Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-21 / 273. szám

1995. november 21., kedd Gazdaság 5. oldal Sertésárakról, disznóvágások idején Mucska Istvánék Mórágyon szombaton vágtak le két szép hízót. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Üzleti ajánlatok A televízió „Felkínálom” műsora nyomán szervező­dött országos klubhálózat ma Felkínálom Marketing Center néven 1992 óta működik, magyar, európai és tengerentúli tagokkal. Egy szekszárdi vállalko­zás, a Kármentő Trió Bt. (telefon és fax: 74/316-178) is tagja ennek a hálózat­nak. Közvetítésükkel köz­lünk néhányat a Felkíná­lom üzleti ajánlataiból. Iskolabútorokat, óvodai bútorokat, óvodai sportsze­reket, játékokat, udvari fa- és fémjátékokat, fenyőbúto­rokat, szaktantermi, labor, stb. bútorokat kínál partne­rünk. Fenti bútorok javításához elemek is kaphatóak! Partnerünk vegyes vágott savanyúság konzervet kínál 1/1-es kiszerelésben, 47.500 db-ot belföldre vagy exportra. Partnerünk vállalkozik gáz távvezeték építésére (tervezéssel), 400 mm felett, 100 bár nyomásig, valamint ivóvíz vezeték tervezésére és kivitelezésére. Az USA-ból repülőgép, heli­kopter beszerzésére, üze­meltetésére, és szervizelé­sére. Partnerünk borjak, broiler csirkék és tojóállomány ré­szére vitaminkészítmények gyártásával és forgalmazá­sával foglalkozik. Érdekelt tápszer és gyógyszer-keres­kedelemben. Keresünk partnerünk ré­szére horg. lemezt (0,4 mm), BL 80 lisztet 50 kg-os zsákban (200 t), BL 55 lisz­tet 1-2 kg-os kiszerelésben (40 t mennyiségben). Ár­ajánlatot kérünk. Novemberben megugranak a vágósertés felvásárlási árak, mert a kereslet nagyobb, mint az év többi hónapjában. Úgy tűnik, az idén ez másképpen alakul. Annak néztünk utána, hogy a felvásárlók mennyit ad­nak most a disznókért. Szekszárdi Húsipari Rt, Kristóf Gábor felvásárlási osz­tályvezető: — Kistermelőktől, vállalko­zóktól, mezőgazdasági nagy­üzemektől egyaránt vásárolunk sertést. A hústartomány alapján fizetünk, ez azt jelenti, hogy a 47 százalék feletti színhús tarta­lom az a szint, amit elvárunk a termelőktől. A nagyüzemi ser­tések minősége jobb, általában 197 Ft/kg-os árat fizetünk érte egy hetes fizetési határidővel. Az ennél gyengébb minőségű sertésekre 176 forint körüli árat kínálunk. A minőség elérésé­nek több oka van, ezek közül a legfontosabb a takarmányozás, a tartás körülményei és a fajta kiválasztása. Pénz szűke miatt főleg a kistermelők nem fordí­tanak akkora gondot ezekre a feltételekre, mint ami elvár­ható. Pedig a jövőben egyre in­kább megkövetelik a minősé­get. Érdemes azon is elgondol­kodni, hogy vajon mi az oka annak, hogy a most meghirde­tett földművelésügyi miniszté­riumi pályázatot, amellyel az állattartókat kívánták támo­gatni, csak néhányan vették igénybe. Úgy tűnik, ma még nincsenek eléggé ösztönözve arra a termelők, hogy minősé­get produkáljanak. Manker Kft, Harc, Manner János ügyvezető: — A háztáji sertések minő­sége lényegesen gyengébb, mint a nagyüzemieké. Ennek egyik oka, hogy igyekeznek a sertéstartók a lehető legolcsób­ban megoldani a hizlalást. Az ideális színhús tartalom leg­alább 48 %-os lenne. A turcsi orrú sertések még a 40 %-ot sem érik el, ezért azt nem is vesszük át. A háztáji alapárunk 170 Ft/kg, míg a nagyüzemié 185-187 forint körül mozog. A mennyiséggel elégedett va­gyok, most van annyi alap­anyagunk, amennyi a feldolgo­záshoz elég. Nagyon sok a gondunk, mert nem vagyunk egyenrangúak azokkal az álla­milag is dotált húsipari cégek­kel, melyek időszakonként könnyebben jutnak sertéshez, mert a támogatásból megeme­lik a felvásárlási árat. Mi azon­nal és készpénzben fizetünk, ugyanakkor a feldolgozott hú­sért gyakran több hónap után kapjuk meg a pénzünket. Dél-Hús Rt, Pécs (volt bajai MŐBIUSZ és a Pécsi Húsipar), Nagy Lajos felvásárlási osz­tályvezető: — Van