Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-20 / 17. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. január 20., szombat A Pécsi Akadémiai Bizottság ezévi pályázatai A Pécsi Akadémiai Bizottság ezévre hirdetett pályázatai iga­zán sokrétű lehetőséget kínál­nak a tudományos minősítéssel nem rendelkező kutatóknak. A PAB tíz szakbizottsága több, mint ötven, fontosnak tartott témakört jelölt meg, de termé­szetesen szívesen fogadnak más területekről is érdemi pá­lyamunkákat. A pályázók kor­határát sem jelölték meg a pá­lyázati kiírásban, azonban nem titkolják, hogy a témaköröket különös biztatással a fiatalok számára kívánták megjelen­tetni. A szakbizottságok ajánlásai mellett örömmel hívjuk fel a leendő Tolna megyei pályázók figyelmét a Paksi Atomerőmű Rt. valamint a Tolna Megyei Önkormányzat és a PAB közös pályatételeire is. A PA Rt. által megjelölt két témakör az erőmű biztonságos és gazdaságos üzemeltetésének időszerű kér­déseit, illetve az erőműben ke­letkező kis- és közepes aktivi­tású, valamint a nagyaktivitású radioaktív hulladék elhelyezé­sének műszaki, környezetvé­delmi és társadalmi kérdéseit öleli fel. A Tolna Megyei Önkor­mányzat nyolc témát jelöl meg, melyek a következők: Baka István költő munkássága; Tolna megye térségének történelmi szerepe a honfoglalás és az ál­lamalapítás időszakában; Tolna megye politikai viszonyai az 1990-es és 1994-es országgyű­lési és önkormányzati választá­sok tükrében; A pártalapon szerveződő megyei önkor­mányzatok működésének ta­pasztalatai; Kisebbségi önkor­mányzatok Tolna megyében; Tolna megye hátrányos hely­zetű térségei épített környezeti állapotának vizsgálata (Hegy­hát, Völgység); Tolna megyei kistérségi területfejlesztő társu­lások szerveződésének társa­dalmi, gazdasági motivációi, lehetséges keretei; Tolna me­gye turisztikai adottságainak feltárása, különös tekintettel az un. zöld turizmus, szabadidő­turizmus lehetőségeire. A szeptember 1-ig beadandó pályázatok egyéb feltételeiről bővebb felvilágosítást a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságtól le­het kérni: 7624 Pécs, Jurisics Miklós u. 44. Tanácsok vásárláshoz y Sokmindenhez jogunk van Élelmiszerüzletben naponta megfordulunk. Van aki a bevá­sárló központokat, nagy élelmi­szeráruházakat részesíti előny­ben. Elvezettel bolyong a meg­rakott polcok, állványok, hűtő­pultok labirintusában, rácso­dálkozik az újdonságokra és keresi a számára árban illetve minőségben legmegfelelőbb árucikket: senki nem szól hozzá. Egészen más a helyzet a kis élelmiszerboltokban, ahol meghitt légkör, családias han­gulat fogadja a vásárlót. Bár lé­nyegesen kisebb a választék, de a kereskedő ismeri vásárlási szokásainkat, ízlésünket. Az üzletek különbözőek le­hetnek, az értékesítés szabályai azonban közösek, ugyanazok az előírások vonatkoznak a szupermarketekre, mint a kis boltokra. Olyan üzletben vásároljunk, amely már a belépéskor meg­nyeri bizalmunkat. Legyen tiszta a bolt és környéke, a ki­rakatok legyenek esztétikusak, szépen berendezettek. Az el­adótérben az áru tárolása felel­jen meg a szakmai és higiéniai követelményeknek, sértetlen legyen a csomagolás. A zöldség és gyümölcs árut elkülönítetten kell tárolni, kí­nálni, lehetővé téve, hogy a vá­sárló maga választhassa ki a vásárolni kívánt terméket. A hűtést igénylő élelmiszerek csak az erre a célra használatos hűtőpulton helyezhetők el. A kenyeret, ha szabadon értékesí­tik a polcról, ne csupasz kézzel tapogassuk végig a választékot, használjuk a kihelyezett