Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-30 / 305. szám

1995. december 30., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal A dühös embernek sosincs igaza, s különösen nem lehet öt emberöltő távolságból Zsigmond Imrének, akit a kajdacsiak közösségük legna­gyobb büntetésével sújtottak: fölpakolták ingó­ságait és kihordták a faluból. Aligha azért tették ezt, mert a jegyző úr melegen ette a bablevest, er­ről azonban nem szól a fáma. Ellenben a nótárius nem hagyta szó nélkül a büntetést, hanem - oly­kor döcögő - felező tizenkettesekben ontotta át­kait a „haládatlan” községre. A Tolnavármegye 1900. november 4-én, alighanem Székely Ferenc levéltáros-főmunkatárs jóvoltából közölte a kla­panciákat, amelyek közül még ma is tudnak rész­leteket az öregebb kajdacsiak. Velük együtt a dü­hös. embert megmosolyogtató távolságból olvas­hatjuk itt most az egészet. Tolna vármegyének Sárvize; mentében All Kajdacs faluja Sodorna képében. Zsandárnak, pandúrnak volt mindig tanyája, Mégis a környéknek vala nagy kárára. Sőt még fináncot is kvártélyoztak bele, Bár egypárt el is nyert a Sárvíz kebele. Szolgabíró nélkül egy nap sem lehetett, Kilenc vármegyéből mind itt telelhetett. Széles e világban, ahol csak börtön áll: Kajdacsiak nélkül sehol sem exisztál. Annyi a gazember e farkas veremben, Hogy nem lehet bízni már az új mesterben. De mesterben hagyján, sőt még papjában is Tömve a gonoszság kívül is, belül is. Új jegyző bíróval, kisbíró bakterrel, A falu bábája a nyolc presbiterrel; Végig huncutsággal vannak már eltelve, Örege s apraja szinte kibélelve. A nemes vármegye mindent elkövetett, Hogy jóra vezényli e bűnös nemzetet; Mind hiába tette: belefáradt szegény, Sőt még szaporodott a sok gonosz legény. Sarcot, dupla adót ha vetett is rája: Azt Szent-Lőrincz s Dorogh rendesen megbánta; Mert csak onnét kellett annak kikerülni, Mit a jó szomszédok meg szoktak könyezni. Lószerszám kocsival, lopott ló csikóval, Füstölt húst, szalonnát, ökröt a tinóval Loptak a gaz népek s vitték szerte-széjjel; Baj vón, összeszedni mostan ötven kézzel. Katonaság, zsandár, fináncok, pandúrok: Nem értek itt semmit a cifra mondúrok. Nem régiben azt is akarták próbálni, Hogy e népet ki kell exkommunikálni. De mit érne az is, ha tenné a pápa, Hatalma nem terjed a kálvinistákra! Pedig e bú'nfészek fele kálvinista, így összesen tehát csak fele pápista. Ha fele elveszne, fele megmaradna, S egy esztendő alatt újra szaporodna. Mert e gonosz fajzat mind egy atyafiság, A két felekezet egy összes komaság. Kajdacsiak! tehát tőletek búcsúzom, Halljátok meg az én utolsó búcsúszóm: Szakadjon reátok a ház gerendátok, ínséggel küzdjetek ti és unokátok: Dárdával döfődjék az oldalbordátok, Akassza fel magát az öreg bírátok! A Sió mentében, hol halak és rákok Számotokra nőttek, most tüzes sárkányok Teremjenek s minden pereputyátok Falják fel - s végre jöjjön a sor rátok! Vad egrest teremjen a szőlő indátok, A szegen üresen lógjon tarisznyátok. Paptok és mesteriek kommenciós bére Kerüljön a nemes vármegye kezére, A hóhér kötele kopjék el rajtatok, Amely kitettétek szegény nótárostok! Lopjátok el egymás két szeme világát, Hogy ne lássa többé sógor komáját! Fenekestül álljon fölfelé falutok, Sótenger fakadjon rá, mikor alusztok. Eszetekbe jusson szegény nótárustok, Kit a falu végre ti kihurcoltatok. Infámis nép volt a kutyafejű tatár, Máig is nyögi azt az országos határ: De Szt. Lőrincz s Dorog nem nyögte oly nagyon, Mint mióta Kajdacs szomszédságában vagyon. Járjatok nyárban is ködmenbe ’ bundába ’, Hogy a mennykő üssön a bábátok markába: Mért nem fojtogatott a barna Sióba, Vesztetek volna meg körme között sorba! Sin tér koszorúzza meg a fejfátok, Az Isten áldása ne szállhasson rátok. Örültök! Jól tudom! hogy hova kell menni: ' S nem szükség tinéktek kocsibért fizetni. Köszönöm is immár, hogy kihurcoltatok, ■ Mert ily zsivány nép közt lakni sem akarok! Noha Zsigmond nótárius urat saját átkozódásai is hitetlenné teszik, jegyezzük meg, hogy akadt, aki hálánál jobban ismerte Kajdacs lakosságát. Egyed Antal 1829-ben feltett kérdésére: „Milyen indulatúak? szelídek vagy szilajok, békességesek vagy pert szeretők? engedékenyek vagy makat- sosak?”, Korczy János akkori jegyző bölcsen azt válaszolta: „A lakosok némelyek szelídek, mások szilajok, vágynak port szeretők, hásártosok, vágynak engedelmesek, némelyek békességesek, mások engedetlenek”. Alighanem így volt ez 1861-ben is, s így van ma is. Ezt üzeni az, aki nem hisz Zsigmond Imrének: Dr. Töttó's Gábor Újévi koncert Szekszárdon A szekszárdi Művészetek Há­zában az immár hagyományos­nak számító újévi koncertet ja­nuár 1-én 16 órakor rendezik a László Attila Band közremű­ködésével. Az együttes 1992-ben ala­kult, tagjai a magyar jazz élvo­nalbeli zenészei: László Attila (gitár), Oláh Kálmán (zongora), Lattmann Béla (bass gitár), Horváth Kornél (percussion), Szendrődi Péter (dob). A zene­kar vezetője, László Attila már korábban is játszott különböző felállásokban a mostani együt­tes tagjaival. Közös zenei el­képzeléseik már akkor kialakul­tak, így koncertjeiken össze­szokott produkciót hallhat á köüzönség. 1995 márciusában megjelent CD lemezük is, melynek címe: The only one. A lemezen László Attila eredeti hangzású, a jazz és a rockos, fúziós zene elemeit felhasználó kompozíciói hallhatók. ___________________TÉVÉNÉZŐ___________________ A kár tévézni is lehetett (volna) A tévé nem követte kará­csonykor a hagyományt, amely napi több órára is a képernyő elé ültette a családo­kat. Hajdan az év legszebb, legsikeresebb magyar tévés produkcióit ismételték. Ezek rendszerint illettek is a kará­csony meghitt, családias han­gulatához. Előfordult, hogy a világ filmtermésének legjavá­ból válogattak bibliai történe­teket. Ezeket - mikor még vi- deohiányosan tengettük éle­tünket - nem lehetett ki­hagyni. Az idei műsor viszont ki volt találva. Szép karácsonyt szereztek a családoknak. Szent este, vacsoraidőben ment a Varázsfuvola, Ingmar Berg­mann interpretálásában, ami alkalmas volt az ünnepi va­csora aláfestő zenéjének, nézni nem különösebben kel­lett. Aki még nem látta a Ci­nema Paradiso című szép fil­met, majd megnézi máskor. Helyette lehetett örülni az ajándékoknak, és beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni. A