Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

1995. december 14., csütörtök Gazdaság 5. oldal Újfajta takarékszövetkezeteket A Tolna Megyei Gazdakör vendége volt szerdán Bernd Harms, a német Raiffeisenverband képviselője. A megyei gazdaköri vezetők, Bálint Zoltán elnök és Csige István titkár, valamint a bonyhádi Völgységi Takarékszövetkezet igazgatója, Brauer János társaságában beszélgettünk Harms úrral. — Mi a célja a mai látoga­tásának? — A Nemzetközi Raiffei­senverband képviselői már jár­tak Magyarországon. A német szövetkezet en­gem bízott meg azzal, hogy helyi gazdakörök­kel keressem a munka- kapcsolatot, így kerültem Szekszárdra. —- Milyen együttmű­ködési lehetőségre szá­mítanak a mai megbeszé­lések után ? — Nagyon sok olyan információt kaptam, melynek alapján ügy lá­tom, hogy elsősorban az oktatás, képzés területén kellene a kapcsolatainkat elkezdeni. Nagyon fon­tos lépés, hogy az új módszereket, új irányza­tokat, melyek a gazdál­kodásra vonatkoznak, megismerjék és maguké­nak is érezzék a magán- termelők. Ma még szokatlan az a szemlélet, az a gondolkodás- mód, mely a farmergazdára, a magántermelőre jellemző pél­dául Németországban. Meg kell tanulni a gazdálkodás egészét áttekinteni, előre látni, számítá­sokat végezni. És ehhez nyújt sok segítséget nálunk a Raiffei­senverband, melyet leginkább a helyi takarékszövetkezetekhez lehetne hasonlítani, azzal a kü­lönbséggel, hogy nálunk szol­gáltatásokkal is kiegészül a te­vékenysége, kevésbé nyereség orientált és a gazdatagok érde­kében működik. Szeretnénk akár olyan tapasztalatokat is át­adni, hogy hogyan lehet együtt dolgozni a parlamenttel, ho­gyan kell lobbizni a mezőgaz­daságban érintettek érdekeiért. Szeretnénk szakértőket küldeni ide és lehetőséget biztosítani a német-magyar takarékszövet­kezeti vezetők találkozásaira is. — A hazai gazdálkodók örökös problémája a hitelhez jutás, ebben tud-e támogatást nyújtani az önök által képvi­selt szövetkezet? — Természetesen a német gazdálkodók is gyakran szorul­nak hitelre, ebben valóban nagy segítség lehet a szövetkezet. A Raiffeinsenverband-ot száz év­vel ezelőtt parasztok, kézműve­sek alapították. Egyik legfonto­sabb alapelv volt akkor is, ma is, a szabad tagság. Azért ala­kult akkor falun ez a szövetke­zet, mert vidéken akkor még nem voltak bankok. Ez a szö­vetség kezdettől azért van, hogy a termelés egészében se­gítse a gazdákat, tehát hitelt nyújtott ha kellett a vetéshez, termesztéshez, de az értékesí­tésben is részt vett. A 60-as évektől azonban nagyon erős verseny kezdődött vidé­ken is és a felvásárlás te­rületén több magáncég is megjelent. A parasztok­nak szélesebb lehetősé­gük nyílt arra, hogy el­döntsék, kinél értékesítik a terméküket. Ennek el­lenére a Raiffeinsenver- band most is nagy szer­vezet maradt és alig van olyan vidéki család, ahol ne lenne legalább egy tagja. — Gondolom, nem vé­letlen, hogy a bonyhádi takarékszövezetkezet ve­zetőivel ma itt együtt tár­gyaltak. — Számomra nagyon fontos, hogy a magyar takarékszövetkezetek feladatait, felépítményét megismerjem és infor­mációt szeretnék arról, hogy itt milyen feltételekkel adnak hi­telt a bankok. Nagyon szeret­nénk, ha a .bonyhádiakkal a kapcsolatunk hosszú távra szólna. Brauer János is végighall­gatta a beszélgetést. — A megyei gazdakörökkel két éves kapcsolatunk van már. Legutóbb a kukorica felvásár­lásában is részt vettünk, 110 millió forintot juttattunk el a gazdálkodókhoz. Januártól Szekszárdon is működik fió­kunk, hogy a szolgáltatásainkat helybe hozhassuk. Mauthner Berndt Harms FOTÓ: BAKÓ A 0% Tolna «Ull»> Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HlREI Pályázati felhívás 1996. május 7-én induló 5 hetes kanadai üzletember tréningre. Olyan 26-40 év közötti felsőfokú végzett­ségű, jó angol nyelvtudású, vállalkozói tapasztalattal rendelkező szakemberek je­lentkezését várják, akiknek elképzeléseik vannak ma­gyar-kanadai üzleti kapcso­latok fejlesztéséről az alábbi területeken: kisipar, mező- gazdaság, élelmiszeripar, idegenforgalom és vendéglá­tás. A pályázatnak tartal­maznia kell a pályázó részle­tes angol nyelvű szakmai önéletrajzát, működési és ér­deklődési területét, pontos címét és telefonszámát. Részvételi díj: 240.000 Ft (repülőjegy, szervezési és hirdetési díjak, ellátmány, biztosítás). Jelentkezési ha­táridő: 1996. február 10. Továbbképzés Az Olasz Külkereskedelmi Intézet Irodája 1996. tava­szán az olasz-magyar ve­gyesvállalatok szerkezeti ki­alakítása és működtetése cél­jára tanfolyamot szervez. Azok a magyar vállalkozók jelentkezhetnek, akik olasz partnerrel rendelkező ve­gyesvállalatot akarnak létre­hozni, vagy olasz érdekelt­ségű, már működő cégük van. A tanfolyam 3 hetes magyarországi előadást és 3 hetes olaszországi technikai továbbképzést valamint üzemi gyakorlatot foglal magában. Részvételi feltétel: angol nyelvtudás. A jelent­kezőknek december 20-ig kell a kérdőívet - amelyet a Kamara ügyfélszolgálaton vehetnek át - az Olasz Kül­kereskedelmi Intézet Irodá­jába visszaküldeni. Lengyel üzleti lehetőség 13 lengyel cég export-import ajánlata pontos címmel és te­lefon illetve fax-számmal a kamaránál megtalálható. Íze­lítő az ajánlatból: élelmiszer- ipari és ipari áruk, harisnya­ipari termékek, transzformá- toros forrasztógépek, tenisz­ütők, textilgépek, fonalszö­vet és festőanyagok, gyógy­szerek, gyógynövények for­galmazása, stb. Felvilágosí­tás, jelentkezés ügyfélszolgálatunkon, mun­kanapokon 8.00-12.00, 13.00-16.00 Szekszárd, Arany János u. 23-25. III. emelet. Tel/fax: 74/311-894. Üzletember­találkozó „Sztavropoli Mezőgazdasági Contact” 1996. január 24- 26-án Sztavropolban. A Ma­gyar Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma és az Orosz Föderáció Sztav­ropoli Körzet Közigazgatási Adminisztrációja 1995. no­vember 9-én kereskedelmi, gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá az együttműködés bővítéséről és fejlesztéséről. Ehhez kap­csolódik a sztavropoli üzlet­ember-találkozó, amelyen részt vesznek az Orosz Föde­rációból a kereskedelmi és iparkamara, a vállalkozói szövetség tagjai, a régió me­zőgazdasági, élelmiszeripari, könnyűipari, vegyipari, kő­olajipari létesítményeinek kereskedelmi igazgatói, me­zőgazdasági gépgyártói, ma­gánvállalkozók és export­importőr cégek külkereske­dői. A részvételi díj, amely a teljes ellátást, fogadást, szál­lást, tolmácsolást, konferen­cia anyagokat, partnerközve­títést tartalmazza 55.000 Ft+repülőjegy. Jelentkezési határidő: 1995. december 15. Megjelent A Külkereskedelmi Tájékoz­tató 52. számában:- A horvátországi újjáépí­tésben való részvételi lehe­tőség. Az Építőipari Szövet­ségnél és a? Építőipari Vál­lalkozók Országos Szövet­ségénél tekinthető meg a pá­lyázatot nyert horvát építő­ipari kivitelező cégek listája, amelyekhez alvállalkozóként magyar cégek is kapcsolód­hatnak.- Az oroszországi külföldi befektetőknek nyújtott ked­vezmények.- A jordániai vízumintéz­kedés, amely szerint előzete­sen nem kötelesek a magyar állampolgárok jordán vízu­mot beszerezni, hanem az bármely jordán határállomá­son beszerezhető.- A Kiállítások és Vásárok Magyarországon ’96 című kiadvány 3 nyelven (angol, magyar, német), amely ügy­félszolgálatunkon 450 Ft-ért megvásárolható. A RÓSZ jót akar Mintegy tízezer tagot számlál a körülbelül egy hónapja bejegy­zett Részvényesek Országos Szervezete. Az új szövetség a kisrészvényesek érdekképvise­letét igyekszik majd ellátni. A RÓSZ külföldi, elsősorban nyugat-európai példák nyomán jött létre - mondotta feladatai­kat ismertetve a szervezet teg­napi sajtótájékoztatóján Appel György elnök. Célja, hogy tag­jai részére rendszeres tájékozta­tást adjon a részvényekkel és a részvényesi jogokkal össze­függő időszerű kérdésekről. A szervezet tagjai a részvénytu­lajdonnal kapcsolatban díjtalan jogi tanácsadást is igénybe ve­hetnek. A RÓSZ tagja lehet bármely magyar állampolgár, aki egyet­ért a szervezet céljaival, és leg­alább egy, hazánkban bejegy­zett részvénytársaság papírjával rendelkezik. Az alapító közgyűlésen már elfogadták az alapszabályt: a szervezet egyesületi formában tevékenykedik, s a munkáját két ismert brókercég is segíti. E két cég a szövetség tagjainak az ügyleti1 díjból engedményt ad, ha részvényeiket el akarják adni, vagy új papírokat kíván­nak vásárolni. A RÓSZ kiadványt jelentet meg a közeljövőben a bróker­cégek támogatásával, amely részletesen ismerteti a részvé­nyesek jogait. Az alapító közgyűlés utáni első tanácskozást a tervek sze­rint jövő márciusában tartják. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,32 Osztrák schilling 13,69 USA-dollár 138,16 ECU (Európai Unió) 176,75 Nagyobb bizalom a gazdaságban, nagyobb devizakészlet a trezorban Havi 100 millió dollár tőke érkezik Rekordszintre emelkedtek hazánk devizatartalékai, már meghaladják a nyolc és fél milliárd dollárt. A készletek az év eleje óta folyamatosan és egyenletesen nőnek; a gyarapodás januártól novemberig elérte a másfél milliárd dollárt. Nem akármilyen teljesítmény ez - véli Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s hozzáteszi: a tartalékok ilyen mérvű növekedése kedvező gazdasági folyamatokat igazol vissza. A hosszúra nyúlt krízisből ki­vezető utat jelzi például az or­szág külgazdasági egyensú­lyának és kereskedelmi mér­legénekjavulása, vagy a priva­tizáció megélénkülése, s en­nek nyomán az állami bevéte­lek növekedése.- A devizatartalékok növe­kedése azt is bizonyítja, hogy . a piac jól fogadta a forint előre meghirdetett, úgynevezett csúszó leértékelési rendszerét - mondja a jegybank elnöke. - Pozitív értékítéletnek tekint­hető, hogy változatlanul jó ütemben áramlik hazánkba a külföldi működő tőke: összege havi átlagban eléri a százmil­lió dollárt. Surányi a jó irányú változá­sok lényeges tényezőjének te­kinti, hogy érzékelhetően erő­södött a vállalatok, a vállalko­zók bizalma pénzrendszerünk iránt. A komolyabb cégek az utóbbi időben már általában hazahozzák külföldi bevéte­leiket, s üzleti érdekeiknek megfelelően használják, tart­ják, illetve forgatják itthon - devizában vagy éppen forint­ban kamatoztatják.- Korábban ezek a pénzek többnyire külföldön maradtak. Ilyesmi bizonyára még ma is előfordul, de nem ez a jel­lemző, ami feltétlenül kedvező a forint konvertibilissá válása szempontjából is. Felelősségteljes feladata a Nemzeti Banknak, hogy a fel­halmozódott tartalékokat ész­szerűen, a nemzetgazdaság gondjainak enyhítésére hasz­nálja fel.- Amennyire lehetséges, igyekszünk a külső adósságok kamatterhét mérsékelni - mondja a bankelnök. - Ennek megfelelően a közeli lejáratú adósságokat, vagy azokat, amelyeknek feltételei kedve­zőtlenek, a Magyar Nemzeti A devizatartalékok állományának alakulása 1995 Millió US dollár január 6961 február 6957 március 6784 április 6471 május 6700 június 7569 július 8286 augusztus 8083 szeptember 8546 október 9138 november 8587 Forrás: MNB Bank megpróbálja lecserélni, visszafizetni, kamatait törlesz­teni, előtörleszteni.