Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1995. december 5., kedd Ideiglenes tároló Pakson - 50 évre Hamarosan a kormány elé ke­rül az új atomtörvény terve­zete. Az Országos Atomener­gia Bizottság (OAB) hétfőn, e kérdéssel foglalkozó ülése után tartott sajtótájékoztatón Vajda György, a testület ügy­vezető elnökhelyettese el­mondta: az új törvény átfo­góan és részleteiben is megfe­lelően szabályozza az atom­energia hazai békés alkalma­zását. Mivel a kiégett fűtőeleme­ket Oroszország hosszútávon nem fogadja, így végső elhe­lyezésre alkalmas tárolót kell építeni az ország területén. Erre egy, a Mecsekben talál­ható speciális kőzet, a bodai aleurolit a vizsgálatok szerint lehetőséget nyújtana. A föld­felszín alatt 1100 méter mé­lyen található bodai formáció­ról rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek a tárolási alkalmasság eldön­téséhez. Ehhez további kutatá­sok szükségesek. Előnyt je­lent, hogy a mecseki uránbá­nyából a mélyrétegű aleurolit kis költségráfordítással elér­hető és vizsgálható. Mivel a pécsi uránbánya 1997. decem­ber 31-én bezár, eddig az idő­pontig el kell dönteni, hogy vizsgálják-e tovább ennek az esetleges telephelynek az al­kalmasságát. A kiégett fűtő­elemek tárolására alkalmas, Pakson épülő, modul rend­szerű ideiglenes tárolót min­denesetre már a jövő év vé­géig üzembe helyezik. A táro­lót 50 évre tervezték. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végle­ges elhelyezésének megoldá­sát szolgáló kutatómunka ugyancsak folyamatban van. A megfelelő tároló előfelté­tele, hogy ne legyen messze Pakstól, s megfelelő földtani adottságokkal rendelkező te­repen legyen. A lakosság kö­rében több szóbajöhető telepü­lésen is végeztek közvéle­ménykutatást. A vizsgált tele­pülések közül 30 esetében 50 százaléknál nagyobb, 3 eseté­ben pedig 79-90 százalékos volt a támogatottság. Ez utóbbi három település: Né­metkér, Diósberény és Üveg­huta. Ezeken a területeken kezdeményezik a helyszíni ku­tatások megkezdését a hulla­déktároló telephelyének kivá­lasztása céljából. Biztosítékokat kérnek a bosnyák fennhatóság alá kerülő szarajevói szerbek Megérkeztek a béke előfutárai A NATO békefenntartó erőinek első alakulatai hétfőn meg­érkeztek Boszniába. A brit légierő híradós egységeit - össze­sen 122 katonát, és jelentős mennyiségű felszerelést - az észak-rajna-vesztfáliai Briiggenből négy C-130 típusú szál­lító repülőgép vitte Splitbe és Szarajevóba. A békeszerződés december 14-ei aláírása előtt a NATO 2600 katonát küld a délszláv térségbe a majdani hatvanez­res kontingens érkezésének előkészítésére. A britek mel­lett hétfőn az amerikaiak is el­indították előőrseiket. A boszniai szerbek „átme­neti megállapodást” sürgetnek Szarajevó ügyében: legalább azt szeretnék elérni, hogy a városban élő mintegy 150 ezer szerb ne kerüljön azonnal a bosnyák kormány fennható­sága alá. Ezt Aleksza Buha, a boszniai szerbek „külügymi­nisztere” közölte, amikor va­sárnap este Susanna Agnelli olasz külügyminiszterrel ta­lálkozott a bosnyák főváros repülőterén.- Ha a nemzetközi közös­ség nem lesz képes legalább átmeneti megállapodást ta­lálni, emberi tragédiák sora fog bekövetkezni, s a daytoni megállapodások veszélybe ke­rülnek - hangsúlyozta Buha. Mint mondta, a szerbek nem a daytoni egyezség mó­dosítását kérik, hanem olyan módszer alkalmazását, mint Mostar esetében, ahol a város egységes maradt, de hat auto­nóm kerületre osztották fel. Jacques Chirac francia el­nök azt szeretné, ha a boszniai kérdéssel foglalkozó, decem­ber 8-9-re tervezett londoni konferencia „tisztázná a béke­egyezmény egyes kétértelmű­ségeit”. Az egyik népszerű rá­dióadónak adott hétfői interjú­jában az államfő közölte: biz­tosítékokat kell adni a béke­egyezmény nyomán ismét bosnyák fennhatóság alá ke­rülő szarajevói szerbeknek. Ez a kérdés azért izgatja a párizsi vezetést, mert Szarajevó kör­nyékét a nemzetközi béke-, erők francia alakulatai ellen­őrzik majd. Soron kívül a katonákról Az Országgyűlés plénuma tegnap pótlólag napirendre vette annak a javaslatnak a megtárgyalását, amely sze­rint egy 500 fős műszaki alegység küldésével hazánk is hozzájárulna a délszláv béke- fenntartás sikeréhez. A tervezet szerint az alegységet legfeljebb 1996 végéig és csak egyéni (önvédelmi) fegyverzet­tel felszerelve küldenék ki. A tisztelt Ház egyébként is­mét több napirend előtti szó­párbaj színhelye volt. A pénz­ügyminiszter azzal a feltétellel maradt posztján - idézte fel Kónya Imre (MDF) hogy a kormány visszaszerzi gazda­ságpolitikai mozgásterét. Bok­ros maradt a székében, ez pedig Kónya szerint azt jelenti, hogy a kétharmados kormánytöbbség készen áll az Alkotmánybíró­ság megfegyelmezésére. Ami fenyegetés és nyomásgyakorlás formájában már el is kezdődött, s ezt az MDF visszautasítja. Kormánypárti képviselők és Csiha Judit igazságügyi állam­titkár hangsúlyozták: szó sincs az Alkotmánybíróság megtá­madásáról, a kormány tisztelet­ben tartja határozatait. Mint bármely testületről, az Alkot­mánybíróságról is lehet azon­ban beszélni, sőt a testülettel kapcsolatos hiányzó jogszabá­lyokat éppen az Országgyűlés­nek kell meghoznia. Szó esett a Dunapack priva­tizációjának - az ellenzék által megkérdőjelezett - tisztaságá­ról is. Ennek kapcsán Suchman Tamás miniszter parlamenti vizsgálatot javasolt, hogy min­denki meggyőződhessék az ügy jogszerűségéről. Az esti órákban folytatták a vitát a Munkaerő-piaci Alap lét­rehozásáról, amelyet az ellenzék hevesen támadott központosító törekvései miatt. S. A. Megosztott a koalíció, kivonulást javasol a KDNP Metszéspontban az szja Baljós előjelek árnyékolják be a személyi jövedelemadó jövő évi szabályainak megha­tározására hivatott mai or­szággyűlési szavazást. Bizo­nyos kérdésekben megosztott a koalíció, az ellenzéknek pe­dig látványos tiltakozó lépést javasol a KDNP. A Magyar Szocialista Párt par­lamenti képviselőcsoportja hét­fői ülésén több mint négyórás tanácskozás után úgy döntött: támogatja az Érdekegyeztető Tanács kormányzati és munka- vállalói oldala között született megállapodást. Azaz olyan személyi jövedelemadó-tábla bevezetésére voksol, amely 48 százalékra emeli fel a jelenlegi 44 százalékos felső adókulcsot. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a magasabban fizetett al­kalmazotti rétegre is kiterjesz- szék a 960 ezer forintos évi bruttó jövedelemhatárig járó adó-jóváírási lehetőséget. A Szabad Demokraták Szö­vetségének frakciója viszont egyhangúlag úgy határozott tegnapi ülésén, hogy fenntartja eddigi álláspontját a személyi jövedelemadó ügyében. Indo­kolatlannak ítéli a 48 százalé­kos kategória létrehozását. A testület meghallgatta Bok­ros Lajos pénzügyminiszter ér­veit, majd ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül határozott. A Koalíciós Egyeztető Ta­nács hétfő délutáni ülése sem oldotta fel az ellentéteket. Az SZDSZ ma reggel még foglal­kozik az üggyel. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezi, hogy az ellenzék vonuljon ki az Or­szággyűlés ülésterméből a személyi jövedelemadóról szóló törvény keddi szavazása­kor - jelentették be a frakció hétfői tájékoztatóján. Elutasít­ják ugyanis azt a tárgyalási módot, amellyel a kormány ke­resztül akarja hajszolni a jog­szabályt a törvényhozáson. Helytelenítik, hogy a kabinet álláspontját nem a beterjesztett törvényjavaslat, hanem képvi­selői módosító indítványok tar­talmazzák. Ugyancsak kifogá­solják, hogy a koalíciós pártok között kirobbant vita miatt közvetlenül a szavazás előtt még nem ismeretes, hogy mit is akar valójában az élőterjesztő. Nem készült széles körben hozzáférhető olyan elmélyült elemzés sem, amelyből a képvi­selők megismerhetnék, hogy az szja milyen terheket rak az ál­lampolgárokra. Mindezek értel­mében a tervezett szavazást a ke­reszténydemokraták megalapo­zatlannak, felelőtlennek tartják. A Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint álságos az a vita, amely az MSZP és az SZDSZ között az adótáblákról folyik, mert csupán az egykori választási ígéretek elfedésére szolgál. Az MSZP azt ígérte, hogy az adósávokat az infláció mértékével évente korrigálja majd, de épp az ellenkezője tör­ténik. A keresők egynegyede kerül majd a legmagasabb adó­sávba, de általában is nő vala­mennyi réteg adóterhe. Ezért a Fidesz vagy név szerinti szava­zást kér az adótáblákról, vagy az ellenzék többi pártjával együtt kivonul az ülésteremből. Változnak a családi támogatások Várhatóan csütörtöki ülésén dönt a kormány a családi támo­gatások rendszerében végrehajtandó módosításokról, és ezek bevezetésének időpontjairól. Az alkotmánybírósági döntés, illetve ajánlás többféle változást hoz az eddigiekhez képest. Eldöntésre vár, hogy mikor kezdődik az új helyzetre való felkészítési idő. Legalább 300 napos türelmi időt kell ugyanis alkalmazni, hogy már „úton levő”, leendő újszülöt­teket ne érintse hátrányosan a jogszabály megváltoztatása. A később születendő gyerekre, s az utánuk járó juttatásokra a módosított szabályok vonat­koznak. A várandóssági pótlék he­lyett alanyi jogon, a jövede­lemtől függetlenül egyszeri, 10 ezer forintos anyasági tá­mogatás' illeti meg a szülő anyát. A terhességi-gyermek­ágyi segély biztosítási alapon jár, 24 hétig adható. Ha előző­leg az anya 270 napon át biz­tosított volt, a kereset 70 szá­zalékát, ha csak 180 napon át volt biztosított, keresete 60 százalékát kaphatja kézhez. A gyest az veheti igénybe, aki jövedelmi viszonyai alap­ján családi pótlékot is kap. A gyeshez nem szükséges előze­tes biztosítási idő, tehát az a kismama is jogosult rá, aki előzőleg egy napot sem töltött munkaviszonyban. Összege a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével lesz azonos. Fokozatosan megszűnik a gyermekgondozási díj, de aki a türelmi idő lejártáig igénybe veszi, annak továbbra is kap­nia kell. A gyermeknevelési támoga­tás, a jövedelmi helyzettől függően, a legkisebb gyermek iskolába kerüléséig vehető igénybe a tervezett új szabá­lyozás szerint. Fontos: ha a család jövedelmi viszonyai miatt nem jogosult a gyesre, a szülő a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. (lantos) Kinder-tojásból 4000 pici játék. Fauszt Márton és Szepesi László nyolc éve gyűjti, és most a Hotel Tavernában kiállította a csokitojásokból előkerült számtalan meglepetést, a különféle ötletes játékfigurákat. fotó: feb/hajdu andrás Horn Gyula Párizsba utazik A Nyugat-európai Unió par­lamenti közgyűlésének meg­hívására kedden egynapos lá­togatásra Párizsba érkezik Horn Gyula miniszterelnök. A magyar kormányfő be­szédet mond a testület előtt, és a tervek szerint találkozik Jacques Chirac francia állam­fővel és Alain Juppé minisz­terelnökkel. A Nyugat-európai Unió a térség országainak biztonság- politikai szervezete, amelyet Párizs idővel a NATO európai pillérévé akar továbbfejlesz­teni. Éppen ezért a teljes jogú NYeU-tagság megszerzése a jelenleg társult partneri státus­sal rendelkező Magyarország számára fontos külpolitikai cél. A tagállamok törvényho­zóiból álló parlamenti közgyű­lés minden évben kétszer tart ülésszakot, méghozzá mindig külföldi meghívottak részvéte­lével. Horn Gyulának miniszter- elnöki tisztségében ez lesz az első látogatása a szervezetnél. A párizsi út egyúttal jó al­kalmat teremt a kétoldalú kapcsolatok további erősíté­sére. A megbeszélések közép­pontjában nyilvánvalóan Ma­gyarország nyugat-európai in­tegrációs erőfeszítései állnak majd, de minden bizonnyal szóba kerülnek a gazdasági együttműködés kérdései is. Bár Franciaország már je­lenleg is a negyedik helyet foglalja el a magyarországi külföldi beruházók között, és az ötödik legnagyobb keres­kedelmi partnere, ezeket a szálakat mindkét részről sze­retnék a jövőben még szoro­sabbra fonni. Újabb kisebbségi törvény? A szlovák kormány egy olyan törvényt is be kíván terjeszteni a parlamentben, amely a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozza - jelentette ki Katarina Tóthova szlovák miniszterelnök-helyettes hétfőn Bécsben. A politikus hangsúlyozta: az elfogadott nyelvtörvény nem helyezi hatályon kívül az eddig érvényes jogsza­bályokat, amelyek messzemenő jogokat biztosítanak a Szlovákiában élő kisebbsé­geknek. Dráguló lakások Ungváron Megállíthatatlanul emelkednek a lakás­árak Ungváron. A kis alapterületű, kere­sett 1-2 szobás lakások tavasz óta 20 szá­zalékkal drágultak, a lakások egy négy­zetmétere 80-200 dollár. Nálunk „mosatnak” Az orosz maffia magyar bankokat is föl­használ a pénzmosásra - írta a brit The Times című lap. Az újság úgy tudja, hogy a brit pénzintézetekben elhelyezett néhány gyanús betétet nemrégiben két magyar banknak utaltattak át. Kerülik a missziót Megnehezült az utóbbi időben az EBESZ grozniji missziójának tevékenysége - mondta Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének személyes megbízottja. A dip­lomata szerint mind az orosz, mind a cse­csen hatóságok elzárkóznak attól, hogy kapcsolatba lépjenek a képviselettel. Sztrájkkal kezdik az évet Január 1-jére a MÁV Rt. teljes vonalháló­zatára sztrájkot hirdet a Mozdonyvezetők Szakszervezete - jelentették be hétfőn. A munkabeszüntetést addig tervezik, amíg megszületik az elfogadható bérmegálla­podás. A mozdonyvezetők 1989-től ösz- szesen hét alkalommal sztrájkoltak, s vé­gül mindig kompromisszumos megálla­podások születtek. Mikulás-napi nyílt levél A Nagycsaládosok Országos Egyesülete Mikulás-napi nyűt levelében az ellen emel szót, hogy az utóbbi évek kormányai „a gyermekek rovására kísérlik meg kezelni a rövid távú problémákat”. Törvény az atomenergiáról Hamarosan a kormány elé kerül az atom­energia hasznosításáról szóló új törvény tervezete, amelyet megfelelőnek talált az Országos Atomenergia Bizottság. Parag­rafusai szabályozzák a hulladékok elhe­lyezésének és végleges tárolásának felté­teleit is. Védik a fenyőfákat Társadalmi összefogást kezdeményezett a környezetvédelmi és területfejlesztési mi­niszter a fenyőfák illegális kivágása ellen. Arra kémek mindenkit, hogy vásárláskor ellenőrizzék a fenyőfák származási helyét, ne adjanak lehetőséget a tolvajoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom