Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

4. oldal Megyei Körkép — Szekszárd, Bátaszék És Környéke 1996. január 29., hétfő ' ........ . 1. " ■ I ■ ■ 1 ■ Hí rek Innen-onnan Közgyűlés Szekszárdon Január 30-án, kedden, 16 órától tartja következő köz­gyűlését Szekszárd Megyei Jogú Város, a polgármesteri hivatal konferenciatermé­ben. Bátaszéki ÁFÉSZ részközgyűlések A Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ ez évi részközgyű­léseit tartja a napokban. Bá- taszéken, a MÁV Oktató te­remben 29-én, a művelődési házban 30-án, 31-én, és feb­ruár 1-jén, mindegyik hely­színen 18 órától lesznek a közgyűlések. Január 29-én Bátán, a művelődési ház­ban, és Alsónánán, a kultúr- otthonban, 30-án Alsónyé­ken a kultúrotthonban és Várdombon, a művelődési házban, 31-én Pörbölyön, a faluházban és Sárpilisen a faluházban tartják a rész- közgyűlést, valamennyi helyszínen 18 órakor. Képviselői fogadóórák Kocsis Imre Antal Szek­szárd polgármestere minden hétfőn, 13-15 óráig tart fo-, gadóórát a polgármesteri hivatal 35-36. irodájában. Dr. Palkó László jegyző minden szerdán 10M2 óráig tartja fogadóórát a Szek­szárdon, a polgármesteri hi­vatal 40. sz. irodájában. Lemle Béla, a VIII. számú választókerület képviselője február 1-jén, csütörtökön, 16.30-tól 18 óráig várja vá­lasztóit Szekszárdon, a pol­gármesteri hivatal földszint 4. sz. irodájában. Svábbála sportcsarnokban Svábbált rendeznek a báta-- széki sportcsarnokban feb­ruár 17-én 19 órától. Jegyek csak a művelődési házban és a Flórián óvodában sze­rezhetők be. A jó hangulat­ról a palotabozsoki Schütz zenekar gondoskodik. Nagy Bandó Bátaszéken Nagy Bandó András humo­rista műsorát láthatja, hall­hatja az érdeklődő bátaszéki közönség a helyi művelő­dési házban. Az előadásra február 12-én, hétfői napon kerül sor, 19 órai kezdettel. Hó van, lapát is, hótakarítás nincs Helyzet van, hóhelyzet. Mióta a múlt héten rekord mennyi­ségű hó esett le, felháborodott hangú polgárok jelzik, hogy a városban katasztrofálisak a közlekedési viszonyok. Nem­csak a hegyi utcákban van félméteres hó, a városköz­pontban is húsz-harminc cen­timéteres jeges latyakkal kell megküzdenie a gyalogosok­nak. Még a fizető parkolók­ban sem takarították el a ha­vat. Kinek a feladata a hóel­takarítás? - kérdezték olvasó­ink és mi is. Harmadrendű dolog? — A hó és síkosság mente­sítési munkákat a Héliosz Kft. végzi az önkormányzat megbí­zása alapján. Szekszárdon most is járható minden utca és út -, állította a város üzemeltetési osztály munkatársa, Ribling Ferenc pénteken. — A lakóknak más a tapasz­talatuk, vannak utcák, ahol egyáltalán nincs hóeltakarítás. — Nem rendeljük meg va­lamennyi utcára a hó és síkos­ság-mentesítést. Az autóbusz közlekedési utakon és a gyűjtő- utakon el van tolva a hó. Ott nincs, ahol a parkoló autók mi­att nem tud a gép bemenni. — A fizetőparkolókban sincs eltakarítva a hó. — Harmadrendű dolog, első sorban az utcákat, járdákat kell hómentesíteni. Magad uram! — A város útjainak valami­vel több mint felére van szer­ződésünk -, kezdte Németh Zol­tán, a Héliosz Kft. ügyvezető igazgatója. - A megadott fon­tossági sorrend alapján végez­zük a hó- és síkosság-mentesí­tést, van ahová csak 2-3 nappal a hóesés után érünk csak. A hét gépünk, két traktor, öt hó tolós IFA folyamatosan dolgozik. — Parkolók, kerékpárút? — Oda nem szól a megbízá­sunk. Ez egy szegény ország, szegény városa. Szemléletvál­tozásra van szükség, téli gumik kellenek, hóláncok az autókra, a lakóknak is lapátot kellene fogniuk, nem másra várni. — Hómunkások vannak? — Igen, ha kell alkalma­zunk közhasznú munkásokat és alkalmi hómunkásokat is ,-fké­Félméteres hó a fizető parkolóban FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Felbomlott a „házasság” Ez év január 1-jével meg­szűnt Zombán az AMK, rész­ben önálló intézményként működik a művelődési ház, az általános iskola. Amikor tizenkét évvel ez­előtt létrehozták Zombán az Ál­talános Művelődési Központot, gazdaságilag ez látszott a leg­jobb megoldásnak. Az idő azonban bebizonyította az el­lenkezőjét. A körülmények megváltozásával gazdaságilag egyre inkább- a takarékosságra kellett törekedni. Mint azt Szu- limán Ferenc, Zomba község polgármestere elmondta, a ta­karékosság az iskola esetében nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az iskola leg­utóbbi vezetője - többször is volt igazgató-váltás - az intéz­mény működésének, fenntartá­sának költségvetését nem tudta tartani, az önkormányzatot kész tények elé állította. Az önkor­mányzat kérte az iskola vezető­jét a költségek egyensúlyba ho­zatalára. Ez nem sikerült, így az önkormányzat radikális be­avatkozásra kényszerült. Júni­ustól augusztus végéig leállít­tatta a napközit. Az önkor­mányzat 1995. tavaszától de­cember 31-ig Lakatos Klárát, az igazgató-helyettest bízta meg a vezetői teendők ellátásá­val - az akkori vezető távozott-, és a polgármestert a gazdál­kodás felügyeletével. Az öt hó­nap alatt helyreállt az egyen­súly, a nyári napközi leállása is jelentős megtakarítást hozott. Az ÁMK megszüntetése nem ment egyik napról a má­sikra, mert előzetesen a képvi­selő-testület létrehozott egy bi­zottságot, aminek az volt a fel­adata, hogy tekintse át a helyi Általános Művelődési Központ működését, megállapításaival segítse elő a hatékonyabb és költségtakarékosabb működés érdekében meghozandó vezetői döntéseket. Vizsgálja meg a körzeti feladatellátás elősegí­tése érdekében teendő intézke­déseket a gyermeklétszám nö­velésére. Az önkormányzat az igazgatói állásra - elkülönítve általános iskola és művelődési ház - pályázatot írt ki. Az in­tézményvezetői pályázatokat elbírálva többszöri egyeztetést követően január 1-jével kine­vezték az új igazgatókat. A részbeni önállóság azt is jelenti az intézmények számára, hogy az igazgatók részt vesznek költségvetés összeállításában, függetlenül attól, hogy a gaz­dálkodást nem ők vezetik, ha­nem a szakmai munkát irányít­ják. A korábbitól eltérően most egyetlen számlát vezetnek, a gazdálkodás áttekintésének megkönnyítésére. Fábián József, az általános iskola igazgatója: — A rész­beni önállóság mint gazdasági forma, az ÁMK megszűnésével adódott. Annak a betanulása van most, hogyan kell össze­dolgozni a napi ügyek intézé­sében. A célja az önkormány­zatnak a sportolási lehetőségek bővítése. Véleményem szerint ez járható út lesz. Á hetenkénti munkaértekezlet nagyon jó arra, hogy az egy hét alatt ösz- szejött problémákat megtudjuk beszélni. Azt az ígéretet kap­tam, ha bármi hátrány^ is szár­mazik a mostani döntésből az iskolának, akkor újra visszatér­nek a témára. Toláczy József, a művelő­dési ház igazgatója: — A mű­velődés területén annyi válto­zást hozott, hogy részben ön­álló egység lett. A község ki­nőtte már a régi művelődési rendszerét, ezért gondoltak a község vezetői arra, hogy ön­álló egységet hozzanak létre, így a hivatalhoz tartozva várha­tóan jobban tudjuk irányítani a falu nagyobb rendezvényeit. Az intézménynek nőtt a látogatott­sága, több csoporttal dolgo­zunk. A tervek azok nagyok, s a rendezvényeink bizonyítják majd be, hogy mennyire lesz könnyebb, vagy más. (péteri) A Tudományos Diákkör programja Előadássorozat Bátaszék régmúltjáról A Petőfi Sándor Művelődési Ház, valamint a II. Géza Gimnázium Tudományos Di­ákköre előadássorozatot szer­vezett „Fejezetek Bátaszék régmúltjából” címmel. Az előadásokat hétfői napokon, este 6 órai kezdettel a ijiú've- lődési házban tartják. Az elő­adó minden alkalommal Sü­megi József, a gimnázium igazgatója. Az első előadást a napokban tartották, ami „A szerzetesség útja az egyip­tomi sivatagból Cikádorig” címet viselte. Az előadássorozat követ­kező programjára - immár második alkalommal - feb­ruár 5-én kerül sor. Ekkor a cikádori monostor alapításá­nak kül- és belpolitikai hátte­réről lesz szó. Február 19-én „Mindennapi élet a monos­torban és a monostoron kívül” címmel hallgathatnak elő­adást az érdeklődők. A negyedik előadás már­cius 4-én, szintén hétfői na­pon lesz, amikor a ciszterciek gazdálkodásáról és Szék falu történetéről a tatárjárásig lesz szó. (p.teri) ABC-áruházi történet Kinek, mihez van joga? A történetben ’szereplő idős hölgy hosszú évek óta jár vásá­rolni ugyanabba az ABC-áru- házba. Á minap is betért oda, bevásárló kosarába tette a kivá­lasztott árut, aztán beállt a sorba a pénztárhoz. Ekkor lé­pett hozzá egy fiatalember, felmutatta az igazolványát, s megkérte a hölgyet, jöjjön vele a raktárba. Ott átvizsgálta szatyrát-táskáját. Aztán meg­kérte a nénit, hogy pakoljon ki a zsebéből. Megtörtént. Ekkor arra kérte, nyissa szét a kabát­ját, s a néni ezt a kívánságot is teljesítette. Minden rendben volt, semmi olyasmi nem voir az idős vásárlónál, ami jogtala­nul került volna oda. Á fiatal­ember bocsánatot kért, amiért lopással gyanúsította, s a hölgy szabadon távozhatott. A hölgy azonban nem tudja ilyen könnyen túltenni magát a történteken, főleg azon, hogy pirosló arccal kellett kimennie a boltból - ismerősök szeme láttára - úgy érezte, gyanakvó tekintetek kereszttüzében. Azt kérdi, jogos volt-e, ami vele történt, s bárkit meggyanúsít­hatnak, raktárba citálhatnak-e? Hiszen hiába került ki tisztán az incidensből, vajon hányán gon­dolhatták róla, hogy „na, lebu­kott az öreglány”, vagy mit hi­hetnek most az ismerősei? Ho­gyan is merne megint bemenni ebbe a boltba, ezek után? A következőt tudtuk meg: a boltoknak, yagyonuk védelmé­ben, s az egyre szaporodó lopá­sok visszaszorításának érdeké­ben joguk van a vásárlók ellen­őrzésére. Hogy melyik cégnél meddig teljed ez az ellenőrzés, azt a belső rendészeti szabály­zatban rögzítik. Az állampolgá­rokat zaklatniuk természetesen nem szabad, de ha a gyanú ala­posnak tűnik, vagy a kuncsaft viselkedése gyanús, joguk van felszólítani ellenőrzésre. (Ha a gyanúba fogott megtagadja az együttműködést, még rendőri intézkedést is kérhetnek a bolt alkalmazottai.) Az ellenőrzés­nek azonban úgy kell megtör­ténnie, hogy az érintetten kívül más vevő ne hallja, ne vegye észre. Általában valamelyik irodában történik az ellenőrzés, a táskák, zsebek átvizsgálása. (Némely belső rendészeti jog­szabályban a motozás is szere­pel, természetesen nőt női al­kalmazott, férfit pedig férfi mo­tozhat csak meg.) Ha a gyanú alaptalannak bizonyulj a vásár­lótól elnézést kell kérni az oko­zott kellemetlenségért. Ha ud­variatlanul, netán durván bán­nak a vevővel, esetleg hango­san, mások füle hallatára gya­núsítják, akkor eljárást indíthat az adott üzlet ellen. Az intézkedés tehát szabá­lyos volt, de nem hiszem, hogy ez megvigasztalná történetünk szereplőjét. Az ember igen ér­zékeny teremtés, s nem felejti el egykönnyen, ha a nyilvános­ság előtt éri szégyen, ráadásul ha igazságtalanul. A boltnak igaza van, ha meg akarja fogni a tolvajokat, de a vevőnek is igaza van, ha sérelmezi, hogy ok nélkül gyanúba keverik, megszégyenítik. Nem tudom, mi lenne az a megoldás, ami a boltnak is, a vásárlóknak is megfelelő lenne. Az viszont biztos, csak maxi­mális udvariassággal, nagyon diszkréten, feltűnés nélkül sza­bad intézni egy ilyen kényes ügyet. Függetlenül attól, hogy mi lesz a végeredmény. Mert a törvény szerint mindenkit ártat­lannak kell tekinteni addig, míg bűnössége be nem bizonyoso­dik. Még akkor is, ha nem a bí­róságon, csak egy boltban va­gyunk. venter HIRDETESFELVEVO HELYEI Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet Bátaszék 7140 Zomba és Vidéke Szűcsné Balogh Erzébet, Várdomb Józan -dűlő 430-469 Takarékszövetkezet Zomba 7173 Magyar Hirdető Rt. Szekszárd, Arany J. u. 8. Csankó Géza, Szekszárd, Mészáros L. u. 5. 314-247. Garay Előd, Szekszárd, Körösi Cs. S. u. 4. 316-932. Szekszárdi Nyomda Vállalat Szekszárd, Széchenyi u. 46. Zehán Gergelyné Onoka Istvánná Őcsény Jókai u. 33. 496-785. Csötönyi István Decs Béke u. 30. Zörényl Gyuláné, Alsónyék Arany J. u. 17. Vas Zoltán, Bátaszék Perczel u. 30. Shaffer Jakabné, Zomba Orosháza u. 7. 433-338 Barabás Jánosné. Kéty Petőfi u. 3. Tibainé Fazekas Mária, Felsőnána 438-503. Novotni István, Alsónána Dózáa u. 26. Magyar Zoltánné, Őcsény Fő u. 8. 495-546. Tóth Gábor, Sárpilis Kossuth u. 28. AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája Szekszárd 7100 Liszt Ferne tér 3. (Sajtóház) 06-20/452-612. Farkas Lajos, Báta Fő u. 282. 490-734. Gyászközlemények: PANTEON Kft. Szekszárd, Alkony u. 1. Ki tud szembenézni a történtekkel? Az újságírónak sem öröm vé­gigülni egy olyan borzalmas bűnügy tárgyalását, mint ami­lyen legutóbb a szekszárdi gyilkossági ügy volt. Ki ne saj­nálná az áldozatot, akiről pon­tosan elsorolják, hogy a fejét hány vágott sérülés, a lestét mennyi „tompa tárgytól szár­mazó nagy és közepes erőbeha­tás” érte. Ki tudná érzelmek nélkül elviselni az áldozat nagymamájának sírását. Lehet- e higgadtan nézni a fiatalkorú, még nem jogerősen elítélteket, akik megölték egyik társukat? Elválasztható-e egymástól az előre kiterveltem aljas indokból és különös kegyetlenséggel el­követett tett és annak elköve­tője? A közvélemény ellenében is ki kell mondani, hogy a gyil­kos is ember, sőt, ők nagyon fiatal emberek. Még előttük az élet. Ha az újságíró a közvéle­mény képviselője, kinek a vé­leményét közvetítse? Azét, aki visszaállítaná a halálbüntetést, vagy azét, aki képes mégbocsá- tani? Míg beszél az ügyész lehet tudósítani a vádról, ha szólnak az ügyvédek a tettesek melletti érveket kell leírnia, az ítélet közvetítése is lehet pontos és tárgyszerű. És aztán? Kit értsen meg? A nagymamát, aki azt sírja, hogy az unokáját már nem lehet feltámasztani, ezek a „gyilkos gyerekek” meg 12, 8, 5 év háromnegyedének letöl­tése után, tehát pár év múlva szabadok lesznek. Vagy az egyik elítélt anyját értse meg, akinek a fia talán a legkevésbé bűnös, és azt mondja kétségbe­esetten, hogy aki nyolc embert ölt meg, az sem kapott sokkal többet, mint a fia. Hol itt az igazság? Ki mer vele szembe­nézni? Az egyik vádlott törvé­nyes képviselőjének első kér­dése az volt, be vannak-e kap­csolva a tévékamerák. Érthető, hogy nem akar szembe nézni a nyilvánossággal? Mind a hár­man az mondták, ők mindent megtettek, rendes embert akar­tak nevelni a gyerekükből. A tanár - nem a bíróságon - azt mondta, hogy ők tehetetlenek, mert a gyereknek a kisegítő is­kolában lett volna a helye. És éppen arról a vádlottról mondta, akinek 98 az intelli­genciahányadosa, mint az em­beriség 60 százalékának. Vagy a másik, akit viszont normál is­kolába kényszerítettek, pedig majdnem debil. Miért nem előbb mondta róla a pszicholó­gus, hogy pszichopátiás voná­sai vannak, s hogy ki fog tömi a rejtett agresszivitása? Különö­sen akkor, ha sehol sem fogad­ják el olyannak, amilyen. Miféle szeretethiány kény­szerít arra kiskorúakat, hogy egymás szájába, orrába tömjék a füvet, merő szórakozásból? Hogy ha elkezdődik a verés, - talán még csak azért, hogy hallgasson a sértett - akkor a három közül egy se legyen, aki elszalad, aki abbahagyja, aki akkor is nemet üvölt, ha a kö­vetkező ütést ő kapja. Ki mer szembenézni azzal, ami történt? S ki tudja aztán megnevezni a felelősöket? Én nem tudom. Ihárosi Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom