatási hivatal törvény- sértőnek ítéli ezt, amit a képvi­selőtestület nem fogadna el, akkor van módjában a közigaz­gatási hivatalnak alkotmánybí­róság előtt megtámadni az ál­tala hibásnak vélt rendeletet. Ebben az esetben kialakulhat egy olyan jogvita, ami példaér­tékű döntést feltételez. —IA közigazgatási hivatal már nyilatkozott? — Hivatalosan még nem. Előzetes álláspontot alakítottak ki a kérdésről, mely szerint szi­gorúan kell értelmezni az előbb idézett két szakaszt az önkor­mányzati törvényből, amiből az következne, hogy a képviselő- testületek - szerte az országban- a ’94-es választásokat köve­tően bebetonoztak valamilyen szervezeti modellt. Hiszen ha kiderül, hogy nem célszerű ez a forma, akkor - ezen értelmezés szerint - nem tudják orvosolni tévedésüket. ■ — Mi volt a gond ezzel a szer­vezeti formával? - kérdeztük Rózsa Sándortól, a tolnai képviselőtestület SZDSZ frak­ciójának vezetőjétől, aki egyike volt a 8 képviselőnek, aki a sür­gősségi indítványt beterjesz­tette. — Egy év tapasztalatai azt mutatták, hogy semmivel nem működtünk jobban, mint ami­kor csak egy alpolgármester volt. Stróbl alpolgármester úr belekerült egy olyan helyzetbe, - mivel hatásköre behatárolt volt - hogy szerepét túllépve olyan döntéseket próbált magá­hoz vonni, amire nem volt kompetenciája. Rá akarta eről­tetni a véleményét a bizottsá­gokra, egyfajta felülről való be­leszólásnak tűnt, amit ő képvi­selt. Nyilván jó szándékkal, meggyőződése szerint a város érdekében tette ezt, de én az utóbbi időben már szerepté­vesztésnek éreztem az Ç tevé­kenységét. Jeleztük az MSZP felé eze­ket a problémákat háromne­gyed év után, de nem kaptunk választ. Ekkor úgy gondoltuk, meg kell próbálni ezt a dolgot másképp rendezni. — Jött a sürgősségi indít­vány. Ami némileg puccsszerű­nek tűnt. — Egy komoly politikai döntést általában úgy célszerű meghozni, hogy arról ne beszél­jenek hetekkel előtte az embe­rek. — Az esetleges tanácsnoki funkció orvosolni fogja-e a ko­rábbi problémát? — Az alpolgármester - mi­vel a polgármester átadott ha­tásköreitől függ - ki van szol­gáltatva a polgármesternek. A tanácsnok olyan személy, amit bizonyos feladatokra a képvise­lőtestület választ meg. Ha a tes­tület választana tanácsnokot, feladattal és hatáskörrel látná el, akkor egyértelműbb, szá- monkérhetőbb lenne a dolog, tisztázottabbak lennének a vi­szonyok. — Játszik-e valami szerepet az ügyben, hogy a december 11-i testületi ülés előtt néhány nappal egy bizottsági ülésen Stróbl alpolgármester és a bizottság - SZDSZ-es - veze­tője, Törkőné Ulrich Mária között éles vita alakult ki? — Nem. Hosszabb egyezte­tés után, jóval ezen konfliktus előtt eldőlt már a dolog. — Milyen hatással lesz ez a két legerősebb frakció viszo­nyára, a képviselőtestület mun­kájára? — Tolna kisváros. Egy ilyen önkormányzatnál nem úgy mű­ködnek a pártok, mint például a nagyvárosokban. Másképp ala­kulnak az egyeztetések. Tolnán szót kell, és lehet is érteni min­denkivel, nem az számít első­sorban, ki milyen párthoz tartozik. Nem lenne szerencsés, ha csőre töltött pisztollyal ül­nének egymással szemben egy képviselőtestületen belül az emberek. ■ — Tudja-e, hogy milyen ki­fogások merültek fel a munká­jával kapcsolatban? — kérdez­tük Stróbl József ex-alpolgár- mestertől? — Sem a döntés előtt, sem azóta nem közölte velem senki. — Rózsa képviselő úr lénye­gében hatáskörtúllépést, sze­reptévesztést említett az Ön munkájával kapcsolatban, azt mondta, hogy véleményét meg­próbálta ráerőltetni a bizottsá­gokra. — Úgy érzem a hatáskörö­met nem léptem túl. A bizott­sági üléseken szavazati jogom nem' volt, így tehát ilyen for­mában nem tudtam a bizottsá­gok véleményét befolyásolni. Az tény, hogy mindig elmond­tam a véleményemet, ami nem mindig esett egybe egyes bi­zottsági tagok álláspontjával. Úgy gondoltam, nem biztos, hogy a testület előtt kell min­den véleménynek ütköznie. Én jobbnak tartottam azt, - amit ezek szerint felróttak nekem - hogy elsősorban a bizottsági üléseken kerüljön erre sor. — Ön hogy ítéli meg alpol­gármesteri tevékenységét? — Azt nem lehet tagadni, hogy jobban is mehetne a testü­let munkája. Valószínűleg az én tevékenységemben is egy sor olyan hiányosság előfordulha­tott, amiről most nem tudok, mert ilyet nem vetettek fel ne­kem — egyetlen esettől elte­kintve, amikor az ésszerűség javára nem képviseltem elég erélyesen a jogszerűséget. — Mit gondol, a fenti indok­láson kívül van-e más oka is posztja megszüntetésének? — Ha ez volt az érvelés, ha ezt állítják, akkor tudomásul kell vennem, hogy ez volt az indoka a döntésnek. — Az Ön véleménye szerint milyen hatása lesz ennek az esetnek a képviselőtestület munkájára? — Az látszik, hogy a bizal­mat nem erősítette ez a lépés. Én politikai fair play-nek azt tartot­tam volna, ha a döntés előtt megbeszéljük a dolgot. Más­képp is lehetett volna csinálni. Úgy gondolom, hogy a politika sem kell, hogy olyan piszkos do­log legyen, hogy legalábbis egy ilyen kisvárosban így kelljen megoldani egy ilyen helyzetet. Hozzáteszem, hogy úgy indul­tunk, nem politizálunk, tehát az alpolgármester nem párthovatar­tozás alapján dolgozik. Én meg­próbáltam ehhez tartani magam. — Van-e Önben sértettség? — Nincs. Tudomásul kell venni, hogy máshol kell a vé­leményeket ütköztetni, más szabályokkal kell játszani.-s­Ax églek kegyesek voltak. Fehér Károly faddi kép­viselő-vállalkozó már hajnalban felszórta salakkal a hagyo­mányos, az iskolaszék által szervezett, szilveszteri Fut a Fadd futóverseny teljes - jeges - útvonalát, de délutánra az enyhülés is hozzájárult a csúszásmentés futáshoz. A rövid távot Orsós Károly, a hosszút Lakatos Roland nyerte, mindketten nyolcadikos nevelőotthonosok, a Il-es csoport­ból. Utóbbi nyereménye egy újévi malac volt. ódry károly Hangos is végleg elcsendesedik Az elmúlás lehangol. Kedves élőlények, állatok és emberek, melyek elviselhetővé teszik epizódszerű létezésünket, előbb-utóbb kilépnek életünk­ből. De mi van egy településsel, ha végleg halálra ítéltetett? Egy település a benne lakóktól él. Ha a települést valami kórféle támadja meg, először csak né­hány ház marad gazdátlanul, majd teljes utcarészek. A még maradók elbizonytalanodnak és lesik, várják az eltávozottakról szóló híreket. Az elhagyatott- ság, elhanyagoltság gazten­gerré változtatja a nemrégen még ápolt portákat. Hangos település is rövid időn belül megkapja végleges kegyelemdöfését. Két-három évtizedes - agonizálás után utolsó lakói is elhagyják az egykoron szebb napokat látott falut. Hangosban a ’60-as években nyolcvan család is élt. Gerőfik, Szabók, Szabadosék, Ferenciék és még sokan remél­ték, hogy egy boldog életet él­hetnek le a nevével is kifejező településen. A hangosi emberek szorgalma, állatszeretete és élni akarása kömyékszerte híres volt. Sokszor a boldogsághoz, a megelégedettséghez nagyon kevés is elég. Hangos boldog­ságához egy szilárd burkolatú út is elegendő lett volna. Esős időszakban szinte nem lehetett közlekedni. A víz a központi utcában összefolyt és az agya­gos latyak szinte rabjává tette az arra járót. Az út nem készült el... Az emberek feladták a harcot. Ki a szomszédos Kö- lesdre, Borjádra, mások Mözsre, Érdre, Szekszárdra és ki tudja, hová költöztek. Mára már a templomot is lebontották. Egyetlen család dacolt a vi­lággal. Ők vigyázták még ma is a hangosi temetőben nyugvók porait. Szép József és felesége Lina 1963 óta élnek Hangos­ban. Öt gyereket neveltek na­gyon nehéz körülmények kö­zött. Jóska a szomszédos gaz­daságban volt mindenes, állat- tenyésztő, takarmányos és amire a legbüszkébb: futóko­csis is. Szerette a természetet, harminc éve a vadászat is a szenvedélye. Lina a gyerekne­velés mellett napszámba járt a házakhoz. Amikor letelt a nap és a bérről egyezkedtek, meg­kérdezték, hogy mire van szük­sége: krumplira, sóra, cukorra, lisztre? Lina nagy gondban volt, mert mindenre szüksége lett volna. Csak nagy önura­lommal tudott megegyezni egy­két élelmiszerben. Ahogy beszélgettem velük, jó érzés volt látni, hogy meny­nyire jól kiegészítik egymást. Lina huncut mosolya, Jóska ra­vasz gondolkodása csak a szemlélőnek furcsa. Ők ketten már régóta egyek. Szép éle­tükre most egy új, bizonytalan kimenetelű próbatétel vár. Jóska lebetegedett és be kell feküdnie a kórházba. Nem sok híja volt életének, de szerencsé­jére Boda Pista vadászbarátja meglátogatta és ő azonnal eljut­tatta orvoshoz. Ez volt az a pil­lanat, amikor belátták, hogy nincs tovább. Bármennyire is szeretnek Hangosban, most már egyre .inkább számolni kell a betegségekkel. És a világtól el-' zártan nincs mód segítségnyúj­tásra. Nyárra elhagyják Han­gost. Ezzel végérvényesen lezá­rul egy település élete ... Varga András Májusra elkészülhet a tápcsatorna (Folytatás az 1. oldalról.) A szeptemberben elkezdett munkálatok határideje ’96. május közepe, ezt a szakembe­rek szerint várhatóan tartani lehet, annak ellenére, hogy a mostanában tapasztalható idő­járás nem éppen ideális csa­tornaépítésre. Elkészült a csatorna kez­deti, zárt szakasza, (1 méter átmérőjű cső vezet a föld és az utak alatt.) A tápcsatorna to­vábbi szakasza nyitott, beton­elemekkel burkolt, illetve a Paks-Fadd-i főcsatornába tor- kollás előtt földmedrű lesz. A jövő héttől várhatóan na­gyobb ütemben folyhatnak a munkák. Ottjártunkkor a csa­torna kezdeti szakaszáig levő fogadóaknán (képünk) dolgoz­tak a vízitársulat emberei. FOTÓ: B. J. Melyik fél a késedelmes? Tegnapi számunkban a Megbo- csájtott késedelem című cikk­ben azt írtuk, hogy a tolnai ön- kormányzat késedelembe esett a Matávval, mivel nem küldte el időben a telefonberuházás késedelmének ellentételezésé­vel kapcsolatos döntésről szóló dokumentumot. A cikkel kap­csolatban dr. Farkas Antal kép­viselő, a tolnai önkormányzat és a Matáv között folyó tárgya­lások egyik önkormányzati ol­dali tagja egyet nem értését fe­jezte ki. Véleménye szerint az említett kérdésben az önkor­mányzat részéről nem történt mulasztás, a város időben, de­cember 28. előtt közölte a testü­leti döntést a Matávval, igaz, írásban csak január 3-án. Dr. Farkas Antal véleménye szerint a cikkben írtakkal ellen­tétben változatlanul a Matáv van késedelemben. Indoklás­ként elmondta, hogy - a megál­lapodás ellenére - a Matáv a tolnai belterületi igényeket még nem elégítette ki maradéktala­nul, a Textilház-beli telefon- igények kielégítésével kapcso­latban pedig komoly aggodal­mai vannak. Két, a 35 ezer fo­rintos hozzájárulást befizetett külterületi igénylő - akik egy adminisztrációs hiba • folytán korábban a belterületiekhez so­roltattak, és egészen ’95. de­cemberig így is kezelték őket - ügye sem rendeződött még megnyugtatóan, a korábbi Ma­táv ígéret ellenére. A képviselő véleménye sze­rint a Matáv időhúzást folytat, aminek az lehet a következmé­nye, hogy nem lehet békésen rendezni az ügyet.-es­NÉPÚJSÁG HIRDETESFELVEV O HELYEI Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Fadd 7133 Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Tengelic 7054 Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Kölesdi Kirendeltsége Kölesd 7052 Kölesd, Dózsa Gy. u. 8. Telefon: 74/436-010. Bencze József Tolna, Sajtóház, 74/416-211.

Next

/
Oldalképek
Tartalom