- Ha ez a törekvésünk, mint eddig, ezután is sikerrel jár, akkor javulni fognak a költ­ségvetés pozíciói, és ennek kedvező hatását előbb-utóbb az állampolgárok is érzékelhe­tik majd. Meggyőződésem, hogy a csúcsszintet elért devi­zatartalékokkal ilyen módon sáfárkodhatunk legjobban. Deregán Gábor Az 1995. dec. 7-13. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 30- 45 40- 45 40- 50 30- 45 35- 45 Kelkáposzta 25- 40 30- 40 36- 57 52- 70 40- 55 35- 50 Karfiol 50- 70 55- 85 40- 50 80- 86 55- 80 55- 80 Tojás 12- 13 10- 12 10- 12 10- 13 11- 13 11- 14 Vöröshagyma 20- 50 30- 40 30- 35 36- 50 25- 60 60- 90 Paradicsom 60-200 80-150 200-220 140-160 120-200 110-160 Gomba 100-260 160-280 220-260 180-240 200-300 120-250 Csemegeszőlő 200-300 60-160 70-160 100-280 150-300 140-230 Mák 190-260 200-250 200-230 260-300 190-270 190-250 Dióbél 550-750 700-800 600-650 600-650 600-650 550-700 Baklövés lesz az orwadászat Az élhet jogával, akié a tulajdon A tulajdonviszonyok megvál­tozása, a magántulajdon visz- szatérése nehezen áttekint­hető helyzetet teremtett a vadgazdálkodásban. A kö­zelmúltban azonban elkészült a vadak védelméről, a vad- gazdálkodásról és a vadászat­ról szóló törvényjavaslat, amely várhatóan véget vet az elmúlt években kialakult sok­féle jogi, értelmezési és egyéb vitának. Vajai Lászlónak, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjének tájékoztatása szerint a kormány által már jó­váhagyott jogszabálytervezet egyértelműen intézkedik arról, hogy a vadászati jog a vadász- terület földtulajdonjogának el­választhatatlan része. Megszű­nik tehát az állam vadászati joga azokon a földterületeken, amelyek már nincsenek a tulaj­donában. A vadászati joggal újonnan felruházott földtulajdonosok maguk dönthetnek arról, hogy területükön milyen módon él­nek e jogukkal. Folytathatnak vadgazdálkodást, vagy bérleti díjért bérlőknek engedhetik át a gazdálkodási jogot. A törvényjavaslat egyebek között rögzíti: a vadászoknak vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel kell rendelkezniük. A jegy a magyar állami va­dászvizsgával rendelkezőket, az engedély a bérvadászati szerződést kötött külföldi sze­mélyeket hatalmazza fel a va­dászatra. A vadkárról - vagyis az álla­tok által okozott kárról - szóló paragrafusok a kártérítés meg­fizetését a vadászatra jogosul­tak kötelezettségévé teszik. Új eleme a jogszabálynak a vadá­szati kár fogalma, amely a va­dászaton részt vevő személyek által olcozott kárt jelenti. Az új szabályozás életbelé­pését követően vadgazdálko­dási bírságot kell majd fizet­niük az orvvadászoknak; a bün­tetés mértéke elérheti az 1 mil­lió forintot. Jelentős összegű bírsággal kell számolniuk azoknak is, akik tiltott módon, engedély nélkül lőnek ki vadat. (újvári) Belkereskedelem - másképp Felülvizsgálják a belkereske­delmi jogszabályokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umban. Jelenleg még az- 1978. évi belkereskedelmi törvény érvényes, holott a szabályozás­nak követnie kellene az azóta végbement változásokat. Jövőre várhatóan szigorítják az üzletek működéséről szóló jogszabályokat. Cél, hogy a je­lenleginél tisztább profilú bol­tok működjenek a műszaki, a ruházati és a cukrászati termé­kek kereskedelmében. To­vábbra sem lesz akadálya ve­gyes üzletek működtetésének, ám ehhez szakhatósági engedé­lyeket kell majd beszerezni. Ugyancsak célszerű lenne ilyen engedély beszerzése új boltok nyitásához. Az IKM szorgalmazza szak­képzett eladók alkalmazását az üzletekben. Változatlanul helyi, önkormányzati hatáskör marad a boltok és a vendéglátóhelyek nyitva tartásának szabályozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom