Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
2. oldal Világtükör 1995. november 15., szerda Hazai Tükör Területi kérdésekben semmiféle előrelépés nem történt a daytoni béketárgyalásokon - értesült a The New York Times. A lap szerint Warren Christopher külügyminiszter Japán felé menet azért ejti útba az ohiói támaszpontot, hogy megpróbáljon lökést adni a tárgyalásoknak. Nem hoztak döntést a német felsőoktatási intézmények vezetői a tandíjak bevezetéséről - közölte a rektori konferencia elnöke keddi bonni sajtóértekezletén. A rektorok többsége ellenezte azt a javaslatot, amely szerint a jelenlegi ingyenességet felszámolva a jövő évtől félévenként ezer márka tandíjat fizetnének a diákok. Végső döntés februárban várható. Hátrányos megkülönböztetés sújtja a vajdasági magyarságot: a gazdaság vezető posztjairól kiszorultak a magyarok, az állami munkahelyeken teljes mértékben mellőzik őket - mondta Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a szerbiai Helsinki Bizottság jogi szakértőjével, Biljana Stanojeviccsel folytatott tárgyalásain. Leonyid Kucsma ukrán elnök Kijevben fogadta az ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetőit. Az elnök kezdeményezésére létrejött találkozón a kisebbségek helyzete szerepelt napirenden. Az ukrajnai magyarok képviseletében Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke vett részt az eszmecserén. A hágai törvényszék májusban kezdi meg a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Dusán Tadic ügyének tárgyalását. A férfit azzal vádolják, hogy 1992- ben a boszniai Prijedor börtönében muzulmán és szerb foglyokat kínzott halálra. Részlegesen leállt az amerikai szövetségi kormányzat, mert hiányzik a normális működéséhez szükséges fedezet. A leállás következtében a kormányzat csak az alapvető köz- igazgatási és rendfenntartási funkcióit teljesíti, erősen csökkentett létszámmal. Halálra köveztek egy iráni muzulmánt a nyugatiráni Hamadán város temetőjében. A férfit házasságtö- résért és szodómiáért ítélték halálra. Határviták, jogsértések fenyegetik a biztonságot Európa egységéről Madridban Az európai biztonság központi eleme a jövőben is csak a NATO lehet, mert ez foglalja magában az észak-amerikai országok védelmi kapacitásait is. Meghatározó jelentőségű marad ugyanakkor Oroszország és Ukrajna aktív részvétele az európai biztonsági architektúrában, miközben a kelet- és közép-európai országok bevonása a nyugati integrációs szervezetekbe a jövőbeli biztonság további kulcselemét jelenti - állapítja meg az a terjedelmes dokumentum, amelyet a Nyugat-európai Unióhoz tartozó 27 ország miniszteri tanácsa keddi, madridi ülésén hagyott jóvá. Az egyéves előkészület után megszületett tanulmányt az „Új Európai Biztonsági Feltételek Közös Koncepciójaként” véglegesítették. A biztonságot fenyegető kihívásokat számba véve a dokumentum elsőként említi a határvitákból, illetve a nemzeti kisebbségek elleni jogsértésekből fakadó válságok veszélyét. Kitér á koncepció a nemzetközi terrorizmus, a szervezett nemzetközi bűnözés, valamint az illegális bevándorlás destabilizáló hatására is, s külön is utal arra a kockázatra, amelyet a köz- biztonságnak az egyes szovjet utódállamokban tapasztalható összeomlása jelent. A kihívásokra adandó válaszok áttekintésekor a dokumentum alapelvként szögezi le az „európai biztonság oszthatatlanságát” , valamint azt, hogy a biztonság és a stabilitás szavatolásának a már meglévő európai és transzatlanti intézményeken és a különböző együttműködési megállapodásokon kell alapulnia. A kelet- és a közép-európai új demokráciák politikai, gazdasági rendszerének sikeres átalakítása, illetve betagolásuk az európai és a transzatlanti intézményekbe „meghatározó jelentőséggel bír” az európai biztonság és stabilitás szempontjából - állapítja meg a tanulmány. Leszögezi ugyanakkor, hogy ez utóbbi intézmények kiszélesítésével párhuzamosan bővíteni kell az együttműködést Oroszországgal és Ukrajnával. A NYEU miniszteri tanácsülésén részt vesz Kovács László magyar külügy- és Keleti György védelmi miniszter is. Greenpeace-akció a benzinkútnál. Környezetvédő szervezetek szerint a Shell cég is felelős a nigériai emberi jogi aktivisták kivégzéséért. A zürichi felvonulók az afrikai országban is tevékenykedő olajipari óriás termékeinek bojkottjára szólítottak fel. fotó: feb/reuter Sztrájkjog - kérdőjelekkel Ha megsértik, semmiféle szankciót nem alkalmaz a bíróság Az elmúlt évtizedekben nemigen szerezhettek jártasságot a munkavállalók és a munkaadók a sztrájkra vonatkozó írott és íratlan szabályok alkalmazásában. Az alig fél évtizedes sztrájktörvény ugyan meghatározza a végső fegyver használatának főbb szabályait, de adós marad számos konkrét, gyakorlati kérdés megválaszolásával. Dr. Kiss György munkajogász szerint a törvény egyik sebezhető pontja, hogy általánosan fogalmazza meg a munkabeszüntetés feltételeit. Köztük például a lakosság ellátásában az „elégséges szolgáltatások” biztosításának feltételét. Nincs támpont arra, ki dönti el, hogy akár az egészségügyben, akár a tömegközlekedésben vagy az energiaszektorban mi minősül még elégséges szolgáltatáspak.- Erről a munkaadóknak és a munkáltatóknak kell megállapodniuk - mondja Kiss dr. Hogy mi történik, ha nem tudnak megegyezni, arra nincs jogi válasz. Lehet a munkáltatónak harmadik féllel szemben vállalt szerződéses kötelezettsége is, amelynek sztrájk miatti megszegése súlyos helyi vagy össztársadalmi kárt okoz. A törvény az ilyen esetekre sem ad eligazítást. A munkabeszüntetés törvényes vagy nem törvényes voltának megállapítását kérő beadványt egyébként a kérelmező székhelye, illetve lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell eljuttatni. Ha a sztrájk minősítésében több bíróság is érintett, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság dönt. A Fővárosi Bíróság elnökétől megtudtuk: azon túl, hogy megállapítják az esetleges jogsértést, semmiféle jogi szankciókat nem alkalmaznak. Ha a sztrájk jogszerűtlensége anyagi kárt okozott, lehetőség van polgári peres eljárásra. (n. zs.) Több önkormányzati pénzt Az országgűlés tegnap elfogadta az új vámtörvényt. Zárószakaszához érkezett a költségvetés általános parlamenti vitája. Lamperth Mónika (MSZP) elmondta, hogy a szocialista képviselőcsoport az önkormányzatoknak juttatandó 430 milliárdos összeggel ért egyet - az előterjesztésben szereplő 415 milliárd helyett. Elfogadható, hogy a személyi jövedelemadóból 36 százalék a visszatérítés, ezen belül 25 százalék a lakóhely szerinti és 11 százalék a kiegyenlítő támogatás. Demeter Ervin az MDF- frakció nevében javasolta az önkormányzatok szja-kiegészí- tésének emelését, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási rendszerének megtartását, és néhány eddigi cél- és címzett támogatás megőrzését. Az oktatási előirányzatok kapcsán Dobos Krisztina (MDF), Pokomi Zoltán (Fidesz) és Szöllosi Istvánná (MSZP) egyaránt kifogásolta, hogy már második hete folyik a költségvetés vitája, s még nem született megegyezés az érdekképviseletekkel. (Szöl- lősiné szerint erre hajlam sincs a kormányban.) Nem világos, hogyan kívánja finanszírozni a költségvetés a közoktatást: 20-25 ezer pedagógus elbocsátásával, vagy voltaképp megvan a szükséges pénz, csak „rossz helyen”.. Nem találták a pedagógusok bérfejlesztésének fedezetét sem. Bretter Zoltán (SZDSZ) üdvözölte, hogy 20 százalékkal nő a felsőoktatás támogatása, még ha ez az összeg csak meghatározott feladatokra fordítható is. (S. Á.) Azonnali kérdések, azonnali válaszok Hajléktalanokról, árverésekről Itt a tél, a fagy, mit tesz a kormányzat a hajléktalanok ügyében? - ezzel fordult tegnap egy kisgazda képviselő az azonnali kérdések órájában Szabó Györgyhöz- A népjóléti miniszter elmondta: mintegy 25-30 ezer hajléktalan van az országban. A harmincezer lakoson felüli városok kötelesek átmeneti szállásokat létesíteni számukra, de jelenleg e célra csupán 6000 hely áll rendelkezésre. A kormány az idén jelentősen emelte az eredetileg tervezett összeget, az ön- kormányzatok pedig fejenként 78 ezer forintot kapnak a hajléktalanok ellátására. Jövőre bővítik a gondoskodásban részesülők körét és a rájuk fordított összeget. A földművelésügyi tárca illetékesét arról kérdezték, hogy miért késnek a földárverések? Kis Zoltán államtitkár elmondta, hogy az első földalap árverései jórészt befejeződtek. A második alap árverései azért késnek - összesen 25 helyen -, mert a kijelöléssel kapcsolatban bírósági eljárás van folyamatban. A kérdést fölvető kisgazda képviselő úgy vélte, inkább arról van szó, hogy „a régi igazgató és párttitkár urak használják a földet, és nem akarják leadni”, (simonffy) Ötvenezer pedagógust várnak ma a Kossuth térre Sikertelen bértárgyalások A jövő évi bérről volt szó tegnap különféle, több százezer embert érintő, több munkaterületet érintő tárgyalásokon, egyeztetéseken. A követelések és az ajánlatok változatlanul távol állnak egymástól. A pedagógusok 25 százalékos béremelésének nincs meg a költségvetési háttere - vélekedett Kopcsik István, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára a Felsőoktatási, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével közös sajtótájékoztatón. Megtartják tehát ma kora délután Budapesten, a Kossuth téren az országos demonstrációt, amelyre ötvenezer tüntetőt várnak. A Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezetének ügyvivői szintén arra szólították fel tagjaikat, hogy yegyenek részt a megmozduláson. Az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságában elutasították a kormány jövő évi négy-öt százalékos reálkereset-csökkentési tervét. Részeredmény született viszont a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának ülésén: megállapodtak az 1992. július elseje előtti munkaviszony beszámításáról és finanszírozásáról a közalkalmazotti munkaterületeken. Vasút: nincs megállapodás Továbbra sincs megállapodás a MÁV és a Vasutasszakszervezetek közötti bértárgyaláson. Kedden a munkáltató tartotta magát további ajánlatához, vagyis bruttó 15 százalékos dolgozói bérnövekedést irányoz elő 1996-ra. A MÁV megvizsgálja, hogy különböző, később felszabaduló pénzeket milyen arányban lehet keresetfejlesztésre fordítani a jövő évben. Kisebbségi képviselő-választás Vasárnap 156 magyarországi településen urnák elé szólítják a polgárokat; 172 kisebbségi ön- kormányzatot választhatnak. A mandátumért induló 1051 jelölt közül 771-en függetlenként, a többiek különböző kulturális, vagy érdekvédelmi szervezetek színeiben kémek bizalmat. Figyelmeztetés a kormánynak A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nyilatkozatban vállalt közösséget a művelődés és az oktatás tüntetésre készülő munka- vállalóival. Az MSZOSZ nem tartja elfogadhatónak a reálbérek további csökkenését, s arra figyelmezteti a kormányt, hogy a szakszervezetek együttes fellépésre is képesek a munkavállalók érdekeinek védelmében. Nyomaték a bérkövetelésnek Kétórás sztrájkot tartottak a debreceni Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. dolgozói. Az Alföld nagy részét árammal ellátó cég dolgozói 20 százalékos béremelést követelnek. Eközben összeült a villamosenergia-ipar sztrájkbizottsága, hogy előkészítse a nyolcórás általános munkabeszüntetést. . Hitelhasznosító megbeszélések Magyar-német tárgyalások voltak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban az elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére nyújtott 500 millió márkás hitel felhasználásáról. A német fél hangsúlyozta: szeretné, ha az összeg egy részére még az év vége előtt hitelszerződéseket kötnének. A magyar fél átnyújtotta a kiemelt támogatásra ajánlott beruházások tájékoztató anyagát. Hatpárti megegyezéssel megszületett és kormány elé kerül az újabb változat Célegyenesben a médiatörvény A szakemberek véleménye szerint immár nincs akadálya, hogy többéves vajúdás után még ebben az évben megszülessen a sokat vitatott médiatörvény. Lapunk úgy értesült, hogy hatpárti megegyezéssel elkészült a jogszabály újabb tervezete, amelyet a kormány várhatóan holnap megtárgyal, majd késedelem nélkül az Országgyűlés elé terjeszt. A pártok megegyeztek az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint a közszolgálati médiumokat felügyelő kuratóriumok felállításáról és összetételéről. Eszerint a kuratóriumi tagságot paritásos alapon alakítják ki, egyenlő arányt tartva a mindenkori parlamenti kormánypártok, illetve az ellenzéki pártok jelöltjei között. A döntéshozatalhoz tehát - az erőviszonyoktól függetlenül - a két oldal képviselői közötti részbeni vagy teljes egyetértés kell. A kabinet elé kerülő törvénytervezet értelmében a Magyar Televízió a jövőben is két csatornán szolgáltat köz- szolgálati műsort, de az MTV 2-es csatornáját magánosítják. A jogszabály rögzíti, hogy a második számú közszolgálati adást műholdon keresztül közvetítik. Az állami költségvetés támogatja a közszolgálati médiumok költségvetését, fizeti a sugárzási költségeket és megtéríti azokat az előfizetési díjakat is, amelyek alól a 70 éven felüliek mentesülnek. Bár a törvény 1996. január elsején lépne hatályba, a költségvetés helyzetére való tekintettel, a reklámkorlátozásokat csak 1997-ben vezetnék be. A jogszabálytervezet előírja, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió átalakuljon részvénytársasággá, s rendelkezik arról, hogy el kell végezni az állami vagyon átadásához szükséges vagyonértékelést. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió egyaránt közalapítvány formájában működik majd. (Lantos)
