Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-20 / 17. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. január 20., szombat A pápa kiáltása: „Ne féljetek!” 3. Részletek II. János Pál átlépni a remény küszöbén A pápa „Átlépni a remény küszöbén” című kötete, amelyből szombatonként közlünk részleteket, segít eligazodni mai bonyolult világunkban, buzdít, hogy ne veszítsük el a hitet és a reményt. Az interjúkötet a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg 1995-ben. A fajgyűlölet az ember megalázása Az Egyház nem feledheti, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek a közvetítésével kapta, amellyel Isten kimondhatatlan nagy irgalmasságából megkötötte a régi szövetséget. Nem feledheti, hogy annak a nemes olajfának gyökeréből táplálkozik, amelybe a népek vad olajfájának ágai be vabnak oltva... íly nagy tehát a keresztények és a zsidók közös ■ szellemi öröksége. A zsinati nyilatkozat sok zsidó és keresztény tapasztalata alapján született meg. Benne van az én személyes tapasztalatom is, amelyet szülővárosomban szereztem. Mindenekelőtt a wadowicei elemi iskolára emlékszem, ahol az osztálynak legalább egynegyede zsidó volt. Meg kell emlékeznem közülük egyik barátomról, Jerzy Klugerről, akivel barátságom azóta is tart. Élénken él az emlékezetemben a zsidók képe, akik minden szombaton a zsinagógába mentek, amely a gimnázium mögött állt. Á két vallásos csoportot, a katolikusokat és a zsidókat, gondolom, az kötötte ösz- sze, hogy tudták, ugyanahhoz az Istenhez imádkoznak. Az imádság nyelvezetében jelentős különbségek vannak, de az imádság a templomban és a zsinagógában jelentős mértékben ugyanarra a szövegre épül. Aztán jött a második világháború a koncentrációs táborokkal és az előre megtervezett népirtással. Elsősorban'a zsidó nemzet fiai és lányai estek áldozatul, csak azért, mert zsidók voltak. Aki akkor Len” című könyvéből gyelországban élt, szembesülnie kellett ezzel a valósággal, még ha indirekt módon is. Ez volt tehát az én személyes tapasztalatom, amely mindmáig bennem él. Auschwitz, a zsidó nép holokausztjá- nak talán a legbeszédesebb szimbóluma, megmutatja számunkra, milyen végletekig juthat el az a rendszer, melyek a fajgyűlölet és az uralomvágy vezet. Auschwitz ma is figyelmeztet minket arra, hogy az antiszemitizmus nagy bűn az emberiség ellen; hogy minden fajgyűlölet elkerülhetetlenül az emberi méltóság meg- gyalázásához vezet. (Szombaton folytatjuk.) A- ■ 1 96-ban újra © És a ráadás: egy garnitúra Semperit (S) gumiabroncs! Aki autózik, pontosan tudja, hogy a gumiabroncs állapota, minősége életbevágóan fontos biztonsági tényező. Az ÁB-AEGON Biztosító gondoskodni akar partnerei biztonságáról, ezért olyan nyereményjátékot hirdet, amelynek díjai jelentősen növelik a közlekedés biztonságát, segítenek a balesetek megelőzésében. Ne kockáztasson! Fizesse be most 1996 első negyedévére személygépkocsija kötelező felelősségbiztosítását az ÁB-AEGON-nál, és nyerje meg a 100 SEMPERIT gumiabroncskészlet egyikét. Az ÁB-AEGON adatbázisából - közjegyző jelenlétében - 1996. február 20-án számítógép sorsolja* ki azt a száz szerencsés személygépkocsi tulajdonost, akik öt új SEMPERIT gumiabronccsal már valóban biztonságban érezhetik magukat. Ez a biztosítás kötelező, de a biztosító szabadon választott. Az ÁB-AEGON reméli, hogy sikerül megkönnyítenie a választást. biztonság kamatozik. A magyar jogi hagyományok és a francia prefektúra házassága Kormányhatározat született a területi államigazgatási szervek reformjának fő irányairól, amelyről lapunkban is többen nyilatkoztak már. Mások kifejtették véleményüket az abban foglaltakról. Kevesen tudják viszont, hogy mit is tartalmaz valójában maga a határozat, és mik lesznek a közigazgatás reformjának következő lépései. A határozatról kérdeztük a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét, dr. Bősz Endréné dr. Wé- ber Arankát., aki lapunk kérdéseire írásban válaszolt. — A kormányhatározat a területen működő államigazgatási szervek korszerűsítéséről, az ágazati hatáskörök felülvizsgálatáról, a felesleges feladatok kigyomlálásáról és a megmaradt feladatok újbóli telepítéséről szól, amelynek értelmében a ma működő fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállásának módosításával, egységes területi állam- igazgatási szerv - kormányhivatal - jönne létre. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási hivatal jelenlegi feladat- és hatásköre kiegészülne az ágazati feladatokkal, jelenlegi szervezete bővülne az összevont ágazati szakigazgatási szervekkel, melyek szakmailag önálló belső szervezeti egységként működnének. — Hétköznapi nyelvre lefordítva a kormányhivatal milyen, másutt esetleg már létező szervezethez hasonlít? — A prefektusi rendszer Franciaországban kétszáz éve, a napóleoni időktől kezdve működik. Hivatalának működését a közigazgatási hivatal- vezetők 1994-ben tanulmányozták. Természetesen nincs szó annak a másolásáról, a franciák maguk is óvtak bennünket a náluk kétszáz év alatt kialakult túlszabályozásól. Magyarországon is megvannak ennek a jogintézménynek a közigazgatási hagyományai. 1945. előtt nálunk főispáni hivatal működött és jól működött hasonló hatáskörrel. — Eldönti-e a kormányhatározat az elmúlt hat év vitáját a tekintetben, hogy hol legyen a középszint? — Ez a kormányhatározat az államigazgatási funkciók felülvizsgálatáról, a felülvizsgálat eredményeként a közigazgatás szükséges korszerűsítéséről szól. Jelenleg az állami és ön- kormányzati hatáskörök, a hatósági és szolgáltató funkciók keverednek, ezeket szét kell választani, a felesleges feladatokat meg kell szüntetni. Ami nem állami feladat, azt az ön- kormányzatokhoz, köztestületekhez kell telepíteni. A megmaradó állami feladatokat pedig az önkormányzatokhoz. A kérdést véleményem szerint nem szabad így kizárólagosan felvetni. A fejlett demokráciákban szinte mindenütt külön működik az állami és az ön- kormányzati vonal. Nekünk ez- azért furcsa, mivel a tanács- rendszerben ez nem így működött. Én személy szerint egyetértek azzal, hogy a megye szerepe erősödjön, melyre a feladat-, hatáskör-felülvizsgálat, hatáskör-telepítés lehetőséget is ad. Erre javaslatot is tettem. De azzal a véleménnyel nem osztozom, hogy a megye a középszintű közigazgatás egyetlen letéteményese. En szakmailag azt a véleményt vallom, hogy az állami feladatokat állami szervek, az önkormányzati feladatokat önkormányzati szervek végezzék.- Milyen döntéseket tartalmaz a kormányhatározat? — A kormány határozata szerint a minisztériumoknak 1996. január 31-ig el kell végezni a már említett ágazati feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát, majd javaslatot kell tenni a kormánynak, hogy milyen területi államigazgatási szervek működjenek továbbra is önállóan (pl. rendőrség, APEH), milyen szervek integrálódjanak a közigazgatási hivatalba, és milyen feladatokat lehet önkormányzatoknak vagy más szerveknek (például a kamaráknak) átadni. Ezt követően a kormány a minisztériumok javaslata alapján eldönti az ágazati hatáskörök telepítését és rendeletet alkot a közigazgatási hivatalok működéséről. Az új hivatal a kormányhatározat szerint 1996. július 31-én kezdi meg működését. Jelenleg területi szinten mintegy 39 különböző államigazgatási szerv működik, tehát drágán és szerény hatásfokkal. Szakmailag tehát az integráció szükségessége nem vitatható. Kétségtelen tény azonban, hogy a kormány- határozat végrehajtása igen nehéz feladat elé állítja a területen dolgozó közigazgatási szakembereket. Ezért meggyőződésem, hogy a rendkívüli feladat végrehajtása csak korrekt, együttes műhelymunkával, jó együttműködéssel valósítható meg. Ihárosi Ibolya