cso­magolóanyagot. Ugyanez vo­natkozik a péksüteményekre is. Hentesáru vásárláskor követel­jük meg, hogy a kiválasztott árut villával helyezze az eladó közvetlenül a csomagoló­anyagra. A tőkehús értékesítés­sel foglalkozó üzleteknél a szakmai és közegészségügyi követelmények fokozottabban jelentkeznek, legyünk erre fi­gyelemmel. Sokan és szívesen vásárolunk mélyhűtött termé­keket, melyekből általában nagy a választék. A vásárláskor legyünk nagyon kritikusak és csak olyan hűtőpultból vásárol­junk, melyben sértetlen csoma­golású árut találunk. A boltban levő áruból a vásárlót kíván­sága szerint kell kiszolgálni. Vásárlása nem köthető feltétel­hez, másik áru megvételéhez, vagy mennyiségi kikötéshez. Jogunk van ahhoz, hogy a vásá­rolt élelmiszerek mennyiségét ellenőrizzük, ehhez a feltétele­ket minden üzletnek biztosítani kell. A pultoknál úgy kell elhe­lyezni a mérleget, hogy annak skáláját a vásárló láthassa. Fogyasztóvédelmi Egyesület Ínyencek a Gemenc Hotel éttermében. Pénteken este tartotta a Tolna Megyei Gasztronómiai Társaság és a Szekszárdi Borvidék Szőlő és Borkultúra Alapítvány ínyenc Klubja összejövetelét a Gemenc Hotel éttermében. A nagy sikerű rendezvényen ezúttal Ku­tast András - ő az Atrium Hyatt konyhafőnök-helyettese - menüsorát kóstolhatták meg a vendégek. Az italokat a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. Liszt pincészete kínálta. Az előétel sárgadinnye volt sonkával, ezt homárkrémleves követte, majd főételként angolos borjúkaraj sertéshálóban, libamájjal követte. A desszert képviselőfánk volt vanília és gyümölcs fagylalt­tal, csokoládé mártással. . fotó: gottvald Három sárközi hattyú „Óvad a hó, tavasz akar lönni” - így kezdődik egy sárközi népdal. Ez Volt érez­hető a legutóbbi hétvége ta­vaszt idéző időjárásában. A hóolvadásről szóló tudósítá­sokban a televízió képernyő­jén az árvíz okozta károkat szemlélve kicsit megnyugta­tóbb a sárközi belvizek látvá­nya. Úgy tűnik, az utóbbi években mintha feltámadt volna ez a táj. Egykori - mondjuk század eleji - arcát újra meg újra megmutatja. Ilyenkor víztükör víztükröt ér­és pontosan nyomon lehet követni a valamikori vízi- mocsárvilágot. Történik mindez azok után, hogy a belvizek elvezetésére szol­gáló alagcsövezésre több tízmilliós nagyságrendű fo­rint összeget költöttek a ter­mőteret hódítók. Az egykori öreg parasztod ezekkel a vi­zekkel nem Istent káromló gondolatokat fogalmaztak, hanem áldásnak tekintették és a kitűnő legelőkön - mert an­nak jót tett az ár - állatokat tenyésztettek „szengyörgytű- szentmihálig” és egyéb vizek partjain erdők, füttyös gyü­mölcsösök virágoztak. Há­nyán és hányán állították, hogy nem feltétlenül kell a természet ellen tenni, mert ideig-óráig legyőzhető ugyan, de azért csak ő az úr. Mindez azért jutott eszembe, mert ebben a sár­közi tájban,, pontosabban Sárpilis , és Várdomb közsé­gek határában megjelent há­rom hattyú! Az a madárféle, amely a ludak családjához tartozik és mindenki olyan képet őriz róla, hogy nyaka hosszú, fehér és feltűnően ke­cses tartása,- az emberi nem szebbik felének bizonyos testrészére vonatkoztatva, a művészek .ihletője is lett. A hattyúról feljegyezték, hogy a XVIII. században még honos volt hazánkban is, de például az énekes hattyú ma már csak nagyon ritka téli vendég. Nos, ezek a sárközi vendégek némán úszkáltak tél közepén a tavaszi vizeken és az arra járó autósokat a már említett kecses mozgásuk megállásra késztette. Fittyet sem hánytak az érdeklődő tekintetekre és sejtésük sem volt, hogy az idegenforgalomra kicsit is ér­zékenyebb nézelődő azonnal terveket szőtt velük. Ilyet például, hogy bekeríteni őket és mint látványossággal büszkélkedni. Külön sárközi hattyúprogram állt elő. Azonnal szükségesnek lát­szott egy lángos- kolbász­sütő bódé felállítása is, ahol később sárközi ételspecialitá­sokkal egészíthető ki a nép­rajzi tájegységre jellemző hímzésekben, szőttesekben is megjelenő hattyúmotívum. A belvizek melletti szárazabb göröndökön hétvégi házak építéséhez alkalmas parcellá­zások is megindulhattak. A hattyúk iránti érdeklődés olyan sportrendezvények szervezésére is alkalmat te­remtett, mint például a haty- tyúlovagok versenye. Ismere­tes, hogy a hattyúk által von­tatott könnyű testű csónakok párviadalát jelenti ez. Nem­zetközi folklórtáborok szer­vezhetők leginkább az ezer tó vidékeiről. Nemcsak Európá­ból, hanem az igazi nagy ta­vak amerikai, ausztráliai, af­rikai, ázsiai világából is. A nemzetközi kulturális prog­ram része lenne a hattyúdal­nok fesztivál a belvízi szín­padokon. Ezekhez képzőmű­vészeti kiállítások párosulná­nak megannyi Lédával... Szóval, adna dolgot ez a három sárközi hattyú. Legel­sőként a szaporításukra ala­kulhatnak kft-k, hiszen az él­jenző tömegnek kevés ez a trió. Itt talán álljunk is meg a hattyútervekkel, azt azért jó volna tudni, hogy voltakép­pen mi szél sodorta őket ide és tova! Mindenesetre köszö­net a jöttükért, mert nem csu­pán szemet gyönyörködtettek pár napra, de gondolatokat is ébresztettek annak reményé­ben, hogy talán ez még nem hattyúdal. Decsi Kiss János Pályázati figyelő 1. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány diák­csere mozgalomért szakalapít­ványának pályázata csoportos diákcserék támogatására. Pá­lyázhatnak felsőoktatási intéz­mények, illetve azok tanszékei, intézetei. A pályázatok benyúj­tási határideje: február 1. 2. V. Weöres Sándor Orszá­gos Gyermekszínjátszó Talál­kozó. A Magyar Drámapeda­gógiai Társaság, a megyei és a területi döntők, valamint az or­szágos fesztivál szervezők ötö­dik alkalommal hirdetik meg az országos gyermekszínjátszó ta­lálkozót. Jelentkezési határidő: február 15. 3. A Cholnoky Jenő Alapít­vány, a Földrajztanárok Egye­sületének támogatásával pályá­zatot hirdet, Földrajzi ismere­teim és környezetvédelmi al­kalmazásuk címmel. A pályázat célja a földrajz tantárgyban szerzett ismeretek alkalmazása a közvetlen környezetben. Be­küldési határidő: február 26. 4. Garay számítástechnikai programozási verseny. A Neu­mann János Számítógéptudo­mányi Társaság és a szekszárdi Garay János Gimnázium pályá­zati felhívása. A programozók saját fejlesztésű programtermé­keikkel versenyezhetnek. A versenyen általános és középis­kolás diákok, szakmunkástanu­lók, valamint az első évfo­lyamra járó egyetemista és fő­iskolai hallgatók indulhatnak. A benyújtás határideje: jan. 31. A pályázatokról bővebb fel­világosítás kérhető a Paksi Ifjú­sági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tar­tás: hétfőtől péntekig 14—20 óráig. A Tolna Megyei Gyer­mek és Ifjúsági Információs- Szolgáltató Irodában. Szek- szárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hét­főtől péntekig 8-16 óráig. A tizedik Aramis A férfiruhát már-már megfizet­hetetlenül magas áron, luxus­cikként kínáló boltok és áruhá­zak erős konkurenciával néz­hetnek szembe a Dél-Dunántú- •lon az utóbbi időben: Pécs, Mohács, Szigetvár, Kaposvár és más városok után pénteken Szekszárdon már a tizedik fér­fidivatáru üzletét nyitotta meg Aramis névvel egy dombóvári magánvállalkozó. Az ünnepé­lyes megnyitón elmondták, hogy a cég sikerének kettős oka van: sok terméket, például öl­tönyöket, maguk készítenek a dombóvári üzemükben, amit fokozatosan korszerűsítettek 1989 óta - akkor alakult a cég mint varroda -, másrészt arra törekednek, hogy minden vá­sárlóréteg megtalálja náluk a pénztárcájának megfelelő ru­hát. A helyszínen vannak a kútjavítók Felsőrácegresen A türelem a kis településen vizet terem? Szilveszter napja óta hörögnek a vízcsapok Felsőrácegresen. Többször megírtuk már: a Pálfához tartózó, száztizennégy lelket számláló kis településen az elmúlt év utolsó napján meghibásodott a lakosság ivóvíz ellátását biztosító kút, azóta lajtkocsikból jutnak az emberek az életet jelentő folyadék­hoz. Az önkormányzat nem vette félvállról az ügyet, az új év első munkanapján azonnal jelezték a problémát a szolgáltatónak, a simontomyai Sióvíz Kft-nek, amely öt település vízellátásá­ért felelős. Ők-sem haboztak, a bejelentés után rögtön megren­delték a javítást, régi partne­rüknél, a Vízkutató és Fúró Rt- nél, annak is kaposvári részle­génél. Szerződést írtak alá a ja­vítási munkákra, ebben január 28-i határidőt kötöttek ki az ideiglenes átadásra, ami hét­köznapi nyelven annyit jelent, hogy akkor lesz víz Rácegere­sen. ígéret, ígéretet követett Kaposvárról, a felvonulás nap­ját illetőleg. A pálfai polgár- mester ezeket továbbította az érintettek felé, a Népújság ha­sábjain is. Aligha ő tehet róla, hogy ezek az ígéretek nem teljesül­tek. Azaz teljesültek, ha késve is: éppen e sorok írása közben — péntek délután — kaptunk telefonon értesítést, Herczeg Lajostól, a Sióvíz Kft. vezetőhelyettesétől, hogy meg­érkezett Felsőrácegresre Ka­posvárról a kút javítását végző csapat. Dolgoznak a hét végén is, hogy mielőbb ivóvíz legyen a vezetékekben' — mondta a fú­rómester Herczeg Lajos tájé­koztatása szerint. Mindössze nyolc-tíz nap múlva tehát a rá- cegersiek újra igénybe vehetik ezt az alapvető szolgáltatást. Balogh László, Pálfa polgár- mestere, mindenesetre meg­döbbentőnek tartja, hogy a XX. század végén, egy „állítólag” európai ország kis településé­nek önkormányzata ennyire ki lehet szolgáltatva egy nagy vál­lalkozás kénye-kedvének. Rendkívüli ülést tartott tegnap­előtt Pálfa önkormányzati kép­viselő testületé, ahol „víz­ügyek” szerepeltek napirenden. Az eddigi 58 forintos köbméte­renkénti vízdíjat húsz forinttal emelték, az ebből származó többletbevétel felét amortizá­ciós alap képzésére szánják, hogy a mostanihoz hasonló ese­tekben legyen fedezete a javítá­soknak. A másik tíz forintot — Balogh László fogalmazása szerint — sajnos elviszi az inf­láció. A díjemelés ígyás csak négy év alatt hozza meg a mos­tani javítási költségeket. Döntés született az ülésen ar­ról is, hogy pályázatot nyújt be Pálfa, a tényleges önköltség, és a vízdíjakból befolyó bevételek közötti különbség állami támo­gatásból történő kiegyenlíté­sére. —rákosi— A Babits iskola ajándéka A szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola 4. a. osztá­lyának tanulói - akik az isko­lai színjátszó kör alapító tag­jai is -, december óta gyakori vendégei a város óvodáinak. A téli ünnepeket kihasz­nálva szokatlan ajándékkal kedveskedtek a kicsiknek. Fazekas Mihály: Ludas Matyi című művének színpadi fel­dolgozásával szereztek felejt­hetetlen perceket az óvodá­soknak. Az eltelt egy hónap alatt a Dőrmé Tréber Zsu­zsanna által betanított színda­rab közel 400 kisgyereknek nyújtott szép élményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom