Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-11 / 265. szám
1995. november 11., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Busbach Péter tevékenysége Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy akire korunk nem emlékezik, az már nem is igazán jelentős egyéniség; csakhogy elfeledjük történetírásunk hellyel-közzel még ma is meglévő gyermekbetegségét: mindig hősöket keresett például, nem csendes és szorgos munkálkodókat... Busbach Péter az utóbbiak közé tartozott, ősei a Rajna vidékéről vándoroltak Gyönkre, ahol önállásukat, evangélikus vallásukat egyaránt megőrizték. A reformkor helyi hatása főleg a gimnázium tevékenységében mérhető, de 1848 egy táborba szólít magyart és németet egyaránt. Busbach Péter, aki 1827- ben született, a helyi algimnázium után Nagykőrösön érettségizik, majd Pest-Budán végzi a jogot, Pécsett joggyakorlatát tölti. A nagy év júniusában itt jelentkezik önkéntesnek, októberben őrmester, a bácskai harcokban kitünteti magát, egy év alatt a századosságig lép előre a ranglétrán, így esik fogságba. Hamarosan ismét a fővárosban találjuk, ahol akaratlanul is gyűjti az anyagot 1897-1898- ban, majd 1906-ban is megjelent két kötetes fő művéhez, az Egy viharos emberöltőhöz. Ennek érdekességére és értékére jellemző, hogy az Akadémia tíz kötetes Magyarország története is idézi belőle az 1850-es évekre jellemző sorokat: „A fiatal főúri hölgyek nyilvános bálokban, tánc alatt nem nyújtották kez- tyűs kezüket a szintén keztyűs polgár hölgyeknek vagy fiatal embereknek, hanem a parfümtől büdös zsebbelieket (zsebkendőjüket)...” Nem csoda ezután, ha a szerző visszatekintve legnehezebbnek a társadalmi előítéletek legyőzését látja, s úgy véli, aki beleszületik, nem is tudhatja, nem is érezheti, menynyit kellett küzdeniük a hozzá hasonló parasztpolgár családból származó értelmiségieknek, amíg eredményt érhettek el. E téren kétségkívül sikeresnek és népszerűnek mondhatta magát: munkálkodik Pest, Buda és Óbuda egyesítésén, 1869-ben egyik alapítója a Budapesti Korcsolyázó egyletnek, amely évtizedekig elnökének választja. Mielőtt ez utóbbit csupán kedvtelésnek éreznénk, nem árt tudnunk, hogy 1898-ban ez az egyesület évi százezer forint bevételével az országos lovaregylet után a leggazdagabb akkor honunkban, a Városligetbe jégcsamokot építtet. Ehhez vezet a kontinens első kéregvasútja, amelyet Busbach azért szorgalmazott szeretett Terézvárosának, mivel a Közmunka- tanács azt nyilatkozta: „a sé- takocsizás céljára fenntartott Andrássy úton vasút építése egyáltalán nem engedhető meg”. A VI. kerületet előbb az önkormányzatban, majd a- parlamentben képviselte 1881-től 1892-ig. Mikszáth 1885-ben azt írta: „A következő szónokok beszéde, kivált a Busbaché, különösen alkalmas arra, hogy az ember semmit el ne mulasztva, egy szónoklatra elkészülhessen”. Másutt szintén gyatra orátori képességeiről élcelődik. Mielőtt.azonban a nevezetes palóccal együtt mosolyognánk, érdemes megnéznünk a Mikszáth kritikai kiadásból, miről is beszélt: „ ... az agrárválság forrását a nemzetközi piac egyre hathatósabb konkurren- ciájában jelölte meg. Ellensúlyozására azt javasolta, hogy az ipar fejlesztését összhangba kell hozni a mezőgazdaság termelésével”. Lám- csak, olyan meglátás, amiért azóta is egyfolytában küzde- nünk kellene! Más azonban a kortárs és más az utókor ítélete. Persze Busbach legendásan kormánypárti, korabeli szóval élve mameluk volt. Az anekdota szerint, amikor ezt hangoztatta, egyszer azzal akarták megijeszteni, hogy a kormány megbukott. - Jó, jó - válaszolta a honatya -, dehát valamilyen kormány csak lesz, azt majd újra lehet támogatni . .. Megyénkben 1892-1897 között a kölesdi választókerületben szerzett mandátumot a cvikkeres, halk szavú politikus, majd nevével bőven ékelődve (Krúdy szerint az ország legrondább embere) Pic- ler Győző 'lőtte ki a búsba- kof. Csöndes visszavonult- ságban halt meg Budapesten 1905 novemberében. Nagy kár, hogy művét a mai kor nem ismeri, pedig Gyönk és nemzedéke történetére pótolhatatlan dokumentum. Dr. Töttó's Gábor A La Mancha lovagja Pécsett Jelenet a darabból: Stenczer Béla, Andorai Péter, Füsti Molnár Éva Nagy sikerrel játssza a Pécsi Nemzeti Színház Dale Was- serman, Mitch Liegh, Joe Da- rion La Mancha lovagja című musicaljét Szegvári Menyhért rendezésében. Egy húsz év előtti drezdai műsorfüzet tanúsága szerint a darab - mint annyi más - véletlenül született meg, tulajdonképpen egy önbeteljesítő folyamat eredménye. Dale Wassermann, a darab írója, a New York-i bemutató díszlettervezője és producere 1959-ben Madridba látogatott. Ott kinyitott egy újságot, és mit látott benne? „Természetesen” azt, hogy azért érkezett Spanyolországba, hogy anyagot gyűjtsön a Don Quijote dramatizálásá- hoz. A szerzőt ez a hírlapi kacsa annál is inkább szórakoztatta, mert akkor még, noha ismerte, de nem olvasta a Búsképű lovag történetét. Spanyolhonban pótolta a hiányosságát, és úgy tette le a könyvet, hogy „az emberi bölcsesség és boldogság emlékművét nem lehet, nem is szabad dramatizálni”. Érdeklődését azonban felkeltette maga a szerző: Miguel de Cervantes, akinek élete katasztrófák sorozata volt. Az 1965-ös bemutató után 2348-szor játszották a Washington Square egyik színházának díszlet nélküli színpadán. A verseket Joe Darion írta, akinek dalszövegei olyan népszerűek, hogy eddig tízmillió példány fogyott lemezeiből. A musical zeneszerzője Mitch Leigh, akinek ez a darab volt az első sikere a Brodway-n. A jó „alapanyag” bizonyítéka, hogy belőle film is készült, bizonyára sokan emlékeznek rá: Peter O’Toole, Sophia Loren és James Coco főszereplésével, Artur Hiller rendezésében. A pécsi előadás ki van találva. Az inkvizíció börtönébe került Cervantes - Andorai Péter - felett a fogva tartottak is igazságot ülnek. Elkobozzák minden tulajdonát. Előkerül a Don Quijote szövegkönyve, CervantejS azonban nem adja. Ekkor a rabtársak „átmennek színészbe” és eljátsszák a művet. De hogy ne feledkezzünk meg nagyon a valóságról, a magasból leengedett lépcsőn időnként vissza-visszajönnek az inkvizítorok és a végén magukkal viszik a szerzőt. Dulcinea - Füsti Molnár Éva -, a lovag szíve hölgye - valódi nevén Aldonza - azzal keresi kenyerét, hogy testét áruba bocsátja. Nem értik, hogy lehet, hogy Don Quijote nőül akarja venni, boldoggá akarja tenni. Maga Aldonza is fél ettől a rajongástól, egyenesen úgy gondolja, hogy csúfot űznek belőle. A tragédia, hogy amikor a két ember egymásra talál, a Búsképű lovag meghal. Stenczer Béla kiváló Sancho Pansa-t alakít, Krum Ádám remek fogadós. Menczel Róbert díszletei között Velich Rita jelmezeiben a színpadon megtörténik a csoda: a néző megkérdezheti magától, ad-e esélyt a ledérnek a szerelemre, a boldogságra, s vajon tolerálja-e, ha valaki másképp látja a világot, mint ő? (A darabot ebben a hónapban 22-én és 26-án játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban.) Hangyái János Holló és társa a könyvpiacon Kellemes női hang hívott fel a minap, és megkérdezte: küld- het-e könyveket? Hát persze! - mondtam, könyv mindén mennyiségben jöhet. Nálam például „olvasási korszakok” vannak, legfőképpen Németh László és Déry Tibor váltogatják egymást. Szóval, egyszercsak megérkezett a könyvcsomag, s ezzel az új korszak is. A praktikus, mindennapokban használható könyvek időszaka, s ehhez a Kaposváron működő Holló és Társa Könyvkiadó kiadványai segítenek. Az első kiadványuk a Gyakorlati jóga, amely világosan elmagyarázza a jóga művészetét, elérhetővé téve mindenki számára. A boksz aranykönyve azoknak nyújt eligazítást, akik ennek a sportnak a szerelmesei. Vendégeket váróknak ajánlott a Koktélok és puncsok, a világ földrajzáról szól a Föld nevű bolygó, az Élő világ pedig főként a gyerekeknek segít eligazodni a körülöttünk lévő titkokban. Hamarosan megjelenik a lovakról szóló könyv, s az, amely az óceán titkait faggatja. A mesekönyv, a Táltos Jankó, a Grimm mesék a gyerekek polcáról nem hiányozhat. Nemcsak tartalmukban érdekesek ezek a könyvek, hanem a küllemük is igényes: szebbnél- szebb képek találhatók bennük. Közeleg a karácsony, amikor az ajándékok között a könyveknek is ott a helye. Ajánljuk ezeket az elérhető árú könyveket a figyelmükbe.-dvmKöwvkmb Török Gyula: A zöldköves gyűrű A fiatalon meghalt Török Gyula után két nagy regény maradt, A porban és A zöldköves gyűrű. Mindkét regény a magyar vidéki élet, a magyar középosztály eposza: szomorkás színekkel megfestve a nagy nemesi családok szétesését, a magyar középosztály formálódását a század elején. A könyv most a Magyar Könyvklub Klasszikusok sorozatban jelent meg. Jostein Gaarder: Sofie világa Sofie Amundsen tizenöt éves norvég kislány különös kérdéseket tartalmazó levelekre bukkan a levélládában. Ahhoz, hogy megválaszolhassa az önmaga és a világ létezésének titkait érintő kérdéseket, kalandos szellemi utazásra indul az európai kultúra és filozófia történetében. A Sofie világa az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyu- gat-Európában, 14 nyelvre fordították le eddig. Gaarder a filozófia történetének bemutatásához irodalmi formát talált, stílusa élvezetes, gondolatai tiszták, pontosak és érthetőek. A Magyar Könyvklub kötetét haszonnal forgathatják, akik nem felejtettek el kérdezni és megőrizték magukban a rá- csodálkozás képességét. TÉVÉNÉZŐ írta: Hangyái János A valóság és ami kiderül belőle Nem elég, hogy igazad legyen, azt tudni kell bizonyítani is - jutott eszembe az Ártatlanságra ítélve című film nézése közben apám hajdani vigasztalása, ami akkor szokott „bekövetkezni”, ha egy iskolai affér után arról panaszkodtam neki, hogy valaki más miatt büntettek meg az iskolában. Az 1990-ben készült amerikai film könyörtelenül mutat tükröt az amerikai igazságszolgáltatásnak, illetve a hatalom birtokosainak arról, milyen csekély az; összefüggés a valóság és az „igazságosság” között. Avagy mennyire nem az a fontos, hogy mi történt, hanem hogy ki, milyen érdektől vezérelve mit tesz azért, hogy (ne) derüljön ki az igazság. Rusthy Sabich államügyészt - Harrison Ford - azzal bízzák meg, hogy felderítse kolléganője - és titkos szeretője - erőszakos halálának körülményeit. A nyomozás közben egyre nehezebb helyzetbe kerül, kiderül az intim kapcsolat, sőt: elveszik tőle az ügyet, mert a gyanú egyre inkább rá terelődik. A tettes keresése is óriási feszültséget teremt a filmben, de itt sokkal többről van szó. Igazi lélektani krimi, amely plasztikusan ábrázolja a társadalmi viszonyokat. A legizgalmasabb a filmben talán mégis inkább az, hogy a bíró - Paul Winifield - sőt még a vádlott védőügyvédje Raul Julia - is meg van győződve arról, hogy Sabich bűnös. Mégsem kell azonban bűnhődnie, mert felmentik a vádak alól. Miért? Természetesen azért, mert tudott valami terhelőt a az ügyét tárgyaló bíróról. A képlet ilyen egyszerű. Az már a hab a tortán, hogy az államügyész valóban ártatlan. Ezért - is - jó a film, bemutat tása pedig azért időszerű, mert nem kell Amerikába utazni, hogy az igazság és annak bizonyítása között olykor-olykor szakadékot véljünk felfedezni. És sajnos gyakran - apám mondását kicsit módosítva - az egyáltalán nem fontos, hogy mi történt, hanem hogy mi derül ki belőle. A halottak feltámadnak. (Lukács ev. 20:27-38.) A feltámadás kérdése a világ kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget. Mi történik a halál után? Lezárul életünk a sírral? Van-e feltámadás és örökélet? A hívő ember a Szentírásban keresi a választ a problémára. Jézus tanúskodik róla: „Arról, hogy a halottak föltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Abrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Az Isten nem a halottaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él. ” (Lukács 20:27-38.) Isten hűsége tehát a síron túl is tart. Aki életet ajándékozott nekünk, halálunk után sem hagy cserben bennünket - egykor örök életre kelt. Az eljövendő életről keveset tudunk, mégis valljuk, hiszén Jézus biztosított a létezéséről. Napjainkban sok hitetlennel és kétkedővel találkozunk. ők úgy vélik, hogy az örök élet hite a primitív és naiv emberek képzeletvilágának szüleménye, s nem egyeztethető össze a korszerű, tudományos ismereteinkkel. Werner von Braun rakétatudós nyilatkozata: „Hiszek az emberi lélek hallhatatlanságában. És pedig nemcsak azért, meri ezt tanítja a Biblia. Meggyőződésemnek természettudományos okai is vannak. Nézze, a tudomány felfedezte, hogy semmi sem vész el, csak átalakul. Ha tehát Isten ezt az elvet már a legkisebb és legkisebb és legparányibb részecskére is alkalmazza a természetben, akkor talán nem fogja azt alkalmazni a teremtés koronájára, saját remekművére, a szellemi lélekkel rendelkező emberre? Azt hiszem, hogy ezt valójában megteszi. ” I A hívő embereknek a legnagyobb bizonyosságot Jézus Krisztus feltámadása adja. „Isten ugyanis feltámasztotta az Urat és hatalmával minket is feltámaszt. ” (1 Kor. 6:14.) Imádkozni azt jelenti: Isten előtt elcsendesedni, minden földi dolgot elhagyni, Istenre hallgatni, hogy ő beszéljen. Jézus nevét segítségül hívni, Akié minden hatalom Mennyen és Földön - ez a Név a leghatalmasabb ima - szabadításmkra. Matis Géza káplán Jó hír