kettesen Marton Éva, a világ­hírű opera-énekesnő és férje beszélt. A beszédet kihagytuk, majd legközelebb meghallgat­juk néhány felvételét. Karácsony első napján ha­sonlóan kiváló volt a televízió műsora. Ki nem látta még az Advent a Hargitán-t, Shakes­peare Vízkeresztjét, vagy ép­pen az Elfújta a szél-t? Mind­ezek helyett megbeszéltük az élet dolgait, telefonáltunk a távol lévőknek, kiraktuk a puzle-t, és belekukkantottunk az új könyvekbe. Az éjszakába nyúló csendes családi csevej- nek szép aláfestő zenéje volt Zorán jubileumi koncertje. Ha nézzük a közszolgálati tévét, talán eszünkbe jut - ami Duna Televíziónak igen - hogy van magyar kultúra is, és többek egybehangzó állítása szerint, karácsonyi vetítésre is alkalmas szép magyar filmek születtek hajdanán. Egyesek még tévéjátékokra is emlé­kezni vélnek. Csüggedésre semmi ok, itt a médiatörvény, s jövőre az új tévé(k)! Ihárosi Száztíz éves hagyományt elevenítenek fel Bál volt és lesz az Operában Hatvankét év után február 17-én ismét megrendezik a buda­pesti Operabált. A száztíz éves hagyománnyal rendelkező esemény két főszervezője Korcsmáros Péter operaénekes és Gyulai Gusztáv, a Hazai Interservice vezetője. A grandiózus eseményről beszélgettünk Gyulai Gusztávval. — Száztíz éve Párizzsal és Béccsel egyenrangú kulturá­lis élet zajlott Magyarorszá­gon, egyforma operaházaink vannak, amelyekben egy­forma operabálokat rendeztek 110 évvel ezelőtt. Nálunk ez a folyamat hatvankét éve megszakadt, ami nem vélet­len, a társadalom azóta szét­szórt, nem tud egy asztalhoz ülni. Én ezt a mai Operabált éppen azért érzem hallatlan nagy vívmánynak, mert fehér asztal mellé tudom ültetni a teljesen ellentétes érdekelt­ségű, érzelmű, politikai beál­lítottságú, anyagi érdekeit te­kintve széthúzó embereket, három ezer személyt. — Gondolom, ez az Ope­rabál közvetett célja és mi a közvetlen? — A közvetlen cél, jóté­konyság. Azaz, hogy az Ál­lami Operaháznak bizonyos feladatok megoldására legyen saját pénzeszköze. — Mennyi bevételre számí­tanak? —• Harmincmillió forintra, amit fiatal tehetségek ösztön­díjára, idős művészek támogatására, illetve új, re­pertoárt bővítő darabok szín- revitelére, vagy kosztümök költségeinek fedezésére for­dítanak majd. — Lesz-e és milyen műsor az Operabálon ? — A bál gála műsorral kezdődik, ezt nyitótánc követi, majd az igazi bál sok-sok tánccal, öt helyszínnel, öt ze­nekarral, öt műsorral. Ez azért szükséges, mert három ezer embert nem lehet egy légtér­ben leültetni. A külön e célra kialakított táncparkett az 1200 négyzetméteres nagy auditóri­umban lesz, a nézőteret lefe­dik.. Ott akár ezer ember is tud egyszerre táncolni. — Ha már említette a bécsi Operabált, nos az kimondot­tan elegáns bál, a híres, gaz­dag emberek bálja. Milyen lesz a pesti Operabál? — Béccsel ellentétben ez nem egy sznobok bálja lesz,' de természetesen kötelező az alkalomnak megfelelő öltö­zék. Ez férfiaknak a szmokin­got jelenti vagy a frakkot, a hölgyeknek pedig a magyar divatból kikopott, de a polgá­rosodással visszacsengő nagy­estélyi, a szoknya hossza bo­káig kell hogy érjen és termé­szetesen a kesztyű. — Ha valaki nem így lesz öltözve, azt nem mehet be a rendezvényre? — Ilyen nem fordulhat elő, mert aki idejön, az tudja, hogy nagyestélyiben kell megjelen­nie. Az Operaháznak szeren­csére nagy kelléktára van, tu­dunk adni nagyestélyit, ha va­lakinek véletlenül nincs ilyen a ruhatárában. — Kik lépnek fel a gálán? — Elsősorban fiatal tehet­ségek, mivel kifejezetten az ifjú tehetségek felkarolását támogatja az összejövetel. Fel­lép Roberto Allagna spanyol származású énekes, aki 30 éves csak, de már Pavarotti méltó utódjaként emlegetik. Közép-Kelet-Európábán ná­lunk lép fel először. De az Operabálnak lesznek olyan résztvevői is, ' nemzetközi filmszínészek, tévésztárok, akiket jól ismerünk a filmvá­szonról, és a képernyőről. — A harmincezer forintos belépődíjat nem ' mindenki tudja megfizetni. — Aki nem lesz ott az Operabálon, az is láthatja a gá­laműsort, mert a Magyar Te­levízió élőben közvetíteni fogja. A kapuk 20 órakor nyíl­nak, 21 órakor kezdődik a gála, a bál hajnali öt óráig tart. F. Kováts Éva Helytörténeti pályázat A Tolna Megyei Önkormány­zati Közgyűlés, a Tolna Me­gyei Önkormányzat Levél­tára, az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola, Szekszárd Vá­ros polgármestere, a Tolna Megyei Honismereti Egyesü­let, a Magyar Történelmi Tár­sulat Tolna Megyei Csoportja pályázatára beküldhető a me­gye történetének bármely korszakáról, területéről, hiva­taláról, intézményéről, válla­latáról, üzeméről, jelesebb személyiségéről stb. írott ta­nulmány. A millecentenárium évében kiemelt téma a falu- történet. A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet. Egykori le­velezések, iratok, cikkek, fa­lukrónikák, hitelt érdemlő adatokra épülő visszaemléke­zések, levéltári, irattári vagy személyi tulajdonban lévő dokumentumok felhasználá­sával a pályaművek hiteles forrásokra épüljenek. Az ada­tokra a pályázat jegyzetében a szokásos módon hivatkozni kell. A pályázat terjedelme minimum egy ív. Falutörténet eseten a minimális terjedelem 2 ív. A pályázatokat jeligével, két példányban a Tolna Me­gyei Levéltárba (7100 Szek­szárd, Béla tér 1. Pf.: 33.) kell beküldeni, mellé zárt boríték­ban kell elhelyezni a szerző nevét és pontos címét. A pá­lyázat díjai: Fődíj: 50 ezer, I. díj: 30 ezer, II. díj: 20 ezer, III. díj: 15 ezer forint. A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűri­nek jogában áll több I., II., III. díjat kiadni, vagy a pályamű­vek színvonalától függően a díjakat megosztani, esetleg visszatartani. A díjazásban nem részesült műveket a zsűri munkajutalomban részesít­heti. Ä pályaművek benyúj­tási határideje: 1996. augusz­tus 31. A pályázatok benyúj­tott példányai - a szerzői jog fenntartása mellett - a levéltár kézirattárába kerülnek. A pá­lyaművek első közlési jogát a kiíró szervek maguknak fenn­tartják. Közlés esetén az alko­tókat a szokásos szerzői díj is megilleti. Eredményhirdetés: 1996. október 23. „Adj számot a te sáfárságod- ról, mert nem lehetsz tovább sáfár. ” Lukács, 16:2. A z évforduló küszöbén va­gyunk. Jó végiggondolni a következőket: ha a mai na­pon maga elé állít téged az Úr és megkérdezi tőled, mit cselekedtél a rádbízottakkal. Ezelőtt egy évvel kaptál egy esztendőt. Mire használtad? Hogy forgattad? Drága időt adott megtérésre néked az Is­ten, arra használtad-e min­den percét, hogy közelebb és közelebb juss hozzá? Adott néked egészséget, mit csele­kedtél testi erőiddel, mire pa­zaroltad, mire használtad. Ételt és italt adott néked. Megosztottad kenyered, éte­ledet az éhezővel? Adott anyagi lehetőségeket, hogyan gazdálkodtál a pénzeddel? Mit vettél rajta? Dicsőséget az Úrnak vagy kétes értékű örömöket magadnak? Alkal­mad volt találkozni emberek­kel. Azért hozta őket elédbe Isten, hogy ha szomorúak, vi­gasztald, ha könnyelműek, léhák, intsd, ha a bűn útján járnak visszatérítsd az igazság útjára, ha nem ismerik őt, bi­zonyságot tégy előttük Róla. Ha megterheltek és megfárad­tak, segíts hordozni terheiket és fáradságaikat. Mit tettél érettük? szolgálati helyeden munka várt rád, feladatok vol­tak rád bízva, emberek ügyei­ben kellett intézkedned, földi javak voltak a kezedre bízva, gazdálkodni kellett vele, hogy forgattad ezeket a javakat? Sáfár, adj számot a te sáfársá- godról. El ne felejtsd, hogy ami a sáfároktól megkívánta- tik, az, hogy hűek legyenek! Hűséges voltál a rádbízottak- ban? Nem a szemnek szolgáltál, hanem az Úrnak? Igyekeztél úgy forgatni javaidat, hogy az Isten dicsőségét, és a te üdvös­ségedet szolgálja? Vagy csak magadra néztél, a magad elő­nyeit tartottad számon? Jaj, ha nem voltál hű a hamis mammonon, ki bízza rád az igazi kincseket? Sáfár, adj számot a te sáfárságodról és hűtlen szíved könnyeivel ön­tözve állj meg a kereszt alatt és szólj így: Isten, légy irgalmas nékem, bűnösnek. A Kegyelem királyi székénél alkalmas időben irgalmat és kegyelmet találsz! Uram, jö­vök hozzád míg tart a MA! Bo­csásd meg hűtlenségemet és véreddel töröld el minden bű­nömet, légy segítségül nékem az ÚJ évben! Amen. / sten nem kíván többet, mint amennyit az ő véleménye szerint te képes is vagy meg­adni! Gyurkó József metodista lelkész * Emlékezni ...és folyton folyvást emlékezni kell, az egész útról emlékezni mindig, amelyen átvitt ISTENÜNK csodás kézzel, igével... Emlé­kezz, szívem, s megállva minden emlékkő fe­lett zengd szüntelen a hálaé­neket! Füle Lajos Istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmi­sék. Szombat: 17.00: Újvá­ros. 18.00: Belváros. Va­sárnap: 7.30: Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.00 Bel­város, óévi hálaadás. Református istentisztele­tek. Állandó: vasárnap: 10.00 Kálvin tér (gyermek istentisztelet). 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér, óévi is­tentisztelet. Rendkívüli: ja­- nuár 1. (hétfő) 10.00 Kálvin tér. Újévi istentisztelet. 18.00 Istentisztelet. Evangélikus istentisztele­tek. Állandó: 10.00 Luther tér. Rendkívüli: december 31-én, vasárnap: 17.00 Lut­her tér, óév esti istentiszte­let. Január 1-jén (hétfőn): 10.00 Luther tér, újévi isten- tisztelet (úrvacsora). Metodista istentiszteletek. Állandó: vasárnap: 10.00 Munkácsy 1. (gyermek is­tentisztelet). 17.30 évzáró istentisztelet. Rendkívüli: január 1-jén: 17.30 Mun­kácsy 1., újévi istentisztelet. (R)ejtett értékeink Átkozódó nótárius 1861-ből Jó hír

Next

/
Oldalképek
Tartalom