mit javítani a minő­ségen. Az országos átlag szín- hús-százaléka 50 körül van, míg a kistermelőknél ez csak 43 %, tehát tragikusan gyenge. Ez a minőség csak akkor ad­ható el, ha nagyon nagy a keres­let a piacon. így volt ez augusz­tusban és szeptemberben, ami­kor nagyon felugrottak az árak, még 200 forintról is beszéltek. Ez mára már jelentősen válto­zott. Sajnos, több olyan hús­ipari cég van, amely nem ma­gánérdekeltségű, ugyanakkor rapszodikusan vásárol és fizet. Amikor éppen nagyobb támo­gatáshoz, tőkeinjekcióhoz jut, akkor megjelenik a piacon és felveri az árakat, hogy megfe­lelő mennyiségű alapanyaghoz jusson. Ez a magatartás félre­vezeti a termelőt, mert néha mindent el tud adni, minőségtől függetlenül, gyakran meg a nyakán marad a sertés, mert a magánfelvásárlók csak megfe­lelő minőséget vesznek át. Most kötjük a termelőkkel a jövő évi szerződéseket, 96-ban 400 ezer disznót szeretnék fel­vásárolni. Ezekben a szerződé­sekben már jobban érvényesül a minőségi differenciálás, mely az árakban kifejeződik. Ä Tolna megyei gazdákkal is sokkal szélesebb kapcsolatra törekszünk. Szeretnénk, ha a termelők is elégedettek lenné­nek az árainkkal. -mau­Agrár-Hírek Földárverések A megyei kárpótlási hivatal adatai alapján a héten az alábbi helyeken lesz termő­földárverés: November 22- én, szerdán Udvariban (a Dalmandi Mg. Kombinát földjeiből) 2 ha szántó, 17 ha erdő, 23 ha gyep és 1 ha ná­das. 23-án és 24-én, (csütör­tökön és pénteken) Nagyszé­kelyen (az előzetes adatfelvé­telt 22-én tartják a helyi mű­velődési házban) 14 ha er­dőre, 45 ha legelőre, 34 ha gyümölcsösre és 40 ha ná­dasra lehet majd licitálni. 23- án Udvariban is lesz árverés, délelőtt 10 órakor a Gyulaji Erdő és Vadgazd. területéből kijelölt 1 ha erdőre, 13 órától pedig a gyönki tsz területéből kijelölt 5,5 ha legelőre lehet licitálni. 24-én Tengelicen (a Szedresi Tsz földjéből) 8 ha szántó, 1 ha erdő. 27-én, (hét­főn) Kisvejkén (a Hőgyészi Á. G.) 1 ha erdő. 27-én Ten­gelicen (Dalmandi Mg. K.) 14 ha erdő. 28-án (kedden) Döb- röközön (a tsz földjéből) 6,5 ha szántó, 1,5 ha erdő, 11 ha gyep. 28-án (kedden Tenge­licen lesz árverés, a Paksi Á. G. földjeiből 10 ha erdőre le­het majd licitálni. Az árveré­sek helye minden esetben a helyi művelődési ház, ideje pedig 10 óra. A most ismerte­tett földárveréseken azok lici­tálhatnak, akik helyben lak­nak, illetve az adott területen vették el a földjüket. Piaci árak A budapesti Nagykőrösi úti nagybani piac áraiból: burgo­nya 42 Ft/kg, fejeskáposzta 25, kelkáposzta 27, karfiol 65, sárgarépa 40, petrezselyem 60, vöröshagyma 33, fok­hagyma 120, saláta 30, uborka 110, paradicsom 120- 150, zöldpaprika 120, erős paprika 18-25 Ft/db, mák 250, alma 60-130, körte 70- 130, dióbél 550, tojás 12,50. / Allatárak Az utóbbi napokban kissé mérséklődött a sertések felvá­sárlási ára, ugyanakkor a kí­nálat nagyobb lett. A háztáji­ban nevelt sertésekért me­gyénkben 170-176 Ft/kg-os, a nagyüzemiért 187-197 Ft/kg- os árat kínálnak. (Ez alapár, ehhez még minőségi felárat is számíthatnak). Vásárok helye Körzetünkben november 25- én, szombaton Bátaszéken, 26-án vasárnap Szekszárdon és Tamásiban lesz országos állat és kirakodóvásár. Tamá­siban egyébként a heti állat­vásár napja csütörtök. Baromfi A Magyar Baromfi című lap legújabb számának tartalmá­ból: libamáj - továbbra is ön- korlátozás alatt, a termékta­nács elnökségének döntései­ről, várható exporttámogatá­sokról valamint előrejelzés a baromfi felvásárlásra. Az időjárásról A hét első felében hűvös és csapadékos időre számítha­tunk, majd szárazabb, de hi­deg idő lesz. A nappali hő­mérséklet 1, 6, a hét második felében -5 és +2 fok között alakul. Éjszakára már fa­gyokra is kell számítani. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Nagy repülések és bukások a tőzsdén Eseménytelen volt az el­múlt hét a Budapesti Ér­téktőzsdén. A jegyzett és a forgalmazotti kategória összes forgalma 1,1 millió forint alatt maradt, s a BUX-index sem mozdult el az 1505-1515 pontos sáv­ból. A kárpótlási jegyek piacán sem történt semmi változás: a szokásosnál csupán árnyalattal maga­sabb, 46 millió forintos forgalom mellett az árfo­lyam 171-172 forinton sta­bilizálódott. A jegyzett kategória legsike­resebb részvénye a Richter Gedeon volt, melynek árfo­lyama a hét elejei 2060 forint­ról 2235 forintra emelkedett, ami 8,5 százalékos hozamot jelent. Ez a kedvező változás minden kétséget kizáróan an­nak tudható be, hogy a társa­ság nemzetközi részvényki­bocsátásán a befektetők oly nagy érdeklődést tanúsítottak, hogy a felajánlott részvény- csomag neih volt elegendő a kereslet kielégítésére. A helyzetet tovább bonyo­lítja, hogy november 20-tól Magyarországon is lehet je­gyezni a papírokat, mégpedig a jelenlegi tőzsdei árfolyam alatt mintegy 10 százalékkal (2000 forintos áron). Az Egis árfolyama 3360-ról 3410 forintra emelkedett, a megszokott magas, 262 millió forintos forgalom közepette. Szintén emelkedésről szá­molhatunk be a Graboplast piacáról: a hét eleji 1760 fo­rintos nyitóárra 1820 forintos záróár következett. Ez arra utal, hogy az árfo­lyam hetek óta tartó gyengél­kedésének - a piaci kereslet élénkülése folytán - vége szakadhat, jóllehet, a heti 42 millió forintos forgalom még mindig viszonylag alacsony­nak tekinthető. Az említett papírokkal szemben esett a Danubius (1235-ről 1200-ra), a Fotex (127-ről 115-re), az IBUSZ (925-ről 900-ra), a Pick Sze­ged (6035-ről 5950-re) és a Zalakerámia árfolyama (3050-ről 2900-ra). így nem csodálkozhatunk azon, hogy a részvénypiac egészét reprezentáló BÜX- index - a gyógyszergyári pa­pírok emelkedése ellenére - nem nőtt. A forgalmazotti kategória papírjainak árfolyama túl­nyomórészt változatlan ma­radt, eltekintve attól, hogy az Agrimpex 14 000 forintról 12 000 forintra esett. Az elmúlt héten megtartott diszkont kincstárjegy-aukció­kon az átlagos hozamok to­vább mérséklődtek. így az 1 hónapos papír 28,87 százalé­kos (29,12 százalék), a 3 hó­napos 29,69 százalékos (29,83 százalék), a 6 hónapos 30,54 százalékos (30,72 szá­zalék), illetve a 12 hónapos 31,41 százalékos (30,72 szá­zalék) hozamot fizet. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Van ahol félmilliós Trabant került apportként az alaptőkébe A csődtörvény csődje Sem a törvény, sem pedig a hozzá kapcsolódó jogszabályok nem működnek a kívánt hatékonysággal. Ezzel a mondattal kezdődött hétfőn a felszámolók, vagyonfelügyelők, csődmene­dzserek és végelszámolók konferenciája, amelyen a szakembe­rek tapasztalataikat és javaslataikat osztották meg egymással. A megbeszélés a Pénzügymi­nisztériumot képviselő Szakács Tibor vitaindító előadásával kezdődött, aki beszámolt a PM törvénymódosítást előkészítő munkájáról. A minisztérium felmérései szerint a csődbe jutott cégeknél elsősorban a piaci részesedés esett vissza, másodsorban a külföldi tőke okozott nehézsé­get. A magyar vállalkozók nem tudják felvenni vele a versenyt, a keleti piacok beszűkülése pe­dig mozgásterüket korlátozza. Az okokat elemezve, a Világ­bank javaslatait követve készül a törvény módosítása. Szakács Tibor szerint egysé­gesíteni kell a törvényt és a hozzá kapcsolódó jogszabályo­kat. Hasznos lenne az árverés bevezetése, valamint az adós felkészülési idejének meghosz- szabbítása. A veszteségesen működő vállalkozásoknak meg kellene tiltani a működést a fel- számolási ideje alatt. A PM munkatársa kérte a je­lenlévőket, hogy javaslataikat írásban is juttassák el a minisz­tériumba. Hangsúlyozta: nem elég átírni a törvényeket, ro- konszenvet, bizalmat is kell kelteni irántuk. Dr. Csóké Andrea, a Legfel­sőbb Bíróság munkatársa hoz­zászólásában kiemelte: javasla­tainak zöme személyes véle­ményt tükröz. A joghézagok visszaélésekre adnak lehetősé­get. A rég elindított eljárást ma az új törvény alapján kellene befejezni, ezt azonban csak a bírói jogalkotás túlzottan széles körű alkalmazása teszi lehe­tővé. A bírónő szerint a csődel­járás csupán időhúzásra jó, arra, hogy a tűz közelében lé­vők saját zsebükbe menthessék a megmaradt vagyont. A reor­ganizációnak nyoma sincs. A nagy cégekből kft.-ék sora alakul, a hitelezőknek pedig fi­tyisz jut. Büntetőjogi szigorí­tásra lenne szükség. A korlátolt felelősségű társaságok alaptő­kéjét zárolni kellene, hogy vál­ságos helyzetben a hitelezők ne maradjanak hoppon. Azt sem ellenőrzi senki, hogy apport címén hogy kerülhet 500 ezer forintos Trabant az alaptőkébe. Mivel a felszámolók díjazása minimális, csak a lelkiismere­tűk gátolja meg őket abban, hogy csaljanak, lopjanak. En­nek kapcsán vetődött fel az eti­kai kódex módosításának igé­nye is. Csőke Andrea hangsú­lyozta: a szakmai színvonalat emelni kell. A 290 felszámoló helyett elegendő lenne 30 is ahhoz, hogy ellássa a hazai fel­adatokat. Bozsó Bea Mi lesz veled, agrámyugdíjas? Hiú ábránd, hogy a mezőgazdaság családi és magánvállalkozá­saiban nagy jövedelmek keletkeznek, és ezek helyettesíthetik majd a társadalombiztosítás nyújtotta biztonságot. A jelenlegi körülmények között még az 54 százalékos tb- és nyugdíjjárulék kifizetése is gondot okoz számukra - állítja a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Szervezetének elnöksége. A gyakran kényszerű helyzet­ben született vállalkozásoknak számolniuk kell vele, hogy nem minden családtag tudja meg­szerezni a szükséges szolgálati időt, s emiatt gyarapszik az el­látatlanul maradó gazdálkodók száma. A mezőgazdasági mun­kák - főként a növénytermesz­tés és a kertészet - idényjelle­géből ered, hogy októbertől márciusig alig akad tennivaló. Korábban a mezőgazdaság­ban a szolgálati időt úgy számí­tották, hogy aki 1000-1500 órát ledolgozott, az egy nyugdíjévét szerzett. Most a szolgálati időt egységes elvek alapján számít­ják valamennyi munkavállaló­nak, így a mezőgazdaságban sokan lesznek olyanok, akik - mivel évente csupán hat hóna­pot dolgoznak - csak két év alatt tudnak megszerezni egy szolgálati évet. A nyugdíjkorhatárhoz kö­zelgő magángazdálkodók, leendő agrámyugdíjasok érthe­tően félnek a jövőtől. Ezért sür­geti az érdekképviseleti egyesü­let különféle megoldások, ja­vaslatok kidolgozását, és a tör­vényalkotók elé terjesztését. Újvári Gizella Vezetőképzés minden cégnek A korábbinál szélesebb körű továbbképzést szervez a Phare-program keretében az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium. Az 1993-94- ben mintegy ötszáz felső szintű vezető számára szer­vezett sikeres képzés folyta­tásaként 1995 novemberétől 1997 júliusáig ezer közép­vezetőnek tartanak újabb tanfolyamokat. A vállalatok előtt álló vál­tozások során sok új feladat, és a korábbiaktól eltérő sze­rep vár a középvezetőkre. Az irányítási technikák elsa­játítását is elősegítő prog­ramot minden 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató magyar vállalat igénybe ve­heti, függetlenül attól, hogy állami, magán, szövetkezeti, dolgozói vagy önkormány­zati tulajdonban van-e. A képzés anyagi fedeze­tét az Európai Unió a Phare-program keretében 2,7 millió ECU-val - 465 millió forinttal - biztosí­totta. A tanfolyamon részt vevők cégeinek jelképes összeggel, csupán tízezer forinttal kell hozzájárul­niuk a költségekhez. A képzésre meghirdetett pályázatot a Számaik Open Business Scool nyerte, a tanfolyamokat folyamato­san szervezik. Ferenczy Europress Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,10 Osztrák schilling 13,66 USA-dollár " 136,06 ECU (Európai Unió) 176,21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom