Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-03 / 2. szám
1996. január 3., szerda Hazai Tükör 5. oldal Vita a privatizációs bevételek hovafordításáról Jobb ma egy veréb. 9 Még be sem folytak mind a privatizációs bevételek, még nem tudni, mekkora is valójában a felhasználható ősz- szeg, máris ádáz vita folyik arról, mi történjen a pénzzel. Az eredeti elgondolások szerint az államadósság csökkentésére kell fordítani minden magánításból eredő fillért, ám sokan úgy vélik - a szakszervezeteket leszerelendő -, hogy bérfejlesztésre, szociális juttatásra nagyobb szükség lenne napjainkban. Mások szerint a beruházások révén lehetne előrelendülni. Az év vége felé, amikor a viták kirobbantak, valójában mindössze 15 milliárd nettó bevétele származott az állami költségvetésnek a privatizálásból. A várakozás 150 mil- liárdra irányul, amelyhez azonban feltételezi, hogy a bruttó bevétel, a vevőktől származó nyersbevételek ösz- szege legalább 260 millió forint. A különbség abból ered, hogy ezeket a bevételeket tetemes költségek terhelik, korábbi állami garanciák, hitel- tartozások, újjászervezési kötelezettségek stb. Csak ezek kifizetése után kezdődhet az osztozkodás. Ám mi történjen, ha itt a pénz? Enyhítsük vele a szociális feszültséget s tompítsuk a szakszervezetek szembenállását? Töltsünk fel tőkével állami vállalatokat, mielőtt eladjuk? Vagy ragaszkodjunk az eredeti célhoz, az állam- adósság csökkentéséhez? Ez utóbbi „csupán” elvont, számvitel-technikai célnak tűnik, ezért is nincs elég híve politikailag számottevő körökben. Pedig itt nem elméleti ügyről, pénzügytechnikáról van szó, hanem mindannyiunk holnapjáról. Arról, hogy minél kisebb összeg után kell kamatot fizetni, annál kisebb a következő évek kamatkiadása, annál csekélyebb a deficit, annál kevesebb hitelt kell az államnak felvennie, s annál több tőke juthat a gazdaságnak. S az sem megvetendő, hogy az állam kölcsön- éhségének csillapodása csökkenti a hitel „árát”, a kamatlábat. Akkor pedig több jut befektetésre, munkahelyteremtésre és adóbevételre is. Akik tudnak sakkozni, tisztában vannak azzal, hogy az olyan stratégiai játszmában, mint a gazdaságpolitika, nem mindig az egyenes a legrövidebb út. Sokszor célravezetőbb a lóugrás. ___________Bácskai Tamás C serebere karácsony után Sok lesz az új jogszabály, de még több a módosítás Februártól felpörög a törvénygyár Egész sor fontos jogszabály lépett hatályba az év elsó' napján. Alkalmazható már a biztosítási, az élelmiszer-, és a devizatörvény, ugyancsak kihirdették a szabadalmi ügyvivőkről, illetve a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt. A jogalkotás erőteljes ütemben folytatódik ebben a fél évben is. Sokunk ünnep utáni gondja, hogy mit kezdjünk a balul sikerült, túl kicsi, túl nagy vagy éppen csak nem ízlésünk szerinti ajándékokkal. Az illetékesek ezzel kapcsolatban elmondták: a meglepetésnek szánt * árucikkek nyolc napon belül, számla felmutatásával minden különösebb indok nélkül kicserél- hetők. Az élelmiszer, a fehérnemű, a csecsemőnek való játék viszont - esszeru egészségügyi megfontolásokból - csak bontatlan csomagolásban csereképes. Az pedig már a kereskedőktől függ, hogy az ilyen holmit csak másik hasonlóra, illetve vásárlási utalványra cserélik-e, vagy a pénz visszafizetését is vállalják. Van, ahol - a Centrumban és a Skálákban - január 15-ig is visszaveszik a nem kívánt ajándékokat. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak idei költségvetéséről várhatóan majd csak kora tavasszal tárgyal a T. Ház. Ugyancsak ebben az időszakban kerülhet sorra a Büntető törvénykönyvről szóló 1975. évi törvény módosítása is. Több katonai vonatkozású jogszabály készül, így például a fegyveres szervezetek hivatásos állományú tagjai és a hadkötelesek szolgálati viszonyáról, illetve a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló A rendszer létrehozása azonban hosszabb időt és jelentős költségeket igényel. Ezért az Országgyűlés 1996. december 31- ig meghosszabbította a személyazonosító jel használatát, egyben kötelezte a kormányt az eddigitől eltérő kódok kidolgozására, és bevezetésére 1997. január 1-jétől. A jövőben három azonosító jel: adóazonosító, társadalomA hadsereg korszerűsítésének részeként az idén megkezdődik a lokátorrendszerek és a légvédelmi csapatok felszerelésének megújítása. Mint a Honvédelmi Minisztériumban elmondották: az év során döntés várható arról, hogy az ezredfordulóra milyen típusú vadászgépeket szerez be a honvédség. Folytatódik a létszámcsökkentés: az esztendő végére 69 800 lehet a létszám, ami 11 500-zal kevesebb a tavaly év véginél. Magyar katonák több NATO-békepartnerségi gyakorlaton vesznek részt. Ezek közül is kiemelkedik a „Coopetörvényjavaslat munkálatait végzik a szakemberek. Feltehetően márciusban lép hatályba a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló, a fogva tartottakat megillető bánásmód lényeges szakaszait rögzítő jogszabály. A zálogjoggal kapcsolatos törvény módosítását szintén e hónapra jelzik. Az első fél év jogalkotási munkálatai közül említést érdemel még a polgári védelemről szóló törvényjavaslat, a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, a magánnyomozói tevékenységbiztosítási és személyazonosító szám együttes ismerete adhat csak teljes információt a polgárokról. Az első jel szolgál majd az állami és az önkormányzati adóigazgatás, illetve a vámigazgatási illeték kifizetéséhez szükséges azonosításokra. Erről 1996 folyamán, de legkésőbb szeptember 30-ig kell tájékoztatni az érintetteket. A táj, azaz a társadalombizrative Chance ’96” elnevezésű manőver, Szolnok környékén. A résztvevők a többi között a humanitárius segítségnyújtást gyakorolják majd feltételezett természeti katasztrófa esetén. Január 1-jétől immár hivatásos határőrök tevékenykednek a magyar államhatáron - tudtuk meg a Határőrségen -, sorkatonák csak a határvadász századokban szolgálnak. Tavaly 22 ezer határsértőt és több mint 250 embercsempészt fogtak el. Az idén technikai fejlesztéssel is szeretnék hatékonyabbá tenni a fegyver- és kábítószercsempészek elleni küzdelmet, illetve a lopott autók gél foglalkozó jogszabály, a vadvédelem, a vadgazdálkodás valamint az értékpapír-forgalmazás és az értékpapírtőzsde működési előírásait rögzítő törvényjavaslat. A magyar állampolgár külföldivel történő házasságkötésére vonatkozó jogszabályok is változni fognak, ha a módosításokra sor kerül ebben az időszakban. A törvényalkotásnak kétségkívül egyik legnagyobb „erőpróbája” lesz a társadalombiztosításról szóló 1975. évi tör^ vény módosítása és az egészségbiztosításról szóló törvény- javaslat tárgyalása; mindkettőnél az a jogalkotók célja, hogy a nagy ellátórendszerek reformjával összefüggő előírásokat meghatározzák. tosítási azonosítási jel a jóléti és szociális igazgatással kapcsolatos nyilvántartás vezetését teszi lehetővé, s az új évben, néhány napja már használatos. A személyazonosító jelet alkalmazza a személyiadat- és lakcím-, valamint a honvédelmi és az ingatlannyilvántartás, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat és a nyomozóhatóság. Ezt veszik igénybe a többi között a választási, a népszavazási eljárásokhoz. A személyazonosító jel azonos a már használatban lévő személyi számokkal. Lantos felderítését. Arra is számítanak, hogy az orosz államadósság fejében több mint száz terepjáróhoz és mintegy 70-80 páncélozott járműhöz jut a Határőrség. Az idén megkezdődik a záhonyi Tisza-híd átépítése, ezért a forgalmat a beregsurányi átkelőhöz irányítják. Kamionállomást létesítenek Gyulánál, Ártándnál és Rédicsnél, míg Nagylaknál befejeződik az építkezés. Új határátkelő nyílik a román határszakaszon Méhkeréknél, illetve a Szlovákiához közeli Ipolytamócnál. Korszerű okmányellenőrző gépeket kívánnak működtetni a legforgalmasabb helyeken, s a pénzügyi lehetőségek függvényében folytatják az informatikai fejlesztést, hogy a Határőrség számítógépes rendszere illeszkedjen a nyugat-európai adatbázishoz. Nyomtatványváltás. Lejárt a türelmi idő: az új esztendőben már a postai befizetéseknél sem fogadják el a régi utalványokat. Kötelezővé vált a tavaly megváltozott számlaszámokat tartalmazó nyomtatványok használata. Csupán a legnagyobb lakossági pénzforgalmat lebonyolító bankban, az OTP-ben fogadják el április 1-jéig a régi nyomtatványokat. Befizetés. A MagyarCom átutalta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.- nek a Matáv 37 százaléknyi részvénycsomagjáért járó teljes vételárat. A csaknem 117 milliárd forintnak megfelelő 852 millió dollár 10 százaléka a Hírközlési Alapba kerül, a többi pedig az ÁPV Rt., illetve az állami költségvetés bevételeit gyarapítja. Biztonság. A magyar műszaki alakulat addig nem utazik a délszláv térségbe, amíg nem kapja meg a nemzetközi erőktől a szükséges biztonsági garanciákat. Keleti György honvédelmi miniszter annak kapcsán közölte ezt, hogy a parlamenti határozat szerint a magyar katonák csak kézi fegyvereket vihetnek magukkal, mert a NATO gondoskodik védelmükről. Levélbomba. A magyar és osztrák bűnügyi szervek közösen nyomoznak annak a levélbombának az ügyében, amely decemberben Grazban robbant fel egy postaládában. Az eddigi vizsgálat azt állapította meg, hogy a küldeményt eredetileg Kőszegre, a 9731. postafiók- számra, feltehetőleg egy olyan irodának címezték, amely partnernőket közvetít Kelet-Európából Ausztriába. Újabb árhullám. Az egész napos eső hatására, valamint az enyhe időjárás okozta hóolvadás miatt újabb áradás várható az északkeleti folyókon. A Túr romániai szakaszán ismét I. fokú készültséget rendeltek el, és a többi folyón is vízszint- emelkedés várható. Adásszünet. Az Antenna Hungária Rt. karbantartási munkái miatt január 4-én, csütörtökön 12 és 16 óra között nem sugároz műsort a soproni, a vasvári, a csengődi és a pécsi tévéadó. Ugyanebben az időpontban a miskolci, a soproni és a pécsi URH-rádióadó műsorában is adásszünet lesz. Ebéd - munkaidőben Tegnap óta a köztisztviselők munkaideje fél órával rövi- debb. Hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart, ám a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell megkapniuk, mondja ki a január 2-tól hatályos kormányrendelet. A köztisztviselők jogállását szabályozó törvény az ebédidő kiadásának időpontjára vonatkozóan egyértelműen a Munka törvénykönyvének szabályaira utal, amelyek pontosan rögzítik, hogy mikor kell a munkaidőn belül biztosítani a munkaközi szünetet. A mostani módosítás hátterében az áll, hogy a szakszervezetek és az ÉT munkavállalói oldala már többször javasolta: nem kerülne pénzbe, mégis javítaná a köztisztviselők közérzetét, ha a munkaközi szünet révén munkaidejük rö- videbb lenne. Ez az intézkedés kedvez a köztisztviselőknek, akik a leépítések miatt mind többet dolgoznak. A rugalmas munkaidő bevezetése és a racionális munkaszervezés ugyanakkor enyhítheti a létszámcsökkentés okozta gondokat. FEB Három jel az azonosításra Új, megkülönböztető kódok váltják fel a személyi számot Lassan elfelejthetjük nagy nehezen megtanult személyi számunkat, amelyet akár bemutatkozás helyett is használhattunk volna. Az Alkotmánybíróság ismeretes döntése nyomán ugyanis új azonosítási módokat és kódokat kell bevezetni. Az idén döntenek az új vadászgépbeszerzésekről Hivatásos határőrök a végeken Az új esztendőben folytatódik a honvédség átalakítása, hetvenezer alá csökken a hadsereg létszáma, megkezdődik a hadi- technika korszerűsítése. Meghatározó változás a Határőrségnél: január 1-jétől csak hivatásos katonák őrzik az államhatárokat. Nagyarányú technikai fejlesztésre is számítanak. 2859 Arany János, 324 Jókai Mór és 196 Petőfi Sándor él közöttünk Adatböngészés számlálás előtt Ezekben a napokban cseréljük ki naptárainkat, vesszük számba a családi névnapokat és más fontos adatokat. Mivel hamarosan mikrocenzus, azaz kétezer személyt érintő mininépszámlálás esedékes, érdemes a Központi Nyilvántartási és Választási Hivatalban búvárkodni a népességi adatok között. Hazánkban 10 millió 491 ezer 400 állampolgár él. A népességszámra vonatkozó adatok szerint 1995-ben 114 889 születést és 145 520 halálozást, továbbá 51 581 házasságkötést és 21 963 válást írtak be az anyakönyvekbe. A nők száma 5 455 133, s ennél csaknem félmillióval kevesebb a férfi. A 0-17 évesek között még lényeges a férfitöbblet, ez a 40 éves korosztályig csökken, később minden korosztályban a nők vannak többen. A neveket, vezetékneveket is rögzítő számítógépek több érdekes összefüggésről tudósítanak. Magyar vezetéknevű polgártársunk 28 501 van, az Orosz nevet 21 343-an viselik, a Németek 5115-en. vannak. A foglalkozásra utaló nevek között nagy fölénnyel vezet a Kovács (297 399) - a Lakatos (48 086), az Ács (12 461) és az Asztalos (6233) előtt. Ami a színeket jelentő neveket illeti, a Fekete 47 250-nel megelőzi a Fehért, ebből 35 548 akad. őket követik a Barnák 15 034-gyel, a Zöldek 2005-tel és a Pirosak 1989-el. A főrendek is képviseltetik magukat a névrengetegben; az élen a Király áll (25 414), őt követik a Nemesek (14 420), a Grófok (2779), a Hercegek (1881) és a Bárók (108). A keresztnévből lett vezetéknevek sorát a Miklós vezeti 9311-gyei, majd a Mihály következik 6268-cal, a Lajos 3122-vel, a Ferenc 1745-tel és az István 1541-gyei. Meglehetősen sokan ékeskednek irodalmunk nagyjainak nevével, bár ezek egy ideig védettek voltak. 2859 Arany János, 2812 Tompa Mihály, 324 Jókai Mór és 196 Petőfi Sándor polgártársunk neve emlékeztet a halhatatlan elődre. Koós Tamás Ezután csak vonalkódossal! Premier volt tegnap a patikákban: bemutatkozott az új vonalkódos recept, xA betegek már csak a társadalombiztosítási azonosító jelüket is tartalmazó vényre válthatnak ki kedvezménnyel gyógyszereket. fotó: feb/diósi imre
